Ingatlanügyek

A végintézkedés vagy végrendelet vagy öröklési szerződés, esetleg egy halálesetre szóló ajándékozás.
A hagyatéki eljárás költségeit az örökös fogja viselni.

Mi a konkrét problémád? Nem hiszem, hogy az, amit kérdeztél.

Kedve Fóumozók,

Az alábbiakban szeretném kérni segítségeteket:

2002-ben OTP hitelt vettünk fel épülő házunkra.
2016-ban a ház eladásra került (10 év lakhatási engedély letelt).
Eladáskor derült ki, hogy az OTP nem folyósította számomra a második gyermek után járó 1.000.000 Ft támogatást.
A törlesztést és végtörlesztést is kamattal fizettem a nem folyósított összeg után is.
Elismerték, hogy hibáztak, adminisztratív okokra hivatkozva.
2016-ban felajánlották, hogy folyósítják a jelenlegi ingatlanomra, de ezt a lehetőséget nem fogadtam el, mert többen örököltük az ingatlant és 10 éves megterhelést jelentett volna.

Szeretném megkapni az összeget és a kamatait.
2015 óta folyamatosan kapcsolatban vagyok velük.
2019-ben az OTP a Békéltető Testületen elévülésre hivatkozott PK 52. sz. állásfoglalásra.

Kérdésem az lenne, hogy mikortól számítják az elévülési időt egy hitelszerződésben?

Köszönöm előre is,

Ez elévült. El kellett volna fogadnod az ajánlatot.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát. A problémám vagy kérdésem, igazából az lenne, hogy miért kéri levélben a közjegyző a póthagyatékot megindítót arra, hogy a hagyatéki tárgyalásra hozzon magával pénzt a költségek fedezésére? Ez akkor azt jelenti hogy ő fog örökölni? Ő lessz az örökös?

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy osztatlan közös ingatlan, aminek a tulajdonlapján csak a telek mérete van megadva. A rajta lévő ház mérete nem ismert (az az, én csak a saját részünket tudom, hogy mekkora). Viszont teljesen külön bejárata van az udvarnak és a házrésznek is (természetesen külön mérőórákkal). Ez a használati megállapodásban le is van írva, viszont ez sajnos csak addig él amíg én vagyok a tulaj. Én a saját részemet szeretném eladni, de a szomszéd (a másik fél tulaja) szerint neki jár még x nm a házból....Ezt nem támasztja alá semmivel, hanem "csak neki jár és kész" alapon. Viszont így nem hajlandó új használati megosztást írni. Az ő részén jelzálogjog van (ehhez kellett neki a használati megosztás anno). Így is megszüntethető a használati megosztás? Milyen lehetőség van így az eladásra?
Üdv.: Ani

Tisztelt Jogászok!
Információ kéréssel fordulnék tulajdoni lap bejegyzéssel kapcsolatban.
Ingatlanvásárlási szándékom lenne, viszont a tulajdoni lapon a következő bejegyzés található.
III. rész 8. bejegyzése szerint X Y gondnokság alá helyezése fel van tüntetve.
Érdeklődnék, hogy ez mit takar.

Előre is köszönöm a segítséget!

Lani82,

„Ez a használati megállapodásban le is van írva, viszont ez sajnos csak addig él amíg én vagyok a tulaj.”
Miért?

Tamas,

Pontosan azt, ami oda van írva.
XY gondnokság alá van helyezve. Kicsoda XY a tulajdoni lap szerint? Tulajdonos? Haszonélvező? Valamilyen más jog jogosultja?

Bejegyzik, hogy az ingatlan érintő ügyekben, mint adásvétel, tudja a vevő is, hogy XY nem jogosult a saját nevében eljárni, nem köthet érvényesen szerződést. Arra a gondnoka jogosult.

Kedves drbjozsef,

Köszönöm a segítséget!
MBVK árverésen néztem az ingatlant.
Magyar Állam adós ellen megindult végrehajtási ügyben szól az eljárás. Csak gondolom, hogy XY tartozását átvállalta a vagyonkezelő, de a továbbiakban sem történik törlesztés ezért árverezik a lakást. A tulajdonjog az állami a tulajdoni lap fejléce alapján. Azt is csak feltételezem, hogy XY bejelentett lakos, akinek a vagyonkezelőnek kellett volna fizetnie a részleteket, az ingatlanban lakik.

Ilyenkor az ő gondnokság alá helyezéséről a vevőnek kell gondoskodnia, mint mondjuk egy eltartási szerződésnél?
Idős, demens, vagy egyéb betegségben szenvedhet?
Milyen kötelezettséggel, vagy teherrel járhat egy árverési vételnél a bejegyzés, amivel számolni kell?

Köszönöm előre is, hogy segít képbe kerülni!

Tamas,

Árverési vételnél a jogokat törlik a tulajdoni lapról, szóval ezzel kb. felesleges is foglalkozni.

Hogy ki XY ki kell derülnie a tulajdoni lapról. Csak úgy nem jegyeznek be egy random embert egy tulajdoni lapra. Nem szerepel XY régi, már nem hatályos bejegyzésben? Mondjuk mint régi tulaj? A teljes tulajdoni lapból ennek ki kellene derülnie.

De, mint mondom, lényegében indifferens.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a tájékoztatást!
Amennyiben XY lakója az ingatlannak és nem jogosult saját nevében eljárni, mert gondnokság alatt van, kilakoltatható.
A végrehajtó intézi a kilakoltatását?
A moratórium miatt most úgy tudom nem lehet kilakoltatni.
Amennyiben a közeljövőben vennék egy ingatlant árverésen, amit laknak, milyen lehetőségeim lennének, hogy birtokba vegyem, ami már az én tulajdonom lenne?
Vagy inkább ne is foglalkozzon az ember most MBVK árveréses lakással?

Kedves Cimzett,

Szeretnék segitséget kérni. CSOKOT ( hitel nrm csak az államilag támogatott rész) szeretnénk igénybe venni.
Jelenleg párom édeaanyja nevén van az ingatlan. Az lenne a kérdés hogy ajándékozás címén a fiának vagy nekem - mint kívülálló mert nrm vagyunk házasok - adja át az ingatlant (?) , mert olyan informáciohoz jutottunk, mely szerint családtagtól szerzett ingatlan esetén nem lehet a csokot felhasználni.

Köszönöm a valaszt

Tisztelt József,

Engedélyezés ügyében nem vagyok jártas.

Örököltem egy ingatlant, mely 1950/60 óta fennáll.
Most szeretném a meglévő területet 20 nm-el megbővìteni és a meglévő épületben belső átalakításokat végezni.

Azt szeretném kérdezni, hogy ehhez mindenképpen kell építészt, tervezőt fogadnom és esetleg engedélyeztetési eljárást lefolytatni ?
A bővítés utcafronot nem érint , a belső udvarrészben lenne. Beépíthetősegnek megfelelünk, mert nagy a telek mérete.

Köszönöm a segítséget.

Dorina0324,

Nem jó.

17/2016 rendelet, 14.§ (3) 'c' pontja :

„A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben - és azt megelőzően a kérelemben is - büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal;”

Egy nem Ptk. szerinti hozzátartozónak kellene eladnia/ajándékoznia, és tőle megvehetitek CSOK-kal. Ennek a dupla szerződésnek persze jelentős költségei (ügyvéd, SZJA, illeték) lehetnek, ki kell számolni, megéri-e. Szinte biztos, hogy használt lakásnál, 1-2 gyerekre nem. Esetleg többre, de ehhez több adatot kellene tudni.

Tamas,

„Amennyiben XY lakója az ingatlannak és nem jogosult saját nevében eljárni, mert gondnokság alatt van, kilakoltatható.
A végrehajtó intézi a kilakoltatását?”
Igen, a törvény szerint. Most például nem, mert nincsenek helyszíni cselekmények. Már ha időben kérted vagy lefutott a lakáskiűrítési per. Nem ma lesz...

„A moratórium miatt most úgy tudom nem lehet kilakoltatni.
Amennyiben a közeljövőben vennék egy ingatlant árverésen, amit laknak, milyen lehetőségeim lennének, hogy birtokba vegyem, ami már az én tulajdonom lenne?”
Megegyezés a lakóval, hogy adja át neked vagy a végrehajtónak, a Vht. 154.§ szerint. Akkor se kilakoltatás, se per nem kell.

„Vagy inkább ne is foglalkozzon az ember most MBVK árveréses lakással?”
Szerintem? Ne. Máskor se, ha nem profi.

Gyuru1983,

Engedélyezésben én sem, de nanemaaa olvtarsunk igen.

Szerintem a bővítés mindenképpen vagy engedély, vagy bejelentésköteles, tervezni kell, mert meg kell felelni a szabályoknak akkor is, ha nem kell engedély. Hogy melyik a kettő közül az a mostani és az elkészülő épület méreteitől függ. belső munkához nem kell, ha az főfalat, tartófalat nem érint. De majd kijavít, ha nem jót írtam.

Ha a lakóépület a bővítést követően sem éri el a 300 m2-t, vagy ugyan meghaladja, de magánszemély saját lakhatását szolgálja, akkor egyszerű bejelentés.
Természetesen terveket kell készíttetni.
Felújítás és átalakítás (ami nem jár bővítéssel) egyébként önmagában nem engedély köteles, akkor sem, ha tartószerkezetet érint. A kormány ebbéli - jogszabályban meghatározott - álláspontja, ha szakszerűtlenül kókányol valaki, hadd dőljön a ház.

Kedves drbjozsef,

Köszönöm a tájékoztatást és a tanácsot!

Végül is nem rájuk dől....

Tisztelt Tagok!

Elnézést, ha nagyon evidens a kérdésem:
Mit jelent, hogy egy lakóingatlan tulajdoni hányada 432/6048 ?
Nem láttam még ilyet. (A törtet tudom egyszerűsíteni, de mégis... valami konkrét dolog miatt írják így?)
Köszönöm a segítséget!

Eseteban18

A tulajdoni hányadokat általában közös nevezőre hozzák, hogy könnyebben összehasonlíthatóak és összeadhatóak legyenek. Tehát pl. ha egy ingatlannak van 6 db 1/12-es tulajdonososa, egy valakié fele, akkor a felet is 6/12-nek írják.
Komplikált, elaprózott tulajdoni arányok mellett kijöhet ilyen 6048-as közös nevező is.

Társasházak alapításánál is előfordul, hogy az albetétek összes alapterületét veszik nevezőnek a közös tulajdoni hányadoknál. Úgy nem kell kiszámolni a számlálót. :)

A budapesti és egyéb nagyvárosi társasházaknál dívik ez a megoldás. A zöldövezetben nem jellemző.

De pl. én is tulaj vagyok egy kisebb házban 14/24 részben.
Az egyik tulajdonos társnak sokáig kellett magyarázni, hogy az ő 5/24 része kevesebb.
Végül megértette.

Mint írtam 14/24 a tulajdonom. A két tulajdonos társ 5/24 és 5/24 hányaddal rendelkezik.
Miért 24 a nevező ? Ennek van története, amit most nem taglalok.
Meddig marad ez ?
Nos ha az egyik tulajtárs úgy dönt hogy a két gyerekének adja vagy azok örökölnék.
Akkor az 5/24 feleződne azaz 2,5/24 és 2,5 /24 hányaddal rendelkezne a két szerencsés tulaj.
De a matek szabályai szerint a természetes törtekben tizedes szám nem lehet, így átalakul a tulaj hányad valahogy így :
5/48 + 5/48 és a többi 10 /48 + 28/48, azaz már 4 tulaj van.

Az enyimé lenne a 28/48.
A számlálók : 5 +5 +10 +28 = 48 Tehát ez van 4 tulajnál. Mi van 15 vagy 32 tulajnál ?
Nos így képződnek a z érdekes tulajdoni hányadok

Köszönöm a válaszokat!
A lényeg tehát: ennek az ingatlannak viszonylag sok tulajdonosa van...