Ingatlanügyek


Kender # 2021.11.15. 13:59

Kérdésem, hogy ingatlan adás-vétel esetén a lakáson kívülről jövő zajok rejtett hibának minősülnek-e és beleférnek-e a kellékszavatosság fogalom körébe. Vagyis tájékoztatni kell-e a megtekintés során a vevőt ezekről? A bíróságok, milyen álláspontra helyezkednek ezekben a perekben? (ha egyáltalán van ilyen per)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.15. 19:18

Konkrétan milyen zajokról van szó? Repülőtér van a szomszédban vagy kovácsüzem?

Kender # 2021.11.16. 07:38

T. Kovács Béla Sándor!
Konkrét ügyben, panellakásról van szó, fölülről és oldalról érkező zajokról. (pl. fentről rendszeres dübörgések, este 10 óra után is rohangálnak a gyerekek, oldalról veszekedések, kiabálások áthallása, fúrások stb.) Azzal tisztában vagyok, hogy mit lehet tenni ellene, de mivel eladásra került a lakás, azt szeretném tudni, hogy a vevő eltitkolásra hivatkozással perelhet-e és milyen eséllyel kártérítésért, arra hivatkozással, hogy ez rejtett hibának számít és beletartozik a kellékszavatosság fogalom körébe, vagy jobb inkább egyezséget kötni? Illetve a bíróságoknak mi a gyakorlata ilyen ügyekben?
Köszönöm a szíves válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.16. 08:01

A panel már csak ilyen.

drbjozsef # 2021.11.16. 08:24

Kender,

Ingatlannál is az a helyzet, mint bármi más terméknél : nem számít a szavatosság körébe az a hiba ami a vevő előtt ismert, vagy a kellő gondossággal eljárás esetén ismernie kellett volna. Ez utóbbi elég széles körben értelmezhető, és egy átlagos panellakásnál (meg úgy általában társasházban) a szomszéd zajok természetesek, az ilyen ingatlanokkal együtt járnak. Még külön említenie sem kell az eladónak. Még akkor se nagyok, ha különösen zajos szomszédok vannak, ez birtokvédelmi kérdés legfeljebb.

Ha egy új építésűnél mondjuk bizonyítod, hogy azért kopog a feletted lakó, mert kispórolták a hangszigetelést, vagy a műszaki leírással ellentétben nem a megfelelő termék került beépítésre, akkor ott persze lehet esélye a vevőnek. De ez ugye más eset, a 30-50-70 éves paneleknél nem ugyanaz volt az előírás.

Rexor # 2021.11.16. 09:14

A szomszédok rejtett hibája nem az ingatlan rejtett hibája...

Kender # 2021.11.16. 12:51

T. Kovács Béla Sándor!
Hát igen azt én is tudom, hogy a panel már csak ilyen, de vajon a bíróság is ezt gondolja-e és ítélkezhet a vevő javára is, vagy a jogszabályok alapján ez teljességgel kizárt?
Várom szíves válaszát.

Kender # 2021.11.16. 12:58

drbjozsef

Köszönöm a válaszát ez egy kissé megnyugtatott. Ha a vevő is megfelelően tájékozódik remélem, nem fogja perre vinni a dolgot.

Nem vagyok robot # 2021.11.19. 20:42

Kedves Jogászok!

Új építésű lakás vásárlását tervezzük. A kiszemelt ingatlan műszaki tartalma a következőket írja: "Teljes közműkiépítés a lakásonkénti mérőórákig", és "A víz-, a gáz- és villanymérő nem kerül az eladó által felszerelésre, ezeket a tulajdonosok a szolgáltatóktól rendelhetik meg, és a költségeket is a szolgáltató felé kell fizetni.A műszaki tartalom tartalmazza a közművek rákötési díjait, a közművek kialakításának, tervezésének és kiváltásának költségeit, illetve a közműépítés díját." Ez ebben a formában bevett gyakorlat? Rejt valamilyen kockázatot? Köszönöm a válaszokat.

Majordomus # 2021.11.19. 22:56

Ma már egyre ritkább,de még van ilyen.
Az a magyarázata,hogy egyes megyékben városokban a szolgáltató csak szerződéskötés fejében szereli fel a mérőket.
Kockázata van,mert pld. az Eon csak a mérőhely ellenőrzése után ad mérőórát,ha szabálytalan a bekötés,akkor nincs szerződés és áram sem.

drbjozsef # 2021.11.20. 12:48

Nem vagyok robot,

Szokás ez ilyen 2-3 lakásos külvárosi társasházaknál (vagy osztatlan közösnél), ahol egy vállalkozó bonyolítja az építkezést, de nem egy nagy beruházásról beszélünk. Ilyenkor nem kéri meg a nevére a szerződéseket, mérőórákat, intézze a vevő egyből a saját nevére.

Nem vagyok robot # 2021.11.22. 07:06

Köszönöm szépen a válaszokat!

Boldogsag # 2021.11.22. 10:17

Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy adott ingatlan holtig tartó haszonélvezője fizeti e a ház szigetelése költségeit, vagy a tulajdonos? Társasházi panelról van szó, ahol a közgyűlés megszavazta és elfogadta a ház szigetését. Kit erhel a költsém ge tulajdonost, vagy haszonélvezőjét? Köszönettel veszem hozzáértők válaszát.

nanemaaa # 2021.11.22. 14:05

A tulajdonost.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.22. 14:06

A tulajdonost terheli. Hogy ki fizeti, az más kérdés, azt mi honnan tudnánk?

Boldogsag # 2021.11.22. 16:07

Köszönöm egyértelmű válaszukat!

potaj88 # 2021.11.26. 18:31

Sziasztok!

Adott egy művelés alól kivett 900m2-es zártkerti terület. Én és egy másik számomra ismeretlen tulajdonos van (az ő tulajdon joga kb 3% ) viszont az ő tulajdoni részén még özvegyi jog is van tehát gondolom örökölte. Körbe van kerítve, de gyakorlatilag csak gaz van rajta. Fel fogom keresni, hogy eladja Nekem ezt a kis területet, de mivan akkor ha nem szeretné vagy túl magas árat kérne érte? esetleg Ő eladná de az özvegyi jog birtokosa nem akar a jogáról lemondani ? Milyen lehetőségeim vannak, hogy a terület 1/1 az enyém legyen a rendes adásvételen kívül? Esetleg özvegyi joggal terhelten is kérvényezhetem a bíróságtól a közös tulajdon megszűntetését? Előre is Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.26. 18:41

Igen, de ha megszerzed a kizárólagos tulajdonjogot, a haszonélvezet megmarad azon az illetőségen.

potaj88 # 2021.11.27. 06:27

Tegyük fel (elméletben) ha így maradna ahogy van 98% enyém, 2% másé + özvegyi jog és nincsen használati megállapodás, illetve az ingatlant senki nem használja (tehát senki nincs birtokban??) , hogyan alakul a használat? Szabályozás hiányában én odamegyek a kapura lakatot teszek és jogszerűen járok el ezzel? Vagy biztosítanom kell a pár m2-re bejutást? ez egyenlőre nem teljesen világos számomra a használat miként alakul ilyen helyzetben.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.27. 08:42

Persze. Úgy cserélsz zárat, ahogy akarsz - csak adj kulcsot a másik használatra jogosultnak is.

Amúgy nem jó ez a kérdés, a közös tulajdon nem így műküdik. (Vö.:" pár négyzetmétere van". Hát nem. Egy X négyzetméteres ingatlan közös tulajdonában van a/b arányú illetősége.)

potaj88 # 2021.11.27. 09:40

Akkor még egy utolsó kérdés, tegyük fel a 100% tulajdonjogot megszerzem de a kis területre a bejegyzett özvegyi jog megmarad. Ilyen esetben mint tulajdonos pl vezethetek be közművet és építhetek rá?

"Amúgy nem jó ez a kérdés, a közös tulajdon nem így műküdik."

Majordomus # 2021.11.27. 10:25

Természetesen.
Mielőtt költségekbe vered magad,szabadulj meg a társtulajtól meg a haszonélvezőtől.

Nem mindegy hogy egy 2 milliós gaztenger vagy egy 5 milliós közművesitett épitési telek értéke után fizeted ki a haszonélvezet megváltását és a társtulaj részének ellenértékét.

potaj88 # 2021.11.27. 13:07

Köszönöm mindenkinek a segítséget. A fórum az előző hozzászólásban valahogy levágta a „Amúgy nem jó ez a kérdés, a közös tulajdon nem így műküdik.” rész utáni mondatomat, itt szerettem volna kérni valami linket ahol levan írva, hogy miként működik, de azthiszem mindenképpen az a lényeg legelőször is, hogy "tisztítsam meg" a tulajdoni lapot.

drbjozsef # 2021.11.27. 13:36

potaj88,

Elég ha a lényeget megjegyzed : osztatlan (!!!) közös tulajdonban a tulajdonrészek csak ún. eszmei hányadok. Egyáltalán nincs kapcsolata közvetlenül a használattal, annak mértékével, személyével. Igen, általában a hányadok arányában, vagy legalábbis ahhoz közeli arányban szokták használni olyan esetekben, amikor a használat a természetben megosztható, de ez nem törvényszerű, nem kötelesség.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.27. 15:05

Azt a haszonélvezőt, akinek a joga csak az ingatlan egy bizonyos közös tulajdoni illetőségére terjed ki, a tulajdonostárs jogai illetik meg. A tulajdonostárs az egész ingatlant jogosult használni, birtokolni - a többi tulajdonostárs jogainak és jogos érdekeinek a sérelme nélkül. A gyakorlatban ez jelenthet tényleges közös használatot - például ha a tulajdonostársak egyúttal házastársak is -, időben vagy térben megosztott használatot. (Az időbeni működhet például egy nyaraló, vagy egy hétvégi ház esetében, a térbeni optimális lehet egy kertre.)
Ha egymás között nem sikerül megegyezni a használat módjában, bármelyik tulajdonostárs (vagy haszonélvező) bíróságtól is kérheti a szabályozást. A bíróság valóban törekszik a tulajdoni hányadokkal arányos megosztásra. (De ez nem feltétlenül területi arányt fog jelenteni - egy teleknél simán belefér az időbeli is.)