Ingatlanügyek


KB1991 # 2023.05.24. 14:17

osztap:

A 6/8 részen van haszonélvezeti. Fogalmazási hiba volt részemről. Elnézést érte.

osztap # 2023.05.24. 14:47

KB1991,

Akkor az előző kommentekben leírtak maradnak, a három haszonélvező ebben a történetben irreleváns.

A helyedben attól függően adnék engedélyt/szállnék be pénzzel, ha a pert jó eséllyel buknám. Ezért aztán: közmű bekötése: engedély, de ő fizeti a költségeket. Társasházzá alakítás: beszállás költségekbe is.

Majordomus # 2023.05.24. 20:48

Miért kellene neked fizetni azért hogy neki vize legyen?

Járulj hozzá,aztán oldja meg.
Ternészetesen hozzá sem nyúlhat a másik 2 lakáshoz.

Ibolya # 2023.05.31. 14:23

Üdvözlöm önöket!
Segítséget szeretnék kérni!
Örököltem egy házat édesapám után aki 2021.04.21-en hunyt el, 2021 októberben pedig ráterheltek a házra a parkolási pótdíjat ami 2017 májusában volt. Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást. Tudok ez ellen valamit tenni,vagy be kell fizetnem ezt a számomra tetemes összeget? Mindenhol azt olvasom, hogy a parkolási bírságok 1 év alatt évülnek el, nekem mégis 4 évvel később terhelték a házra. Eddig azért nem tudtam intézkedni,mert 3 hete lett meg a hagyatéki végzés. Köszönöm előre is a segítő válaszokat.

drbjozsef # 2023.05.31. 17:31

Ne több topikban.
(és ez nem ingatlanügy)

Ibolya # 2023.05.31. 18:03

Elnézést, hogy több helyre írtam, de nem tudtam hogyan működik a fórum,hol kapok választ.

Majordomus # 2023.05.31. 19:51

Keresd meg a parkolási céget és vidd nekik a jogszabályt.
.
Szerintem ez hagyatéki teher lesz.

Szomorú örökös # 2023.06.01. 04:08

Ibolya

Szerintem ez hagyatéki teher lesz.

”Elnézést, hogy több helyre írtam, de nem tudtam hogyan működik a fórum,hol kapok választ.

Hát pl. úgy működik, hogy leginkább keresel az általad felvetett kérdésre egy a témának megfelelő topikot és csakis oda írod be.

nanemaaa # 2023.06.01. 08:32

Ibolya
Van egy szomorú hírem! Az örökös bizony örökli az elhunyt kötelezettségeit is.
Ha már odáig fajult az ügy, hogy az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték, akkor édesapád nyilván tudott róla, ehhez felszólítások kellettek, majd bejegyzési kérelem, és a bejegyzés. Mindegyikről értesítik a tulajdonost.

Majordomus # 2023.06.01. 19:06

Nehezen hihető hogy Ibolya erről nem tudott!

Mekkora összegről van szó? Mi az a tetemes összeg?

drbjozsef # 2023.06.02. 04:00

Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást.

Mégis honnan kellene tudnia az édesapja pénzügyeit? Semmi köze hozzá.
Sokkal inkább nehezen hihető, hogy Ibolya erről tudott.

Ibolya # 2023.06.02. 14:45

Köszönöm azoknak akik segíteni próbáltak! Kedden már okosabb leszek.

Szomorú örökös # 2023.06.03. 06:11

Ibolya

Örököltem egy házat édesapám után aki 2021.04.21-en hunyt el,
2021 októberben pedig ráterheltek a házra a parkolási pótdíjat ami 2017 májusában volt.

Ez azért érdekes, hogy ráterhelték a házra, mert hogy akkor már hagyaték alatt volt szerintem az ingatlan.
Max. a parkolási társaság hagyatéki terhet jelenthetett volna be a közjegyzőnél, amit vagy elfogadsz és kifizeted a hagyaték erejéig, vagy pedig elutasítod és akkor megvizsgálják, hogy mennyire jogos. Ráterhelni szerintem nem lett volna joguk. Szerintem erre azért próbálj meg panaszt tenni.

Mindenhol azt olvasom, hogy a parkolási bírságok 1 év alatt évülnek el, nekem mégis 4 évvel később terhelték a házra.
Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást.

Itt van a titok elrejtve! Ha bizony kapott, akkor nem szakadt meg az elévülés és te felelsz a tartozásért, mint törvényes örökös.

Majordomus # 2023.06.03. 19:35

Tetemes összeget terheltek rá a házra a halála után.

A 4 éve húzódó követelésről az apjának feltétlenül tudnia kellett.

Jobb helyeken segitséget kér az ember az egyetlen lányától.

Ha nem,az eléggé szomoru a családra nézve.

Sziszicsi # 2023.06.08. 05:47

Tisztelt Fórumozók!

Négyen, azonos tulajdonrésszel örököltünk egy régi kis (nem megosztható) házat, ami nem lakott és már ki is ürítettük, mert a közös célunk az eladás.
Lenne vevő is az ingatlanra, akinek árajánlatát ketten el is fogadnánk, de a másik két örökös magasabb árat remélve még várna az eladással.
Mi úgy ítéljük meg, hogy irreális az elvárásuk, ezért az 50 %-os részünket szeretnénk eladni.
Tudjuk, hogy elővásárlási jog illeti meg a másik két felet, ami miatt meg kell velük ismertetni a vételi ajánlatot.

Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?

Vélhetően nem élnek majd elővásárlási jogukkal (mivel nagy valószínűséggel nincs rá anyagi forrásuk), így a vevő meg tudja venni ugyan a mi részünket, de nyilván az a célja, hogy a teljes ingatlant megvásárolhassa.

Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?
Ha bíróságra vinné a dolgot a közös tulajdon megszüntetését kérve, és árverésre kerülne sor, ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?
Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?

Nem szeretnénk a vevőt lehetetlen helyzetbe hozni, ezért úgy tartjuk etikusnak, ha tájékoztatjuk a lehetőségeiről.
Ehhez kérjük szépen a segítségüket.

drbjozsef # 2023.06.08. 06:54

Sziszicsi,

Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?

A már megkötött szerződést kell közölni az elővételi jogosulttal. Amiben a felek már kötelezttségvállalása megvan, a szerződés pontos részletei megvannak, mert az elővételi jogosult csak ez alapján döntheti el, hogy a vevő helyére be kíván-e szállni.
A személyes adatok (mondjuk a vevőé) kitakarhatóak, hiszen azok nem befolyásolják a döntését, de ha hivatalosan közlitek vele, akkor eszerint járhat el az elővételi jogosult.

Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?
Eladni a saját részét senki sem köteles, tehát marad az általad is írt közös tulajdon megszüntetése perben.
Előtte érdemes igazolhatóan vételi ajánlatot tenni konkrét összeggel.
Érdemes közölni a többi tulajdonossal, hogy a pernek költsége lesz. Ha a szakértői ármegállapítás tényleg magasabb értéket állapít meg, akkor ez leginkább a felperest fogja terhelni, de ha a vételi ajánlata korrekt volt, akkor nekik is részt kell belőle vállalniuk.

ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?
Elsősorban a felperes kereseti igénye szerint, csak az a feltétel, hogy ami ellen minden fél tiltakozik, azt nem döntheti a bíró. Ha ő hajlandó megváltani a szakértő által megállapított áron a többiek részét, akkor úgy. Ha nem hajlandó, akkor árverés.

Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?
Nyilvános (milyen lenne egy árverés??), de elektronikus, úgyhogy a licitálók KONKRÉT személyét ott nem ismerheti meg.

Sziszicsi # 2023.06.08. 10:28

Köszönöm drbjozsef a gyors válaszadást.
Mondják, hogy az ördög a részletekben van, így szeretném még egy kicsit pontosítani az alábbiakat;
A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?
Milyen körből választható szakértő?
Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?
A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?
Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?
Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?
Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?
A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?
Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?
Nagyon köszönöm előre is a véleményét!
Sziszicsi

drbjozsef # 2023.06.08. 10:46

Sziszicsi,

A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?
Érdemes, de nem kötelező.

Milyen körből választható szakértő?
Nincs szabály. Egy helyi ingatlanos megfelel.

Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?
A vételi ajánlatban legyen válaszadási határidő, utána kell. Helyesebben, utána érdemes. Ez sem feltétlenül kötelező, de a bíró látja, hogy a felperes megtett mindent a megegyezésre, és nem a hasára ütött az ajánlatnál.

A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?
Elfogadhatja, de ha a másik fél ez ellen tiltakozik, akkor igazságügyi szakértőt rendelnek ki. A bíróság rendeli ki.

Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?
Igen. Helyesebben : a bíróság által meghatározott ár. De a bíró nyilván a szakértő szerint dönt.

Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?
Igen, a Ptk. szerint a bíró által meghatározott árat a végrehajtó sem csökkentheti. Ha nincs afelett licit, sikertelen az árverés. Az nagy szívás, mert a végrehajtó díját ki kell fizetni a perköltséggel együtt.

Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?
Az egész ingatlanra bárki licitálhat.

A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?
Nem. Lásd Ptk. 5:84.§ (3)

Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?
Perköltség (a per illetéke, ügyvédi díjak) és árverés esetén annak a költsége (persze ez is perköltség).
A megosztásról a bíróság rendelkezik, általában a kereseti kérelemhez viszonyítja. Ha a felperes "nyer" (ilyen szigorúan véve ilyen pernél ugye nincsen), vagyis az általa kért módon, összegben megszüntethető volt a közös tulajdon, akkor az alperesek fizetik a perköltségeket. Minden más esetben arányosít, árverés esetén közösen fizetnek mindent.

Részletek : Ptk. 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

drbjozsef # 2023.06.08. 10:46

Az igazságügyi szakértő díja is elég borsos...

Sziszicsi # 2023.06.08. 12:36

Még egy utolsó számszaki megközelítésben kérem szépen a véleményét.
A tavalyi öröklés kapcsán az értékbizonyítványban az ingatlan értékét 25 millióra becsülték. Az azóta eltelt idő miatt nagyban leértékelődtek a nem korszerű fűtési rendszerű és régi nyilászárós házak, így vélhetően ma már alacsonyabb lehet a piaci értéke.

Tételezzük fel, hogy a szakértő/ingatlanos most 22 millióban állapítja meg a ház értékét.
Ha a fele házrészt már megvett vevő a közös tulajdon megszüntetését kéri a bíróságon, és jelzi, hogy a másik két tulajdonosnak felajánlotta az új értékbecslés szerinti összeg felét, vagyis a 11 milliót, de azok nem fogadták el - ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?

Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?

Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?

Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?

Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?

drbjozsef # 2023.06.08. 13:06

ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?
Realizálni? Que?
Ha úgy érted, hogy az alpereseknek megfelel a felperes szakértőjének értékmegállapítása, akkor persze hogy elfogadja a bíró.

Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?
A kimeneteltől függ, mert a szakértőt kérni mindenkinek joga van, a költsége perköltség, az meg oszlik, ahogy a bíró meghatározza.

Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?
Szerintem ilyen esetben a piaci érték (=igazságügyi szakértő) a minimál ár, a bíró nem visz lejjebb. De ebben nem vagyok biztos. De miért vinné lejjebb? Hogy könnyebben elkeljen?

Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?

Akkor ne pereskedjenek.

Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?
Igen. Ha alacsonyabb a minimálár (mert az i.sz. szerint nem ér ez 22 milliót sem), és ott megy el árverésen az ingatlan harmadik félnek, akkor így járt.

Sziszicsi # 2023.06.08. 13:35

Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a segítséget!

Majordomus # 2023.06.08. 19:45

Nem értem miért aggódsz?
A műszaki állapot valóban hátráltató tényező,de az ingatlanárak úgy megugrottak hogy az korrigálja az árcsökkenést minimum az eredeti szintre.

csubuka # 2023.08.06. 11:01

Kedves Fórumozók!

Egy apró érdekességben kérném a segítségeteket, tanácsotokat. Egy új építésű társasházban egy komoly leázást követően a kivitelező azzal takaródzik, hogy a lakás, ahol a hiba volt szerkezetkészen lett eladva, így ott a vevő csinálta a csatorna alapszerelést és annak a hibájából ázott végig a strang, így azzal a tulajjal kell lemeccselni a kártérítést, nem velük.

Ez erősen vicces (leginkább csak vergődés jellegű, hogy hogy ne kelljen fizetniük), amúgy kulcsrakészen árusított lakások voltak a épületben.

Létezhet egyáltalán olyan jogilag helyes megoldás, miszerint egy pár lakás szerkezetkészen van eladva? Gondolom max úgy, hogyha törvénytelenül a nyers falakra megszerezték a használatbavételit és aztán okosba a szerkezetkész lakást megvevő tulaj befejeztette magának.

Vagy ez bármilyen módon lehet szabályos, úgy, hogy arra az egy lakásra valóban már a tulaj kérte ki a használatbavételit és nem a beruházó cég?

Majordomus # 2023.08.06. 21:50

Lehet.
Ha a tulaj nem a kivitelező által beépiteni tervezett gagyi tapétát és kinai szerelvényeet akar látni a lakásában akkor szerkezetkész állapotra szerződik az eladóval és a saját elképzelései szerint fekezi be a lakást. Például sarok káddal a zuhanyozó helyett,és indukciós tűzhellyel a kinai villanytűzhely helyett.
Erre már ő kéri meg a használatbavételit de az épittetőbis kérheti egyben az egészet.