Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

nonolet # e-mail 2018.08.24. 01:31

Vazze!

MIÉRT is kellett 3 helyre is odaszarnod ugyanazt kérdést?!!

nonolet # e-mail 2018.08.14. 10:02

Viktoria007

Nincs neked kimérhető m2...
Hisz TULAJDONI HÁNYAD VAN! csak.

Viszont te HASZNÁLHATOD

  • KIZÁRÓLAGOSAN!!! azt a P1 jelű helyet
  • valamint a CSAK a hozzá tartozó be- és áthajtó részt

(amin másnak nem kell áthaladnia, csak neked...)
és még

  • a KÖZÖSEN használandó a be- és áthajtó részeket

(amin másnak IS át kell haladnia...)

Ez a HASZNÁLATI jog van benne a tulajdoni hányadodban!
Nem a konkrétan járó m2 .... ugye?!

A m2-t tehát fölösleges számolgatnod és méregetned.

- -

Persze nyithatsz vitát, hogy: "Miért pont akkora a P1 felfestése?"

Csak értelme nem lesz, mert az már egy "RÉGÓTA KIALAKULT és ELFOGADOTT" természetbeni használat.

Amit, ha felborítasz és mások szólnak érte akkor perben aligha tudod igazolni a régi kialakult használat felrúgásának az indokoltságát.

- -

De a közgyűlésen kérheted is a felfestés (ezzel a régóta kialakult használat) módosítását.
Csak aligha fogják megszavazni...

Hisz LÁTTAD a vételkor, hogy mit kapsz a P1 képében.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.08.14. 07:36

A tulajdonostárs által kizárólagosan használt ingatlanrészt nem számítják, hanem meghatározzák.

www.kbs-ugyved.hu

Viktoria007 # e-mail 2018.08.14. 00:26

Kedves Fórumozók!

Szeretném a véleményeket kérni az alábbi esetben:

Egy társasház lakásának vásárlásakor Édesapámmal egy gépkocsi beálló tulajdonjogát is megvásároltuk. Az alapító okirat meghatározza a garázs helyét, a beállók számát, számozással, valamint, hogy be-és áthajtót tartalmaz, összesen 150,99 nm méretben. Az alapító okirat szerint 1/9 - 1/9 két magánszemély, 7/9 pedig a beruházó tulajdonában van. Itt 1029/10000 közös tulajdoni hányad van megjelölve. (Bár az alapító okirat 10 beállót jelöl, a természetben ez csupán 5 és felfestve is csak 7 szám van, kettő "beállót" lehetetlen használni, akadályozná a közlekedést.)

Az adásvételi szerződésünkben (melynek részletei az Eladó és Beruházó közötti eredeti Adásvételi szerződésből lett átemelve) az szerepel, hogy a 150,99 nm alapterület 1/9 tulajdoni hányada került megvételre, valamint fel van tüntetve a P1-es jelzés is.

A tulajdoni lap szerint 150/1350 hányadra van felosztva a terület, tehát elméletben 9 tulajdonos van.

A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a természetbeni használható terület úgy kerül kiszámításra, hogy a megjelölt 150,99 nm-et kilenc egyenlő részre kell osztani? Mert ez esetben 16,77 nm lenne a tulajdon, éppen annyi mint az mi és a mellettünk lévő beálló, amelyet a tulajdonosa jogosan használ, hiszen tulajdoni lap szerint neki is 150/1350 tulajdoni hányada van ezen a helyrajzi számon.

Tudnátok segíteni ezen az anomálián?

Előre is köszönöm!

Edömér # e-mail 2018.08.02. 13:21

Gondolom, minden felől próbálják magukat biztosítani. Ezzel együtt nem értem, miért nem elég az épületről nyilatkozni, miért kell az egész telekről. Most ezen vívnak az idős szomszédok, pedig a tervezet a jelenlegi állapotokat írja le.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.08.02. 12:21

Ez így igaz. (De a banknak nincs igaza. Az ellenjegyzés nélküli irat is megtenné. Mondjuk, az ellenjegyzett esetén valóban kisebb a hamisítás esélye.)

www.kbs-ugyved.hu

Edömér # e-mail 2018.08.02. 11:13

A vevőnek bankhitelre van szüksége, ezért ügyvédi ellenjegyzés kell a használatira. Azt pedig az ügyvéd szerint csak úgy lehet megtenni, ha előtte nyilatkozik annak elfogadásáról.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.08.02. 11:06
  1. Tulajdonosnak.
  2. Vidéken is vannak ügyvédek. De ki mondta, hogy ügyvéd előtt kell nyilatkoznia?

www.kbs-ugyved.hu

Edömér # e-mail 2018.08.02. 08:49

Jó napot!
Adott egy osztatlan közös tulajdonban levő ház, több lakással, melynek egyik lakását megörököltem.
A lakás eladásra került, a szomszédokkal mind az elővásárlási jogról való lemondásról, mind a közös terület használatáról megegyeztem. Felmerült viszont két kérdés:
1., az egyik lakás idős lakói elajándékozták tulajdonrészüket fiuknak (a napokban történt, így az általam kikért tulajdoni lap még a régi állapotot tartalmazza), de haszonélvezeti joguk megmaradt. Ebben az esetben kinek kell aláírni a használati megosztást, a tulajdonosnak vagy a haszonélvezőknek? Esetleg mindenkinek?
2., az egyik szomszéd előreláthatólag év végéig vidéken lesz. Ebben az esetben hogyan tudnak a megosztásiról ügyvéd előtt nyilatkozni?

köszönettel:

mullerjanek # e-mail 2018.05.25. 14:03

Tisztelt Jogi Fórum,

tavalyi évben vásároltunk egy ingatlant.
Az eőző tulajdonosok adásvétel előtt rendezték a viszonyokat és a két telken lévő három lakóépületet illetve a hozzá tartozó telket összevonták társasházzá.
Az épületek külön tulajdonba kerültek, ebből vásároltunk meg egyet, a telek osztatlan közösként került bejegyzésre. Használati megállapodás, házirend és SZMSZ nem készült.
Mi ezen szeretnénk válzoztatni és felajánlottuk, hogy kb. 600mˇ2 területet (jelentősen kevesebb mint a tulajdoni viszonyok alapján ránk eső hányad) szeretnénk lekeríteni, kutyatartás és kertgondozás céljából.
Az egyik tulaj szóban beleegyezett, a másik (az édesanyja) ezt határozottan elutasítja. Kihangsúlyoznám, ők nem élnek az ingatlanban, mindkettő albérletbe van kiadva.
Sajnos ők a szokás illetve józan paraszti ész alapján ingatlanjaikhoz közel eső területet nem ápolják, villanyvezetékekbe nőnek a fáik, veszélyesen belógnak egy kereszteződésbe és elképesztő módon szemetes minden.
Viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a növényzethez nem szabad hozzányúlni.
Kérdésem a következő: ha nincs mód a közös megegyezésre (a hölgy elég arrogáns módon ellent mond mindennek amit javaslunk, megkeresésekre nem reagál) akkor milyen úton lehet rendezni a helyzetet? Nem akarok önkényesen kerítést felhúzni, nehogy elbontásra kötelezzenek a későbbiekben.

Az állapotokat folyamatosan fényképekkel dokumentáltuk.

Előre is köszönettel,
János

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.17. 22:49

Úgy érted, hogy kérni bármit lehet?

www.kbs-ugyved.hu

MajorDomus # e-mail 2018.05.17. 21:04

Kérhetsz

matroz100 #   2018.05.17. 20:08

Üdv, az alábbi kérdésem lenne: testvéremmel 1/2-1/2 ingatlant örököltünk. Sem én, sem a testvérem nem lakik benne. testvérem az egész lakást szívességi használatra odaadta a volt barátnőjének. Szeretném megkérdezni, hogy kérhetek-e bírósági úton testvéremtől használati díjat?

PTam # e-mail 2018.05.17. 09:16

Köszönöm szépen a válaszát. Elvileg nem lesz gond ha a 100%on van jelzálog, a másik tulajt nem zavarja, így a társasházzá alakítást nem szeretnénk, annak azért van elég sok költsége, ha jól tudom. Most egy új problémával találkoztunk, hogy a tulajok kiskorúak és most a gyámügyi ügyintézésre kell várni, de az hónapokig eltarthat viszont az 1. tulajnak június közepére ki kell költözni a korábbi házából, amit eladott, így viszont nincs hova mennie. Azt lehet a menete ennek, hogy:

  • előszerződés, vételár 2/3 lerakva ügyvédi letétbe az eladó javára, amit megkap ha, elkészült az adásvételi és arra megérkezett a gyámügyi jóváhagyás, és a letétbe helyezést követően az 1. tulaj beköltözhet, majd a jóváhagyott adásvételi után én elmegyek a Fundamentához és azzal tudom kérvényezni a folyósítást?

Köszönöm előre is! Tamás

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.15. 12:39

Ha társasház, akkor a különtulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek önállóan, egymástól függetlenül terhelhetők, elidegeníthetők.

www.kbs-ugyved.hu

PTam # e-mail 2018.05.15. 12:28

Kedves Sándor, talán azt a választ kaptuk, hogy megosztani nem lehet, mert nyeles telek, bár most nem nyeles, hanem vagy egy út befelé és két ház egymás mögött ha az utcáról nézzük.

PTam # e-mail 2018.05.15. 12:25

Kedves Sándor! Köszönöm a tippet, de kérem egy pár mondatban ha lehet, írja le, ez miben segít nekünk. Köszönöm szépen!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.14. 18:01

Alakítsátok társasházzá.

www.kbs-ugyved.hu

PTam # e-mail 2018.05.14. 17:02

Tisztelt Fórumozók :)

Szeretnék érdeklődni az alábbi helyzet megvalósíthatóságáról.
Anyósommal közösen vennénk meg egy kétgenerációs házat telekkel. Ezen a telken áll két ház. Az egyik ház rendes lakóház, a másik gazdasági épületként van bejegyezve. A vételár 1/3-át én a 2/3-át anyósom fizetné ez alapján is kerül gondolom a tulajdoni lapon a tulajdonosok részaránya bejegyezve. A dolog ott kezd érdekessé válni és ez okozza most a fejtörést, hogy

  • anyósnak van 2/3-ad kp-ja, nekem van 1/3-nyi fundamentám.
  • Szeretnénk ha a jelenleg gazdasági épületnek bejegyzett ház lenne a miénk, a lakóház pedig anyóséké.
  • Mivel a fundamentával én hitelt is vennék fel, nem szeretnénk ha a hitelem érintené az ő tulajdoni hányadukat, illetve anyósnak 3 gyereke van, örökösödés miatt a mi védelmünkre is jól jönne a használati megosztás.

A kérdésem az, hogy ha nincs használati megosztás (márpedig most nincs), akkor ha akár az egyik tulajdonos is jelzáloghitelt vesz fel, akkor az az egész ingatlanra vonatkozik? (ha jól tudom igen) Ergo az én hitelem miatt szívhatnak anyósék, ha nem fizetem. Viszont fundamenta meg nem ad pénzt gazdasági épületre.

Szóval az működik-e, hogy még adásvétel előtt átminősíttetnénk vagy megkérnnék a jelenlegi tulajt, hogy minősíttesse át lakóépületté, majd az adásvételit már mint két vevő, egyben használati megosztással kötnénk meg? Szóval azt írnánk bele, hogy 1. tulaj 2/3-ad készpénzben, egyik ház és telek xy része, 2. tulaj 1/3-ad fundamenta, másik ház, telek yz része.

Mert ugye megosztani akkor tudjuk ha már a nevünkön van, de akkor lesz a nevünkön, ha fizet a fundamenta. De a funda akkor fizet, ha nem gazdasági épület.

Talán az lenne a legjobb (csak nem tudom ez működik-e), hogyha így ahogy van osztatlan közösként megvennék az egészet, (kérdés, hogy a funda is megadja-e úgy, hogy van rajta gazdasági épület is) és majd amikor a nevünkre került az ingatlan, utána megosztjuk, csak akkor hogy kerül át az én hiteles jelzálogom a teljes ingatlanról az én általam használtra? Vagy ez kb automatikus? Szóval 1-es tulaj 2/3 kp 2-es tulaj 1/3 funda/hitel, majd megosztásra került az ingatlan tulajdoni hányad arányában és akkor az én hitelem máris az én megosztott részemre fog vonatkozni?

Lehet kicsit összevissza írtam, csak szeretném ezeket tisztán látni. Szóval ami akadály, vagy fejtörést okoz, hogy gazdasági épület amit mi használnánk, meg kéne osztani, meg a mi részünk fundamentával menne.

Előre is köszönöm ha valaki tudna okosat mondani tanácsolni. Üdvözlettel, Tamás

Bianco #   2017.11.17. 16:12

Nagyon szépen köszönöm Nonolet, rengeteget segitettél :-)
Persze én sem szeretnék eljutni a perig, nagyon remélem, hogy nem kerül rá sor, csak legvégső esetben. Ami marad az ügylet végén, még mindig több, mint beletörődni a nagy semmibe...

nonolet # e-mail 2017.11.17. 13:58

Az árverésig pedig nem érdemes eljutni,
mert
azzal mindkét fél rosszul jár...

nonolet # e-mail 2017.11.17. 13:54

A per végén a közös tulajdon mindenképpen megszűnik.
Tehát csak kedvező vége lehet... számodra.

- -

A többit nem igazán lehet megjósolni.
Hisz attól is függ, hogy mennyit kekeckedik a másik fél.
(szakértők, ügyvédek díjai...)

Érdemes azzal indítani az ügyet, hogy:
"Adó és érték bizonyítvány"-t kérsz az önkormányzattól.

Ez párezer Ft illetékből megvan.
Mivel közokirat a benne lévő értéket nem sima ügy vitatni!

Így máris jó eséllyel kiütöttél egy időhúzó és költség növelő helyzetet az elején, mivel a pertárgy értéke ismert, nehezen módosítható.

Ráadásul a másik félnek kell előlegeznie az ellenbizonyítás költségét...
Ami ugye könnyen lehet akár 200-300 eFt is.

- -
Megjegyzem: eleve kérnék bizonyítványt az ajánlatom megküldéséhez is a másik tulajnak, hátha nem is akar majd pereskedni.
- --

A per során mivel ugye a végén "pervesztes" nem lesz!

Minden fél maga viseli a saját jogi költségeit.
Kivéve az un. készkiadásokat, amiket elosztanak.
(tulajdoni lapok, stb. 15-20 eFt körül)

A minimum költség

  • a per illetéke (a részed értékének 6%-a)

és

  • legalább egy szakértői díj lesz (~150-200 eFt)

ha az értékbizonyítványt vitatja a másik fél
Plusz a saját ügyvédi költség ...

Felmerülhet még a végén adott esetben a vagyonszerzési illeték kérdése is.

A per úgy 1,0-1,5 év alatt lefut, de közben bármikor köthető egyezség!!!

Mondjuk ésszerűbb eleve megegyezni, a per helyett... ha csak lehet.

- -

Szóval úgy 350-600 eFt és 1-2 év....
Első saccra.

Plusz a közben elmaradt hasznok, ha lennének.
(bérleti díj, máshol lakás költsége, stb.)

Bianco #   2017.11.17. 10:45

Ha meg lehet azt nagyságrendileg határozni, hogy kb.milyen anyagi ráforditást igényelne egy ilyen (közös tulajdon megszüntetése iránt inditott) per költsége és kb. mennyi időt szokott igénybevenni, az nagy segitség lenne a döntésemhez. A perköltséget az fizeti, aki a közös tulajdon megszüntetését kéri, vagy mindkét tulajdonos egyenlő arányban? Tudom, hogy egy pernek kétesélyes a kimenetele, de mennyi esélyem van egy számomra kedvező bírósági döntésre?

Nem szeretnék meggondolatlanul dönteni, kérnék egy kis segitséget. Köszönöm.

Bianco #   2017.11.15. 20:42

Tisztelt Hozzáértők, ha valaki erre jár és megteszi, hogy megválaszolja a kérdéseimet, azt nagyon megköszönném.
Ettől tenném függővé a további lépéseket.

Bianco #   2017.11.14. 11:08

Köszi. Sztem nem akar bizniszelni, nem akar semmit, nem akar semmivel foglalkozni, ezért tartok tőle, h nem is fog reagálni. Akkor pedig marad a peres út, ha nem akarok beletörődni hogy sosem jutok pénzhez. A perköltségek milyen nagyságrendűek lehetnek? A kimenetele valószinűsithető? Mindent én fizetek, mert én akarom értékesiteni?