Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

MajorDomus # 2020.05.26. 16:49

Hát,ha addig kihúzod ásványvízen....

Optibista # 2020.05.25. 19:36

Nem olyan bonyolult ez oligaliba,
Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv. Rajta megjegyzés: "Szűkített fogyasztó! Utcán szűkítve! A vízóraaknába nem jön be a víz, valószínűleg eldugult a szűkítő!" (Ja, persze) Ezt a vízmű szakija írta. A vízmű kötött velem szerződést. Órát is cseréltek. Küldik is a csekkeket szorgalmasan. Már befizettem vagy 5 ezret, de víz az nincs. Ezért is gondolom, hogy simán lehet, hogy kamu a számla (nagyrésze). Meg azért is, hogy az előző vízórában 130 m3 volt összesen. Valahogy nem jön ki a matek. Úgyhogy még nem fáradnék a pénztárhoz, ha nem gond.

oligaliga # 2020.05.25. 11:11

Optibipista

Akkor itt valami nem kerek, vagy valaki nem mond igazat.

Az egész ott válik zavarossá, hogy nem teljes tényállást mondasz.

Árverésen vettél egy ingatlant? Igen.

A víz korlátozva van? Igen. Első hozzászólásodban azt írtad, szűkítőbe futottál bele. A legutóbbi hozzászólásodban pedig azt, hogy a jegyzőkönyv szerint dugulás van. Ebből csak egy dologra lehet következtetni: a vizet szűkítették, és a belső hálózaton valahol dugulás van. Utóbbi nem a vízmű hibája,és a javítása nem a vízmű feladata.

A vízmű végrehajtást kérőként be volt jegyezve? Nem tudjuk, csak sejteni lehet abból az elejtett megjegyzésedből, hogy a végrehajtó utalt a vízműnek. Mit? Az egyenlőre homály.

Melyik időszakra van végrehajtás? Nem tudjuk.

Ami az átalányt illeti:

A vízmű akkor számláz átalányt, ha nem tud olvasni. Nem szoktak hét évig ennyit számlázni, az fel szokott tűnni. De elképzelhető.

A 28 ezer behajtási díj lehet a MOKK eljárási díjak és a végrehajtói díjelőleg összesen, nem tudjuk.

Nézd meg mégegyszer azt a számlát, és csak az egyenleget figyeld. A többi ugyanaz, mint amit már írtam.

Optibista # 2020.05.25. 08:36

A 173 ezres összegben kapásból van egy 28 ezres behajtási díj, amivel szerintem több probléma is van. 1., Az összeg nem lett behajtva, miért számlázzák ezt ki? 2., Itt most éppen rám akarnak sózni egy követelést, hogy hajtsam be én, akkor ezt a 28 ezret nekem kellene kapnom. 3., A 28 ezer tuti nem vízfogyasztás. Az egyértelműen a személyhez kötődik. De mondom tovább. Ugyanezen a számlán van egy 6m3-es átalány vagy alapdíj 2020 feb1-feb15-re vonatkozó időszakra, illetve 320 ft alapdíj, holott semmi nem jön keresztül a csövön. Szóval számláztak valamiért, ami egyáltalán nem lett elfogyasztva. Ha ugyanígy jártak el 7 éven keresztül, akkor el tudom képzelni, hogy ez az egész számla csak fiktív tartozásokat és fogyasztásokat tartalmaz. Semmilyen valós ki nem fizetett fogyasztás nincs mögötte. És mint mondtam, a szűkítés sem az, hanem teljes elzárás. Ezt a vízmű embere még jegyzőkönybe is írta (el van dugulva). Viszont ha az ügyfélszolgálatnak ezt mondom, akkor azt mondják, hogy kitisztíthatják, de azt ismét jó borsos áron ki fogják számlázni. Pedig valamekkora fogyasztásra jogom lenne. Persze ha azt kérem, hogy ugyan részletezzék már, hogy miből is áll a tartozás, akkor csak félrebeszélnek.

oligaliga # 2020.05.23. 05:50

Optibipista

Van egy számla a kezedben, ami a felhasználási helyre szól? Akkor csak nézd meg a harmadik oldalt, ahol vastag betűkkel ki van írva a számlakiállítás napján nyilvántartott egyenleg. Az az irányadó.

A visszakötés díját az Úzletszabályzatban találod, onnan ki tudod számolni.

Nem néhány tízezer forintos be nem fizetett csekkről van szó. Ekkora tartozást vagy több nagyobb számla, egy nagyobb, nem megfelelően kezelt belső csőtörés, vagy vízlopás okoz. Utóbbi esetében még kötbért is szoktak kérni.

A helyedben azt tenném, hogy amint van személyes ügyfélszolgálat, bemennék, a pénztárban bejelenteném, hogy erre és erre a felhasználási helyre szeretnék befizetni. Utána írásban kérném az átírást az Üzletszabályzat szerinti mellékletekkel és az árverési jegyzőkönyvvel, azzal, hogy a visszakötés díját külön számlázzák ki.

MajorDomus # 2020.05.22. 18:44

drb..
Ez igy van,ez a gyakorlat a társasházakban. Hogy itt miként gyűlt össze ekkora tartozás az érthetetlen.

Optibista # 2020.05.22. 15:25

Közben én azért leveleztem a vízművel. Azt szerettem volna kideríteni, hogy mégis mekkora összeget kellene fizetnem tokkal vonóval, hogy víz is legyen és az adósság is le legyen rendezve. A helyzet ugyanis nem egyértelmű. A telefonos automata szerint az adósnak 150 ezer tartozása van. Ha az ügyfélszolgálatot kérdezem, akkor 300-at mondanak. Erre még rájön mindkét esetben a szűkítő eltávolítás, ami 120 ezer. Szerettem volna látni leírva egy összeget vagy papíron vagy emailben, hogy mégis mennyit szeretnének. A vízmű legutolsó emailje szerint nem adhatnak tájékoztatást, mivel a végrehajtási eljárás nem zárult le. A végrehajtó részéről nem történt utalás feléjük. A végrehajtó viszont azt mondja április 20-án utalt. Ez az összeg messze nem rendezte a tartozást, de utalt. Amit én azért tartok igaznak, mert van egy ez évi 173 ezres csekkem, ami az adós nevére szól. Jelenleg pedig a telefonos automata 150 ezres tartozást mond be, ha felhívom. Tehát nem csak megérkezett a vízműhöz, hanem már el is könyvelték az adósnak. Nekem erről igazolást nem adhat ki persze mert én harmadik személy vagyok. Tehát még arra sem hajlandó a vízmű, hogy elküldjön egy számot, hogy ennyit akarunk. Illetve nem mond igazat. Átadás-átvétel 3 hónapja történt. Bizony, az is volt. Az adós adta át. Önként. Hét éve áll üresen a ház. 2003-ban épült. Az áramot múlt héten kötötték vissza. Azt is 3 hónap után, pedig ott szó nem volt adósságrendezésről. Az Elmű ajánlott szerelője által szabványosított mérőhelyet nem vette át az Elmű ellenőre, illetve várt némi „biztatást”. Ezt azoknak írom, akik azt gondolják, hogy nincs annyi eszem, hogy 25 ezer forintot kifizessek vízdíj adósságrendezésre ha már sokmilliót kifizettem. Nem ez a helyzet. Viszont fogalmam sincs mit csináljak. Pereskedni sajnos se időm, se pénzem. Az összeset a házra költöttem. Illetve az is látszik, hogy hogyan csinált a vízmű néhány tízezer forintos be nem fizetett vízdíjból több százezres követelést, mivel ilyen törvények lehetővé teszik számára.

drbjozsef # 2020.05.22. 05:45

MD,

Igen értékes a tapasztalatod a jelen eszmecserében. A kérdező így kezdte :

„A vízdíjtartozás százezres nagységrendű plusz százezres nagyságrendű egyéb díjak, mint szűkítő kivétele.”

MajorDomus # 2020.05.21. 18:16

és jobban megéri...
.
Időigényes macera.
Ki kell fizetni a vizdijat és az adóson behajtani.
.
Tapasztalatom szerint 25 ezer ft tartozás környékén már kizárja a Vízmű a fogyasztót,s a továbbiakban a főmérőre terheli a fogyasztást.
.
Ennyi pénzért még pereskedni sem érdemes. Többe kerül a leves.....

oligaliga # 2020.05.21. 11:15

„Bocs, ha személyeskedőnek tűnik a válaszom:”

Annak tűnik, de nem veszem sértésnek. Más a véleményünk a dolgokról. A biztos pervesztés helyett inkább a kevésbé egyértelmű dolgokban szoktam a kreativitásomat kiélni, azok az ügyek megérdemlik, hogy többet foglalkozzak vele.

gerbera317 # 2020.05.21. 10:59

„No, azért ha választhatok”
:-) Hát igen. A kisebbik ellenállást választani - én is mindig elcsábulok. Sosem fogadjuk el a kíhívást, ha nem muszáj. :-)

gerbera317 # 2020.05.21. 10:53

„Amit ha jogi képviselőd lennék, nem ajánlanék”
Bocs, ha személyeskedőnek tűnik a válaszom: Te valószínűleg nem lehetnél jogi képviselőm. Nem írsz rosszakat, de nem látom benned azt a kreativitást, ami még bennem is pislákol valamennyire. Tényleg bocs.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.21. 10:52

„És e szempontból mindegy,”
No, azért ha választhatok... :)

gerbera317 # 2020.05.21. 10:49

„az alsóbb fokú bíróságnak az ítéletben rögzítenie kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság e jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától”
Jó, a bíróság nyilván nem fog önszántából vagy önszorgalomból ilyet tenni. De vannak dolgok, amiket a bíróságnak bizony szájába lehet rágni, ha magától nem gondolt rá. És ha arra a Tekintetes Kúria is éppenúgy nem gondolt, akkor pedig miért ne?
Lejjebb már pedzegettem, hogy lesöpörni azt lehet igazán, akinek nincs megfelelően képviselve az álláspontja. Számos esetben találkoztam olyannal, ahol érthetetlen volt számomra, hogy az adós hogyan veszíthette el a pert. Az adósok valószínűleg egyformán vannak összerakva, mert válasz mintaszerűen csak kétféle volt erre: 1) nem ment el a tárgyalásra, 2) az ellenfél ügyvédje arrogáns volt vele, és a bíró is, és szinte lesöpörték őt. Hát, erre én azt mondom, hogy ezek leghatékonyabb ellenszere, ha nekem is van egy felkészült és arrogáns képviselőm. És e szempontból mindegy, hogy az ellenfél arrogáns ügyvédjével, vagy pedig a Kúria béhájával kell szembemenni.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.21. 09:36

Indoklás éppen lenne. :)

oligaliga # 2020.05.21. 09:27

„Ezt ismerjük. De ha én érintett volnék, egy újabb próbát mindenképpen megérne nekem.”

Amit ha jogi képviselőd lennék, nem ajánlanék, mert ezzel ellentétes végső döntés nem fog születni.

Főleg, hogy április 1. óta az alsóbb fokú bíróságnak az ítéletben rögzítenie kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság e jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

gerbera317 # 2020.05.21. 08:39

Ezt ismerjük. De ha én érintett volnék, egy újabb próbát mindenképpen megérne nekem.

oligaliga # 2020.05.21. 08:03

Ne felejtsük el a tavalyi ítéletet, ami azért nagyban befolyásolja a gyakorlatot:

„BH 2019.11.307: Kúria Gfv. VII. 30.371/2018. Nem kötelezhető a víziközmű-szolgáltató mindaddig a közüzemi szerződés megkötésére az ingatlan új tulajdonosával, amíg a fogyasztási helyet lejárt határidejű, vagy vitatott díjtartozás terheli, függetlenül attól, hogy az igénybejelentő az ingatlan tulajdonjogát származékos, vagy eredeti szerződésmóddal (árverés útján) szerezte meg [2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 51. §, 53. § (1) bek., 58. § (1) bek., 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vvhr.) 55. § (3) bek.].”

gerbera317 # 2020.05.21. 07:52

Nem végeztem erre irányuló kutatást, de van egy olyan gyanúm, hogy a vízszolgáltatónak igazat adó ítéleteknél a vesztes fél álláspontja nem volt kellően képviselve, és simán lesöpörte őket az ellenfél ügyvédje.
A lejjebb hivatkozott ítélet is a Vksztv. 51. (5)-öt állítja szembe a Vht. 137. §-sal. Szerintem rezgett a léc. Én még tettem volna hozzá ezt-azt, hogy még csak meg se rezdüljön.

drbjozsef # 2020.05.21. 07:38

Igen, kérdés, érdemes-e megpróbálni, mire megy vele, ha a vízművek hoz három ezzel tökéletesen ellentétes ítéletet. Ők meg abból építik fel. Aztán lesz valami.

Rendbe kellene rakni ezt a dolgot egyszer és mindenkorra.

gerbera317 # 2020.05.21. 07:06

Perelni kell a szolgáltatót, és a teljes értékű szolgáltatásra kötelezését kell kérni a keresetben. Az álláspontot az árverési vevőnek igazat adó ítéletek indoklásából kell felépíteni. Egy ilyen ismert ítélet I-II. fokon: Pécsi Járásbíróság 19.G.21.146/2018/8. & Pécsi Törvényszék 2.Gf.20.032/2019/6.

oligaliga # 2020.05.21. 06:56

Úgy tűnik, valakinek nem tetszett a válaszom.

Akkor mégegyszer:

  1. De, összhangban van, csak nem úgy, ahogy a felhasználók elvárják. A víziközmű törvényhez most nem akar senki hozzányúlni, hiába lenne rá szükség.
  2. Nem a vízművek találták, lobbizták ki, de nem ez a lényeg. Ez egy jogi fórum.
  3. Nem. A Kúria ítéletei és a legtöbb bírósági ítélet, ami hasonló, a békéltető testületek döntései ellen indult perekben születtek.
  4. Hasznos dolog lehet a kútfúrás, de az egészséges ivóvíz előállítása így többe kerülhet, mint a vezetékes víz visszakötése. Belvárosban pedig kivitelezhetetlen.
  5. Amíg nincs rá megfelelő jogalapod, nem érdemes ezen gondolkozni.
  6. drbjozsef javaslata: Perelj!

Ezzel azért óvatosan, mert a gyakorlat nem a neked kedvező irányba mutat. A vízművet nem fogja meghatni, ha perrel fenyegetőzöl.

7. drbjozsef: Fizess, majd hajtsd be az eredeti felhasználón.
Ezzel nem lehet vitatkozni.

MajorDomus # 2020.05.20. 17:10

A 6.pontra figyelj oda!
.
érdemes utánnézni a helyi biróság precedens itéleteinek.

drbjozsef # 2020.05.20. 10:18

Optibista,

Akkor jó, a helyzettel tisztában vagy. Sajnos ez van.

„Ennek ellenére szerintem a vízközmű törvény egyszerűen nincs összhangban a végrehajtási törvénnyel.”
Meg a Ptk.-val.

  1. : kb ez lesz.
  2. : Talán túlzás, de lényegen nem változtat.
  3. : Sajnos nem, szerintem ilyen esetben nem érdemes békéltetőzni.
  4. : Hasznos is az.
  5. : Ez se rossz, de elég macerás.
  6. : Perelj egyénileg, vagy a te területi bíróságod hátha neked kedvező döntést hoz, vagy hátha a vízmű elkerülné és megegyeztek.
  7. : Fizess, köss szerződést, élvezd a zuhanyozást. Esetleg mehet a fizetési meghagyás az előző tulajdonosnak.

+1. : Az árverés ilyen műfaj. Kockázatokkal jár. Lehetne rosszabb is.

Optibista # 2020.05.20. 10:08

Igen, visszaolvastam. Olvastam a Kúria határozatot, bár felét se értem. Értem, hogy nincs precedensjog, viszont van Kúria határozat. Ennek ellenére szerintem a vízközmű törvény egyszerűen nincs összhangban a végrehajtási törvénnyel. Amit az is mutat, hogy egyik bíróság így döntött a másik meg úgy. Másrészt szerintem akkor sem kellene a sorban következő tulajjal megfizettetni a tartozást, ha nem árverésen vette az ingatlant. Van olyan (nyugati) ország pl, ahol ez a gyakorlat. Én olyan válaszokat várok, hogy:
1., Lehet, hogy nincs összhangban a két törvény, de ezt nem a bíróságon kell feloldani, hanem módosítani kell a törvényt: írj az országgyűlési képviselődnek. Az meg valszeg körberöhög, mivel kb két választóját érdekli a dolog.
2., Ez a törvény így lett meghozva, mert a vízmű kilobbizta magának. Kár az erőfeszítés. Itt nagyobb erők hatnak. A vízműnek pénz kell, mert ebből fizetik a bónuszokat.
3., Mindenképpen érdemes a békéltető testülethez fordulni, mert ez az a fórum, akinél a problémás területei a jognak hivatottak feltörni. Náluk van egy számláló, ami ha x fölé megy, akkor azt automatikusan jelzik a törvényhozónak.
4., Fúrass kutat. Árverési vevőnek nem jár víz. Ez volt a törvényhozó célja.
5., Alapíts pertársaságot. Most már csak az segíthet.
6., Egyéb.
Kösz.