Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

Pereld be!

Friss szemelyes tapasztalat, hogy az aramszolgaltato szo nelkul kotott velem uj szerzodest. A gazosok is. Azonban a vizmuvek kijelentette, hogy csak akkor irjak at a nevemre a vizorat, ha az elozo tulaj kifizeti a tartozasat. Nyilvan nem fogja kifizetni. Ebben az esetben mit javasoltok? Fizessem ki, majd probaljam behajtani rajtuk, vagy ne fizessem ki, de akkor mire hivatkozzak? Ugyebar arveresen vettem a lakast, de szamtalanszot hallottuk mar, hogy a vizmu hajthatatlan. Koszi az infokat.

Linebacker!

Akár a gázszolgáltatónál akár az áramszolgáltatónál hivatkozz arra, hogy pontosan jelöljék meg a jogszabályt, amely megtiltja, hogy Te mint tulajdonos - tartozás nélkül - a tulajdonodat képező ingatlanra fogyasztási szerződést kössél!

e-mailban, ügyfélszolgálaton és tértivevényes levélben egyszerre.

Nem fognak tudni ilyen jogszabályt közölni mert nincs. Ráadásul Te még kedvezőbb helyzetben is vagy.

HA neked személy szerint az adott ingatlanra nincs a szolgáltató irányába tartozásod, kötelessége a szerződést megkötni. HA Ők úgy gondolják, hogy nem részletesen indokolják meg jogszabályra hivatkozva.

( Nekem bejött )

Kedves drbjozsef és MajorDomus!

A a Ptk. V cím X. fejezete 5:41. § (4) bekezdésére támaszkodó érvelés elég tetszetősnek tűnik:

"(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű."

De!

Az alábbi 2 gyöngyszemet találtam a témában:

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.700/2015/6
Fővárosi Törvényszék P.24.605/2014/7

Ez a helyes!

Egyébként én a Ptk. V cím X. fejezet-re hivatkoznék, mint árverési eredeti szerzésmód, annak is főleg a 5:41. § (4) bekezdésére. Ez alapján nem követelheti az árverési vevőn az előző tulajdonos tartozásait.

Nem esküszöm meg a részletekre, de valamelyik itteni topikban volt valaki, akit elhajtottak a tartozás miatt, és másnap, másik ügyintéző szó nélkül kötötte meg vele a szerződést.

De olyan is rémlik, hogy akit elhajtottak, az írásos állasfogalalást kért az elutasítás okáról, miközben megmutatta ezt a törvényt, és azt, ami az egyetemleges szolgáltatóknak a szerződési kötelességet írja elő, erre kis fejtörés után kötöttek vele szerződést.

Nyilván nem egységes még a különböző szolgáltatók joggyakorlata (bár afelé haladunk, lesz nagy Nemzeti Szolgáltatási Vállalat, és még az internetet is az fogja adni), de bárhol írásban, jogszabályi megjelöléssel, esetleg közvetlenül a jogi osztályhoz fordulva ki lehet taposni belőlük a megfelelő választ.

Nekem bankban volt ilyen, amikor nem akartak egy támogatást folyósítani, és kértem a jogi osztálytól állásfoglalást, és utána azzal mentem. Akkor is megpróbáltak elhajtani, de előhúztam a jollyjokert, és rögtön megváltozott a vélemény.

Keresgélj a guglival pár kulcsszóval.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm.

Visszaolvastam. Korrekt módon vezetitek le.
Nekem tetszik.

Az eredeti szerzésmód természetéből fakadóan - több kommentelő álláspontja szerint -aggályos lehet a szolgáltatók jogértelmezése, hiszen a 2011. évi CCIX. törvény 51.§ (5) bek. és 58.§ (1) bek a)-e) pontjai alkalmazása az árverési vevővel szemben kiüresítené az eredeti szerzésmód speciális jogi jellegét, mivel a szolgáltató az eredeti szerzőt (az árverési vevőt) a korábbi szerződő fél jogutódjának tekinti a szolgáltatással kapcsolatban fennálló tartozás vonatkozásában, ami fogalmilag kizárt eredeti szerzésmód esetén.

Van akinek sikerült ezt az álláspontot keresztülvinni a szolgáltatónál MEKH-nél, vagy bíróságon, a szolgáltató kötött vele új szerződést és elállt a korábbi tartozás követeléséről?
Ha igen, mik a tapasztalatok?

Eredeti szerzésmód.

Linebacker,

elég, ha kb 20 hozzászólást visszaolvasol, ott még jogszabályhelyek is vannak idézve, hogy mire hivatkozott a szolgáltató. Ennek ellenére az itteni jogászok is egyetértettek abban, hogy árverési vevőtől nem követelheti a tartozást a szolgáltató, legfeljebb a visszterhes átruházással szerzett ingatlannál, ahol a vevő jogutódja az eladónak.

Hehehe

Tértis ajánlott levél!

A mailt nem kell iktatni!

Kedves nonolet!

Megtörtént.
Írásban is feltettem a kérdéseimet. Több, mint 2 hete küldtem nekik egy e-mailt, de a mai napig nem válaszoltak.

Akkor kérdezz írásban...

Akkor a véleményem : hát ez érdekes.

Kedves drbjozsef!

Ahogy említettem SZÓBAN tájékoztatott mindenféle jogszabályi megjelölés nélkül, így nem tudok beírni egyetlen jogszabályi hivatkozást sem. Én sem írásban tettem fel a kérdéseimet.

Meg olvass vissza néhány oldalt,ahol ezt már kitárgyaltuk!

zsilles

1. Alap: árverési jegyzőkönyv,burtokbaadási jegyzőkönyv
2. Kimegy,mert köteles!

Ha mégsem,felveszel egy jegyzőkönyvet,2 tanu hitelesiti,órákról fotókat csatolod. Pont.

Ha ezt mondták, akkor gondolom gazdagon megtámogatták jogszabályhelyi hivatkozásokkal. Írj be néhányat.

Kedves Fórumozók!

Jártam a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ügyfélszolgálatán, ahol az előző - árverési tulajdonszerzésre vonatkozó - kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a víz és a gázszolgáltató megtagadhatja a szerződéskötést és a szolgáltatásnyújtást, ha a szolgáltatási helyen jelentős hátralékot halmoztak fel.

Amíg a tartozás kiegyenlítésre nem kerül a vízszolgáltató és a gázszolgáltató - függetlenül attól, hogy a tartozást az előző tulaj, vagy a bérlő halmozta fel és függetlenül attól, hogy az árverési tulajdonszerzés eredeti szerzésmód - az új tulajdonoson (árverési vevőn) fogja követelni a korábbi tartozást.

Erről mi a véleményetek?

Segítséget szeretnék kérni az alábbi két kérdésben:

1. végrehajtással szerzett ingatlan esetében a tulajdonjog keletkezése az ingatlan bejegyzése?
2. közüzemi átírások során milyen dátummal lehet átírni? Ha a végrehajtó nem jön ki, és nem készít jegyzőkönyvet, akkor hogyan igazoljam a szolgáltatók felé, hogy milyen óraállással vettem át az ingatlant?

Köszönöm előre is.

Adna,de neked azzal nem kell törődnöd. Téged nem terhel.
(Az árverezés eredeti szerzésmód!)

Kedves Fórumozók!
Van valakinek esetleg friss tapasztalata, hogy közüzemi tartozás fennállása esetén milyen volt a szolgáltatók hozzáállása, illetve, hogy tudta megoldani, hogy átírják az órákat?
Én most készülök licitálni egy ingatlanra érdekelnének a tapasztalatok.

Más:
A közműszolgáltató nekem, mint licitálónak adna felvilágosítást a fogyasztási helyen fennálló tartozásról?

Köszönöm!

Tudom hogy nehezen hihető, de egészen eltérő és hihetetlen ítéletek születnek akár 2 megyével arrébb is hasonló ügyben.

Ha társasházról van szó, meg kell egyezni a közös képviselővel hogy kifizeti a fogyasztását a Társasháznak.szerződes nélkül vételez. Pont,

Családi házban ha közben kizárták, akkor nehezebb eset.

Abból, hogy a megfogalmazás lehetne precízebb, jelenkorunk kodifikációjának színvonalát ismerve nem vonnék le egyértelmű következtetést.

A hivatkozott szabálynak van egy szó szerinti (pozitivista) és egy, a fogyasztóra nézve méltányosabb értelmezése. Magam - az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel - az utóbbit tartom helyesnek. Ugyanakkor tapasztalatból tudom, hogy a bírók többsége a pozitivista értelmezésre hajlik ("abból nem lehet baj"), a 28. cikkre hivatkozást pedig kifejezetten utálja.

Dehogy van igaza.

"Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el"

Ez egy egész kerek magyar mondat. Az "adott" szó nyilván az előző mondatrészre vonatkozik. Másra nem is vonatkozhat.

Ha az XY szerződő esetleges további szolgáltatási helyeit akarná szankcionálni, akkor minden bizonnyal azt írná, hogy a "szerződő" és nem azt, hogy "szolgáltatási hely".

Ebben igazad is van.

A probléma csak az, hogy ezek a jogászok döntenek az ügyben.

Mi hiába értünk egyet. Ha...

,, a pert nem az nyeri meg akinek igaza van,
Hanem aki a pert megnyeri, annak
van igaza,,

Ez nagy különbség.