drbjozsef
2019.04.22. 16:17
Dehogy érted.
Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása
brobi33
#
2019.04.22. 17:05
Igen kapok vizet. Napi három litert, ami a szűkítőn át jön. Magyarán szólva csöpög a csap. A szűkítőt nem veszik ki csak ha kifizetném az előző tulaj tartozását és a szűkítő kivételének díját.
brobi33
#
2019.04.22. 17:11
Köszönöm, akkor elsőnek a békéltető testületnél futok egy kört.
drbjozsef
#
2019.04.22. 17:37
brobi,
szerintem elsőre írj (még egyszer) egy tértis levelet a vízművek jogi osztályának címezve vagy figyelmébe ajánlva, és kérd a szűkítő kivételét (mondjuk) 30 napon belül a Rolika1 által két és fél hónapja linkelt Ítélőtáblai ítéletre hivatkozva, ellenkező esetben ugyanezen érvek alapján a helyi bíróságon is végigviszed az ügyet, és pert indítasz a vízművek ellen.
Aztán utána még mehetsz előbb békéltetőkhöz is, ha nem tennék meg.
Hangsúlyozom még egyszer, ez csak az árverésen, vagy árverés hatályával szerzett ingatlanokra vonatkozik.
brobi33
#
2019.04.22. 22:29
Köszönöm a javaslatot!
Árverési vétel volt az ingatlan az mbvk-n keresztül vettem meg.
MajorDomus
#
2019.04.23. 20:01
Lehet én vagyok értetlen,de akkor mi van a szerződésben?
brobi33
#
2019.04.24. 20:02
Az, hogy biztosítják a törvény szerint a vízszolgáltatást. Megkötötték velem a szerződést, csak a szűkítőt nem veszik ki.
drbjozsef
#
2019.04.25. 07:23
Ahogyan az már többször el lett mondva : Vksztv. 58§.
Csakhogy árverési vétel esetén ez ütközik a Ptk.-val, és nagyon helyesen ezt az ellentmondást a Ptk. javára oldotta fel az Ítélőtábla.
MajorDomus
#
2019.04.25. 20:36
Leesett.
.!
ha fürödni akarsz,fizess!
Jano87
#
2019.06.25. 21:12
Üdv! Sajnos énis egy szolgáltató,fejérvíz csapdájába estem,nem kotik vissza a vizet az elozo tulaj tartozasa miatt,nem írom le a storyt,mert kb ugyanaz mint az itteniek,csak 1-kerdesem lenne,van olyan személy aki nyert vagy sikerult megoldast talalnia az ugyben, majd 100%ban elalltak a kifizetestol es hasznalhatja a viz szolgaltatast,mint uj szerzodo?
Udv!
drbjozsef
#
2019.06.26. 07:30
Jano87,
Én nem vagyok érintett, de emlékszem az itteni (vagy hasonló topikokban, nem keresek most vissza) polémiának a végére.
Ha árverásen, vagy árverés hatályával vetted az ingatlant, akkor az a Ptk. szerint eredeti szerzésmód, az előző lakó tartozásai nem terhelnek. A vízközmű törvényben viszont az van, hogy a fogyasztási HELY korlátozható, ha tartozás van rajta. Ez a két szabály ütközik egymással, ezt oldotta fel
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete.
A lényege :
„Ezért a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz. ”
Amit tennék : bemész a vízműhöz, lehetőleg a központba, kéred a szerződés kötést és a korlátozás (szűkítést, ha van) megszüntetését. Ha nem akarja az ügyintéző, kérd a főnököt, vagy a jogi osztályt, vidd az ítéletet, és helyezd kilátásba a pert. KELL kötniük szerződést. Ha nem, csak a per marad.
oligaliga
#
2019.06.26. 09:31
Jano 87
Ez csak a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése, ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla a Pf.20.700/2015/6. számú határozata pont ellenkezőleg döntött. Egyik sem EBD, csak egy ítélet, de a Fejárvíz a Fővárosi Ítélőtábla ítéletére figyelemmel nem fog engedni.
A kérdésnek az tenne pontot a végére, ha akár a Kúria, akár a jogalkotó egyértelműen állást foglalna.
Egyébként elindult a Végrehajtói Kar és a víziközmű-szolgáltatók között egy együttműködés, amiben a végrehajtók kikérhetik az árverésre kitűzött ingatlanok tartozására vonatkozó adatokat a szolgáltatóktól. Csak éppen eddig nem nagyon élnek vele a végrehajtók.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.26. 10:12
(Fejér megye már nem a Fővárosi Ítélőtáblához tartozik. Ezt csak arra, hogy a Fejérvíznek nem az ő ítéleteikre kell figyelemmel lennie.)
Jano87
#
2019.06.26. 10:17
Oligaliga
Kérdés csak az,hogy mikortol van ez a "kozremukodes" a vegrehajto es az arveresi iroda kozott, 2019 tol? Mert a mi arveresunk az 2018-as.
Egyebkent koszonom az eddigi hozzaszolasokat!
gerbera317
#
2019.06.26. 10:56
„a vegrehajto es az arveresi iroda kozott”
Te most vagy hülyéskedsz, vagy k. nem olvasod el rendesen, amit neked írnak. Vagy valami...
Jano87
#
2019.06.26. 11:14
Ou...nem figyeltem... jogos
oligaliga
#
2019.06.26. 11:25
Jano87
2019-től, de ezt csak tájékoztatásként írtam.
KBS
Nem is a Szegedi Ítélőtáblához. De mivel nem bíróságokról van szó, csak szimpla "jogalkalmazókról", nincs jelentősége annak, hogy az ország melyik felében van a szolgáltató. A lényeg, az, hogy két, azonos szinten álló bíróság ugyanazon tényállás mellett ellentétes ítéletet hozott.
MajorDomus
#
2019.06.26. 19:59
Csak ettől senki sem lesz boldogabb!
Jano87
#
2019.06.26. 20:47
Holnap próbálok intézkedni,remélem sikerul valamerre elindulni az ugyben,jo iranyban, nem szivesen fizetek ki 480.000ft-ot mas helyett....
oligaliga
#
2019.06.27. 03:45
Nem is mondtam, hogy bárki boldogabb lesz tőle. Csak éppen tény, hogy nincs egységes joggyakorlat a kérdésben, és az idei kb. második félévben kiìrt árveréseken lehet számítani olyan hirdetményre, amin rajta lesz a tartozás és a korlátozás ténye.
MajorDomus
#
2019.06.27. 19:55
Mindig arra az itéletre kell hivatkozni,amelyik a kedvezőbb. Precedensjog.
drbjozsef
#
2019.06.28. 04:52
Precedensjog.
Ami Magyarországon nem létezik.
MajorDomus
#
2019.06.28. 20:23
De precedens értékű itélet viszont igen...
oligaliga
#
2019.08.05. 11:39
Régi problémára térnénk vissza.
Az árverésen vett ingatlanokkal kapcsolatban gyakran felmerült, hogy a vízdíjtartozás miatt megtagadhatja-e a szerződéskötést a szolgáltató, illetve a korlátozást fenntarthatja-e. Ebben a tárgyban két, egymással ellentétes ítélőtáblai ítélet ismert.
A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.700/2015/6. számú ítélete szerint a közüzemi díjtartozásból eredő kötelezettség kötelmi jogviszonyból származó követelés, amely a korábbi tulajdonossal szemben a végrehajtási árveréstől függetlenül továbbra is fennáll, a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól. Nem annak van jelentősége, hogy a fogyasztó az ingatlant árverésen szerezte meg, illetve, hogy az igény dologi vagy kötelmi jellegű-e. A szolgáltatót a jogszabály – a Vksztv. 51.§ (5) bekezdése – egyértelműen feljogosította arra, hogy az adott felhasználási helyre vonatkozóan a korábbi közszolgáltatási szerződés alapján fennálló rendezetlen követelés esetén az adott felhasználási hely tekintetében az 58.§ (1) bekezdése szerint járjon el (vagyis szűkítőt helyezhet fel).
A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete szerint a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz.
A Kúria nemrég hozott ítéletével felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla ítéletét. Rögzítette, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó jogosultság, hanem közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a szolgáltatás igénybevételével keletkezik. A követelés a korábbi felhasználóval szemben érvényesíthető, ebből következik, hogy a követelés nem az ingatlanhoz, hanem a felhasználóhoz kötődik, a tulajdonosváltozástól függetlenül fennmarad. Erre figyelemmel nincs jogértelmezéssel feloldandó ellentmondás (vagyis teljesen felesleges a Ptk., a Vht. és a Vksztv. összevetése). A díjhátralék kihat a vevőre, ugyanis amíg az fennáll, a vevő nem tud szerződést kötni, nem jut vízszolgáltatáshoz. De a víziközművekre vonatkozó speciális szabályozás miatt még az Alaptörvény felhívásával sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a szolgáltató a nyilvántartott díjhátralék ellenére is köteles a szerződést megkötni, az ivóvizet szolgáltatni.
Bori Bori
#
2019.08.05. 13:11
Tudnál adni linket a Kúriához? Ezt még nem olvastam. Köszi.
