Épp ez a lényeg, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem tulajdonhoz kapcsolódik, a tulajdonosváltozásnak nincs hatása a szolgáltatásra. Ha így lenne, akkor nem köthetne szerződést az ingatlan bérlője, haszonélvezője vagy akármilyen használója. A szolgáltatás korlátozása pedig nem korlátozza jogellenesen a tulajdonost jogainak gyakorlásában.
Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása
Dehogynem. Tulajdonhoz való jog.
Amiből értesüléseim szerint lesz még több is.
Az Alkotmánybíróság döntésétől nem tartanék, a kérdés nem sért Alaptörvényben biztosított jogokat.
(Meg aztán a kúriai ítélet is csak egy egyedi ítélet.)
Az Alkotmánybíróság még mondhat mást.
Még nem jelent meg. Ha elérhető lesz, a linket is beteszem.
Tudnál adni linket a Kúriához? Ezt még nem olvastam. Köszi.
Régi problémára térnénk vissza.
Az árverésen vett ingatlanokkal kapcsolatban gyakran felmerült, hogy a vízdíjtartozás miatt megtagadhatja-e a szerződéskötést a szolgáltató, illetve a korlátozást fenntarthatja-e. Ebben a tárgyban két, egymással ellentétes ítélőtáblai ítélet ismert.
A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.700/2015/6. számú ítélete szerint a közüzemi díjtartozásból eredő kötelezettség kötelmi jogviszonyból származó követelés, amely a korábbi tulajdonossal szemben a végrehajtási árveréstől függetlenül továbbra is fennáll, a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól. Nem annak van jelentősége, hogy a fogyasztó az ingatlant árverésen szerezte meg, illetve, hogy az igény dologi vagy kötelmi jellegű-e. A szolgáltatót a jogszabály – a Vksztv. 51.§ (5) bekezdése – egyértelműen feljogosította arra, hogy az adott felhasználási helyre vonatkozóan a korábbi közszolgáltatási szerződés alapján fennálló rendezetlen követelés esetén az adott felhasználási hely tekintetében az 58.§ (1) bekezdése szerint járjon el (vagyis szűkítőt helyezhet fel).
A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete szerint a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz.
A Kúria nemrég hozott ítéletével felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla ítéletét. Rögzítette, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó jogosultság, hanem közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a szolgáltatás igénybevételével keletkezik. A követelés a korábbi felhasználóval szemben érvényesíthető, ebből következik, hogy a követelés nem az ingatlanhoz, hanem a felhasználóhoz kötődik, a tulajdonosváltozástól függetlenül fennmarad. Erre figyelemmel nincs jogértelmezéssel feloldandó ellentmondás (vagyis teljesen felesleges a Ptk., a Vht. és a Vksztv. összevetése). A díjhátralék kihat a vevőre, ugyanis amíg az fennáll, a vevő nem tud szerződést kötni, nem jut vízszolgáltatáshoz. De a víziközművekre vonatkozó speciális szabályozás miatt még az Alaptörvény felhívásával sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a szolgáltató a nyilvántartott díjhátralék ellenére is köteles a szerződést megkötni, az ivóvizet szolgáltatni.
De precedens értékű itélet viszont igen...
Precedensjog.
Ami Magyarországon nem létezik.
Mindig arra az itéletre kell hivatkozni,amelyik a kedvezőbb. Precedensjog.
Nem is mondtam, hogy bárki boldogabb lesz tőle. Csak éppen tény, hogy nincs egységes joggyakorlat a kérdésben, és az idei kb. második félévben kiìrt árveréseken lehet számítani olyan hirdetményre, amin rajta lesz a tartozás és a korlátozás ténye.
Holnap próbálok intézkedni,remélem sikerul valamerre elindulni az ugyben,jo iranyban, nem szivesen fizetek ki 480.000ft-ot mas helyett....
Csak ettől senki sem lesz boldogabb!
Jano87
2019-től, de ezt csak tájékoztatásként írtam.
KBS
Nem is a Szegedi Ítélőtáblához. De mivel nem bíróságokról van szó, csak szimpla "jogalkalmazókról", nincs jelentősége annak, hogy az ország melyik felében van a szolgáltató. A lényeg, az, hogy két, azonos szinten álló bíróság ugyanazon tényállás mellett ellentétes ítéletet hozott.
Ou...nem figyeltem... jogos
„a vegrehajto es az arveresi iroda kozott”
Te most vagy hülyéskedsz, vagy k. nem olvasod el rendesen, amit neked írnak. Vagy valami...
Oligaliga
Kérdés csak az,hogy mikortol van ez a "kozremukodes" a vegrehajto es az arveresi iroda kozott, 2019 tol? Mert a mi arveresunk az 2018-as.
Egyebkent koszonom az eddigi hozzaszolasokat!
(Fejér megye már nem a Fővárosi Ítélőtáblához tartozik. Ezt csak arra, hogy a Fejérvíznek nem az ő ítéleteikre kell figyelemmel lennie.)
Jano 87
Ez csak a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése, ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla a Pf.20.700/2015/6. számú határozata pont ellenkezőleg döntött. Egyik sem EBD, csak egy ítélet, de a Fejárvíz a Fővárosi Ítélőtábla ítéletére figyelemmel nem fog engedni.
A kérdésnek az tenne pontot a végére, ha akár a Kúria, akár a jogalkotó egyértelműen állást foglalna.
Egyébként elindult a Végrehajtói Kar és a víziközmű-szolgáltatók között egy együttműködés, amiben a végrehajtók kikérhetik az árverésre kitűzött ingatlanok tartozására vonatkozó adatokat a szolgáltatóktól. Csak éppen eddig nem nagyon élnek vele a végrehajtók.
Jano87,
Én nem vagyok érintett, de emlékszem az itteni (vagy hasonló topikokban, nem keresek most vissza) polémiának a végére.
Ha árverásen, vagy árverés hatályával vetted az ingatlant, akkor az a Ptk. szerint eredeti szerzésmód, az előző lakó tartozásai nem terhelnek. A vízközmű törvényben viszont az van, hogy a fogyasztási HELY korlátozható, ha tartozás van rajta. Ez a két szabály ütközik egymással, ezt oldotta fel
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete.
A lényege :
„Ezért a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz. ”
Amit tennék : bemész a vízműhöz, lehetőleg a központba, kéred a szerződés kötést és a korlátozás (szűkítést, ha van) megszüntetését. Ha nem akarja az ügyintéző, kérd a főnököt, vagy a jogi osztályt, vidd az ítéletet, és helyezd kilátásba a pert. KELL kötniük szerződést. Ha nem, csak a per marad.
Üdv! Sajnos énis egy szolgáltató,fejérvíz csapdájába estem,nem kotik vissza a vizet az elozo tulaj tartozasa miatt,nem írom le a storyt,mert kb ugyanaz mint az itteniek,csak 1-kerdesem lenne,van olyan személy aki nyert vagy sikerult megoldast talalnia az ugyben, majd 100%ban elalltak a kifizetestol es hasznalhatja a viz szolgaltatast,mint uj szerzodo?
Udv!
Leesett.
.!
ha fürödni akarsz,fizess!
Ahogyan az már többször el lett mondva : Vksztv. 58§.
Csakhogy árverési vétel esetén ez ütközik a Ptk.-val, és nagyon helyesen ezt az ellentmondást a Ptk. javára oldotta fel az Ítélőtábla.
Az, hogy biztosítják a törvény szerint a vízszolgáltatást. Megkötötték velem a szerződést, csak a szűkítőt nem veszik ki.