Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

Kedves Fórumtagok !

Vízművekkel kapcsolatos problémám van nekem is, nálam kis tartozás van, én ki szeretném fizetni, viszont kizárólag abban az esetben ha a kifizetett összegről kapok számlát a saját nevemre, mivel költségként el tudom számolni. Viszont kizárólag úgy lehet csak kifizetni a tartozást, hogy a számla az előző fogyasztó nevére szól.
Ami nekem nem felel meg.
Vetettem fel jegyzőkönyvet, hogy válaszolják meg, hogy miért nem járhatok el a saját nevemben, ha a Ptk 6:57 § (1) bekezdése alapján tőlem harmadik féltől várják a teljesítést.
Más sem kapot saját névre számlát ?

brobi33,

Én kifizetném. Két okból.

Egyrészt ha elérhető az előző tulaj, kifizetném, és megkínálnám egy fizetési meghagyással. Ennyit szinte biztosan be lehet hajtani rajta, legfeljebb valamilyen jövedelemletiltással.

Másrészt ha eladod, feltételezem, hogy ennek az összegnél a legalább két nagyságrenddel nagyobbról beszélünk az eladási ár tekintetében. Ennyivel add drágábban legfeljebb. Vagy nyeld be, 1-2% belefér. Szerintem. És jöhet az első pont.

„A szolgáltatás korlátozása pedig nem korlátozza jogellenesen a tulajdonost jogainak gyakorlásában.”

A "jogellenesen" szó esetünkben pont a probléma velejét jelenti : hiszen VAN olyan jogszabály, ami szerint de, jogellenes a szereződés megtagadása. Igaz, van olyan, ami szerint nem az.

El szeretném adni, de benn van a szűkítő, és csak akkor hajlandó kivenni ha kifizettem a volt tulaj által felhalmozott kb. Kétszázezer forint tartozást.

Ha kötött veled szerződést, akkor mi a problémád?

Érveljek

Üdv!
Az én is hasonló cipőben vagyok. Az ügyben r hónap végén megyek a békéltető testület elé. A mai napon kaptam levelet tőlük, melyben többek közt a vízszolgáltató a lentebb említett kúriai ítélete hivatkozik egy új válasziratban. Az ítélet száma, ha valakinek segítség: Gfv.VII.30.371/2018/12.

Az én esetem annyiban más, hogy velem annak idején kötött szerződést a vízszolgáltató. Szerintetek ezek figyelembevételével érdemes tovább ütni a vasat vagy hagyjam a fenébe az egészet? Ha menjek tovább akkor mivel érvelnek a meghallgatáson?

Akkor már csak ez a vita tárgya.

„A szolgáltatás korlátozása pedig nem korlátozza jogellenesen a tulajdonost jogainak gyakorlásában.”

Mert a rendeltetésszerű használat nem tartozik a tulajdonosi jogok közé?

Épp ez a lényeg, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem tulajdonhoz kapcsolódik, a tulajdonosváltozásnak nincs hatása a szolgáltatásra. Ha így lenne, akkor nem köthetne szerződést az ingatlan bérlője, haszonélvezője vagy akármilyen használója. A szolgáltatás korlátozása pedig nem korlátozza jogellenesen a tulajdonost jogainak gyakorlásában.

Dehogynem. Tulajdonhoz való jog.

Amiből értesüléseim szerint lesz még több is.

Az Alkotmánybíróság döntésétől nem tartanék, a kérdés nem sért Alaptörvényben biztosított jogokat.

(Meg aztán a kúriai ítélet is csak egy egyedi ítélet.)

Az Alkotmánybíróság még mondhat mást.

Még nem jelent meg. Ha elérhető lesz, a linket is beteszem.

Tudnál adni linket a Kúriához? Ezt még nem olvastam. Köszi.

Régi problémára térnénk vissza.

Az árverésen vett ingatlanokkal kapcsolatban gyakran felmerült, hogy a vízdíjtartozás miatt megtagadhatja-e a szerződéskötést a szolgáltató, illetve a korlátozást fenntarthatja-e. Ebben a tárgyban két, egymással ellentétes ítélőtáblai ítélet ismert.

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.700/2015/6. számú ítélete szerint a közüzemi díjtartozásból eredő kötelezettség kötelmi jogviszonyból származó követelés, amely a korábbi tulajdonossal szemben a végrehajtási árveréstől függetlenül továbbra is fennáll, a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól. Nem annak van jelentősége, hogy a fogyasztó az ingatlant árverésen szerezte meg, illetve, hogy az igény dologi vagy kötelmi jellegű-e. A szolgáltatót a jogszabály – a Vksztv. 51.§ (5) bekezdése – egyértelműen feljogosította arra, hogy az adott felhasználási helyre vonatkozóan a korábbi közszolgáltatási szerződés alapján fennálló rendezetlen követelés esetén az adott felhasználási hely tekintetében az 58.§ (1) bekezdése szerint járjon el (vagyis szűkítőt helyezhet fel).

A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete szerint a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz.

A Kúria nemrég hozott ítéletével felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla ítéletét. Rögzítette, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó jogosultság, hanem közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a szolgáltatás igénybevételével keletkezik. A követelés a korábbi felhasználóval szemben érvényesíthető, ebből következik, hogy a követelés nem az ingatlanhoz, hanem a felhasználóhoz kötődik, a tulajdonosváltozástól függetlenül fennmarad. Erre figyelemmel nincs jogértelmezéssel feloldandó ellentmondás (vagyis teljesen felesleges a Ptk., a Vht. és a Vksztv. összevetése). A díjhátralék kihat a vevőre, ugyanis amíg az fennáll, a vevő nem tud szerződést kötni, nem jut vízszolgáltatáshoz. De a víziközművekre vonatkozó speciális szabályozás miatt még az Alaptörvény felhívásával sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a szolgáltató a nyilvántartott díjhátralék ellenére is köteles a szerződést megkötni, az ivóvizet szolgáltatni.

De precedens értékű itélet viszont igen...

Precedensjog.

Ami Magyarországon nem létezik.

Mindig arra az itéletre kell hivatkozni,amelyik a kedvezőbb. Precedensjog.

Nem is mondtam, hogy bárki boldogabb lesz tőle. Csak éppen tény, hogy nincs egységes joggyakorlat a kérdésben, és az idei kb. második félévben kiìrt árveréseken lehet számítani olyan hirdetményre, amin rajta lesz a tartozás és a korlátozás ténye.

Holnap próbálok intézkedni,remélem sikerul valamerre elindulni az ugyben,jo iranyban, nem szivesen fizetek ki 480.000ft-ot mas helyett....

Csak ettől senki sem lesz boldogabb!

Jano87

2019-től, de ezt csak tájékoztatásként írtam.

KBS

Nem is a Szegedi Ítélőtáblához. De mivel nem bíróságokról van szó, csak szimpla "jogalkalmazókról", nincs jelentősége annak, hogy az ország melyik felében van a szolgáltató. A lényeg, az, hogy két, azonos szinten álló bíróság ugyanazon tényállás mellett ellentétes ítéletet hozott.