Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

„A végrehajtó viszont abban hibázott, hogy a kérdésre egyértelmű nemet mondott, ”

Nem, helyesen válaszolt arra, amit tőle kérdezni lehetett. A fagyiárust se kérdezed meg, mikor jön a gázszámlád. A kérdés volt rossz - vagy hát legalábbis nem ugyanazt értettétek alatta.

„kitől tudhatja meg a vevő, hogy az adott ingatlanon, amely árverésre kerül, milyen tartozás van, amelyre nincs végrehajtás kérve”

Senkitől. Legfeljebb az adóstól. De még egyszer : a vízmű tartozás sem terhel titeket, csak nem kötnek új szerződést, amíg a fogyasztási helyen tartozás van. De ez kifejezetten a vízmű törvény miatt van így, illetve társasházban a távfűtés hasonló. De minden más szolgáltató (áram, gáz, telefon, internet, kuka) köteles veled szerződni, mint árverésen szerző tulajdonossal. Akkor is, ha az előző tulajnak tartozása van.

Momo75 Momo75 !

„Az , hogy mennyiért vettem egyáltalán nem ide tartozik, mint az sem, hogy mennyit költök a felújítására. ”

Gondolod Te. Egy nyilvános fórumon kisírod magad és ráadásul méltatlankodol. Ami ide felkerül az mindenkire tartozik, annyiban hogy lehet véleményezni.
Ez nem egy ingyenes jógitanácsadó fórum. Valaki feltesz egy jogi témát. Arról ki így ki úgy véleményt nyilvánít... pl. mások okulására.
Persze van diszkrét módja is. Elmegyünk egy ügyvédi irodába és jogi tanácsot kérünk és persze fizetünk !

Tanulság ? !
Végre hajtásból eredő ingatlant csak nagyon meggondoltan veszünk.. áron alul és amit tudni akarunk, azt írásban kérdezzük ha nincs válasz vagy mismásolás, egy l.. f.. t intünk és tovább állunk !

Kedves gerbera317 !
Nagyon szépen köszönöm a válaszát, igen elindulunk ebben az irányban az álláspontja alapján. Nagyon igaza van szerintem. A végrehajtó viszont abban hibázott, hogy a kérdésre egyértelmű nemet mondott, mi abban hibáztunk nagyot, hogy elhittük.

Igen sajnos nekünk is hiányos a történet a tartozás szempontjából. Amikor kikértük nagy nehezen a tartozás részletezését, mert tájékoztatni előtte nem tájékoztattak egyáltalán (de akkor már , mint tulajdonos kiadták )csak egy összeget írtak, de ,hogy az miből tevődik össze arról semmit. Hivatkoztak arra, hogy a végrehajtás során a felosztásból nem térült meg nekik a tartozás. Konkrétan leírtuk, hogy kérjük részletezzék miből tevődik össze a 819.000 Ft.
Hogyan lehet, hogy ekkora lett az összeg ?

Kértük, hogy írják le milyen intézkedést tettek az adós felé a behajtással kapcsolatosan? A válasz ennyi volt : mindent megtettek.

Biztosan az árverési vevő dilije, de kitől tudhatja meg a vevő, hogy az adott ingatlanon, amely árverésre kerül, milyen tartozás van, amelyre nincs végrehajtás kérve, amiért a volt adós a kötelezett és emiatt nem kapunk szolgáltatást.

„Valamit én nem értek. Mint kiderült a vízszolgáltatás a végrehajtás kezdetén is szünetelt - már mérőóra sem volt, akkor hogyan nőhetett a tartozás?”

Pont ezért kérdeztem én is, hogy milyen mérőről van szó. Nem kicsit vannak hiányok a történetben.

„Nem hír, hanem álláspont. Az enyém.”

Ez már jó hír (nekem pl.)

„végre valami jó hír”
Nem hír, hanem álláspont. Az enyém. Akit illet, annak ezt még részletesen ki kell dolgoznia, és a bíróságot rá kell vennie, hogy az magáévá tegye ezt az álláspontot.

„ mert rosszhiszeműen számított arra, hogy más jogszabály alapján harmadik személlyel szemben is érvényesítheti a követelését, ez visszaélés a joggal.”

Na, végre valami jó hír.

Valamit én nem értek. Mint kiderült a vízszolgáltatás a végrehajtás kezdetén is szünetelt - már mérőóra sem volt, akkor hogyan nőhetett a tartozás?

„ Az árverési jegyzőkönyvben szereplő 380.000 Ft, ami elvileg az árverés után nincsen, hogyan lehet 819.000 Ft és plusz 300.000 Ft visszakötési díj? ”

A visszakötés valóban most fizetendő.

Mindazoknak, akik a végrehajtóra hárítanák a felelősséget azért, mert az nem figyelmeztette az árverési vevőt, hogy közüzemi tartozás áll fenn az árverezett ingatlanban, felhívom a szíves figyelmüket a Vht. 1. §-ára, mely szerint a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani! Segítek: a végrehajtó kizárólag olyan követeléseket vesz figyelembe, és kizárólag olyanokkal foglalkozik, amelyekre végrehajtható okiratot állítottak ki. Árverés esetén pedig kizárólag olyan követeléseket vesz figyelembe, amelyek biztosítására a vagyontárgyat lefoglalták. Az adós más tartozásaihoz a végrehajtónak semmi köze, azokról nem is tud, és legfőképpen: nem köteles azoknak utánajárni.
Ne tessék megfeledkezni a végrehajtás 5. § (1)-ben megfogalmazott eredeti céljáról sem: bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét! Segítek: a végrehajtó nem ingatlanközvetítő, és a végrehajtás célja nem az árverési vevők dilijének, tájékozatlanságának, tudatlanságának kiszolgálója, és legfőképpen: nem köteles az árverési vétel kockázatából eredő esetleges károkért és költségekért helytállni!
Tessék észrevenni, hogy nem az a sorrend, hogy van a végrehajtó, a végrehajtás, majd pedig a szabályok, hanem ellenkezőleg: a törvényben először van a végrehajtás, utána a végrehajtási eljárás szabályai, és ha ezek már mind ismertek, akkor következik a végrehajtói szolgálat keletkezése a 232. §-ban foglaltak szerint!

„Miért nem indítottak végrehajtást arra a tartozásra is? - Mert éppen olyan kedvük volt és törvény nem kötelezte őket”
Ha az árverési vevő a közüzemi szolgáltatóval szemben indított perben be tudja bizonyítani (például a felosztási tervet bemutatva), hogy a közüzemi szolgáltató részesülhetett volna a vételárból, követelése akár kielégítést is nyerhetett volna, akkor már csak utalnia kell arra, hogy ha azért nem indított végrehajtást az adós ellen, mert rosszhiszeműen számított arra, hogy más jogszabály alapján harmadik személlyel szemben is érvényesítheti a követelését, ez visszaélés a joggal. Ezt pedig a bíróság nemigen tolerálja. Megjegyzem, felosztási terv nélkül is működhet ez, elég csak utalni a Vht. 164. §-ra, ami alapján egyértelmű, hogy nem létezik végrehajtási joggal rendelkező vh-kérő, akinek ne jutna valamennyi is.

„Miért nem indítottak végrehajtást arra a tartozásra is?”

:) mert éppen olyan kedvük volt és törvény nem kötelezte őket.

„Ez jogszerű? A fogyasztót senkinek sem kell tájékoztatni?”

A fogyasztót biztos tájékoztatták. De sem te, sem a végrehajtó a fogyasztó.

„Az , hogy mennyiért vettem egyáltalán nem ide tartozik, mint az sem, hogy mennyit költök a felújítására.”

Egyet értek.

Köszönöm a tájékoztatást !
Tulajdonképpen nem ez volt a kérdésem.
Lehetőségem sem volt máshogy megtekinteni. Pont ez a problémám. Információt még az árverés után sem adott normálisan a Vízmű írásbeli megkeresésre sem.

"Naaaa, szerintem itt rosszul kérdeztek. Már honnan tudhatná a végrehajtó, hogy felhalmozott-e (azóta) még adósságot, ha nem indítottak arra is végrehajtást?"

Miért nem indítottak végrehajtást arra a tartozásra is?
Ez jogszerű? A fogyasztót senkinek sem kell tájékoztatni?

Az , hogy mennyiért vettem egyáltalán nem ide tartozik, mint az sem, hogy mennyit költök a felújítására.

„Amúgy mennyiért vetted azt az ingatlant ??
Gondolom a környéken lévők és hasonló adottságúaknak a felért ?
A harmadáért ?”

Amúgy ez miért fontos? Nem ebből van a problémája, hanem abból, hogy vett valamit, amit nem tekintett meg, és most fel van háborodva, hogy vannak meglepetések.

„„ A végrehajtót 3-szor megkérdeztük, hogy biztosan nincs más tartozás? Nem, nem nincs más, volt a válasz. ”

Remélhetőleg írásban, mert amúgy sok minden hülyeséget összehordanak a végrehajtók !”

Naaaa, szerintem itt rosszul kérdeztek. Már honnan tudhatná a végrehajtó, hogy felhalmozott-e (azóta) még adósságot, ha nem indítottak arra is végrehajtást?

„Gondolom a környéken lévők és hasonló adottságúaknak a felért ?
A harmadáért ?”

Lehet. De az is lehet, hogy nem így van.

Hát abba az árba belefér a vizdij rendezése.

Momo75 !!
Amúgy mennyiért vetted azt az ingatlant ??
Gondolom a környéken lévők és hasonló adottságúaknak a felért ?
A harmadáért ?

Momo !!

„ A végrehajtót 3-szor megkérdeztük, hogy biztosan nincs más tartozás? Nem, nem nincs más, volt a válasz. ”

Remélhetőleg írásban, mert amúgy sok minden hülyeséget összehordanak a végrehajtók !

Momo75

Azért ennél picit bonyolultabb a dolog. Lakást vagy házat vettél? Bekötési vagy mellékmérő?

Bekötési mérő esetén a leszerelés azt jelenti, hogy nincs víz, a bekötés le van dugózva vagy le van vágva a gerincről. Ha megint szeretnél vizet, akkor az új bekötési igénynek minősül, amit akkor tud a vízmű teljesíteni, ha - többek között - a felhasználási helyen nincs nyilvántartott tartozás. Ha ez a helyzet, akkor a 300 ezer forint nem a korlátozás megszüntetésének, hanem a bekötésnek a díja.

A fentieknek pedig semmi köze az árveréshez vagy a végrehajtásban érvényesített követelésekhez. A leendő fogyasztókat meg nem a vízműnek kell tájékoztatnia, hanem az árverési vevőknek kellene meggyőződnie róla, hogy amit vesz, az rendelkezik mindennel, amit szeretne (víz, gáz, villany). Ez kockázatos üzlet.

Bocsánat nem írtam le mindent. A vízórát már 2018.-ban leszerelték, jóval az árverés előtt, nincs szűkítés , nincs korlátozás. Az árverés 2020.-ban történt. Ez már második árverés volt, az első sikertelen. Az árverési jegyzőkönyvben szereplő összeget nem kellett volna módosítani? Ezért nem értem, hogy a leendő fogyasztókat nem kell tájékoztatni? Persze a visszakötést rendeznénk. Az árverési jegyzőkönyvben szereplő tartozásokról szóló tételek, ha jól tudom törlődnek, erre gondoltam.

És sajnos ezt törvényesen megteheti.

Pont a vízmű emiatt az anomália miatt pont kényelmesen hátradőlehet. Ő ugyan nem fog vesződni a végrehajtással, berakja a szűkítőt, onnantól a többlet használat már minimális, aztán egyszer csak jön valaki, aki akar rendesen vizet : kénytelen lesz fizetni.

„Főként szolgáltatásoknál ez utána folyamatosan nőhet a fogyasztással.”

Sőt, ha nem halad meg egy bizonyos mértéket, lehet, hogy van egy csomó olyan tartozás, amire (még) nem is indult végrehajtás.

„Azt nem értem, hogy az árverési jegyzőkönyv tartalmazza a tartozásokat. A befolyt összegből rendeznek elvileg mindent.”

Valamit nagyon félre értesz.

Azt az összeget látod, amire a végrehajtás indult. Főként szolgáltatásoknál ez utána folyamatosan nőhet a fogyasztással. Majd a szolgáltató korlátozhatja is a szolgáltatást.

Tehát a„ A befolyt összegből rendeznek elvileg mindent” kijelentés ahogy te érted nagyon téves.

• a vízműnél felmerült visszakapcsolási díj összegét eleve nem tartalmazhatja a végrehajtás összege ha akkor még volt teljes szolgáltatás.

Tőlem nem követel, de nem ad szolgáltatást valóban.

Azt nem értem, hogy az árverési jegyzőkönyv tartalmazza a tartozásokat. A befolyt összegből rendeznek elvileg mindent. A jegyzőkönyvben feltüntetett összeg teljesen eltér és információt sem kapunk a tartozásról senkitől. A végrehajtót 3-szor megkérdeztük, hogy biztosan nincs más tartozás? Nem, nem nincs más, volt a válasz. Mint fogyasztót senkinek nem kell tájékoztatni ? Az árverési jegyzőkönyvben szereplő 380.000 Ft, ami elvileg az árverés után nincsen, hogyan lehet 819.000 Ft és plusz 300.000 Ft visszakötési díj? Én értem, hogy ők hátra dőlnek , mert a fogyasztó, ha vizet akar ki kell, hogy fizesse, de azért bejelentési kötelezettsége a végrehajtó felé nincsen? Ezért gondoltam a Fogyasztóvédelmi Hatóság megkeresésére.
Mit gondoltok erről?

A vízmű tőled nem követelhet semmit. Nem is követel.
.
Nem köteles vízet adni ott,ahol tartozás van. Nem is ad. Ennyi.

Tisztelt Fórumozók !
Sajnos mi is ezzel a problémával küzdünk. Ügyvédi levélre is csak a hivatalos törvényi hivatkozásokat másolja be a Tettye Forrásház Zrt. Az jutott eszembe viszont, hogy az árverési jegyzőkönyvbe szereplő tartozás az jelent valamit? Semmi kötelezettsége nincs a Vízműnek a tájékoztatásra a Végrehajtó felé sem? Gondoltam egy olyanra, hogy a Fogyasztóvédelemhez lehetne fordulni, mert nonszensz , hogy csak hátradőlnek,mert tudják, ha víz kell az új fogyasztónak úgy is kifizeti.
Mit gondoltok erről?