Válás, vagyonmegosztás


Anek74 # 2010.03.04. 08:37

Kedves Fórumozók!

Tudtok segíteni abban, hogy Szegeden ki jó válóperes ügyvéd?
Már mindenhol próbálkoztam, de sikertelenül, mert folyton ugyanazt a választ kapom, hogy ott minden ügyvéd mindennel foglalkozik és mindegyik egyformán jó...
Előre is köszönöm!

justama # 2010.03.04. 08:56

Tisztelt hölgyem/Uram!

Segítséget szeretnék kérni egy ismerősöm részére. A felesége válni szeretne. 13 éve házasok, van egy kisiskolás gyerekük. Boltjuk, házuk, autójuk, de minden a férj nevén van. Házassági szerződés nincs. Felperes a feleség lesz. Ilyenkor is 50-50 % jár nekik általában?

Köszönöm a segítséget!

kisokos # 2010.03.04. 09:26

justama,

Igen, mindaz közös vagyon, amit a házasságuk alatt szereztek, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van, vagy mi volt a felek hozzájárulása szerzéshez, így alapesetben a "fele jár". Természetesen ettől eltérően is meg lehet egyezni.

kisokos # 2010.03.04. 09:32

Nyusziko,

az egyetlen valós esélyed arra, hogy rábírd a mielőbbi vagyonmegosztásra, ha visszaköltözöl abban a házba. Így nem kell albérletet fizetned, és neki sem lesz olyan kényelmes, hogy akkor és azzal megy oda, amikor és akivel csak akar. Persze ez sem garantálja a sikert (és tisztában vagyok azzal is, hogy érzelmileg mekkora felfordulást okozhat a kialakult életedben a visszaköltözés), de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha vmi, akkor ez ráébresztheti a másik felet arra, hogy neki is érdeke a megegyezés.

Ha nem sikerül, még mindig lehet 1-2-3 hónap után újra elköltözni és a pert választani, ha pedig sikerhez vezet, akkor megspóroltál nem kevés időt és perköltséget.

kisokos # 2010.03.04. 09:39

Anek74,

Nem ismerem a szegedi viszonyokat, de elképzelhető, hogy ott nem éri meg csak családjogra specializálódni, ezért nem találsz válóperes specialistát. Ettől még találhatsz jó ügyvédet, de ez is olyan, mint az orvosválasztás: van aki áldja a nevét, mert az életét mentette meg, más meg átkozza, mert őt okolja az elszúrt életéért.

Alapvetően neked kell tudnod, hogy mit akarsz, ahhoz milyen stílusú ügyvéd illik legjobban (pitbull, vagy megegyezéspárti), milyen ügyvédi díjakat engedhetsz meg magadnak, volt-e már az ügyvédnek a tiédhez hasonló ügye, ismeri-e esetleg a bíró stílusát korábbi ügyekből kifolyólag, stb. Keress fel több ügyvédet, tedd fel a kérdéseidet, aztán dönts a válaszok alapján, hogy neked ki a legszimpatikusabb.

Anek74 # 2010.03.04. 10:02

Kisokos,

én csak azt nem tudom elhinni, hogy az, aki büntetőjogban ász, az polgáriban is ugyanúgy az, de mindezek mellett igazad lehet és köszönöm a választ!
Anek

justama # 2010.03.04. 10:06

Kedves kisokos!

És annak mi a lényege, hogy a feleség azt akarja, hogy együtt adják be a válopert? Neki ebből haszna származhatna? Vagy a férj ne engedjen (hisz ő nem akar válni..) és hedja, hogy a feleség adja be a keresetet....
Válaszát köszönöm!

justama # 2010.03.04. 10:07

....válópert.....azt nem...:)

kisokos # 2010.03.04. 10:23

justama,

Ha az egyik fél el akar válni, akkor el fogják őket választani. A különbség csupán annyi, ha közös megegyezéssel teszik, akkor gyorsan és olcsón, ellenkező esetben (megegyezés hiányában) viszont hosszadalmas, stresszes és esetenként elég drága procedúrát követően.

kisokos # 2010.03.04. 10:27

Anek74,

általában nincs is így (bár nem zárható ki). Érdemes rákérdezni az ügyvéd válóperes tapasztalatára, hasonló ügyei számára, stb. Ha meghallgatsz több ügyvédet is, neked is össze fog állni a kép, hogy ki az, aki egyből képben van és ki az, aki próbál emlékezni.

justama # 2010.03.04. 10:32

köszönöm!

mrslevus # 2010.03.09. 14:43

Kérdések:

  1. Ha 50-50%-os tulajdonunkat (lakóházunkat) válás esetén eladjuk és az árát 60-40%ban osztjuk meg, akkor a közös gyereket nevelő, 60%-ot kapó félnek a 10% után kell-e adót fizetnie? Ha igen mennyit?
  2. Jobb-e, ha mindkét fél kap 40-40%-ot, és kötelezi magát, hogy a 20%-ból a közös gyermeknek lakóingatlant vásárol? Pl. a gyermeket a válás után nevelő szülő úgy vesz lakóingatlant, hogy a gyermek 1/3 részben tulajdonos lesz?

Előre is köszönöm a dologhoz konyítók válaszát:
mrslevus

monalisa1 # 2010.03.09. 15:19
  1. Ha a vételárból az egyik fél nagyobb részt kap mint amennyi neki egyébként járna akkor ez történthet ajándékozással (5% illeték) vagy adásvételi szerződéssel (4 M Ft-ig 2% az azon felüli rész 6%).
  2. Ez a két szülő közös elképzelésén- hajlandóságán múlik, valamint kell a gyámhatóság előzetes hozzájárulása.

Vegyék a lakást 1/1-ben a gyermek nevére és a szülők egymásközti megosztott 50-50% haszonélvezeti jogával - ez garantálná hogy a gyermek majdani önálló életébe (= a lakáshasználat dolgában) az egyik/másik szülő nem tud kizárólagosággal beleszólni...

Tulajdonképpen ez is a közös hajlandóságon múlik!...

"Lisa"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2010.03.09. 15:23

Arról nem írtál miként is a t.díj dolga a válást követően, de pl. az apa bizonyos vagyoni értéket átadhat a jelenlegi saját tulajdoni hányadából a gyermeknek (= ajándékozás) és ebben az esetben nem kell t.díjat fizetnie.

Tündér4 # 2010.03.11. 16:10

Tisztelt Fórumozók!

Párom válóperében a bíró (PKKB) már többször kijelentette, hogy a közös vagyonból valamiféle többlet jár annak a félnek, akinél a gyerekek maradnak végül. (gyerektartáson felül)

Van ennek valami jogszabályi alapja? Én nem találtam erre vonatkozó jogszabályt...
Ez valamilyen gyakorlat?

Lehet ilyen ítéletet hozni akkor, ha nem volt egyiküknek sem különvagyona, mindent együtt a házasság alatt szereztek. Két ingatlanuk van, amit természetben el lehet osztani, az esetleges vagyonkülönbözetet a párom vállalná kifizetni az exének.

Köszönöm előre is:
Tündér

ObudaFan # 2010.03.11. 19:35

Valamit félreértettetek.

Tündér4 # 2010.03.12. 06:17

Kedves Obudafan!

Ezek szerint tényleg nincs ilyen szabály, sem gyakorlat! Ez nagyon jó hír!

Köszönöm szépen a választ.

T.

ObudaFan # 2010.03.12. 11:48

sokféle szabály kedvez azért a gyermeket nevelő szülőnek, pl. az utolsó közös lakás közös tulajdonának megszüntetése esetén vagy lakott értéken válthatja magához a másik tulajdonostárs hányadát, vagy egyéb rendezés esetén is a lakott-beköltözhető forgalmi érték különbségét az ő javára kell figyelembe venni, stb. A konkrét ügyeteket viszont nem ismerem, így csak azt tudom mondani, hogy a kérdésedre ugyan nem a válasz, de ez nem jelenti azt, hogy az adott helyzetben ne lehetne előnye annak a szülőnek, akinél a gyermek marad.

paradicsom66 # 2010.03.17. 00:17

T.ObudaFan !
Lenne egy ill.két kérdésem.
Az egyik, ha saját nevemen van a személygépkocsink amit a házasságunk alatt vásároltunk, de bizonyos hányad a férjemet is illeti, akkor eladhatom-e a beleegyezése nélkül, addig ameddig a bírósági tárgyalás zajlik?
A másik kérdésem, az ügyvédemnek kötelessége-e a számlaadás a perenkénti költségekről ( beadvány,ügyvédi munkadíj)?Válaszát köszönöm!

ObudaFan # 2010.03.17. 11:15

Számlát kell adni.
Nem adhatja el jogszerűen.

monalisa1 # 2010.03.17. 15:15

paradicsom66

Amikor egy ügyvéd elvállal egy ügyet akkor azt vagy az elsőfokú itéletig vállalja, vagy pedig a másodfokú eljárást is ő viszi majd tovább. Külön az x számú tárgyalási napokról nem szoktak résszámlákat adni.

Az hogy az autó a te neveden van nem azt jelenti hogy kizárólagosan a tiéd, nem, hanem a házastársi közös vagyont képezi, tehát a tulajdon fele - fele arányú.

Vélem "kapnál is" a férjedtől ha a tudta nélkül eladnád a családi kocsit.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tanácstalan # 2010.03.17. 17:38

Téma: Közös Gyermekfelügyelet
Felperes: nő
Alperes: férfi (politikus-képviselő)
Gyerek: Egy 4 éves és egy 2 éves (mindkettő fiú)

A közös gyermekfelügyelet (továbbiakban KGYF) „intézménye” mit jelent pontosan?

A KGYF jogilag mennyire behatárolható, mennyire betartható? Ha valamelyik fél nem tartja be, hogyan és mely szerv szankcionálja azt?

KGYF esetén a férjem milyen szinten és módon képes a gyerekeken keresztül az én és a párom életét befolyásolni?

Amennyiben a férjemmel közös megegyezés alapján elfogadjuk a KGYF-et, akkor a szerződésben megfogalmazhatunk egyéb kiegészítő feltételeket, amellyel korlátozzuk ezen „intézmény” szabályozatlan­ságát?

Amennyiben nem egyezünk meg a férjemmel a KGYF-ben – én határozottan nem akarok KGYF-et -, úgy lehetséges egyéb módosító intézkedést is a megegyezésbe belevenni, amely több jogot, beleszólást, szabadságot engedélyez az apának a gyermeknevelésbe, amitől úgy érzi, hogy nem szorul ki a gyerekekkel való foglalatosságból, nevelésből. Azon kívül, hogy joga van a gyerekek iskolájának kiválasztásában, illetve a gyermek lakóhelyének megválasztásában és nevének esetleges átírásába beleszólni.

A békéltető tárgyalás alkalmával a tárgyalást vezető bírónő egyértelműen óva intett minket a KGYF-től. Ezért ő azt javasolta, hogy egy nagyon részletes mindenre kiterjedő megállapodást kössünk. Az szeretném kérdezni, hogy melyek lehet azok a témák, amelyeket mindenképpen le kell fixálnunk?

Milyen egyéb, fontos kérdések merülhetnek fel a KGYF-tel kapcsolatban, amire itt nem tértem ki?

A láthatással kapcsolatban, az apa elképzelése az, hogy az egyik héten vasárnaptól szerdáig, a másik héten vasárnaptól csütörtökig vannak nála gyerekek (tehát fele-fele időben vannak nálam és nála). Van-e arra esély, hogy a bíró helyben hagy egy ilyen javaslatot ilyen kiskorú gyerekek esetében?
Én azt tartom elfogadhatónak, hogy minden második héten péntek délutántól vasárnap reggelig nála vannak a gyerekek, ott is alszanak, minden kedden délután az apa megy a gyerekekért, és együtt töltik a délutánt.
Tavaly szeptember óta megvalósuló gyakorlat (néhány alkalommal ettől volt eltérés) az hogy szombat reggeltől hétfő reggelig nála vannak a gyerekek, ott is alszanak. Minden kedden délután az apa megy a gyerekekért, és ott alszanak nála, szerda reggel az apa viszi őket óvodába, bölcsődébe.

Továbbá kifejezetten családjogra szakosodott ügyvédet keresnék, nagy tapasztalattal, aki megfelelően tud képviselni, és érvényesíteni tudja az alperessel szemben az akaratomat.

u.i.: a válás vagyoni része sem teljesen tisztázott még.

Gyors válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

mmihaly # 2010.03.17. 21:45

Sziasztok! Ti mi alapján választotok ügyvédet? Végzünk egy kutatást az ügyvédválasztási szokásokról. Kérlek, segítsetek a kérdőív kitöltésével! http://internetstrategia.hu/felmeres/ Köszönöm!

Csabi700517 # 2010.03.18. 16:23

Tisztelt fórumozok!

Egy vagyon jogi perben az alperes ill. az ügyvédje azt állítja hogy tulajdonjogot szerzet a felperes lakásán azért mert a közös gyereküknek a már meglévő lakáson belül egy 5 nm. kis folyosóból egy gyerekszobát alakítottak ki évekkel ezelőtt, a lakáson nem történt alapterület növekedés csak egy ajtó áthelyezése történt más nem.

Hozzáteszem hogy a a felperes fényképeket adott be annak igazolására hogy a lakásban a szoba kialakításával nem történt alapterület növekedés.
Az alperes számlákat sem tud csatolni, mert a felperes állta a költségeket mivel az alperes munkanélküli volt.

A lakás az ingatlannal együtt a felperes különvagyona amit a házasság ellőt szerzet.

A PK.7 szerint és egy BH. szerint az ajtó áthelyezés nem keletkeztet tulajdonjogot.

Jól gondolom, hogy az alperesnek nem jár tulajdonjog?

Köszönöm a segítséget.

Üdv Csaba

ObudaFan # 2010.03.18. 16:55

Csak egy ajtó áthelyezése nem.