hagyatéki tárgyalás

Jónapot!
Veszthetek azzal valamit, ha nem megyek el a hagyatéki tárgyalásra? (Erre automatikusan kapok egy idézést, vagy nekünk kell valahol kezdeményezni?)
Köszönöm

A közjegyző nem minden esetben szerez tudomást minden örökösről így előfordulhat hogy valaki kimarad a hagyatéki tárgyalásra történő idézésről. Vagyis a hagyatékot azoknak adja ki akik jelen vannak ill. levélben igazolják az örökségre való jogosultságukat.

Megfelelő indokkal utólag lehet póthagyatéki tárgyalást kérni de ez elég komplikált helyzetet eredményezhet az előzőekben már kiadott örökség dolgában.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Köszi!

Úgy értem, ha biztosan tudnak az illetőről, hogy létezik, csak nem megy el a tárgyalásra, akkor lehet-e valami kellemetlensége belőle...
És utólag postán kiküldenek valami határozatot?

Tértivevényes levélben pár sorban jelezze hogy nem vesz részt a hagyatéki tárgyaláson, ha ezt követően netán kifelejtenék a hagyaték megfelelő szétosztásából akkor azért a közjegyző felel.

Határozatot kell hogy kapjon mert hivatalosan abból értesül részesült-e a hagyatékból.

Javaslom olvasd vissza a topicot mert előzőekben bizonyára volt már itt a Tiédhez hasonló kérdés, és rá a válasz.

"Lisa"
laikus hozzászóló

„póthagyatéki tárgyalást”

Helyett: a hagyatéki eljárás megismétlését 1 éven belül. A póthagyaték az más.

Köszönöm a kijavítást.

Üdvözletem!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Kérdésem a következő lenne: édesapám meghalt, megkaptam a közjegyzőtől a levelet a hagyatéki tárgyalás időpontjáról, és az összegről, amit vinnem kell magammal. Gondom az, hogy addig nem tudom előteremteni ezt az összeget. Ilyenkor mit tudnak csinálni? Mit fognak mondani, ha ott közlöm, hogy nem tudtam hozni a pénzt?

Előre is köszönöm a segítséget!

Ha nem tud most fizetni, akkor is le kell folytatni az eljárást. Tartozása keletkezik, de az eljárást nem akadályozza.

Köszönöm szépen a segítségét!

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségeteke kérni a következőkkel kapcsolatban. Párom nagynénje 2009 decemberében meghalt, előtte végrendeletben a testvérére hagyott mindent (nem volt férje, sem gyereke). Azonban a nagynénje szóban a testvérére és annak 2 gyermekére (páromra és testvérére) hagyta a házát.
Kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki tárgyaláson a párom Édesanyja lemondhat-e a párom és a testvére javára 1/3-ad - 1/3-ad részben vagy ezt csak a hagyatéki tárgyalás után lehet rendezni.

Segítségeteket előre is nagyon köszönöm

Szóbeli végrendelet érvénytelen. A végrendeleti örökös visszautasíthatja az örökséget, de nem rendelkezhet úgy, hogy azt részben vagy egészben meghatározott személyek kapják. Ha átveszi az örökséget, akkor, persze, annak ajándékozza, akinek csak akarja.

Az elhunytnak valamelyik szülője él? Vannak (voltak) más testvérei is a végrendeleti örökösön kívül?

Ha a végrendelet a párod édesanyja nevére szól, akkor ha visszautasítja, akkor párodé és testvéréé lesz a hagyaték.

Köszönöm szépen a válaszokat. Először is élnek még a szülei az elhunytnak, de nem tartanak igényt a törvényes örökösi részre.
A párom édesanyja csak részben is visszautasíthatja a végrendeletet (eredetileg mind a 3 személynek egyenlő rész járna)?

Segítségeteket előre is köszönöm

A mindenit ObudaFan, ez szép volt! Egy életre megjegyeztem. Riszpekt.

De mégis.
Hogyan kell azt érteni, hogy a kieső nevezett örökös törvényes örökös is legyen? Elegendő-e, ha ott van valamely parantélában, vagy szorosabb a feltétel, és abba a parantélába kell tartoznia, amely a hagyaték megnyíltakor a törvényes öröklés rendje szerint részesedne?
Az előző feltétel ugyanis a konkrét esetben fennáll, a második azonban nem, hiszen az örökhagyó szülei élnek, ők a törvényes örökösök.

Kedves Fórumozók!

A hagyatéki tárgyaláson a megidézetteken kívül részt vehet valaki? Az apám halála után kötelesrészre jogosultként kell részt vennem a hagyatékin, és szeretném, ha az anyám bejönne velem. Elváltak, úgyhogy ő nem érdekelt amúgy az öröklésben, az apám 2. felesége a végrendeleti örökös.
Van annak akadálya, hogy részt vegyen velem az anyám a tárgyaláson? Nagykorú vagyok, úgyhogy itt csak arról van szó, hogy nem akarok egyedül menni.

Előre is köszönöm a választ.

Nyílt tárgyalás, azaz a 2. feleség engedélyézétől függ.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Ha írsz neki, mint hozzátartozódnak egy meghatalmazást a képviseletedre, akkor máris senki nem kifogásolhatja, hogy ott vagy.

Köszönöm a választ!

Kedves Hozzáértők!
Azt szeretném kérdezni, hogy nagypapám halála után édesanyám sajnos olyan helyzetbe került, hogy bár Ő az örökös , de a testvérek pereskedni akarnak és be is adtak egy kerestet. (Természetesen tud anyukám a köteles részről és rendben is lenne.) Édesanyám ápolta nagyszülőmet a haláláig nagy gonddal és törődéssel, így nagyszülőm ezért is gondolta úgy már évekkel ezelőtt, hogy végrendeletet készít közjegyző előtt. A testvérek most olyan dolgokkal jönnek elő ami méltatlan és gusztustalan a nagyszülőmhöz...(ezt most nem részletezem inkább).
Kérdés:

• Ha anyukám valamilyen (bár nem hiszem) okból mint alperes elveszti a pert, neki kell fizetni a perköltséget meg írásszakértői költséget amit kértek a testvérek? (Ő nem kért az örökségből, de ha a nagyszülő akarata ez, akkor miért is kérdőjelezné meg, ráadásul Ő fizette a temetési költséget is amit még mai napig nem fizettek ki a testvérei, stb... Tényleg ezek után neki kéne fizetnie a pereskedés öltségét amit nem is ő indít ha úgy alakulna?)
• A közjegyzőt is besározták meg anyukámat a keresetben, mit lehet tenni? Pereskedjünk mi is? Nem szeretnénk(!!! nem stílusunk), de szörnyű mi van valakinek a halála után?!

Kérem szíves válaszát jogszabályi hivatkozással valaki hozzáértőnek!
Nagyon köszönöm!

A perköltséget főszabály szerint a pervesztes viseli, így ha pert veszít, viseli a perköltséget.

Reális

A végrendeletek "azért vannak" hogy megtámadják őket, bizonyára legtöbbször eredménytelenül.

Ha kell anyukád idéztesse be a tárgyalásra a közjegyzőt: szavakkal is elmondja a végrendelkező akaratát, annak miértjét.

Külön írom: bizonyára nem volt akadálya annak hogy anyukát helyett az egyik-másik testvér odaálljon a betegágy mellé és ápolja/gondozza az idős, beteg szülőt - de egyik sem tette...

Ezzel szemben csak anyukád állt helyt egymaga, így jogosnak mondható a többlet örökrésze.

Nem kell félni attól a végrendeleti megtámadástól, próbálkoznak...

"Lisa"
laikus hozzászóló

T. Forumozók!
T. ObudaFan!

Köszönöm ahozzászólásokat, de mégse értem!

• Lehet, hogy főszabályként a pervesztes viseli a perköltséget de ha a kedves testvérek fizetésmentességet kérnek rászorultsági alapon akkor majd anyu is kérhet ha mégis vesztesnek hoznák ki? (bár alig hiszem, mert az nagy szégyen lenne a törvényhozásra) Dajkaként dolgozik (a fizetést inkább nem is mondom!) és tartanak fennt egy házat nyugdíjas apukámmal együtt vidéken.
• Hogy lehet az, hogy a nem várt örökség megtámadása esetén ha az alperesként megjelölt anyu veszítene akkor Ő fizesse a felmerült költségeket (jogszabályi helyet kérek ha lehet)?!
• A besározás miatt mit lehet tenni? Mi is pereskedjünk becsületsértés miatt?!

Mégse értem Én ezt!!! Anyuék ápolták a papámat, Ők intéztek minden ügyes-bajos ügyét, intézték az ellátását, a fürdetését, hajvágását, ruhamosást, takarítást és még a temetési költség kifizetését is és ezt kapják?! Szégyen!
Segítsetek a megoldásban!

Költségmentességet előre kell kérni, nem utólag, másrészt az az ellenfél költségeinek megtérítése alól nem mentesít.

Úgy lehet, hogy aki nem szeretne alperesként pervesztes lenni, az peren kívül teljesíti annak a kérését, aki őt perelni szeretné. Ha ezt nem teszi, és elveszti a pert, viseli a költségeket.
78. § (1) A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-83. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója.
80. § (1) Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni.

(2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető.

(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.
(4) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél - a per eldöntésére való tekintet nélkül - a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények megfelelően alkalmazhatók, ha a fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltetőtestületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást.
81. § (1) Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

Peres eljárásban tett tényállítás, véleménnyilvánítás csak akkor alapoz meg rágalmazást, illetve becsületsértést, ha indokolatlanul lealacsonyító kifejezést használ.

Üdvözletem mindenkinek! Póthagyaték ügyében lenne kérdésem: most jutott tudomásomra, hogy 2001-ben elhunyt rokonom után az állam lett az örökös. Úgy tudom, hogy 1 évig van lehetőség új hagyatéki eljárás lefolytatására és ezután csak bíróságon lehet visszaperelni az államtól az örökséget. Ez így helytálló, vagy "egyszerűen" bemehetek a közjegyzőhöz/önkormányzathoz, ha megtalálom, hogy hol folytatták le a hegyatéki eljárást és bejelenthetem, hogy én örökös vagyok? (persze megfelelő papírok bemutatása mellett) Köszönöm válaszukat.