adósság öröklése

Vissza lehet utasítani az öröklést és az örökös eleve csak az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért.

Köszönöm a hozzászólásokat.!

Igen én is úgy vélem jobb lenne ha tudná, de nem tudni hogyan éli meg tovább ha tudomására hozza az orvos hogy menthetetlen,azt már tudja hogy műteni nem lehet,mert nem zsugorodott a kemo hatására a daganat. Most lesz egy ct 27-én bízom benne akkor oda áll a betege elé és elmondja neki úgy hogy ott vagyunk vele.

Az autó átkerül a lányunk nevére erről már beszéltünk . Más vagyona nincsen semmi ami nevén lenne, így örökség nincs csak a lánya,egy ami közös lányunk és egy 26 éves korábbi házasságból akinek anyakönyvileg az apja, én meg gondolom nem örökölök semmit nem voltam házastárs csak élettárs!! ha nem így van cáfoljanak meg!!
Az örökséget vissza is lehet utasitani? vagy rosszul tudom?

A hitelkártya tartozás van, meg egy másik de az 10. hó elején lejár,(személyi kölcsön) azzal még nem tudom mit kezdünk ha októberig nem lesz velünk azon nincs hitelfedezeti annak még utána kell járnom.

A biztositó az a BNP Paribas Cardif Zrt.

Köszönök minden tanácsot segitséget mindenkinek

happycat

Egy hitelfedezeti biztosításnál a természetes- vagy baleseti elhalálozás esetén általában automatice fizet a biztosító, az esetleges öngyilkosságkor csak akkor ha a szerződéskötéstől már 24 hónap eltelt. Saját érdekedben gondosan olvasd át a benneteket érintő biztosítási szerződés apróbetűsét is.

Az 1 évi ideiglenes nyugdíjra mindenképp jogosult leszel, a véglegesre már nem mivel a saját jogú öregségi nyugdíjtól nagyon messze vagy még.

Külön: amikor apukámnál diagnosztizálták a gyógyíthatatlan kort az orvos ezt közölte, mégpedig hogy a még hátralévő idő hasznosan, tartalmasan teljék - tudjon felkészülni, ne pedig az egyre rosszabbodó állapottal foglalkozni.

A kérdés összefoglalva:

Tényállás: Halálos beteg embernek hitelkártya-tartozása van, amit most tovább növelnének. Kérdés: Halála után helyt áll-e helyette a biztosító?
Tényleg látni kéne azt hitelfedezeti biztosítási szerződést. Az igazságérzetem azt súgná, hogy azt a pénzt, amit a betegségről való tudomást szerzést követően tapsoltak el a hitelkeretből, nem köteles megfizetni a biztosító.

További kérdés, hogyan érvényesíti a bank a meg nem térült követelést? A halálán lévőnek vagyona van, várható örököse van.
Rém egyszerű: Az örökös az öröksége erejéig helytállásra kötelezhető. Ha az autó leltári értéke mondjuk 550 ezer Ft, akkor ennyinek a megfizetése erejéig adóssá tehető.

Ehhez azért nem ártana ismerni a konkrét biztosítási szerződést.

Tisztelt Szakértő!

a daganatos betegség is természetes halálnak számít, és ha nem az, akkor örökli agyerek a tartozást?

Özvegyi élettársi kapcsolatban is kérelmezhető csak hatósági bizonyítvány kell az önkormányzattól,és csak 1 évig jár ez az ideiglenes özvegyi.

Ugyanis én 40 éves vagyok,a nyugdíjhoz még messze állok így tájékoztattak a megyei nyufignál.

És ő neki nincs tudomása arról az orvos mondta ne mondjuk meg neki, lehet jobb is így de nagyon rossz az állapota sajnos.

Köszönettel

A rendelkezésre álló hitelkeret "plafonjáig" lehet használni a kártyát - miért is ne, mert a biztosító természetes halál esetén a szerződés alapján rendezni fogja a bank felé a halálozáskor fennálló tőketartozást. (Javasolt pár ezer forintot a számlán hagyni banki "költségek" miatt.)

Gondolják át esetleg gyorsan összeházasodnak - a majdani özvegyi nyugdíjra figyelemmel... (Az anyakönyvi hivatalban indokolt esetben felmentést adhatnak a 30 nap várakozási idő alól, sőt az anyakönyvezető kérésre lakásra megy ill. a kórházi ágyhoz is kérhető.)

• laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértők!

Páromnak pár hónapja van háta az orvos állítása szerint.(hasnyálmirigy daganat) Élettársi kapcsolatban élünk immáron 22 éve, van egy lányunk aki 20 éves.

vagyona nincsen csak egy autó ,ami átkerül a lányunk nevére.

Viszont van egy hitelkártya a párom nevén, 250e ft kb a tartozás rajta ,ami eddig minden hónapban fizetve van rendesen a hitelfedezeti biztosítással együtt.2012-ben kertet vettünk a hitelből,mivel a párom nyugdíjas lett, az is a lányunk nevén van.

Mi lesz ezután, most pénzre lenne szükségünk hogy nagyon beteg, de nem merünk hozzányúlni a hitelkártyás pénzhez.

Kérdésem az lenne: hozzányúlhatunk a hitelkártyás pénzhez? a biztosító kifizeti majdan a fennálló tartozást , vagy nem vagy a lányunkon hajtsák be,gondolom ő fog örökölni?

köszönettel a válaszukat

Szép hétvégét kivánok!

Obudafan,
Szomorúan hallom. :o(

Nagyon köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólásokat!

Pedig egyetemlegesen feletek érte. Más kérdés, hogy ha kifizetted, az öcsédtől behajthatod, már ha van mit.

Immaculata,

Amiről nem tudsz konkrétumokat, arról kérlek ne ítélkezz.

Bár jogász nem vagyok, nálam sok helyen 'elhasalt', amit írtál: az általad vázolt lépéseknek nem sok értelme lett volna a mi esetünkben.

Csak erre válaszolnék:
'Mivel részesültél a hagyatékból, teljesen mindegy, hogy mennyi is volt az, ezért arányosan meg kell fizetnetek a közjegyzői eljárás díját.'

Részemről megtörtént. Viszont nem érzem, hogy az öcsém részéért is helyt kéne álljak.

Sea1

Az első kérdésednél ösztönösen éreztem, hogy az illeték miatt a közjegyzővel együttesen kijátszottátok a törvényes hagyatéki átadást.

A közjegyző elmondta, hogyan Te a nővéreddel hogyan úszhatjátok meg a hitelezők rohamát, a testvéred pedig ajándékozási illeték fizetése helyett, hogyan kaphatja meg egy kis csavarral ingyenesen a teljes ingatlant.

Amibe Ti mindhárman beleegyeztetek, az úgy néz ki, hogy az ingatlanon akkora az adósság, hogy az öcséd öröksége is ugyanannyit ér, mint a Tietek. Tehát egyenlő rész jutott mindhármotoknak. Ezt nem tagadhatod le, hiszen ebbe az átadásba egyeztetek bele.

Mivel részesültél a hagyatékból, teljesen mindegy, hogy mennyi is volt az, ezért arányosan meg kell fizetnetek a közjegyzői eljárás díját. A közjegyző átadta öcsédnek az ingatlant, intézkedett annak bejegyeztetéséről. Végezte a munkáját.

Itt sírsz a fórumon és igazságtalanságról beszélsz, az viszont eszedbe sem jut, hogy adósságot nem hagyunk magunk után, amit az ember elvállal, azt teljesíti, ha pedig tisztességtelen alkuba bocsátkozik, akkor a következményeit is elfogadja.

A hagyatéki leltár szerint 57.900,- Ft, ez ment fele-fele arányban köztünk a nővéremmel.

„Mivel mi örököltük az ingóságokat”
És mennyi volt az értéke azoknak az ingóságoknak?

Még valami eszembe jutott: lenti példában az örökség értékéből lehetetlen lett volna kifizetni a közjegyzőt, nálunk ez nem így volt: öcsénk örökrésze fedezné akár a 100%-át, ehhez képest csak 1/3-t kéne fizetnie, de azt is rajtunk hajtják be (mert mi 'elérhetők' vagyunk? Szerintem ez nagyon nem igazságos.

Kedves Kovács_Béla_Sándor,

Mivel mi örököltük az ingóságokat (ugyanígy felvezetve) öcsénk pedig az ingatlant, szerintem ez nem ajándékozás.

Kedves Obudafan,
D betű még az arcomon, ez a 'törvényen felüliség' enyhén szólva is felháborít, főleg ebben az esetben. Mert ellenem ugyan már ne indítson végrehajtást, hiszen bőven többet fizettem, mint amit a törvény szerint köteles lettem volna. Úgy látom, ez is olyan, mint az orvos-társadalom, műhiba esetén 'összezár' a sorfal, és nincs többé megállapítható felelős, bármit is mond a törvény... Bocsánat, de teljesen fel vagyok háborodva.

Azért a közjegyzőkre is gondolni kell, csődbe mennének ha csupa olyan ember halna meg, akinek a vagyona nem fedezi az eljárás költségeit.

Ha ez a gyakorlat, akkor ez contra legem gyakorlat. (Bár bono et equo.) Az utolsó bekezdés ezt tulajdonképpen elismeri, hiszen lényegében azt mondja, a Ptk. 677. § (1) b)-t azt mondja ugyan, amit mond, de a hagyatéki eljárás költségeire nézve nem alkalmazzuk. "Mert milyen lenne már, ha alkalmaznánk!"

BH 212/2006.
a közjegyzőt a hagyatéki eljárás lefolytatásáért az örökössel szemben a jogszabályban meghatározott munkadíj és költségtérítés - megfelelő hagyatéki vagyon hiányában is - megilleti [Ptk. 677. és 679. §; 1991. évi LXI. tv. 1. §; 14/1991. (XI. 26.) IM r. 1. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét - melyben az alperest a folyamatban volt póthagyatéki eljárás 3440 forint összegű közjegyzői munkadíja és kamatai megtérítésére kérte kötelezni - elutasította.
A megállapított tényállás szerint néhai L. I. örökhagyó szükségképpeni örököse az alperes, aki az alaphagyatéki eljárásban az örökhagyó 556 forint készpénzét és 13 164 forint takarékbetét követelését örökölte. A közjegyző a póthagyatéki eljárásban az alperes részére további 14 912 forint készpénzhagyatékot adott át. Az örökhagyót az önkormányzat temettette el és azzal kapcsolatban 62 960 forint temetési számlát nyújtott be az alperesnek. Az alperes a számla alapján 19 336 forintot az önkormányzat részére átutalt. A póthagyatéki eljárás költségeiről kiállított közjegyzői számla kiegyenlítését az alperes megtagadta, a Ptk. 677-678. és 679. §-aiban foglaltakra hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a felperes által igényelt munkadíj és költség a Ptk. 677. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hagyatéki tartozásnak minősül. Az alperes által örökölt hagyaték a temetési költség részbeni kifizetését követően nem fedezi a sorrendben a temetési költséget követő hagyatéki tehernek minősülő hagyatéki eljárás költségét, az örökös pedig csak az örökség erejéig tartozik helytállni.
A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3440 forintot és annak 2001. augusztus 15-étől 2002. szeptember 31-éig járó évi 11%-os, 2003. január 1-jétől a kifizetésig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot, valamint
12 000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
Az ítélet indokolása szerint a közjegyzőt az 1991. évi XLI. törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért illeti meg az ellenszolgáltatás, amit a hivatalból indult eljárás esetében az abban érdekelt fél köteles megfizetni. A felperes a He. 31. §-ában meghatározott esetekben köteles a hagyatéki eljárást lefolytatni, azt nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy a hagyaték nem fogja fedezni munkadíját és költségeit, ezért nem kíván hagyatéki hitelezővé válni. A közjegyző a hagyatéki eljárásban nem hagyatéki hitelezői minőségben vesz részt, hanem mint annak lefolytatására a jogszabály által feljogosított és kötelezett személy. Munkadíját és költségeit nem a Ptk. 677-
680. § -ok szerint minősítetten és a hagyaték erejéig korlátozottan érvényesítheti, hanem a 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben rögzítettek szerint. Az alperes ezért a hivatalból indult eljárás anyagi velejáróit nem háríthatja át a közjegyzőre.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása és a felperes perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem részletesen kifejtett indokai szerint a közjegyzői munkadíj és költség a Ptk. 677. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hagyatéki tartozásnak minősül, melynek kielégítési sorrendjét a Ptk. 578. § (1) bekezdése az örökös korlátozott felelősségét pedig a 679. § (1) bekezdése szabályozza. A jogszabály helyes értelmezéséből következően az örökhagyó vagyonával szemben fellépők hagyatéki hitelezők, és a törvény ebben a körből nem emeli ki a közjegyzőt. A 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szerint ugyan a közjegyzőt eljárásáért munkadíj illeti, a rendelet azonban nem tartalmazza azt, hogy az örökös hagyatéki vagyon hiányában is köteles azt megfizetni. A másodfokú bíróság jogszabály-értelmezése ezért téves és sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdését is, mert az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogvita elbírálása során mindenekelőtt a közjegyző tevékenységének a minősítése szükséges.
Az Alkotmánybíróság 1994-1995-ben több határozatában (108/8/92., 944/B/1994., 30/2004. AB határozat) rámutatott arra, hogy a közjegyzők az igazságszolgáltatási tevékenység részét alkotó jogalkalmazói tevékenységet végeznek. Az 1999. évi XLIV. törvény által módosított Ktv. (1991. évi LXI. törvény) 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint: a közjegyzői foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak; a közjegyzői tevékenységi formák normatívan előírtak és formalizáltak. Annak ellenére, hogy a közjegyző tevékenységének a szolgáltatásokért fizetendő díjra tekintettel vannak gazdaságra kiható vonatkozásai, hiszen az jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, a jövedelmi-gazdasági vonatkozások a közjegyző érdemi tevékenységével (amely nem gazdasági jellegű tevékenység) összefüggésbe nem hozhatók, az egyértelműen az állam igazságszolgáltatási tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenység.
A Legfelsőbb Bíróság 3/2004. számú PJE határozata (BH 2005/3. szám) egyértelműen kimondta, hogy a közjegyző tevékenysége közhatalmi tevékenységnek minősül.
A közjegyzői tevékenységért járó ellenérték sem szabadpiaci megállapodás tárgya, hanem őt tevékenységéért jogszabályban: a 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben meghatározott díj és költségtérítés illeti meg. A közjegyző akár kérelemre, akár hivatalból jár el, közte és az ügyfél között magánjogi jogviszony nem jön létre, közöttük közjogi jellegű jogviszony keletkezik. Azáltal, hogy a tevékenységének jövedelmi-gazdasági vonatkozásai vannak, vagyis, hogy a szolgáltatásokért díjazásra jogosult, amelynek alapján adójogi jogalany, illetve a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottnak számít, nem érinti azon érdemi tevékenységét, hogy a közjegyző a Ktv. 1. §-ának (4) bekezdése szerint a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
A Ptk.-nak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott szabályai 1960. május 1. napján léptek hatályba. Abban az időben a közjegyzőség a bíróságok szervezetének részét képezte, így fel sem merülhetett, hogy a közjegyző a munkájának ellenértékéhez a Ptk. 677. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a hagyatéki tartozások sorrendjében juthasson hozzá. A közjegyzőség 1992. január 1-jén kivált a bíróság szervezetéből, de az adójogilag önálló gazdálkodóként nyilvántartott közjegyzők tevékenységükért díj- és költségtérítésre jogosultakká váltak. A Ktv. ugyan a Ptk. rendelkezéseit nem módosította, a hagyatéki eljárás rendelkezései azonban - akár kérelemre, akár hivatalból indult az eljárás - azt szolgálják, hogy tisztázzák az örökséggel kapcsolatos tényeket, elrendezzék az örökléssel szükségszerűen együtt járó jogi átalakulást, ez pedig nem függhet attól, hogy van-e olyan aktív hagyaték, amelyből az önálló vállalkozó közjegyző díja és költsége kielégíthető. Helyes ezért a jogerős ítélet jogi álláspontja abban, hogy a közjegyző az örökössel szemben munkadíj és költség iránti igényét nem hagyatéki hitelezőként és a hagyatéki vagyontárgyakból illetve azok értéke erejéig, hanem attól függetlenül, jogszabály alapján érvényesítheti.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a fenti indokbeli kiegészítéssel a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. II. 21.226/2004. sz.)

Szerintem a teljes örökrész átadása ajándékozás.

De egy próbát megér, hivatkozz rá, hogy te már kimerítetted a helytállási kötelezettségedet.

'osztályos egyezségükRE tekintettel' - bocsánat az elírásért.

A hagyatékátadó végzés szövege szerint: Az örökhagyó hagyatékát, mely: ....., XY örökhagyó gyermekének tulajdonul, törvényes öröklés jogcímén osztályos egyezségükkel tekintettel átadja.
Ez nem ajándékozás szerintem.

Úgy lehet, nem osztályos egyezséget kötöttetek, hanem a testvérnek ajándékoztátok a részeteket.

De a közjegyzői díjat ettől függetlenül meg kell fizetni.

A hátralék nem nagy, 26.210,- forint (ez az 1/3 rész), de azt nagyon nem tartom korrektnek (tudom, ez magánügy) hogy én álljak helyt az öcsém részéért is, pláne, hogy szerintem törvényesen ez nem is így van.