adósság öröklése

Sziasztok!

A következő aggasztó kérdéssel fordulok most hozzátok,hátha tud valaki rá megnyugtató vagy éppen aggasztó választ adni.Leírom inkább az egész helyzetet,hogy világos legyen.
Édesanyámnak és a férjének (ő nem az édesapám) van egy vállalkozása,egy Bt., ők ketten a tulajdonosok,kül- és beltagok.
Ezt az egész vállalkozást kb 3 éve indították el,mindent hielből kezdtek,semmi vagyonuk nem volt.Ha valamit kellett venni pl autókat(kellett a vállalkozás működéséhez),gépeket,azt mind kölcsönre vették.Általában a kocsik az 1 milliós értéket nem érték el(de itt most kb 4-5 autóról van szó,3 év alatt),kivéve az utolsót ami 3 millió volt.és minden kölcsönből van.A házat,az üzemet,és a hozzá tartozó boltot is bérlik.Szóval vagyonuk igazából csak 1-2 üzemgép,és a bebútorozott lakás,de abból is csak a bútorok.Szóval ilyen körülmények között ha netántán csődbe mennének,ami például azonnal bekövetkezne ha a nevelőapám meghalna,akkor megörökölhető ez az adósság?van egy testvérem is,aki már édesgyereke a nevelőapámnak.illetve mivel anyámnak se igazán lenne miből fizetnie őt mennyire terhelnék le?
Illetve nem igazán értettem amit már írtak páran,szóval konkrétan olyat hogy csak adósságot lehet örökölni?Tehát hogy nincs olyan hogy a mellé örökölt vagyonból fizetne az örökös,hanem csak natúrba adósságot kap?Mert egyszer hallottam egy ilyen esetet,hogy szerencsétlen huszonéves fiatal életét a szülei adósságfizetgetéssel kezdte.És ha örökölhető mi van ha az illető nem tud fizwetni,nincs igazán vagyona,akkor az éllettársa ingatlanára kezet emelhetnek?
Ne haragudjatok a sok kérdéssel de elléggé aggódok...

A közjegyző a fellelhető örökösnek kiküld egy nyomtatványt melyen nyílatkozni kell a hagyatéki leltár dolgában, és igen, ha nincs semmi örökség akkor hagyatéki tárgyalás nem lesz.

Az adóhivatal meg "nem behajtható" esetként elkárolja a visszamaradt tartozást.

Nos lehet hogy igazatok van, ezt nem tudom.
Nagyon remélem hogy így van ahogy mondjátok!!!

Ami a hagyatéki tárgyalást illeti, az viszoont tuti hogy nem lesz, mivel nincs mit átadni.

Így van, ha nincs örökölt vagyon (hagyaték), akkor Picur-nak nem kell kifizetnie az örökhagyó által felhalmozott adósságot sem!

Ezt kénytelen lesz a hitelező (jelen esetben az állam) lenyelni.

Az örökös csak a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásaiért.

Picur!

Ha nincs semmilyen ingó vagy ingatlan vagyon amit elörökölhetnél, hagytéki tárgyalás sem lesz, így ott nem tudsz lemondani semmilyen örökségről.

Menj be a jegyzőhöz, ott tegyél nyilatkozatot hogy nincs leltározás alá eső vagyontárgy.

Ami a tartozást illeti, hát szerintem be fogják hajtani rajtad, de hátha tud valaki okosabbat mondani. Ha nagyon sok pénzről van szó, szerintem fordulj ügyvédhez. Itt is találsz egy párat!

Negatív adósságot senki nem köteles felvállalni mivelhogy nincs megörökölt vagyoni érték stb. ami az adósságot részben- egészében fedezné.

A hagyatéki tárgyaláson lehet visszautasítani egy örökséget. (Az önkormányzat jegyzője megmondja, hogy melyik közjegyzőnek lett kiadva a hagyatéki eljárás lefolytatásra.)

Monalisa
laikus hozzászóló

üdv!

Lenne egy kérdésem,aki tud segitsen!Szóval...édesanyám elhunyt nemrégiben,kiderült van neki egy kis adótartozása.viszont se lakás se pénze semmi örökség.kérdésem:ilyenkor mi a teendő?ki kell e nekem fizetni a tartozást? Segitségeteket előre is köszönöm!!

Azért nem nagyon szeretném elismerni, mert apámnak soha nem volt semmije, akkor meg hogyan lehetne 6 milliós adótartozása? Ahhoz azért nem kis vagyonnal kellett volna rendelkeznie, ami után ennyit kellett volna fizetnie.
Amúgy ez az adótartozás kamatozódhat-e, vagy ha van bírság része akkor az is öröklődhet-e? Gondolom ha a bírság nem is öröklődik, akkor sincs nagy jelentősége, mivel a hagyaték tárgya közel 3millió, ezért én csak ennyivel felelek a követelők felé is.

Miért ne ismernétek el az adótartozás jogosságát?

Ha vitatjátok a tartozás összegét, jogosságát, akkor még évekig húzódik majd a h.tárgyalás, esetleg per is lesz, a kimenetelét, az eredményt még csak felbecsülni sem nagyon lehet. Jó lenne, ha ügyvédet is fogadnátok.

Egyébként én (mint könyvelő) passzolok.

Tavaly volt. Az előbb az egyszerűség kedvéért nem írtam, de van még egy jelentéktelennek számító negyed házrész, amit még öröklünk angyapám után. Ez a házrész egy romos ingatlanból van, teljesen értéktelen, de az önkörmányzat csaknem 6 millióra értékelte. A közjegyző a panaszunk miatt nem folytaata le a tárgyalást, mi utánna jártunk és mint kiderült az önkormányzat a szomszéd emeletes házat becsülte fel az omladozó parasztviskó helyett. Ezt jelyesbítették, ha jól tudom körülbelül 2 milióra, aminek a negyede még az örökséghez megy.
A "tényleges" hagyatéki tárgyalás ezért holnap lesz.
Én azon a véleményen vagyok, hogy írásba fogjuk foglatatni, hogy az adótartozás méltányossági alapon történő mérséklését, eltörlését kérjük, mivel az súlyosan veszélyeztetné megélhetésünket, ellehetetlenítene bennünket. A kölcsönnel kapcsolatban pedig, hogy bizonyítani tudjuk, hogy a felvett 100e Ft-re 580-at kifizettünk, valamint a mi álláspontunk szerint a követelés elévült.
Gondolom a takarékszövetkezet bírósági úton fogja kérni az igazságtételt, amit ha jó ügyvédjük lesz és megnyernek akkor fizetnünk kell a perköltséget, de gondolom akkor is csak az örökös rész erejéig terhelhetnének minket. Ráadásul mivel a két követelő, az APEH és a szövetkezet követelése kb 10 az 1-hez nagyságrendű, ezért a takarék a 3M Ft ingatlanból (meg 2M-os negyede) mint hagyaték tárgyából viszonylag elenyésző részét tudna leszakítani.
Az még a kérdés, hogyha a hagyatéki végzésbe belefoglaltatjuk, hogy nem ismerjük el az adótartozás jogosságát, akkor az APEH mit fog ugyan lépni.

Volt már egyáltalán hagyatéki tárgyalás? Ott mi történt?

Továbbra is azt mondom, hogy menj el egy könyvelőhöz, vidd az összes papírt, talán tud segíteni.
Hogyan lett a 2-ből 6 millió? Ehhez látni kellene az adófolyószámlát.

Köszönöm a választ. A gond az adótartozással, hogy az adóhivatalban azt mondták, hogy amíg níncs meg az örökösödésről szóló végzés, vagyis nem öröklöm meg és ebből adódóan nem kerül a nevemre az adótartozás, addig felesleges beadnom a mérséklésről szóló kérvényt, mivel addig Ők nem foglalkoznak vele.
Namármost, ha 30 napon belül be kellene fizetni a tartozást és én megírom a kérvényt, nem hinném, hogy arra ők rövid időn belül válaszolnának. Egyébként még apám életében írt ilyen kérvényt, voltak is felmérni a szociális helyzetet, de eredménye nem volt, választ a mérsékléssel kapcsolatban nem kapott, viszont érdekes módon az adóhivatal különböző osztályaitól különböző tartalmú leveleket igen. Az egészben az a lefurcsább, hogy 2005-ben az adóhivatal adott ki egy papírt neki, amin 2Mft adótartozás van feltüntetve, 2006-ban már egyáltalán nem dolgozott, akkor hogy lett ebből több mint 6 milliós tartozás? (Ha meg lett akkor meg a " milióról szóló papír valótlan)
A hitellel az a furcsa dolog, hogy állítólag végrehajtás is volt ezzel kapcsolatban, viszont annak nyoma nincs, mivel édesapám nem kapott bírósági végzést az ügyről, de még a tulajdonlapon sincs rajta.
Az lenne még a kérdésem, hogy a halálától a hagyatéki tárgyalásig eltelt idő alatt kamatozhat-e a kölcsön vagy az adótartozás, vagy az az akkori dátummal "befagy"?

A takarékszövetkezettől hány éves futamidőre vette fel a hitelt? Kapott(kaptatok)-e fizetési felszólítást a tak.szöv.-től, vagy fizetési meghagyást a bíróságtól? Ha igen, mikor?

Az adótartozással kapcsolatban: lehet kérni méltányossági alapon az adó/járulék mérséklését, elengedését, de ehhez a rászorultságot hitelt érdemlő módon igazolni kell.

Art.
134. §

„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

(4) (hatályon kívül helyezve)

(5) Az adópolitikáért felelős miniszter elrendeli az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.”

Art. 131. §

„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja.”

Tehát igen, az adótartozás is "örökölhető".

Célsezű lenne mielőbb kérelmet írni az APEH-nek, ehhez javaslom, hogy kérd könyvelő vagy adótanácsadó segítségét.

Nekem sajnos egy elég koplex örökösödési problémám van, amellyel kapcsolatban szeretnék információkat, véleményeket kérni.
Édesapám néhány évig (2000-től) magánvállalkozóként dolgozott, amelynek során, részben saját, részben pedig a mi véleményünk szerint könyvelője közrejátszásával, de 6MFt-os adótartozást halmozott fel, valamint takarékszövetkezeti kölcsöne is van, amit 92-ben vett fel. Apám 2006-ban lett öngyilkos.
Az örökölt ingatlan fele részben édesanyámé, akitől elvált, a másik felét öröklöm én és testvérem, ami 3 MFt. (persze a ráterhelt adó és egyéb tartozásokkal)
Azt tudom, hogy az örökölt adósság ezek szerint 3Mft-ra korlátozódik, de lenne néhány kérdésem:

• Az örökölt adótartozás elég irreális ahhoz képest, hogy apámat-és persze családját- gyakran nagyszüleim, az Ő anyósa és apósa tatotta el. Kifizetni nem hinném hogy ki tudnám valaha is, a házrészről meg nem akarok lemondani, mert akkor mehetek a híd alá. Van arra lehtőség, hogy az adóhivatal méltányosságból mérsékelje, esetleg elengedje követelését? Egyáltalán az adótartozás ugyan úgy örökölhető mint bármely más tartozás?
• A másik kérdésem az a takarékszövetkezeti hitelével kapcsolatban lenne, ami 92-ben lett felvéve. Ez 100eFt-t takart, igaz nem fizette rendszeresen, de összesen 570eFt (!) lett rá kifizetve, de a szövetkezet még mindíg több száz ezer forintot követelne a hagyatékban. Jogos ez? Egyáltalán nem évült-e el már ez a követelés régen?
• A 3. kérdésem az örökösödési illetékkel kapcsolatban lenne. Mivel az örökölt ingatlanrész teljes terjedelmében teher alatt áll, kellesz-e illetéket fizetnem?

Válaszokat, véleményeket előre is köszönöm!

Ptk. 674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.

(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.

Ptk. 679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.

Ptk. 680. § (2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig - a sorrendre tekintet nélkül - teljes kielégítést kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.

A hagyatéki hitelezők felhívása
Ptk. 681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítést igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.

Ill.tv. 9. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni.
(2) Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.

„ örökölt tartozás” ... "örökölt"

Az örökös csak a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásáért.

Tehát ha 2 milliós vagyont örököl, akkor az örökölt tartozás is 2 millió.

Sziasztok
Egy olyan kérdésem lenne,hogy ha valakinek a rokonának van tartozása és meghal akkor a rokonra száll át az összeg.
pl egyik ismerösömnek az apja tartozik több banknak 3 millával és ha meghal akkor az ismerösöm aki a lánya,ö kapja meg a tartozást a nyakába?