Válás - Vagyonmegosztás - per

A tapasztalatok alapján kérdezem: a váláshoz kell-e ügyvéd? Ugyanis nincs túl sok pénzem, mivel március óta egy forintot sem kapok gyerektartást a férjemtől. A kiskorú gyermekemet egyedül tartom el, ami a mai árakon elég nehéz.
A házasságunk alatt keletkezett közös vagyont közös megegyezéssel megosztottuk és én elköltöztem a 2 gyerekkel. A gyerekek közül egy a kiskorú, aki nálam szeretne lakni. Mint ahogy már látszik is mivel velem elköltözött.
A válóper benyújtása mennyibe kerül - mennyi illetékbélyeget kell leróni?

A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.

Kérhető illetékfeljegyzés vagy költségmenesség, részletekért lsd. 1990. évi XCIII. tv., illetve érdemes elmenni a megyei vagy fővárosi Igazságügyi Hivatalba, ahol adnak felvilágosítást, vagyakár párfogó ügyvédet is kaphatsz.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, a húgom most válik, az első tárgyalás már megvolt. Nincs közös lakásuk ( a szüleimnél laktak), van egy autó a férj nevén, de bizonyítani tudjuk, hogy a húgom örökségéből vették, illetve az édesanyánk vett fel hitelt a vételárhoz. A férj elvitte az autót és nem fizeti a hitelt, és az autót sem adja vissza. Mit lehet ilyenkor tenni? Másik kérdésem: Van egy közös 3 éves gyerek, a férj ragaszkodik hozzá, hogy nála helyezzék el. Nincs közös megegyezés. A bíróság milyen esetben dönt az apa javára? Előre is köszönöm!

Kérni kell a perben, hogy a bíróság kötelezze a férjet a gépkocsi kiadására.
A bíróság annál helyezi el a gyermeket, akinél a testi, szellemi, erkölcsi fejlődése várhatóan kedvezőbben alakul.

Köszönöm a gyors választ! Még annyit kérdeznék, hogy ezzel meg kell várni a tárgyalást, ami nov.-ben lesz, vagy már most is kérheti a bíróságot?

Lehet már most.

Köszönöm!

Nincs mit.

Üdv az itt fórumozóknak!
Vagyonmegosztási perben állok volt élettársammal,és végre "megszületett" az első fokú ítélet.Ami sajnos egy dátum elnézés miatt nem hozott nekem jó eredményt.
Családi házról van szó,amit anno az én eladott házam árából lett véve(nincs közös néven),de már az akkori élettársammal.
Az akkori adás-vételi szerződésen 2 dátum szerepel,egyik az adás-vétel időpontja,másik a bejegyzés időpontja.Mivel a 2 dátum között eltelt 9 hónap,ezért lett a ház 1/2-1/2
részben ítélve.A végzésben ez szerepelt indoklásként.
Mi a tapasztalat ilyen esetben?Lehet-e ez bírói tévedés?
Választ előre is köszönöm.

Kedves hopsza !

"Az akkori adás-vételi szerződésen 2 dátum szerepel,egyik az adás-vétel időpontja,másik a bejegyzés időpontja." Adásvételin 1 dátum szokott szerepelni.A bejegyzés időpontját, Öreg rutinos Ügyvéd"rókák"sem szokták megjósolni.

Házasság, Élettársi kapcsolat ma már szinte egyforma, mind a két esetben okiratban foglalva külön vagyonként lehet bármit szerepeltetni.

websas

Kedves websas!
Idézem pontosan:
"A bejegyzés az 1993 julius kelt adásvételi szerződés,területkimutatás,vázrajz és meghatalmazások és kérelem alapján történt."
Ez az első dátum.
A másik:..... 1994.04.
Ez szerepel a határozat alján az aláírásnál.
Sajnos iratokkal igazoltam,hogy az én házam árából lett véve,és az ex élettársam semmi iratot nem tudott bemutatni,ugyanis az élettársi kapcsolatba nem hozott semmit,mégis megítélték a felét neki.Az alsó dátumra hivatkozva.
Köszi a választ!

Valószínűleg félremagyarázod az ítéletetet, illetve azt, hogy mit tudtál sikeresen bizonyítani, mit nem.

Kovács_Béla_Sándor!
Ha eladom a házamat,azt csak tudom bizonyítani!!
Az előzőt pedid a határozatból másoltam ki.
Köszönöm a segítséged.

„Ha eladom a házamat,azt csak tudom bizonyítani!!”
Na ja. Csak adott esetben nem az szorul bizonyításra, hanem az, hogy a vitás ingatlant a különvagyonod terhére vásároltad.

Megjegyzem, először még azt írtad, hogy a szerződésben volt a két dátum. Most meg a határozatban.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Segítségét szeretném kérni, vagyonmegosztási per folyamán, milyen lehetőségeim vannak!
Válaszát előre is köszönöm!

Tények:1/2-1/2 részben tulajdonosai vagyunk egy panellakásnak ami per és tehermentes.
Erről egy közjegyző által hitelesített okirat van, amit a feleségem támad, a tulajdonosi hányad megváltoztatása miatt.
A szerződés egy ügyvédi szerződésről lett másolva, és a 3. pont 1/2-1/2 részben alapítunk tulajdoni hányadot és a kialkudott vételár is 1/2-1/2 részben fizetjük.
Természetesen a célja a feleségemnek, a teljes vagyoni kiforgatásom.
Jelenleg a válást kimondták, és Ő a kizárólagos lakáshasználó, mivel van 2 gyermek!
Én, rendelkezem a szükséges 1/2 megváltási összeggel de ezt ő nem fogadja el.
Kifizetni sem akar,
mit tanácsol mit tegyek?

Köszönettel:Attila₁

Elnézést nem értem.

Addig tudtam követni, hogy van egy 1/2-1/2 arányban közös tulajdonú lakásuk; amelynek kizárólagos használati jogát a bíróság a házasság felbontása után a feleségének ítélte.

A többi viszont maga az őskáosz. Hogy jön ide a közjegyző meg a másolt szerződés? Mikor, hogyan szerezték azt alakást? Ki mit szeretne elérni? Követelését ki mire alapozza?

Ja: és mi a kérdés?

Egy ügyvéd által írt, adásvételi szerződést másoltunk le, ami ugyan olyan lakásra vonatkozott, mint amit mi vásároltunk.
Ezt közjegyző által hitelesítettük 1997-ben.
Ez a szerződés tartalmazza azt a ponto,t amit említettem.
A földhivatali bejegyzést a tulajdoni lapon is, ez alapján állították ki,
1/2-1/2 tulajdonosi bejegyzéssel.
Én ragaszkodom a fele tulajdonhoz, de a feleségem azt állítja, hogy a szerzéskor mások voltak az arányok, mint ami a szerződésen szerepel, ezért folyik most per. Jelen pillanatban, annak a bizonyítása folyik, ki milyen összeggel rendelkezett a vétel időpontjában.
Én a követelésem a szerződésre alapozom, míg ő a szülei tanúvallomására. Semmilyen más, vagyonszerződésünk nem volt.
A lakást a házasságunkat megelőzően, 2 héttel vásároltuk! Persze fele - fele arányban fizettük!
Azt szeretném elérni, hogy a bíróság a szerződésünk alapján mondja ki a tulajdonosi arányokat 1/2-1/2 részben, és vagy én szeretném megváltani a részét vagy ő fizessen ki engem.
Kérdésem: az adásvételi szerződésben, ami közjegyző által hitelesítve van megváltoztathatja-e a tulajdonosi arányokat?
Köszönöm válaszát!

Természetesen elvben lehetséges, hogy a bíróság kimondja, hogy a valós tulajdoni arányok eltérnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzettől. Épp ez a per tárgya. Az a fél, amely bizonyítani tudja, hogy a szerzéshez a különvagyona terhére a másik felet meghaladó arányban járult hozzá, igényt tarthat rá, hogy az ingatlannyilvántartásba is bejegyezzék az ennek figyelembevételével megállapított arányokat.
Ha azonban a közokiratba foglalt adásvételi szerződés kifejezetten rögzíti, hogy a felek a vételárat felesben fizették, akkor ezzel szemben a bizonyítás nagyon nehéz.

A tulajdoni hányadoktól független bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Amíg azonban a lakást közös, kiskorú gyermekek lakják, addig az egyik fél számára ez a megszüntetés nagyon hátrányos lehet. Mivel itt ez a fél te vagy, nem biztos, hogy érdemes most forszírozni ezt a kérdést.

nekem az nem egyértelmű, hogy maga az adásvétel van közokiratban, vagy az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat másolatát hitelesítette a közjegyző vagy aláírást hitelesített, vagy ...?

Én úgy értettem, hogy egy ügyvéd által készített szerződést vettek mintának, az alapján maguk írtak adásvételit, amit aztán közokiratba foglaltattak.
De nincs nagy jelentősége, hiszen az ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is teljes bizonyító erővel bír, akár csak a közokirat.

Lehet, zavaros volt egy kissé az írásom, de a per során megállapítást nyert, hogy a szerződésünk közokirat, és ebben a 3. pont rögzíti hogy a felek " A megvásárolt ingatlan tekintetében 1/2-1/2részben alapítanak tulajdoni hányadot, és az így kialkudott vételárat is 1/2-1/2 részben fizetik.
A válasz első része így némileg megnyugtató számomra, hisz én is rendelkezem arra nézve bizonyítékokkal, hogy miből teljesítettem az 1/2 hányadot.
Továbbnézve, azomban csak akkor tudok lépéseket tenni, ha bírósági döntés születik.

"A tulajdoni hányadoktól független bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Amíg azonban a lakást közös, kiskorú gyermekek lakják, addig az egyik fél számára ez a megszüntetés nagyon hátrányos lehet. Mivel itt ez a fél te vagy, nem biztos, hogy érdemes most forszírozni ezt a kérdést."
Milyen hátrányok lehetnek?
Köszönettel
Attila₁

Igen, így volt!
"Én úgy értettem, hogy egy ügyvéd által készített szerződést vettek mintának, az alapján maguk írtak adásvételit, amit aztán közokiratba foglaltattak."

„Milyen hátrányok lehetnek?”
Lakott értéket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a volt feleséged a beköltözhető érték felénél sokkal kisebb összegért magához válthatja a részedet. Annak, hogy te válthasd magadhoz az ő részét, nem sok az esélye, tekintettel arra, hogy ő lakik benne; arról nem is beszélve, hogy hiába szereznéd meg az 1/1 tulajdoni jogot, az az ő kizárólagos használati jogát nem érintené!
Árverezni is a lakott értéken lehetne csak.

Már csak 1 kérdés marad,
Mit tehetek?

1. Kéred a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy magadhoz váltod a másik 1/2 hányadot. A lakott értéken történő vásárlást jó befektetésnek tekinted addig is, amíg a gyermekek felnőnek, és kérheted a feleséged lakáshasználatának a megszüntetését.
2. Kéred a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a feleséged váltsa magához a te 1/2 hányadodat. A lakott érték miatti veszteséget leírod annak fejében, hogy más most készpénzhez jutsz.
3. Kéred a közös tulajdon megszüntetését árveréssel.
4. Nem kéred a közös tulajdon megszüntetését, ezt elteszed olyan időkre, amikor már nem lakott értéken kell számolni. Ez esetben most nem kapsz pénzt, de a tulajdonod piaci értéken megmarad.