Válás - Vagyonmegosztás - per

Ez már egy másik kérdés, ugye?

A házassági közös vagyon megosztásáról szóló megállapodást pontosan ugyanazokkal az indokokkal lehet támadni, mint bármely más szerződést.
(De nem ér rá ezen akkor problémázni, ha a másik fél tényleg bepereli?)

Még évek múltán is?

Három év eltelte után semmisségi okokra lehet még hivatkozni, vagy megtámadási okokra abban a ritka helyzetben, ha a megtámadási ok csak az elmúlt egy évben hárult el.
De nem könnyű konkrét választ adni, ha nem árulod el, hogy mire hivatkozva szeretne perelni a megállapodás ellenére.

Dühös, és azt ordibálja, hogy kiforgat a vagyonomból, annak ellenére, hogy nem ártottam neki, csak szembesítettem azzal, hogy egyfolytában nőzik, miközben nekem zokogva könyörög, hogy csak engem szeret... Erre volt ez a reakciója, semmi konkrét okot nem mondott, mire hivatkozik.

Nem váltak el. A vagyont osztották el.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Válás előtt állok, a kereset beadását készítem elő, de a vagyonmegosztással kapcsolatban vannak aggályaim.
Egy évvel ezelőtt eltartási szerződést kötöttünk egy egyedül álló ismerősömmel, akihez oda is költöztünk férjemmel és 3 gyermekünkkel. A bácsi eltartás fejében kettőnknek ajándékozta az ingatlanát.
Az együttélés során férjem alkoholizálása, a családi problémák halmozódása miatt a bácsi "elzavarta" a férjemet, akivel ezután 6 hónapig külön éltünk.
Ez idő alatt, a bácsi arra hivatkozva, hogy férjemet érdemtelennek tartja, megkérte Őt, hogy az ingatlan rá eső részét adja vissza....és én legyek az egyedüli tulajdonos. A férjem ebbe belement, és az ingatlan másik felét nekem ajándékozta, így jelenleg én vagyok az egyedüli tulajdonos. Az ingatlan tehermentes. Sajnos a bácsi 2017. karácsonyán elhunyt, és röviddel ezután férjemmel kibékültem, és ő visszaköltözött az ingatlanba.
Jelenleg házasságunkat fel kívánom bontani, de nem tudom, hogy vagyonmegosztás esetén az ingatlan így az én külön vagyonomnak számít-e, vagy közös vagyonnak minősül. Másik kérdésem, ha az ingatlan közös vagyonnak számít, válás esetén van rá lehetőség, hogy (mivel esély nincs rá hogy valaha tartásdíjat fog fizetni a 3 kiskorú gyermek után) az ingatlan tulajdonrészének mértékéig lemondok a gyerektartás díjról.

Köszönöm válaszát

Ayem

Ayem

Az ajándékba kapott vagyontárgy az különvagyon lenne. Itt azonban egyrészről a fele részt eleve nem ajándékozással, hanem tartási szerződés úján szerezted, agy az a fele rész biztosan közös vagyon. A férjedtől ajándékba kapott rész pedig elég bizonytalan, mert közös vagyont külön vagyonba utalni csak kifejezett nyilatkozattal lehet, így ha az ajándékozási szerződés ezt a kitételt így nem tartalmazta, akkor ennek a megítélése bizonytalanná válhat.

Egyezséggel és bírói jóváhagyással lehet a gyermektartás egy részét átváltani vagyontárgyra. A teljes lemondást biztosan nem hagyja jóvá a bíróság, egyéb esetben is vizsgálja azt, hogy a gyermek szükségletei kielégíthetőek lesznek-e és az az igazság, hogy egy ilyen megállapodás a tartásra kötelezett számára nem igazán biztos megoldás, mert ha a gyerek szükségletei megkívánják, az egyezségtől függetlenül is emelhető a tartásdíj.

ObudaFan

Nagyon köszönöm a válaszát, nagyon sokat segített!

Ayem

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

1999 közepén házasodtam meg, ami után eladtam egy korábban - házasság előtt - 100% tulajdonomban levő lakóingatlant és ebből a pénzből vásároltam egy másik lakóingatlant, de az adás-vételi szerződést már 50 - 50% os megosztással készítettük el feleségemmel.
Ő nem hozott be semmilyen vagyont a lakás vételárába. Az ajándékozásról nem készült sem ajándékozási szerződés sem házassági vagyonmegosztás.
Most fogunk válni és az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a házasság megkötését követően átadott 50% -ból mennyire tarthatok igényt váláskor?
Igaz ilyenkor az a szabály, hogy a házasságkötést követően szerzett vagyon, jelen esetben a saját korábban megszerzett vagyonomból átadott 50% is közös vagyonnak számít? Tehát annak az 50%-nak felére jogosult is vagyok?

Köszönöm a válaszát!

A különvagyon helyébe lépő vagyontárgy különvagyon marad. De a házassági vagyont egységesen kell kezelni, abból egyes vagyontárgyakat kiragadni nem lehet.

safari

Ha az új ingatlant teljes egészében a te korábbi különvagyoni ingatlanodból vettétek és nincs olyan nyilatkozatod, ami szerint ezt az 50%-ot a közös vagyonba utalnád, akkor a teljes ingatlan a te különvagyonod és követelheted a nevedre írását. (Ha meg lenne olyan nyilatkozatod, amivel közös vagyonba utalod, vagy akár az ő különvagyonába, akkor ajándék visszakövetelése címén lehet esélyed, erről bővebben itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )

Köszönöm szépen a válaszokat!

safari

Tisztelt Ügyvéd úr!

Válok a férjemtől, ezért megszüntettem vele az életközösséget kb. egy fél éve . Ezek után viszont a férjem beadta a válókeresetet a bíróságra amiről nemrég megkaptam meg a bírósági tájékoztató levelet.
Viszont vagyonmegosztás kérdésében van egy kis vita köztünk és szeretnék világosan látni.

A jelenlegi ingatlan ahol lakunk tulajdoni lap szerint 25%-ban az én nevemen van 75%-ban pedig a férjem nevén. A lakóingatlant a férjem saját vagyonából (korábbi ingatlanjaiból) és hitelből vettük meg. A hitel a vételár 30%-a volt amit közösen vettünk fel.. A jelenlegi 25% tulajdonrészemről viszont nem történt sem ajándékozás sem nyilatkozat a férjem részéről, hogy az a saját vagyonomba vagy közös vagyonba kerüljön.

Kérdéseim:
1.) Ha most értékesíteni szeretnénk az ingatlant akkor hány %-ot kaphatok ebből legjobb esetben? Megkaphatom a 25%-ot vagy csak a hitel felét, 15%-ot?
2.) Ha a férjem a vagyonelosztásnál oda adná az eladási érték 25%-át, akkor adóznom kellene utána? Azt mondja, hogy mivel megszüntettem korábban az életközösséget már csak úgy kaphatnék több pénzt tőle, ha adóznék utána. Ha még nem mondták ki a válást, akkor még ajándékozhat a vagyonmegosztással adómentesen?
3.) Mivel nem került a saját vagyonomba a 25%-os rész, eladhatja a beleegyezésem nélkül is a lakást vagy csak az én beleegyezésemmel?

howtodoit,

Alapelv, hogy vagyonmegosztáskor nem emelnek ki elemeket külön, hanem az egészet egyben kell elszámolni. De ha másban nincs vita, és csak az ingatlan a kérdés, akkor :

1. Ha egyértelműen külön vagyona a 75%, akkor neked, az ingatlannyilvántartással ellentétben is csak a 15% jár.
2. Szerintem nem, a vagyonmegosztáskor eléggé szabadon lehet a (még) házastársaknak megegyezni.
3. A saját részét igen, bár elővásárlási jogod van rá, a Te részedet nyilván nem tudja eladni az aláírásod nélkül. Ha bírósági ítélet lesz a vagyonmegosztásról, és ő kapja az ingatlan egészét (cserébe valami másért), akkor majd eladhatja.

drbjozsef,

a többiben már megegyeztünk.

1.) Tehát ha jól értem, amennyiben a válás kimondásáig megállapodunk bármilyen magasabb összegben a vagyonmegosztásnál, mint ami járna nekem, akkor még nem kellene adót fizetnem a különbözetért csak utána.

2.) Másik kérdésem, az előzőről lemaradt. Ha az ingatlan eladásáig (mert ez a terv) együtt lakunk, akkor nekem milyen kötelességem van a rezsi fizetésében. A 15%, a 25% ami az ingatlan tulajdoni lapon van van vagy a fele mivel nincs meghatározva külön kijelölt használati terület a lakáson belül és mindenki mindent használ.

Mondta a doktor úr: ha ebben nem egyeztetek meg, akkor semmiben nem egyeztetek meg.

1. Igen.
2. Ahogy megegyeztek, de azért inkább a fele, mint a tulajdoni arányok.

Kovács_Béla_Sándor,
drbjozsef

Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
17 év után megszűnt élettársi kapcsolat .A nő édesanyja nevén van a családi ház/ha jól tudom/,ahol a férfi 17 évig élt,az összes keresetét oda költötte,felújította a házat.Közös gyermek nincs.A nő édesanyja más házban lakik.Az élettársak-természetesen az édesanya beleegyezésével- most el akarják adni a házat,és különválni,de a férfit ki akarják semmizni..Van valami jogi útja,hogy ne tudják kisemmizni a férfit? Válaszát köszönöm!

Igen. Per bíróságon.

Az életközösség megszűnése után az élettársaknak a vagyonszaporulattal el kell számolniuk. Ha jól értem, a ház, amelyben laktak, a nő különvagyona (pontosabban az övé sem, ha az anyja nevén van). Megvolt már az életközösség előtt is a nő anyja nevén?

Az élettársak az életközösség alatt önálló vagyonszerzők, a vagyonszaporulatot a hozzájárulásuk arányában kell megosztani (kb. a jövedelmeik arányában, de ezt sok minden más is módosíthatja, a gyereknevelés, a háztartásban dolgozás, a másik fél vállalkozásában végzett munka, különvagyonok haszna, satöbbi).

Viszont minden körülményt együtt értékel ilyenkor a bíróság. Ha az adott házra költött pénz jellemzően állagmegóvásra, felújításra ment, és nem épült belőle új épületrész, vagy valamilyen értéknövelő beruházás, és a jövedelmek között nincs jelentős eltérés, akkor sajnos nem fog járni belőle jelentős összeg.
(Egyszerűen fogalmazva: amit ráköltött összeg, az olyan mintha lelakta volna, kvázi bérleti díj, hiszen a lakhatását biztosították egy idegen tulajdonú házban)

Sok mindent mérlegel a bíróság, és sok kimenetel lehet, ezért a konkrét adatok és jövedelmi viszonyok ismerete nélkül felesleges jósolgatni. Számoljon, és döntsde el, érdemes-e néhány tízezer forintot elkölteni egy tanácsadásra egy jó családjogi ügyvédnél, és ha igen, akkor keressen egyet.

„Az élettársak-természetesen az édesanya beleegyezésével- most el akarják adni a házat”

Azért érdemes tudni, hogy ez fogalmi tévedés : az élettársak nem adhatnak el semmit, mert nem az övék, sőt egyiküké sem. Az édesanya adja el jog szerint. Ezért ehhez az élettársnak köze nincsen. Az, hogy az életközösség alatti ráköltésből jár-e neki, és ha igen, mennyi, az egy másik kérdés - de ez az eladástól független.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm gyors válaszát.A ház lehet hogy közben a nő nevére került.Bejegyzett élettársi kapcsolt nem volt közöttük.A férfi/bátyám/ Ausztriában dolgozott ez elmúlt 17 év során.A nőnek volt három kiskorú gyermeke,akikre a kereset "elfogyott",felélték.A házhoz hozzá nem építettek,de tető-ablakcsere volt,és belső felújítások. Amikor összekerültek,akkor vették a házat,de azt biztosan tudom,hogy abban az időben az édesanya nevére vásárolták.Az elmúlt évek során ,lehet,hogy átíratták a nő nevére.Szerencsésebb kimenetelű lenne a per,ha a nő nevén van a ház?Számomra hihetetlen,hogy 17 év keresete és a házba fektetett munka semmibe vész.Tudom,hogy nagy butaságot csinált a bátyám.Soraiból azt olvasom ki,hogy reménytelen a végkimenetele a pernek.Biztosan felkeresünk a testvéremmel egy ügyvédet majd,de kíváncsi vagyok az Ön véleményére is.
Köszönettel!

Csak akkor van bármi jelentosege annak, hogy a hölgy nevére került az ingatlan, ha a szerződésből kiderül, hogy a felújítások megtörténtek és ezért kapta meg az ingatlant. Annak, hogy nem regisztrálták kozjegyzonel az élettársi kapcsolatot, annyiban van jelentősége, hogy vita esetén ennek tényét és időtartamat igazolni kell. Ez azért sokszor nem egyszerű.

Sajnos az élettársi kapcsolatok, és főleg a megszakadásuk ilyen. Rengeteg nehezen bizonyítható tény, megegyezés híján akár évekig tartó adok kapok a bíróság előtt.

Érdemes ügyvédhez fordulni.

(Pláne, hogy megint furákat írsz, ez a ki vette kinek vette, kinek a nevére azért tisztázásra szorul erősen, jobb, ha ezt személyesen a bátyád tisztázza egy ügyvéddel)

Tisztelt Ügyvéd úr!

28 év házasság után válok a férjemtől, több mint egy éve önként elköltöztem a közös háztartásból, a lakhatásról lemondtam. A gyerekek már nagyok, úgyhogy a válás a legjobb úton halad. Ami a problémát okozza, az egyedül a vagyonmegosztás. A tényállás a következő: 15 évvel ezelőtt a férjemnek volt egy bírósági ügye, ami miatt az addig fele-fele arányban birtokolt háznak a ráeső részét papíron eladta nekem. Igaz, a holtigtartó haszonélvezetet megtartotta. Az ingatlan tehermentes, viszont annak idején (20 éve), amikor vettük, a férjem édesanyja 2 millió forintot ajándékozott a férjemnek a ház megvásárlására. Az ügy eddig nem volt napirenden, most, hogy válunk került ez az ajándék terítékre. Ezen kívül van egy másik ingatlan is a nevemen, ami a férjem nagyszüleié volt, de a már fent említett ok miatt, le kellett írni a férjem nevéről minden vagyontárgyat, egy életjáradéki szerződés megkötésével az én nevemre került. Így a férjem nagyszülei halála után 1/1-es tulajdonommá vált. Kérdésem a következő: Mik a jogi lehetőségek, mennyi jár osztoszkodási alapon nekem, illetve a férjemnek? Ha perre kerül a sor. Továbbá, mit javasol ha közel azonos értékű a két ingatlan? A haszonélvezeti jog mennyit vesz le osztoszkodásnál az értékéből? Eladhatom- e a válás kimondásakor a nevemen lévő tehermentes ingatlant,illetve a szintén nevemen lévő, de közös pénzből 8 évvel ezelőtt vásárolt gépjárművet? Köszönöm mielőbbi válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
DOCX formátumban letöltöttem a 18 oldalas Keresetlevél formanyomtatványt, amelyet számítógépen szándékozom kitölteni majd benyújtani a válóperem megindításához.
Két kérdésem van:

1. A tanuk nevét és lakcímét is bevihetem-e "gépi" úton? Mert találtam olyan információt is a neten, hogy a név és lakcím adatot maguknak a tanuknak kell kézírással, olvashatóan (akár nyomtatott nagy betűkkel) bevinni. Mert ha gépi úton bevihető, akkor ugye csak három darab kézzel írott adat lenne a nyomtatványon (a saját aláírásom és a két tanú aláírása).
2. A beadvány második és harmadik példányát szabad-e (kell-e) fénymásolás útján elkészíteni? Különös tekintettel arra, hogy az első példányra már talán fénymásolás előtt "illik" felragasztanom az illeték(okmány) bélyeget. Ilyenkor ugye az aláírások és az okmánybélyeg csak az első példányon "eredetiek", a többi példányon fénymásolva jelennek meg (?).

Tisztelettel és válaszát előre is megköszönve