Válás - Vagyonmegosztás - per

tudom,hogy így kellett vonla,de akkor még fizettük a részleteket,és itt is valamennyi adót rá,így maradhatott magyar rendszámos. Még mindig az,ezt viszont nem tudom miért,mert már ki van fizetve.

Ok, így értem. Gondolom még nem eszméltek fel, de jobb lenne ha ti kérnétek, mert szeretnek büntit is kiszabni.

Üdv.
Picit összetett a kérdés, idézek előtte 1 cikket.

„A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is.

Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is.

Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzően elutasították, és arra hívták fel a kérelmezőt, hogy a tulajdonjogának bejegyzése érdekében indítson polgári peres eljárást – amennyiben a tulajdonos tulajdonjogbejegyzési engedélyét egyébként beszerezni nem tudja.

Ez a gyakorlat súlyosan sértette azon jogosultak érdekeit, akik jellemzően nem szerződéses úton szerezték, illetve szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem a jogszabály erejénél fogva minősülnek tulajdonosnak.

Tapasztalataink szerint a földhivatali gyakorlat az utóbbi időben változni látszik, és az ingatlanügyi hatóságok olyan döntéseket hoznak, amelyek alapján a jogosult – önmagában – a megfelelő jogszabályra történő hivatkozással kérheti a tulajdonjoga bejegyzését – természetesen, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak.

A Ptk. 5:37. §-a szerint ugyanis, amennyiben az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Ha a jogosult jogszabály alapján szerzi meg az adott ingatlan tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog törvény erejénél fogva (ex lege) keletkező jog, amelynek bejegyzéséhez okirat nem szükséges; ilyenkor a tulajdonszerzést nem az Inytv. 29. §-a szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okirat, hanem a törvény konkrét rendelkezése igazolja.

Ilyen esetben tehát a földhivatalnak nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok meglétét, illetve az okirati kellékek megfelelőségét kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bejegyezni kért jog keletkezésének az adott törvényi rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e vagy sem.

Vagyis abban az esetben, amennyiben a jogosult az ingatlan-nyilvántartáson kívül, azonban jogszabályi rendelkezések alapján szerezte meg a tulajdonjogot, nem szükséges pert indítani a bíróság előtt a tulajdonjogának megállapítása érdekében, hanem a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján – a megfelelő jogszabályi hivatkozással – közvetlenül kérheti az ingatlanügyi hatóságot, hogy a tulajdonjogát jegyezze be. ”

Ezek alapján ha egy válás során (még nincs beadva a válóper) ha a feleség behivatkozza kérelmében a földhivatal felé a PTK
4:37. § . (3)-t A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg

Van esély a közösen szerzett külterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére?
Köszönöm

Nyilván 1/2 tulajdonrész erejéig.

Ezt honnan idézted?

KBS innen
http://jogado.hu/…aly-alapjan/

Ne fáradj, megtaláltam. Szerintem ez blöff. A kollégák nem hogy több ilyen értelmű határozatot nem tudnak felmutatni - hiszen az jelenthetné a gyakorlat változását - hanem egyetlen jogerőset sem.

A földhivatal nem jegyezhet be tulajdonjogot bemondásra, bizonyítás lefolytatására pedig nincs hatásköre. A hivatkozott jogszabályhely nem a földhivatallal szembeni jogot deklarálja, hanem a bejegyzett tulajdonossal szembeni igényt.

Köszönöm!

Bár nem bemondásra működne, hanem házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával, de értem.

A házassági anyakönyvi kivonat esetleg igazolja, hogy a szerzéskor házastársa volt a kérelmező a bejegyzett tulajdonosnak. De a földhivatal nem tudhatja, nem kötöttek-e a felek házassági vagyonjogi szerződést, nem különvagyona értékén szerezte-e az ingatlant a bejegyzett tulajdonos stb.

Az okirati elv és a "bekebelezési engedély" intézménye a jogbiztonságot szolgálja. A hivatkozott Ptk.-helynek a cikkben leírt értelmezése a jogbiztonságot veszélyeztetné.

Üdv. mindenkinek!

Megpróbálok rövid lenni és lényegretörő.
Egy nagyon kedves barátom elvesztette vagyonmegosztás perét első és másodfokon. Az elsőfokon miután vesztett, megírta fellebbezését és benyújtotta. Az ügyvédje intézte a többit és vállalta, hogy mindenről tájékoztatja amennyiben van fejlemény új tárgyalás időpontjáról. Nos, az történt, hogy a tárgyalás lezajlott úgy, hogy a felperest erről nem értesítette a jogi képviselője. Természetesen esélye sem volt így arra, hogy tárgyalás megkezdése előtt visszavonja a fellebbezését és így további illeték alól mentesüljön. Ez plusz 1.5millió ft.
Az ügyvéd azt mondta nem tudott az új tárgyalás időpontjáról ergo mossa kezeit. Node, az irat betekintésen egyértelműen látható, hogy az ügyvéd közel 4 héttel a tárgyalás előtt letöltötte az idézést elektronikus úton. Magyarán hazudott.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Hallottam olyanról, hogy Ügyvédi kamara panasz kezelés. Olyanról is tudok, hogy az ügyvédek is be vannak biztosítva és elvileg abból az ilyen plusz költségeket le tudják vonni. Kérdésem az, mennyi esély van ilyenre? Mármint arra, hogy a kamara az ügyvédet elmarasztalja és a károsultat azaz a felperest kártalanítsa legalább azzal az összeggel, amit másodfokon elbukott?
A válaszokat előre is köszönöm!
További szép estét!
Tomi

„megírta fellebbezését és benyújtotta. Az ügyvédje intézte a többit ”

A többit. :D

Konkrétan igen, saját maga írta meg a fellebbezését...az ügyvéd csak a pecsétjét nyomta rá. Ja igen, mindezt természetesen ügyvédi munkadíj ellenében.
Esetleg a a kérdéseimre is tudna reagálni? Az ügy számomra nem annyira vicces...

Ha az ügyvéd nem értesíti a felet a tárgyalás időpontjáról, az szakmai mulasztás. Ha nem vesz részt a tárgyaláson, és helyettesítésről se gondoskodik, az is. A mulasztásnak azonban nem elsősorban az a következménye, hogy kártérítést kell fizetni, hanem valami etikai szankció. (Hasonló súlyú esetekben leginkább figyelmeztetés, megrovás.)

Kártérítést éppen lehet kérni, de tényleges kárt nem tudsz kimutatni. A perbeli jogaid sérültek valamelyes, ezért azonban néhány tízezernél (max. 100K) sérelemdíj szerintem nem jár. A sérelmi díjat magától az ügyvédtől vagy a felelősségbiztosítójától kérheted.

Ja, és igenis vicces, ha egy ügyvéd helyett a fél maga készíti a fellebbezést. Legalábbis nekem az.

Szóval, ha az ember nem élhet a jogával, hogy ítélethozatal előtt visszavonja fellebbezését mert jogi képviselője trehány és emiatt megterhelik másfél millió forinttal ügyfelét az csupán csak emberi mulasztás az ügyvéd részéről és egy ejnyebejnyével megússza meg pár ezer forint fagyipénzzel? Aham...ez roppant érdekes és egyoldalú. Akkor marad a kamara döntése. Mindenesetre köszönöm a kimerítő választ.

tomidarts

Rosszul indulsz neki: a barátod bármikor, a fellebbezés benyújtását követően tényleg bármikor visszavonhatta volna a fellebbezését, ehhez nem kellett arról tudnia, hogy mikor lesz a tárgyalás. Sőt, ha az ügyvéd nem tetszett neki, akkor még válthatott is volna! Ha igaz, amit írtál, és az ügyvéd 4(!) héttel előbb letöltötte a tárgyalásra szóló idézést, a barátodnak legalább 4 hete biztos volt. Szóval nem feltétlenül csak az ügyvéd hibája.

Az ügy ennél sokkal bonyolultabb. A kivárás logikus volt a részéről ugyanis pont másik ügyvéd után kajtatott. Addig meg minek vonja vissza, amíg határidőn belül van? Legalábbis jóhiszeműen ezt gondolta. Ha az ügyvéd időben szól, hogy ekkor és ekkor van a másodfok, akkor lett volna ideje cselekedni a visszavonást illetően. Ennyire nem kell elfogultan védeni egy olyan személyt, aki az esküjét megszegő magatartást tanúsít. Ha valaki fizet egy szolgáltatásért, akkor az a minimum, hogy odafigyelek rá. Legalábbis jobb helyeken így működik, de ez nyilván intelligencia kérdése is. Persze, könnyű széttárni a kezét és azt mondani "bocsi, tévedtem", de basszus, ez az ügyvéd még le is tagadta, hogy letöltötte az idézést. Végülis csak másfél millióról beszélünk, az meg nem összeg ugyebár?

De tényleg, mi tartotta vissza attól, hogy visszavonja a fellebbezését? Az em válasz, hogy mert az ügyvéd nem szólt, mikor lesz tárgyalás.

Ha kártérítésre akarja vinni a dolgot, a bíróság ezt meg fogja kérdezni, és elfogadható válasz esetén még a sérelemdíjtól is eleshet.

Nem az ügyvédet védem, de azért nem árt végiggondolni, hogy ha valakinek fontos az ügye, akkor jobban kell rá odafigyelnie.

A korábbi bejegyzésekből pedig sejthető, hogy ki lehet ez a titokzatos barát.

Azt elfelejtettm mondani, hogy a munkadíj egy részét is alappal követelheti vissza az ügyfél a mulasztás miatt. Az meg - ha nem vicceltek azzal is - már szabad szemmel is látható összeg.

oligaliga

1. Totál felesleges találgatni ki az illető.
2. Ha van egy sz@r ügyvéded, de közben másik után is keresgélsz és tudod, hogy a tárgyalás napjáig van időd hezitálni, hogy kockáztatsz másodfokon vagy vissza vonod a fellebbezésed annak tudatában, hogy erről értesít a megbízott jogi képviselőd, akkor miért kellett volna hamarabb visszavonni?

Ja, egy ügyvéd hibázhat, neki a kötelessége csak papíron létezik, de egy perben álló személy tudjon mindent és cselekedjen időben. Aha...Akkor mi a szarnak ügyvéd? Hallottál már jóhiszeműségről? Amikor megbízol a megbízott személy szakmai tudásában? Amikor kénytelen vagy rá hagyatkozni...
Azt hiszem rossz fórumot választottam, de sebaj. Mindenből lehet tanulni ;)

tomdarts

Nem kell rögtön támadni, csak elolvasni azt, amit írtam.

Egy szóval sem mondtam, hogy az ügyvéd nem hibázott. Igen, elkövette azt a hibát, hogy nem értesítette az ügyfelét a tárgyalásról. De az ügyfélnek nem ebből származik a kára, és nem is biztos, hogy kártérítésnek emiatt helye van.

A kártérítés nem egyszerű dolog, főleg ügyvédek esetén. Bizonyítani kell a kárt, a károkozó magatartást, a kettő közötti összefüggést, a magatartás jogellenességét, és mindezt egyszerre. A megbízás gondos feladat ellátást takar, de nem jelent semmilyen eredményre sem garanciát. Magyarul: pl. egy ügyvéd sem vállal(hat) olyat, hogy egy pert tutira megnyer. Ha elvállalja, de mégsem nyer, akkor sem vonható felelősségre pusztán a pervesztés miatt, akkor sem, ha menet közben az érdemi döntést nem befolyásoló hibát ejt (pl. nem tájékoztatja az ügyfelét egy szakértői beadvány tartalmáról).

Ha a barátod a bíróságra viszi az ügyet, és a bíró megkérdezi, hogy vajon miért nem vonta vissza a fellebbezést, akkor megalapozott választ kell adnia, mert azt egy bíró sem fogja elfogadni, hogy "bíztam az ügyvédemben." Főleg, ha a felperes azzal indít, hogy a fellebbezést nem is az ügyvéd írta, hanem a fellebbező fél maga.

Az is kérdés lesz, hogy mikor merült fel benne, hogy vissza akarja vonni a fellebbezést, és miért, és ha ezt eldöntötte, miért nem tette meg, miért nem adott utasítást az ügyvédnek? Mert erre még te sem adtál választ, pedig ha nyerni akar a barátod, akkor ki kell találnia egy védhető indokot.

Szép Napot.
Kérdésem a következő lenne. El váltunk 1 hónapja . Voltam páromnak ki kell fizetnie a fele lakást nekem ami 10.millió forint. A lakás mind kettőnk nevén volt. Csütörtökön megyünk ügyvédhez az adásvételit, meg írni hogy nevemről le tudja vetetni a lakást. De azt mondta hogy mint eladó nekem kell fizetni vagy felesbe az adásvételi szerződés díját ami kb 100 ezer forint. Én úgy tudom hogy ezt a vevőnek kell fizetni-e. Illetve tényleg szükséges válás esetén is az adásvételit írni a 50 % eladásáról? Illetve ha ez adásvétel szerződés meg születik hány napja van kifizetni. Az első tárgyaláson márciusban 3 hónapban egyeztünk meg, május 9 ki mondták a válást.. Szerintem a májusi tárgyalástól indul a 3 hónap, nem az adásvételitől..

Tisztelt Fórumozók!
Vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésem lenne. Adott egy különvagyoni ingatlan, melyre a házasság ideje alatt jelentős ráfordítás történt: gázbevezetés, kémény építés, új fűtésrendszer, új vízhálózat, lefolyórendszer, új elektromos hálózat, új aljzat minden helyiségben, új hideg és melegburkolatok, nyílászáró-csere, új konyha, fürdőszoba, falazás, vakolás, festés, mázolás, stb, gyakorlatilag nulláról lett újjáépítve az egész.
Az ingatlan a házastárs külön vagyona, azonban a felújítás közös vagyonból történt, illetve javarészt én csináltam.
Milyen igényekkel léphetek fel ezzel az ingatlannal kapcsolatban? Miként bizonyítható a felújítás megtörténte (főleg a saját munka)?
A válaszokat előre is köszönöm!

Blitz78,

„Milyen igényekkel léphetek fel ezzel az ingatlannal kapcsolatban?”
Megtérítési igénnyel.

„Miként bizonyítható a felújítás megtörténte (főleg a saját munka)?”
Esetleg tanúkkal, de leginkább nehezen vagy sehogy. A saját munka egyébként is ingoványos talaj. Ha a másik fél meg a háztartásban ésvagy a gyerekneveléssel foglalkozott ez idő alatt, akkor nem is igen számít.

drbjozsef, köszönöm!

A megtérítési igény mit takar? A ráfordított összeg felét, vagy beletartozik az értéknövelő beruházás során létrejött értéknövekedés is?