Öröklés

ÖRÖKLÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZÖSSZEG AJÁNDÉKOZÁSA - HOGYAN?

Kedves Szakértők és Segítők!

Sokadszorra fordulok ide, eddig mindig hasznos, s a későbbiekről visszatekintve szakszerű, pontos válaszokat kaptam. Ezért megint feltennék egy kérdést egy hagyatéki ügyben, ami végre – remélhetőleg - a végéhez közeledik.
A lényeg, hogy én örökölni fogok 2 MFt-ot egyedüli örökösként. De! Ebből az elhunyt kérése alapján tovább szeretnék ajándékozni 1 MFt-ot. Ezt a közjegyzőnek is elmondtam adategyeztetés során, de közölte, hogy Ő evvel nem foglalkozik, nekem majd átadja a hagyatékot, mint örökösnek, aztán…..
Szeretném megkérdezni, hogyan kell ezt bonyolítani úgy, hogy jogszerű és a későbbiekben is támadhatatlan legyen? Tisztában vagyok vele, hogy örökösödési illetéket kell fizetnem, nem voltam egyenesági rokon. Akinek tovább ajándékozom, annak is kell fizetnie talán vagyonszerzési illetéket? Ezt nem tudom pontosan.
Az lenne a kérdésem, hogyan kellene ezt úgy intézni, hogy a NAV-hoz már úgy menjenek be az „adatok”, hogy mindenki fizesse a maga kötelezettségét, s ne nekem kelljen az egészre kifizetni az illetéket, majd utána hajkurászni a megajándékozottat, hogy fizesse ki a ráeső részhez kapcsolódó illeték(?)-et. Mit tartalmaz egy ilyen ajándékozási szerződés? Kinek kell megírnia, hogy hiteles/hivatalos legyen. Innen-onnan összeszedtem már infókat, de Bennetek bízom.

Hogyan kell úgy intézni, hogy később se legyen evvel probléma? Lehet, hogy szokás szerint túlbonyolítom, ezért is fordulok Hozzátok!
Köszönöm előre is, ha ismét kapok választ!
Szép napot!

szornyike,

Ha örökölsz illetékkötelesen X összeget, akkor neked ez után kell kifizetned az illetéket, akkor is, ha utána továbbajándékozod.
Ha továbbajándékozod a felét, akkor az után a megajándékozottnak megint illetéket kell fizetnie.
Ha hivatalosan, "lepapírozva" csináljátok, akkor nem lehet megúszni az illetékeket, egyiket sem.
(A közjegyző csinálhatná az egészet ha akarná, de akkor is kétszer kell illetéket fizetni.)
Az elhunyt nem volt okos, mert ha eleve külön-külön hagyja rátok a pénzt, akkor nem lenne duplán megsarcolva.

Hogy TI egymás között hogy rendezitek le, az megegyezés kérdése. Ahogy akarjátok.
Ha nincs megegyezés, én a helyedben kifizetném a 18% illetéket (2M alap esetén 360.000. Ft), és ajándékoznék neki 1M helyett 820.000.- forintot. Ezzel kvázi kifizettetve vele az ő részét az illetékből. Igaz, aztán ebből neki is fizetnie kell 18% illetéket, de az legyen az ő baja.

Esetleg, ha nagyon jó fej akarsz lenni, ajándékozhatsz neki többet is, 900.000 körülit, és akkor mindkettőtöknek marad tisztán 740.000 forintotok fejenként.

De ha nincs szükség a papírozásra (gondolom, köteles nem vagy az ajándékozásra, az örökhagyó le is írta, hogy ez a kívánsága tőled?), akkor belecsapnám a pénzt egy borítékba, és a kezébe nyomnám...

Kedves drbjozsef!
Nagyon szépen köszönöm a gyors és megint nagyon hasznos segítséget!!!!!!!!

Tisztelt Fórumozók!

Édesapám a tavalyi évben elhunyt. Az édesanyámmal fele-fele arányban birtokolt ház 50%-os tulajdonrészét így leörökölte 3 gyermeke, tehát mindhárman 1/6 rész tulajdonosok lettünk. A házon azonban volt egy jelzáloghitel (a ház ennél nagyobb értékű), de ez nem a ház vásárlására volt fordítva, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelről van szó (OTP), és a hitel esetén édesanyám volt az adós, és édesapám az adóstárs. Mi minden lehetséges fórumon azt a visszajelzést kaptuk korábban, hogy a tulajdonrész mellett a hitel is öröklődik, azonban a hagyatéki eljárás során a közjegyző azt mondta, hogy ebben az esetben a teljes hitelösszeget édesanyámnak kell megfizetnie, ezt a 3 gyermek nem örökli. Csupán közös nyilatkozat megtételére van lehetőség ennek rendezésére.
Mivel nem szeretném, hogy a fennálló tartozás megfizetése kizárólag édesanyámra háruljon (szeretném ha minden testvérem kivenné a részét a hitelből is), így kérném állásfoglalásukat, hogy a közjegyző által elhangzottak valóban helytállóak-e, és tényleg nem kötelezhető-e senki az örökösök közül a hitel részarányos megfizetésére?

Előre is köszönöm segítségüket.

Ha azt mondta, rosszul mondta. Valójában anyátoknak kell fizetnie a törlesztőrészletek 5/8-át, nektek meg 1-1/8-át. (Azzal, hogy a bank bármelyikőtöktől az egészet követelheti.)

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Öröklési renddel kapcsolatban olvastam korábbi állásfoglalását fórumozó érdeklődésére.
Hagyatéki témánál adtam elő esetemet. Köszönöm ottani válaszát.
Tisztelettel kérdezném, ha megajándékozott testvérem (Édesanyám ági vagyont téritésmentesen ajándékozta) elhúnyt 2021. februárban, majd Édesanyám márciusban, akkkor én egyáltalán jogosult vagyok bármlyen követelésre ha testvéremnek 2 gyermeke van?

Tisztelettel köszönöm válaszát.

Szervusz, itt mindenki tegeződik.

Az édesanyád után jogosult vagy köteles részre (ha az, amit egyébként örökölsz, nem éri el a köteles rész értékét). A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halála előtti tíz éven belül bárkinek ingyenesen juttatott. A köteles rész kiadásása első sorban az örökösök kötelesek, de végső soron a megajándékozott - vagy a jogutódja - is kötelezhető rá.

Merti741
Ha az igényedet a köteles rész tekintetében mindkét közjegyzőnél bejelentetted ahogy írtad - a Hagyatéki témánál -, akkor a közjegyzők az ügyben egyeztetni fognak.

BEM,

Tekintve, hogy a köteles rész egy kötelmi igény, és nem hagyatéki kérdés, én ebben azért olyan nagyon nem lennék biztos.
A jogosultnak az örököstől, vagy jogutódjától kell kérni.

+1.

A közjegyző annyit tud tenni, hogy jegyzőkönyvezi. A legtöbb, amit el tud érni a hagyatéki eljárásban a jogosult, hogy a hagyatékátadó végzés ideiglenes haztályú legyen.

dr.bjozsef

"...a köteles rész egy kötelmi igény...."
kb. 20 éve tudom, mit jelent.

".. jogutódjától kell kérni...."
Kérheti.

Kovács Béla Sándor
"A legtöbb, amit el tud érni a hagyatéki eljárásban a jogosult, hogy a hagyatékátadó végzés ideiglenes haztályú legyen."

Nem csak per létezik!!!!!
Én ismerem az egyezséget is, aminek az az eredménye, hogy jogerős hagyatékátadó végzés születik az örökhagyó hagyatéki vagyona tekintetében a köteles részi igényre tekinttel is..

A testvér halála esetén a közjegyzónek látnia kellett vonla a tulajdoni lapból, hogy örökhagyó ajándék jogcímén és mikor szerezte az ingatlant. Ha a közjegyző körültekintően jár el, akkor rá kellett volna kérdeznie az örökösöknél - vagy a teljes tulajdoni lapból kiderült volna - , hogy az örökhagyó kitől kapta ajándékban a kérdéses vagyontárgyat és onnaltól kezdve másképp alakulhatott volna az eljárás kimenetele.

A kérdező jól járt el akkor, amikor mindkét közjegyzőnél bejelentette a köteles részi igényét, mert így hagyatékon belül tudja mindkét esetben érvényesíteni az igényét és lehet, hogy per nélkül is rendeződhet az ügy.

Ja, a megoldás benne van a jogszabályban..

BEM,
Ja, akkor jó.
De áruld már el, az első közjegyzőnek mi köze van a köteles részhez, ha a kérdező abban az eljárásban nem fél?
Persze, nem csak per van (!!!!!), megegyezés is : de két ember megegyezésének megintcsak, mi köze van az első közjegyzőnek? Ha megegyeznek, a megajándékozott kifizeti, és kész. Nincs per, vita, semmi. Ahogy a hagyatékhoz, és a közjegyzőhöz sincs köze...
Ha pedig mégis vita van, akkor mi jön...? Ugye.

Ha megegyeznek, akkor végképp mindegy, hogy bejelenti-e a közjegyzőnek. Akár egynek, akár kettőnek.

Az meg barokkos túlzás, hogy a közjegyzőnek hivatalból észlelnie kellene, hogy valakinek köteles részi igénye lehet; az pedig, hogy figyelmeztetnie kell azt a valakit, már súlyos tévedés.

Kovács Sándor Béla

"....a közjegyzőnek hivatalból észlelnie kellene, hogy valakinek köteles részi igénye lehet;.............."

Végrendelet esetében igen.

Jelen esetben, amit a közjegyzőnek észlenie kellett volna az, hogy az örökhagyó ajándékozás jogcímén szerezte az ingatlant és a halála előtt rövid idővel, a teljes tulajdoni lapból az is kiderűlt volna, hogy nagy valószínűséggel a felmenőjétől.
A hagyatéki tárgyaláson pedig jó eséllyel, - persze, ha az örökösök nem hallgatják el - tudomást szerezhetett volna arról, hogy az ajándékozó korábban elhunyt, mint a megajándékozott.
Ha ez tudomására jutott volna, akkor az eljárását fel kellett volna függesztenie, addig amíg a korábbal elhunyt hagyatéki eljárása be nem fejeződik.
Tudom a köteles részt elsősorban készpénzben kell kiadni, de ha másképp nem oldható meg és a felek megegyeznek, akkor természetben is kiadható és ekkor az ingatlan tulajdoni hányada más lesz, ezért a közjegyző már nem azt a tulajdoni hányadot adja át ami eredetileg a hagyatéki leltárban szerepelt eredetileg, hanem a módosítottat.

".Ha megegyeznek, akkor végképp mindegy, hogy bejelenti-e a közjegyzőnek. Akár egynek, akár kettőnek."

Illeték szempontjából nem.

drbjozsef

"ha a kérdező abban az eljárásban nem fél?"

Mivel köteles részi igénye van és az közvetve összefüggélben van az első eljárással, így az első közjegyzőnél fél lenne, "mint a hagyatékban közvetlenül nem érdekelt" - addig, amíg a másik közjegyzőnél a hagyatéki eljárás le nem zárul.
Természetesen, ha a másik közjegyzőnél a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződik, akkor az első közjegyző "kiengedi" a nála folyó hagyatéki eljárásból a kérdezőt, mivel már a másik közjegyzőnél érvényesítette az igényét, és abban az eljáró közjegyzőnek döntenie kellett, ami akár az ajándékozott tulajdoni hányadára is kihatással lehet.

BEM,

Hát ez jó sok bullshit, lényeges tévedésekkel, de már nincs kedvem ezt rágni.
Azt azért áruld már el : mi a különbség az illeték szempontjából?

drbjozsef

"....Hát ez jó sok bullshit, lényeges tévedésekkel,"
Biztos nagy tapasztalattal rendelkezel a hagyatéki elárások terrületén.
Légy szíves, kérlek, áruld el, mik a lényeges tévedéseim?

"....mi a különbség az illeték szempontjából?..."
Jó sok %

BEM,

KBS már leírta a maga szűkszavú módján, de ha gondolod.

„észlenie kellett volna” - kellett volna, mi? Fenét.
„ha az örökösök nem hallgatják el” - értelmetlen feltételezés, de ha nem is hallgatják el, semmi köze hozzá
„az eljárását fel kellett volna függesztenie” - semmiképpen, ez tévedés. Kelleni semmiféle képpen, de igazából szerintem a _tényleges_ felek kívánsága ellenére kifejezetten nem is szabad neki.
„készpénzben kell kiadni,” - jó, ez kötözködés, de szerintem jó lesz az utalással is.

„Jó sok %”
Valóban? Miért is?

drbjozsef

"....Valóban? Miért is?...."

1. Ha a hagyatéki eljárás során kerül megállapításra, hogy a köteles részt megszerezte, akkor a a köteles részre jogosultat semmilyen kltség nem terheli.
2. Ha a jogerős hagyatékátadó végzés után kívánja érvényesíteni a köteles részi igényét akkor azt csak perben teheti meg a köteles részre jogosult. Akkor a pertárgy értéke szerinti illetéket kell megelőlegeznie vagy nem? Igaz kérhet illetékmentességet, illetékfeljegyzési jogot, költségmentességet, költségfeljegyzési jogot, de ha a jogszabályi feltételek nem állnak fenn akkor fizetnie kell, ha pert akar indítani.

Ha ilyen helyzetben lennél szerintem az első változatot választanád, de lehet, hogy tévedek.

"...tényleges_ felek kívánsága ellenére kifejezetten nem is szabad neki..."
A felfüggesztés kérdése nem kívánságműsor, indokolni kell, azt a jogszabály határozza meg, a tények a tulajdoni lap alapján rendelkezésére áltak, és vizsgálnia kellett volna.

"..de ha nem is hallgatják el, semmi köze hozzá..."
De van, mert akkor lehet, hogy másképp fogja meghozni a hagyatékátadó végzést, pláne akkor, ha a köteles rész természetben kerül kiadás (láttam már ilyet).

BEM,

„Ha a hagyatéki eljárás során kerül megállapításra, ..."
Még mindig nem értem, miért kevered ide a hagyatéki eljárást. Semmi köze hozzá.
Ha van megállapodás, kifizeti a pénzt a kötelezett, akkor nincs költség. Akár hagyatéki eljárás keretében szó van ilyenről, akár nincs. És ha nincs megállapodás, akkor pert kell indítani, aminek igen, lehet költsége, de ha jogos az igény, akkor nem a jogosult fogja fizetni.

”A felfüggesztés kérdése nem kívánságműsor,
Pont ezt írtam én is. Ha egy nem fél, a _HAGYATÉKBAN_ nem érdekelt, nem örökös írogat valamit a közjegyzőnek, akkor utóbbinak kutya kötelessége azt ignorálnia, és a törvények szerint átadni a hagyatékot. Nem hozza meg máshogy a hagyatéki végzést - kizárólag akkor, ha a köteles részben megegyeznek, és ezt kérik rögzíteni a jegyzőkönyvben. De ilyen esetben ez meg tök felesleges, hiszen megegyeztek.

drbjozsef

"...Még mindig nem értem, miért kevered ide a hagyatéki eljárást. Semmi köze hozzá."
De van, mert a köteles részről elsősorban a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárásban, ha igényt terjesztenek elő, márpedig előterjesztettek. A per csak "másodlagos eljárás".

".....Ha egy nem fél, a _HAGYATÉKBAN_ nem érdekelt,.."
De a kérdező érdekelt, pontosan azért, mert köteles részi igénye van, amit a másik eljárásban még nem bíráltak el, ami kihatással lehet az első hagyatéki eljárásra is, mint ahogy korábban írtam, a felek természetbeni kiadásban is megállapodhatnak.

Ez a jogeset pont azért érdekes, mert a két hagyatéki eljárás "fordítva követi egymást" nem úgy, mint ahogy az általában szokott lenni.

Van egy ötletem, hogy hogyan tudjuk a vitánkat lezárni, megkérdezem a kérdezőt, hátha válaszol, hogy mit döntött(ek) a közjegyző(k).

Merti741

Lenne egy kérésem hozzád.
Légy szíves, írd meg, hogy az ügyedben milyen döntés született a közjegyzőknél.
Segítségedet nagyon szépen köszönöm.
BEM

De van, mert a köteles részről elsősorban a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárásban,

Idézet akart lenni, így:
„De van, mert a köteles részről elsősorban a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárásban,”
A csudát! Jegyzőkönyvbe veszi, mint bármely más bejelentett hagyatéki hitelezői igényt, de főszabályként nem rendelkezik róla.

Kovács Béla Sándor

De rendelkezik, attól függően, hogy az örökösök és a köteles részre jogosultak (hitelezők) egezséget kötöttek-e.

1. Ha egyezséget kötöttek, akkor a hagyatékátadó végzés renedelkező részében rendelkezik.
2. Ha nem jött létre egyezség a felek között, akkor feltünteti a hagyatéki terhek között az igényeket és az indokolás részben a "hitelezőket" peres útra utasítja igényük érvényesítése érdekében.

"A hitelezőket peres útra utasítja igényük érvényesítése érdekében" - ha ez nem rendelkezés akkor mi? Attól, hogy az indokolásban szerepelt attól még rendelkezés.