Öröklés

„ha ez nem rendelkezés akkor mi?”
Eljárásjogi tájékoztatás.

„mint ahogy korábban írtam, a felek természetbeni kiadásban is megállapodhatnak.”
Valóban. De akkor meg mi köze hozzá a közjegyzőnek?
És ha nem állapodnak meg? Akkor végképp nincs köze hozzá. A jogvita nem az ő terepe.

Tisztelt Szakértők!
Nagyon-nagyon szépen megköszönöm válaszaikat, melyek biztos hasznosak lesznek a továbbiakban. A január 26-i elmaradt hagyatéki tárgyalás óta még értesítést nem kaptam. Amennyiben értesít a Közjegyző, azonnal megosztom itt a Fórumon. Bízom benne, hogy az idő múlása nem lesz hátrányos részemre, hisz lassan egy éve tart a folyamat. Talán időközben nem adják el az örökösök a telket, amig megy a huza-vona.

Tisztelt BEM!

Egy kiegészítés: A testvérem volt a megajándékozott és Ő előbb elhúnyt (2021. február) mint Édesanyám, aki az ajándékozó volt, elhúnyt 2021. márciusban.

Köszönettel

Anyu meghalt, vagyunk 3-an testvérek az örökösök (én a bátyó, meg két hugi).

Hagyatéki tárgyalás nem volt, már egyből határozatott kaptunk.
Hárman egyenlő részben vagyunk örökösök. Eddig minden okés.
Adott egy lakás, meg némi kincstárjegy.
A kincstárjeggyel nincs gond, posta, mindhárman, elosztjuk 3 felé, és csókolom.

A probléma a lakással van. (jelenleg nem lakik benne senki.)

A nagyobb húgomnak kp-re van szüksége, mert vettek egy másik házat, és abba forgatná.
A kisebbik húgom a saját részét nem akarja eladni, de a „teljes” lakást se tudja, akarja megvenni.
Nekem jelenleg még nincs szükségem a pénzre, de későbbiek folyamán elképzelhető, hogy igen, illetve sajnos a kisebbik húgi néha elég nehéz természetű, nem tudom, hogy tudunk évekig együtt élni ezzel a közös tulajdonnal…

A nagyobb húgommal nem szeretne egyikünk se kiszúrni, így hajlunk arra, hogy valamelyikünk, vagy fele-fele arányban a kisebb húgival megvegyük az ő részét.

1:
A fő probléma a fenti, kérdés van-e bármi jogi kötelezettség, orvoslat arra, hogy valahogy megkaphassam az én örökösödési részem, akár most, akár később, ha szükségem van rá?
Vagy, hogy megvehessem a kisebbik hugi részét is, így teljesen az én tulajdonomba kerüljön a lakás? (ez utóbbit azért drasztikusnak gondolom, így gondolom erre nincs lehetőség.. ha ragaszkodik a részéhez, legyen, de ha nekem szükségem lesz majd az én részemre….)

Vagy nem marad más, csak a polgári pereskedés?

Ha van valami, akkor az csak jelen időszakban, vagy akár évek múltán is érvényesíthető.

2:
Adózás: egyrészt ez is indoka a kisebbik húg hozzáállásának.

Úgy olvastam, hallottam, hogy maga az örökösödés után nem kell fizetni semmit, viszont, ha 5 éven belül eladom az én tulajdon részem, akkor az után sávosan évente csökkenve, de kell fizetni, 5 év után viszont már nem. Ez így van?

3
Ha ez így van, olyan nem „játszik”, hogy ha az eladásból származó pénzt (5éven belüli eladás) egy másik lakás vásárlásba (drágább) forgatom, akkor nem kell fizetni adót? (sok-sok évvel ezelőtt amikor vettem anno egy lakást, volt valami ilyesmi, hogy amit eladtam az olcsóbb volt, mint amit vettem, így nem kellett fizetni..)

4.
Az 1-es kérdés szempontjából van-e valami jelentősége akár most, akár a későbbiek folyamán, hogy nekem milyen tulajdoni hányadom van a lakásban?
Teszem azt, hogy csak a kisebbik húgom veszi meg egyedül a nagyobbik hugi részét, így neki lesz 2/3, nekem 1/3 részem.
Vagy fele-fele fizetjük ki a nagyobbik hugit, és akkor 50-50%
Vagy én veszem meg, és akkor nekem lesz a nagyobb részem benne.

Vagy esetleg, hogy maradunk 3-an, és mondjuk 2-en (nagyobbik húgival azt mondjuk, márpedig el kell adni, akkor 2 az 1 ellen számít valamit? Bár kérdés, hogy a nagyobbik húgi bele menne-e ebbe.. alapjában nem akarunk háborút egymás között, így ha a kisebb húgi ki fizetné őt, lehet inkább azt választaná… )

(az tiszta sor, hogy a tulajdonjog arányában részesülünk mind a bevételből, mind a kiadásokból… )
Huh, és itt ugrott be még egy kérdés!

1. Nincs kötelezettség. Ha akarod, eladod a részed, nem kell hozzá a hugaid engedélye, csak elővételi joguk van. Egyben az egészet közösen tudjátok eladni, ha nem tudtok megegyezni, csak a közös tulajdon megszüntetése iránti per marad.
2. Igen, 5 éven belül, igen sávosan, de csak a hagyatéki végzésben szereplő érték és a vételár különbözete után kell adózni, a tényleges jövedelem után.Persze, tulajdonrész arányában.

3. Már rég nincs ilyen.

4. Bármit lehet, nincs jelentősége, bár a közös tulajdont érintő kérdést közösen kell eldönteni, így aki 50% feletti részt szerez az sok mindenben dönthet egyedül. Természetesen az eladás például nem ilyen.

Köszönöm válaszod!
Még akartam írni kérdést, illetve köszönetet a végén, de valamiért nem engedte a fórum..
Remélem ezt engedi majd elküldeni, és bele csempészem azokat a kérdéseket, már ami még nem oka vesztett a válaszaid alapján.

1: igen, azt tudtam, hogy a saját részem el adhatnám, de mégis ki akarna majd 1/3, vagy 50% tulajdon jogot vásárolni, pláne piaci áron, nem valami nyomott áron? !
Illetve sejtettem, hogy "rá kényszeríteni" jogi alapon nem lehet a hugit, hogy adja el az ő részét nekem, vagy vegye meg az én részem (is).
Max amit írtál per.. De az meg nem igazán hiányzik senkinek.. sajnos ez egyelőre akkor marad egy függő játszma..

Ami esetleg érdekes lehet, a 4-es pontom vág ide, hogy viszont érdemes lenne akkor úgy megvenni a nagyobbik hugi részét, hogy 50-50% ban legyünk tulajok, hogy ne húzzam bizonyos dolgokban a "rövidebbet". (ha már az eladásra ezzel nincs is kihatásom, akkor gondolom ilyenek lehetnek, hogy mondjuk ablakcsere, felújítás, kinek mennyiért adjuk ki, stb...)

2:
Adózás.. akkor ha jól értem, kerekítve a lakás értékére a hagyatékiban 30 milliót írtak.
Ha eladjuk a saját részünket, bármelyikünk, 10 millió, vagy alatti értéken, akkor nem kell fizetnie az eladónak semmit?!
Ha többért adja el, akkor amennyiért eladta, -10 milla, és az az "adóalap".

ide kapcsolódó kérdésem, amit még írni akartam, csak nem ment át..
Ha mondjuk egyik hugi eladja nekünk a részét 50-50% ban, a hagyatéki árnak megfelelő értékben, akkor a fentiek alapján ő nem adózik..
Nekünk mint vevőknek keletkezik bármi fizetendő? (vagyonszerzési vagy tudja fene milyen címszóval kitalált bármi lehúzás..)

Illetve ha igen, akkor gondolom jobban járunk, ha hivatalosan hugi nekünk ajándékozza 50-50% ban az ő részét (tehet ilyet gondolom?!), mi pedig nem hivatalosan adunk neki ajándékba egyéb dolgot a kedvességéért.. ;)

esetleg hivatalosan a meglévő kincstárjegyekkel ki lehet váltani, vagy az csak felesleges bonyolítás lenne, a legcélszerűbb megoldás az lenne, amit az előző bekezdésben írtam?!

Köszi a segítséged!

1. Igen, nyilván csak nyomott áron lehetne eladni. Megvehetitek/nektek ajándékozhatja a részét, ha az jó nektek.
Ha nincs megegyezés, akkor ez van : per vagy marad minden a régiben.

2. Igen, csak a különbözet az adóalap, ha 10M vagy alatta adod el, nincs jövedelem, nincs adó, nincs bevallás se.

3. testvérek között illetékmentes az öröklés és az ajándékozás. Sajnos az adásvétel nem. Viszont amit írsz, bár nem teljesen jogszerű, de teljesen szokásos. Ajándékot adsz, ajándékot kapsz...

A kincstárjegyeket csak a hagyatéki végzés szerinti arányokban fogja kiadni nektek a bank. Habár, persze, kérheted te a saját részedet a testvéred számlájára is...

Köszönöm a válaszaidat!

Akkor az esetünkben úgy érzem a következő a legjobban eljárás:

A hugi, aki a pénzt szeretné, nekünk ajándékozza az ő tulajdon jogát hivatalosan, fele-fele arányban, így pont 50-50 tulajdoni hányadunk lesz a kisebbik hugival.
Mi nem hivatalosan ezért adunk neki ajándékot.

Így nem kell senkinek adózni semmit, illetve én a kisebb hugival egyenlő "szinten" leszek anyu régi lakásában minden téren.

Utána meg kivárás.. ha szükségem lenne a lakásból a pénzre, akkor nincs más megoldás mint hatni valahogy hugira, vagy eladni nyomott áron a saját részem. esetleg a pereskedés..

Pont így.

Színlelt szerződéseket kötni csak ideig-óráig tűnhet jó ötletnek. Aztán általában jön a sírás-rívás, fogaknak csikorgatása.

Sziasztok!

A következő kérdésre ( is) keresném a megoldást és a racionális választ. Lezajlott a hagyatéki leltár, amiben elég jól behatárolhatóan 3 tétel szerepel: 1 bankszámla bankszámlaszámostúl ( ~ 6 M )és egy helyrajzi számmal azonosított ingatlan(~8M) . Erről a papírt, hogy nem fellebezünk ellene visszaküldtük a hagyatéki ügyintézőnek. Ha jól kutakodtam a neten, akkor a következő lépés az, hogy közjegyzőhöz kerül a dolog, aki bekéri a fenti 2 hagyatéki tárgy konkrét papírjait és kitűz egy hagyatéki tárgyalást. Itt találkoztam egy anomáliával a közjegyző díját illetően:

1. Egyrészt úgy vettem észre, hogy minél tovább tart az eljárás, annál nagyobb a közjegyzői díj, ami a ráfordított idő arányában nő.. ergo minél kényelmesebben zajlik vmi, annál több a bevétel...
2. : létezik az, hogy egy 15 milliós örökség esetén az alábbi szabály szerint:

7. 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft

és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;

86200+5.000.000*0,25=~1,3 M Forint a közjegyzői díj? (!)
Vicca versa ahogy olvastam, ez a hagyatéki tárgyalás lezárultakor fizetendő. Tehát nekem a még meg nem kapott örökséghez hozzájutni 1,3 M ft-nak kell lenni a zsebembe? Mi történik, ah ezzel nem rendelkezem?
Az összeg egyébként is irreálisan nagy, egy egész komoly tartalék egy háztartásban.
Vagy rosszul értettem vmit?
Köszi: Iza

Három tétel = egy bankszámla és egy ingatlan?
Na meg a százalékszámítás...

(Nem mindegy, hogy huszonöt százalék, vagy nullaegészhuszonötszázad százalék)

Szuper, így már értem, bocsi, nekem ez 25%-nak jött le, elnéztem :) Köszönöm!

Testvérem elhunyt. Vannak gyermekei és felesége, ők az örökösök. Viszont van egy közös földterületünk, amit én művelek. Van-e lehetőség, hogy az örökösök a hagyatékin az én javamra (vérszerinti, oldalági) mondjanak le, hogy elkerülhessük a vételi illetéket? Köszönettel

Nincs.

Nagy Izabella

22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról
26. § A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére

1. ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíj felét,
2. ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (1) bekezdése szerinti, de legfeljebb három órára járó munkadíjat

kell fizetni.

Tisztelt BEM! Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Megígértem, ahogy megjön a közjegyzőtől a hagyatéki eljárásra vonatkozó értesítés, itt közlöm a benne foglaltak lényegét.

( Előzmény: Édesanyám testvéremnek ajándékozta a nyaralót. Testvérem 21. februárban elhúnyt, 2 gyermeke és özvegye az örökösei. Édesanyám is elhunyt 2021. márciusban. Én 2021. áprilisban benyújtottam az ági vagyonra vonatkozó köteles részre való igényemet a Testvérem nevének kezdőbetűje szerinti közjegyzőhöz is és Édesanyám nevének kezdőbetűje szerinti közjegyzőhöz is. Testvérem Közjegyzője további ügyintézésre utasitott Édesanyámmal kapcsolatos Közjegyzőhöz, aki megkapta a hagyatéki leltárt, melyben szerepel az ingatlan és az utolsó havi nyugdíj. Tehát két szálon futott a hagyatéki eljárás.) Az özvegy 2021. december 26-án be is jegyeztette a tulajdonjogot a két gyermek részére 1/3, 1/3 részben. Ezt nem értem.

Mint említettem a január 26-ra kitűzött hagyatéki tárgyalás előtt 1 nappal telefoni értesítést kaptam, hogy elmarad a tárgyalás, mert mert az egyik örökös lebetegedett.
2022. február 7-én érkezett a Közjegyzőmtől egy több oldalas jegyzőkönyv az elmaradt tárgyalás napjával kiállítva. Ebben közli, hogy a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 9.§. (8) bekezdés értelmében a nyugdij nem része a hagyatéki leltárnak, csak az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedése után 1 évig lehet felvenni azt. Közjegyző Úr ebben a jegyzőkönyvben közli az Öröklési rendet, miszerint a még élő Testvérem és én egyenlő arányban 2/6, 2/6 részt , valamint elhúnyt Testvérem gyermekei 1/6, 1,6 részt örökölnek.

Az utolsó oldalon a Közjegyző Úr meghozta a VÉGZEST, melyben az áll, hogy 30 napon belül irásban kell nyilatkozni hogy kérik-e az örökösök az öröklési bizonyítvány kiállítását. Amennyiben nem, akkor a közjegyző az eljrását megszünteti. Természetesen én másnap ajánlott levélben kértem, és kértem a hagyatéki eljárás folytatását is, mert úgy vettem ki, hogy nem is lesz folytatás.

Tisztelettel kérdezem Önöket, miként kell értelmeznem ezt a jegyzőkönyvet, illetve végzést, mert nem egyértemü. Azért sem, mert a két gyermek a közjegyzői végzésükkel már át is iratták a tulajdonjogot 2021.decemberben, az én közjegyzőm ennek tudatában küldte a jegyzőkönyvet, esetleg lezárja az ügyet? Vagy még lesz hagyatékátadó végzés, vagy ez a jegyzőkönyv már annak minűsül? Elképzelhető, hogy Bíróságra kell mennem, amikor még érdemi hagyatéki tárgyalás nem is volt? Elnézést ha értelmetlenül fogalmaztam.

Hálás köszönettel és tisztelettel!

tisztelt BEN

Mit mondtam?

T. Cím,
2 tanús magánokiratos végrendeleten hamis az áláírás. Merre tovább?
Bíróságra vagy rendőrségre okirathamisítás ismetetlen tettes ellen?
Melyik eljárásnak mi az előnye vagy hátránya?
Előre is köszönöm.

Sziasztok

Januárban halt meg Fater.
A helyzet az az hogy neki volt egy cége. Egy bt-je, fele-fele arányban anyámmal.
Mivel nem otthon élek, ezért én ebből nem venném ki a részem, tehát kivásároltatnám magamat.
Apámnak volt pár megtakarítási számlája is, néhányról pontos részleteket nem tudunk.
De van egy amin örökösök a kedvezményzettek.
Anyám ezt öntörvényűen magának tudta beleegyezésem nélkül, mert hogy majd a cégbe visszaforgatja és megszünteti a céget.
De ha alapból nem kérek a cégből akkor ezt megteheti?
Másik kérdés ha minden egyes ingatlan tulajdonrészemből kivásároltatnám magamat(16-17 millió forint) azt milyen módon kapnám meg? Milyen módon fizettettethetném ki velük?

Dorottya,

Mit jelent az, hogy hamis?
Mit szeretnél elérni?