Nem ördöngősség bizonyítani, hogy közös tulajdon: elegendő igazolni, hogy a szerzés az élettársi jogviszony fennállása alatt történt. Ha ez megvolt, akkor már titeket terhel, hogy bizonyítsátok, a szerzés fedezete különvagyon volt.
Öröklés
Köszönöm a válaszát. De így még lenne kérdésem.
Azt,hogy közös tulajdon be kell bizonyítaniuk nem ? De a tulajdonlapon egy név ( az édesapám ) neve szerepel 1/1 bejegyzéssel. Az élettárs neve nem szerepel sehol még haszonélvezete sem volt neki. És így utólag a 2 éve elhunyt édesannyuk után perelhetnek az ő képviseletében ?
Szóval formálhatnak jogot az ingatlanra ill az autóra bizonyítás nélkül is? Ugyanis a lakást szolgálati lakásként kapta édesapám amit utána megvehetett.
Várom válaszát .
Köszönöm
Az elképzelhető, hogy keletkezett élettársi közös tulajdon, aminek az ő édesanyjukra eső részét követelhetik.
Tisztelt Fórumozók
Szeretnék segítséget kérni :
Édesapám idén márciusban elhunyt. Édesanyámmal elváltak.Édesapám 30 éve élettársi kapcsolatban élt.
Az élettársának 2 gyereke van. Az élettársa 2 éve elhunyt. Az élettárs hagyatéki tárgyalása rendben lezajlott. Most édesapám halála után az élettárs 2 gyereke igényt tart édesapám nevén lévő ingatlanra és autóra. Az ingatlan és az autó is 1/1 tulajdonban az édesapám nevén van.
Kérdésem az lenne ,hogy az elhunyt élettárs gyerekei, jogosan követelnek ?
Üdvözlettel
Nincs mit.
Hálásan köszönöm a választ.
„Ha egyikünk neadjisten idő előtt meghal, akkor ki örököl? Csak a vérszerinti gyermek, vagy a házastárs is?”
A gyerekek állagot, a házastárs haszonélvezetet.
„A mostohagyermek örököl vmit alapesetben, vagy ez csak végrendeletileg rendezhető?”
Ha nincs örökbefogadva, akkor csak végrendelet esetén.
„Milyen jogok illetik meg az özvegyet a közösen használt, de különvagyoni lakással kapcsolatban?”
Haszonálvezet.
„Az exszel nagyon rossz a viszony… elképzelhető, hogy esetleges halálom után az új páromat a régi feleség, a tőle származó gyermekekre való hivatkozással kirakja/kiperelje a lakásból?”
Nem.
„Mi történik a közösen, a házasság alatt a különvagyoni lakásba invesztált összeggel? Az részben-egészében visszajár az özvegynek?”
A beruházás jellegétől függően vagy tulajdonjoga keletkezett, vagy megtérítési igénye lehet.
„A különvagyoni lakáson jelzáloghitel van. A házasság alatt a már törlesztett összeg részben vagy egészben visszajár az özvegynek?”
Fele részben lehet megtérítési igénye a hagyatékkal szemben.
Tisztelt Fórumozók!
Helyzetem röviden a következő:
házastársam és én is elváltunk, mindkettőnknek van a korábbi házasságból is gyermeke és van közös is az újból. Jelenleg az én különvagyonomat képező lakásban élünk, amelyet a válásom után, de az új házasság előtt vásároltam. Páromnak is van különvagyoni lakása, de ott nem élünk.
A következő kérdésekben szeretnék tanácsot kérni:
- Ha egyikünk neadjisten idő előtt meghal, akkor ki örököl? Csak a vérszerinti gyermek, vagy a házastárs is?
- A mostohagyermek örököl vmit alapesetben, vagy ez csak végrendeletileg rendezhető?
- Milyen jogok illetik meg az özvegyet a közösen használt, de különvagyoni lakással kapcsolatban?
- Az exszel nagyon rossz a viszony... elképzelhető, hogy esetleges halálom után az új páromat a régi feleség, a tőle származó gyermekekre való hivatkozással kirakja/kiperelje a lakásból?
- Mit lehet ez ellen tenni? Hogyan lehet legegyszerűbben biztosítani, hogy halálom esetén az özvegynek ne kelljen elköltöznie a lakásból?
- Mi történik a közösen, a házasság alatt a különvagyoni lakásba invesztált összeggel? Az részben-egészében visszajár az özvegynek?
- A különvagyoni lakáson jelzáloghitel van. A házasság alatt a már törlesztett összeg részben vagy egészben visszajár az özvegynek?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat.
Kérni kell a hagyatéki tárgyalás megtartását. A közjegyzői díj nem ex-has megállapítású összeg - kötött tarifák vannak, valamint kérés nélkül is ad majd részletes számlát. Ha valami mondanivalód lesz az örökséggel kapcsolatban ott és akkor elmondhatod.
Úgy tűnik önkényesen egy kicsit előre mentek a dolgokban...
"Lisa"
laikus hozzászóló
Tisztelt Hozzáértők!
MÁrciusban elhunyt az édesapám. Kettőnk nevén volt egy nyaralóingatlan, és az "örökségem" részét képezi a lakásuk fele is. Édesanyámat néhány nappal a Papa temetése után behívták az önkormányzatba, ahol elkérték tőle a szükséges papírokat, néhány iratot aláírtak, majd mondták, hogy várjunk türelmesen.
Néhány napja felhívták a mamát a közjegyzői irodából, hogy készen van a hagyatéki végzés, fizessünk be több, mint 40000 Ft-ot, és 15 nap múlva megkapjuk a papírokat. Nos, momentán nem volt felesleges több, mint 40000 Ft-unk, a feleségem időt, vagy részletfizetési lehetőséget kért, amit a hölgy rendkívül furcsállott, mondván, erre fel kellett volna készülni. Végülis megegyeztek egy-két hét haladékban, de azóta több mindent nem értünk. Pl. miből áll a közjegyzői díj? Ha ilyen egyszerű, mert egy örökös van, miért ilyen magas ez az összeg? (egyik ingatlan sem luxus ingatlan, sem frenkventált helyen fekvő)Miért nem volt hagyatéki tárgyalás? Honnan tudják, hogy én el akarom fogadni az örökséget, vagy ez magától értetődő? És miért nem láthatjuk előbb a végzést, mielőtt fizetnénk?
Előre is köszönöm a segítséget! Blattt
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Továbbá ezt is érdemes elolvasni: http://www.lb.hu/…ny/pv12.html
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni,elnézést ha esetleg rossz helyre írok!Volt egy kissé (számomra)bonyolult peres ügyünk amit most nem részleteznék,talán nem fontos.A pert elvesztettük a szóban forgó ingatlanon kéne osztozni 1/2 arányban.Sajnos eddig nem sikerült megegyezni.
Kérdés:Mit jelent illetve mit takar az hogy valaki bírósági eljárásban kéri a közös tulajdon megszüntetését?
Ilyenkor ki jár jól vagy kié lesz az ingatlan?
Előre is köszönök minden segítséget!
Nem ártana, mert a kitagadottnak is joga van bíróságra menni...
Ezt hogy értsem, hogy elavult??? És azt bizonyítani is kellene valahogyan?
A kitagadás egyik indoka lehet az, ha a kötelesrészre jogosult "erkölcstelen életmódot folytat". Megjegyzem, meglehetősen alavult ez a szabály, de atörvényben még benne van. Ha valaki prostiként dolgozott, ez elég indok lehet a kitagadáshoz.
Üdv.
Olyan kérdésem lenne, hogy a páromnak van egy féltestvére(édesapja előző házasságából), a kapcsolatot nem tartják vele, illetve a testvér nem is keresi az édesapját pedig tudja hogy beteg. Nem szeretnénk ha bármit is örökölne, a kizárással köteles rész még mindíg lesz ugyebár. A ház fele az édesapja nevén van illetve az édesapa nagyszülei még élnek onnan is lesz örökség. Kitagadás érvényes ha a féltestvére a páromnak prostituált ként dolgozott? Ezt kellene bizonyítani is valahogyan? Illetve azt is bele lehet írni hogy a nagyszülők után kapott örökségből se kapjon semmit, ha esetleg az édesapa elöbb elhúnyna? Vagy ezt a nagyszűlöknek kell végrendelkezni? Előre is köszönöm!
Így van, a használatba pedig belefér egy kis javítgatás.
Köszönöm.
Akkor ami az én külön tulajdonom jobb ha az is marad.
Valóban pontatlanul fogalmaztam, vagyis helyesen: az esetleges kitagadásnak valószínüleg nem állnak meg a feltételei, csak a kizárásnak.
gyémánt,
A kitagadást a Ptk. 663. § részletezi, mely megtalálható itt balra a "Szolgáltatások" menűsor "törvénytár" rovatban.
Legyünk pontosak: nem tudunk olyasmiről a leírtak alapján, ami miatt kitagadásnak lehet helye. Attól, hogy mi nem tudunk, még lehet. :)
Az esetleges kitagadásnak nem állnak meg a feltételeit, csak a kizárásnak.
A jelenlegi férjed készítsen végrendeletet melyben az előző kapcsolatából származó gyermekét kizárja az örökségből, vagyis kötelesrészként felét örökli annak amit egyébként örökölne az apja után. (75% - 25% oszlik majd meg a két gyermeke közt a tulajdonrésze.)
Vagyis ha a férjednek ajándékozol egy részt a házadból (...) akkor az a gyermek /is/ mindenképp örökölni fog az apja után.
Aztán hogy ez a tulajdoni hányad visszakerüljön hozzád, valószínűleg ki kell majd fizetned a gyermeket...
Amúgy illetéket kell fizetnie a férjednek, mert x százalékú vagyoni értéket kap tőled a házból ajándékba.
Az ajándékozási okirathoz ügyvédre kötelezően szükség lesz, aki előzetesen is elmagyaráz majd mindent.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Tisztelt ügyvédnő/úr/
Nekem az lenne a kérdésem,hogy ki örököl majd utánam?Van 2 gyerekem az első házasságomból és 1 a mostaniból amiben jelenleg élek.A ház amiben élünk az én nevemen van csak mivel külön vagyonból vettem,de a jelenlegi férjemnek van az előttem lévő kapcsolatából egy fia.De a férjem szeretne valami kis részt ebből a házból,mert bár hitel mentes a ház de a ő azt mondja,hogy úgy érzi hiába dolgozik rajta és csinálgat ezt azt hiszen semmi köze hozzá.Na most ha én íratnék rá a házból akkor az ő fia is örökölne belőle ha netalán meghal a férjem?Mit tehetek,hogy ő is lehessen a tulajdonos valamennyi részben,de az ő fia ne örökölhesse meg töle,hiszen neki ehez semmi köze.?Előre is köszönöm a tanácsot.
- Végrendelkezhet, de a kötelesrész jár a gyerekeknek. Ha összeházasodnak, sokat ezen az sem változtat, végrendelet nélkül akkor is csak haszonélvezetet ksp a párja.
- Az örökös a hagyaték értékéig felel a hagyatéki tartozásokért, emellett a bank a jelzálogjogát is érvényesítheti. Semmi jelentősége ebből a szempontból a házasságnak.
Tisztelt Szakértők,
Rákos barátnőm nevében fordulok Önökhöz az alábbiakkal: barátnőm 15 éve él élettársi kapcsolatban, melyből két gyermek született. Vagyoni és örökösödési szempontból betegsége miatt két kérdés merült fel:
- kizárólagos tulajdonosa egy teleknek. Halál esetén - ha jól tudjuk - kizárólag a gyermekei örökölnek. Végrendelkezhet-e úgy, hogy a telek az élettársáé legyen, anélkül, hogy a gyámügy (vagy más hatóság) ezt megvétózza? Illetve mennyit változtatna a helyzeten, ha most összeházasodnának? Önök mit javasolnak, melyik a legegyszerűbb jogi útja annak, hogy a telket az élettárs tudja értékesíteni?
- a fenti telekre, illetve egy ingatlanra (amelyben a család lakik) barátnőm egyedülállóként hitelt vett fel, tehát a teljes hiteltartozás az ő nevén van. Szintén halál esetén mi történik ezekkel a tartozásokkal, kire terhelődnek rá? Mit tesz a bank ilyenkor, lévén jelzálogjoga van a házon? Ebből a szempontból milyen jelentősége lenne, ha barátnőmék összeházasodnának?
Remélem sikerült érthetően fogalmaznom, előre is köszönöm segítségüket. Sajnos időszűkében vagyunk a betegség előrehaladott volta miatt, ezért várjuk mielőbbi válaszukat.
Köszönöm, üdvözlettel: Aries
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02