végrendelet

Bocsánat Béla, ha tévedtem. :) Abban, hogy kié a bizonyítási teher...

„kitagadhatom-e érvényesen a fiamat az alábbi indokkal:”
A vonatkozó jogszabályhely idézése egész biztosan nem lesz elég; a konkrét magatartás lehetőleg pontos körülírását követelik meg.

„A hagyatéki perben a bizonyítás a felperest, ”
Naaaaaa...

@tmsnmeth80: Hagyatéki per során - a kitagadási ok helytállóságát és ebből fakadó "érvényességét - minden esetben érdemben vizsgálja, ha az arra irányuló kereset perfelvételre alkalmas. A hagyatéki per a hagyatéki tárgyalást követően előterjesztett kereset alapján indul ugyebár. Tehát a fia részéről aktív magatartást kívánna meg. Ennek a határideje - ha jól tudom - a hagyatékátadó végzés közlését követő 30. nap.

A hagyatéki perben a bizonyítás a felperest, tehát a fiát terheli, a végrendeleti örökössel, mint alperessel-alperesekkel szemben.

Amit ír, felvetheti az érdemtelenség kérdését, de a bíróság ennek során - szeretném felhívni a figyelmét - az azt megealapozó esetleges okokat, így az Ön magatartását is vizsgálni fogja. Azaz azt, hogy tanúsított-e olyan magatartást a fiával szemben, amely joggal válthatta ki az "elfordulását" Öntől...

De erre bizonyosabb választ egy hozább értő topiktárs, pl. KBS tudna adni, Én nem vagyok jogász. :)

Köszönöm szépen a választ.

A végrendeletemben kitagadhatom-e érvényesen a fiamat az alábbi indokkal: a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor nekem szükségem lett volna rá.

Így érvényes a kitagadás, vagy ezt kivizsgálja a Bíróság egy hagyatéki per során?

@tmsnmeth80:

1. A szomszéd házaspár lehetnek tanúk, amennyiben nem hozzátartozói a mennyének. Egyébként a mennye javára tett rendelkezés érvénytelen lenne.
2. A tanúknak (anyakönyvezett, viselt) nevüket és lakcímüket kell feltüntetni-

Tisztelt Szakértők!

Ha megírom saját végrendeletemet számítógéppel, kinyomtatom, aláírom és 2 tanuval aláíratom.

A mennyemre hagyok mindent, a szomszédban lakó házaspár lehetnek-e érvényes tanuk?

A tanuknak mely adatait kell feltüntetni?

„ott neki kell bizonyítania azokat az összegeket, amik még az örökhagyó érdekkörében merült fel. A többit ki kell fizetnie.”

Sőt jó esetben az összes járulékos költség - fizetési meghagyás költsége, perköltség, stb. - hozzájöhet még.

Köszönöm a választ
Üdv: steinpiltz

Steinpiltz,

„A rokon örökös nem akarja kifizetni a halál időpontjában fennálló egyenleget ami lecsökkent a rezsi számlákkal azzal az indokkal, hogy a számlák a nagynéni életében lévő fogyasztásokat is tartalmaznak.”

Ez egyszerű : a hagyatékba tartozó vagyon felhasználásáról az azt felhasználónak el kell számolnia az örökössel.

A halál időpontjában érvényes számlaösszeget örökölted, azt ki kell fizesse neked, legfeljebb a ténylegesen az örökhagyó általi fogyasztásra költött összeget vonhatja le.

Vagy megegyeztek, vagy küldesz neki egy fizetési felszólítást, majd fizetési meghagyást, akár a teljes összegre. Ha nem fizeti meg ÉS ellentmond, akkor bíróságra kerül, ott neki kell bizonyítania azokat az összegeket, amik még az örökhagyó érdekkörében merült fel. A többit ki kell fizetnie.

Steinpiltz

„A rokon örökös nem akarja kifizetni a halál időpontjában fennálló egyenleget ami lecsökkent a rezsi számlákkal azzal az indokkal, hogy a számlák a nagynéni életében lévő fogyasztásokat is tartalmaznak.”

A számla nagy valószínűséggel egy konkrét összeggel lett nyilván felvéve a hagyatéki leltárba. Az is csoda, hogy egyáltalán nem zárolták a nagynéni halálát követően, azaz nem is értem, hogy fogyatkozhatott tovább a közüzemi szolgáltatók levonásaival - szerintem itt valami nagyon nem kerek számomra, bár én nem jogász vagyok. Nem mellesleg a számlákon egyértelműen fel kell legyen tüntetve, hogy melyik időszakra szólnak. Szerintem csak azt vonhatja le belőle, ami valóban a nagynéni életének időszakára vonatkozik.

„Várom válaszukat ”
Kérdeztél?

Tisztelt Jogi fórum!

A segítségüket szeretném kérni.
A férjem testvére örökölt egy bankszámlán levő pénzt végrendelet szerint.
A nagynéni meghalt balesetben 2019.06.22-én és írt végrendeletet.

A hagyatéki tárgyalás nagy sokára történt meg.A végrendeletben a lakást egy másik rokon örökölte.
A bankszámlán levő pénz folyamatosan fogyatkozott a lakás rezsi költség számlákra.

A rokon örökös nem akarja kifizetni a halál időpontjában fennálló egyenleget ami lecsökkent a rezsi számlákkal azzal az indokkal, hogy a számlák a nagynéni életében lévő fogyasztásokat is tartalmaznak.

Várom válaszukat tisztelettel Steinpiltz.

Az érvényességet nem lehet időponthoz kötni, a hatályosságot esetleg. De a konkrét elképzelésnek tényleg nem nagyon van értelme, szerintem nem gondoltad át. Hiszen az elérni kívánt célt sokkal egyszerűbben is megvalósíthatod: ha a feleséged előbb hal meg, mint te, akkor visszavonod a végrendeletet. (Erre célzott wers is.)

(Ha esetleg arra gondolsz, hogy te meghalsz, a hagyatékot átadják a végrendelet szerint, majd mikor a feleséged is meghal, a végrendelet hatályát veszti, akkor azt felejtsd el.)

Igen, valóban bármikor visszavonható. A kérdésem kizárólag arra irányul, hogy ezzel a mondattal érvényes-e a végrendelet.
"Ez a végrendeletem kizárólag feleségem halála után válik érvényessé.”
Köszönöm a választ.

„Ez a végrendeletem kizárólag feleségem halála után válik érvényessé.”

Csak nagyon laikusként: ennek mi az értelme? Egy végrendeletet a végrendelkező bármikor visszavonhat, megváltoztathat. Semmi garancia, hogy a feleség halála után ez így is marad. Vagyis arra sincs kevesebb, hogy megígéred feleségednek, ha előbb halna meg hogyan fogsz végrendelkezni. Szerintem.

(hogy egyáltalán érvényes-e, nem tudom, laikusként értelmezve miért ne?)

Köszi az eddigi, számomra hasznos tanácsokat.
Érvényes-e olyan egyéni végrendelet, amit ezzel zár a végrendelkező férj (nincs leszármazottja, élő szülő,tehát "normál" esetben a feleség örököl mindent): Ez a végrendeletem kizárólag feleségem halála után válik érvényessé.
Köszönöm.

Az utórökös nevezése - egy szűk kivétellel, ami itt nem áll fenn - érvénytelen.

Nagyon köszönöm mindkét választ, de kibővíteném a kérdésimet egy lényeges dologgal.

1. A házastársak közül csak egyiküknek van örököse (1 gyermek), akire családi körülményei(tartozások, új kapcsolat)miatt nem
akarnak örökséget hagyni. (Tudják a köteles rész akkor is jár) Biztosítani akarják az életben maradó házastárs anyagi biztonságát, ha szükségessé válik, ellátásának biztosítását.Ezért akarnak közös végrendeletet, melyben egymás javára végrendelkeznek.
2 Ugyanebben a közös végrendeletben megjelölik a második házastárs halála esetére is az örököst.
Ezek így rendben lennének?
Köszönöm.

1. A közös végrendelet általában érvénytelen - a házastársaké pont kivétel, ha az életközösség fennállása alatt teszik.
2. Ugyanazok a formai követelmények, amelyek egyébként. (Azzal az egy különbséggel, hogy nyilván nem tudja mind a két személy elejétől végéig saját kezűleg írni - így elég, ha egyikük így tesz, a másik pedig annyit ír saját kezűleg, hogy ez az ő végakarata is.)
3. Az érvényességen az idő nem változtat. Ha azt akarod kérdezni, meddig hatályos, akkor itt is ugyanaz a helyzet, mint bármely más végrendelettel, azzal a különbséggel, hogy a közös végrendelet gyermek születésével, örökbe fogadásával is hatályát veszti, és akkor is, ha az életközösség megszűnik. Visszavonni külön-külön is lehet.
4. Nem közös végrendeletnél van jelentősége?

5.A tanú neve, lakóhelye és aláírása kötelező. A végrendelkező pedig legyen egyértelműen azonosítható.
6. Ez majd akkor derül ki, ha változik a törvény. De egyrészt e körben nemigen várható lényegi változás, másrészt a szokás az, hogy a végrendelet érvényességét a megtételekor érvényes szabályok szerint kell vizsgálni.

1. A végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, ugyanakkor szerintem nincs akadálya annak, hogy egy azon iratban szerepeljen mindekettejük végakarata. De az iratból ki kell tűnnie ennek.
2. Nem kötelezú a közjegyzői közreműködés. A tanúk nem lehetnek az örökösök Ptk. szerinti hozzátartozói, mert ez esetben azok javára szóló végrendeleti rendelkezés nem vált ki johatáást, ami ilyen személy javára szól.
3. A végrendelet visszavonásig, illetve újabb keltű végrendelet tételéig érvényes. Fontos azonban tudni, hogy a nyilvántartásba nem vett végrendeletet csak megléte esetén veszik figyelembe a hagyatéki eljárás során. Ha "közös" végintézkedést tesznek, akkor annak szerintem egyikük sem lehet érvényesen tanúja, hiszen a saját aláírásukat nem tanúsíthatják hatályosan, hogy a maguké.
4. Nincs, illetve ha egyik örököse a másiknak, akkor csak azzal kapcsolatban van. Magával a végrendelkezéssel közvetlen összefüggésben nincs.
5. Nevét, lakcímét, majd alá kell írnia tollal (tintával).

Minden oldalon. A végrendelkező(k)nek is.

Ki kell jeleteniük a tanúknak, hogy a végrendelkező előttük írta aazt alá, mint végrendeletet avagy a rajta lévő aláírást előttük Tőle származóként ismerte el.
6. Nincs kilátásba jogszabálymódosítás. Egyébként erre nem lehet így válaszolni. HA lenne jogszabálytervezet, ami a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányulna, azt lehetne elemezni, de így ez a kérdés értelmezhetetlen.

Tisztelt Fórum!

1. Mai jogrend szerint készíthet-e közös háztartásban élő házastárs együtt, közös végrendeletet?
2. Ha igen, lehet magán (tanukkal), vagy kötelező a közjegyzői?
3. Meddig érvényes egy ilyen végrendelet? (házastársi viszony fennmaradása esetén)
4. Van-e jelentősége annak, ha akár az egyik, akár mindkét tanu előbb hal meg, mint a végrendelkezők egyike?
5. Milyen személyi adatokat kell megadni a végrendelkezőknek és milyet a tanuknak?
6. Ha változik a törvény,a végrendeletre annak megírásakor érvényes szabályok a mérvadók?

Köszönöm a választ és elnézést a sok kérdésért.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm.

„Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?”

Még egyszer : a haláleseti rendelkezés nem öröklés. A haláleseti rendelkezéssel juttatott vagyon ajándékozás. Házastársak között minden ügylet (visszterhes, ajándékozás, öröklés) illetékmentes.

„A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?”

Ha a házastárs a végrendeleti örökös, az is illetékmentes.

Kedves drbjozsef!

Az infókat köszönöm.

Csak, hogy jól értelmezem-e a dolgokat:

1., Az igen azt jelenti,hogy a köteles résszel kapcsolatos szándékuk megvalósulásához elegendő, ha a végrendeletben a házastárs van megnevezve egyedüli örökösnek.

2., Mivel a banki rendelkezés haláleseti, ezért nem kell szerepelnie a végrendeletben a bankszámlán lévő megtakarítással kapcsolatos rendelkezésnek.

(Egyébként ismereteim szerint mindennek, így annak is a köteles részét a gyermeküknek akarják juttatni. A banki rendelkezéssel csak azt szerették volna biztosítani, hogy a hagyatéki tárgyalás időtartama alatt ne legyen "zárolva" a bankszámlán lévő összeg, vagy maga a bankszámla, megnehezítve arra az időre, az életben maradt házastárs mindennapjait.)

Az az infó viszont, hogy a banki haláleseti rendelkezés ajándékozásnak és nem öröklésnek minősül, felvetett bennük két további kérdést, amire eddig nem gondoltak.
Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?
A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?
Erre szeretnék kérni még egy választ, melyet előre is köszönök.

3., Mivel egy gyermekük van, ezért elég a "minden vagyonomat" meghatározás a végrendeletben.