Gyerektartás


secrete # 2006.12.13. 12:15

Hát én szeretnék garanciát. Tudom, hogy lehet gyámhivatal előtt is, de azt például útlevél igénylésnél nem fogadják el.

Szóval mégis érdekelnének a részletek.

puszedli # 2006.12.13. 12:09

Sziaszot,

mit lehet tenni akkor, ha a jogerősen megítélt gyerektartást a volt férj munkálatója nem utalja át. A cég is megkapta a bíróságtól a végrehajtási határozatot, már kaptak ügyvédi felszólitó levelet is, ennek ellenére bevállalják, hogy nem utalják a gyerektartást. Az összeg csak nő, a volt férjemtől vonniuk kell a tartásdíjat, csak éppen nem utalják át a jogerős határozat ellenére sem.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.13. 10:55

Nem feltétlenül kell az azt egyezséget bírósággal jóváhagyatni. Erre leginkább akkor van szükség, ha a gyermekkel együttélő szülő külön garanciát szeretne arra, hogy az egyezség bármikor - bírósági eljárás nélkül végrehajtható.

secrete # 2006.12.13. 10:41

Abban szeretnék segítséget kérni valamelyikőtöktől, hogy elhelyezési és tartásdíj megállapításához, hogyan kell tárgyalást kérni. A gyerekem apjával nem vagyunk/voltunk házasok, és szeretnénk megegyezni ezekben a kérdésekben. Egyetértés van köztünk, bár az összegben még nem döntöttünk.

Mit kell beleírni a keresetbe. Kell-e összeg, vagy az, hogy kinél lesz a gyerek, vagy azt majd a bíróság előtt kell kimondani. Melyik bírósághoz kell fordulni, az én vagy az apa lakóhelye szerint illetékeshez (egyáltalán az állandó vagy az ideiglenes cím számít?). További problémám, hogy az apuka nős, úgyhogy nem igazán lenne jó, ha arra a címére menne a "behívó"; lehet-e értesítési címet megadni a keresetlevélben.

Előre is nagyon köszönöm a választ.

ObudaFan # 2006.12.11. 17:41

Az önkormányzatra kell bemenni, a gyámügyi előadót kell keresni. Nem kell reklámozni, hogy az apától tuti behajthatatlan lesz, mert akkor nem előlegezik meg.

ildianya # 2006.12.10. 14:35

akkor is lehet kérni az államot, ha az apa fix, hogy nem fizet?

és kitől kell kérnie azaz mi a módja az állam általi előlegzésnek?

ObudaFan # 2006.12.06. 21:09

Ha az apa átmenetileg nem tudja, akkor lehet állam általi előlegezést kérni.
Ugyanakkor ha részletfizetésben sikerül az apával megállapodni, az lenne a legjobb.

ildianya # 2006.12.06. 20:54

szintén ygerektartás.

ismerősnek megítélték a ggíerektartást.

de olyan alacsony az apa jövedelme, hogy 8200ban maximálták az alapösszeget.

van 90valahányezer hátraléka.

ugye ne is álmodjon róla, hogy valaki/valamilyen szerv ezt egyenlíti neki, ha az apa garantáltan nem tudja?

ObudaFan # 2006.12.06. 16:26

Nincs mese, meg kell próbálni megdönteni a kézbesítési vélelmet, és emellett egy igazolási kérelmet is érdemes előterjeszteni.

A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett mint kérelmezô a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétôl számított tizenöt napon belül terjeszthet elô kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével nincs helye. E határidô elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétôl számított tizenöt napon belül terjesztheti elô.
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthetô elô, hogy a kérelmezô a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

  • a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerû, vagy
  • az iratot más okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésrôl önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

A kérelemben elô kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a a kérelmezô részérôl az önhiba hiányát valószínûsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elô, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása elôtt a bíróság a kérelmezôt, illetve a feleket meghallgathatja.
A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejezô érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

monalisa1 # 2006.12.06. 11:50

El kellett volna menni az illetékes postára és ott egy "levélátirányítás" címletű űrlapot kitölteni: 2500 Ft/3 hó időtartam - csak ennyi költség -, és már másnaptól a másik tartózkodási helyre dobja be amaz postás az akármi postai küldeményt is.

Esetenként nagyot lehet bukfencezni egy idejében- vagy eleve át nem vett hivatalos hatósági levél okán.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.06. 11:31

Ilyenkor a kézbesítési vélelmet nemigen fogod tudni megdönteni. Nem jártál el kellő gondossággal, amikor nem gondoskodtál róla, hogy a leveleid eljussanak a tartózkodási helyedre.

gkoos # 2006.12.06. 09:18

Nem betegség se nem külföldi tartozkódás volt az oka annak,hogy nem tudtam átvenni a levelet.Pár hónapig más címen laktam.Nem bejelentetten csupán vendégként.Ilyenkor mi van?

monalisa1 # 2006.12.05. 22:30

Nagyon meg kell tudni indokolni, hogy mi volt az akadálya a hivatalos levél átvételének., pl. betegség és/vagy külföldön tartózkodás esetén is KELL a hitelt érdemlő igazolás becsatolása.

Aztán a bíróság majd mérlegel és dönt...

És mielőbb azzal a beadvánnyal, mert a késlekedésnél rövid a tűrelmi idő.

Én csak mint egy laikus hozzászóló.

gkoos # 2006.12.05. 19:59

Tisztelt Valaki!

Van egy folyamatban lévő perem, s a fellebbezéssel elkéstem mivel nem tudtam átvenni az ítéletről szóló hivatalosan tértivevényesen kiküldött iratot. a kérdésem az lenne, hogy lehet-e ezek után valamilyen formában fellebbezni? Köszönöm! Tisztelettel: gkoos

ObudaFan # 2006.12.04. 17:57

A gyermektartásdíj emelését lehet kérni, ha a gyermek szükségletei növekedtek meg, vagy a te kereseted csökkent, vagy az övé nőtt.
A nem közös gyermek ellátásában nem köteles támogatni, és erre hivatkozva emelést sem igazán lehet kérni, az új kapcsolattól lehet a kisebbik gyermekre gyermektartásdíjat kérni.

kivike # 2006.12.04. 12:57

Kedves Monik, ObudaFan!
Köszönön szépen a válaszokat. Az igazsághoz tartozik, hogy 5 évvel ezelőtt váltam el, a volt férjem azóra rendesen fizeti a tartást, most mégis szeretném megkérni, hogy emelje meg az alább leírt összegre. Ha nem egyezne bele, van értelme bírósághoz fordulni? Az, hogy "gazdasági körülményekben bekövetkezett negatív irányú változás", mit jelent? Ez az, amire nem lehet hivatkozni. Az igen csak jelentős áremelések ebbe a kategóriába tartoznak? Ha igen, mégis mi alapján lehet kérni emelést, ha egyszer nekem az is a problémám?
Még valami, amiről szeretnék véleményt. Új kapcsolatomból 1 éves gyermekemmel vagyok GYED-en, emiatt kevesebb a fizetésem. Helyes-e, hogy volt férjemtől kérek emelést, vagy a párommal kéne ezt megbeszélni, mivel az ő gyermekével vagyok GYED-en? A nem közös gyerekek ellátásában anyagilag nem támogat.

vannika # 2006.12.01. 18:12

Kedves ObudaFan! Igazad van, mi vállaltuk a sógorom gondozását. De őszintén, a helyünkben Te a tükörbe tudnál nézni, ha magára hagytad volna fogyatékos, vak testvéredet azért, mert az apja nem vállalta? És ha az embernek van lelkiismerete, akkor már nem is várhatja el, hogy a jog őmellé álljon? Esetleg némi jóindulatot tanusítson afelé, aki nem az államra hárítja át a felelősséget? Egyébként a gyámhatóság eddig semmilyen segítséget - még jogi tanácsot sem - adott, nekik csak az a fontos, hogy az éves beszámolót leadjuk, a többi a mi lelkiismeretünkön múlik.
Azért köszi a jó tanácsot!

ObudaFan # 2006.12.01. 16:30

vannika!
Ti vállaltátok a sógorod nevelését, ellenszolgáltatás nélkül. Ez a ti döntésetek. Ennek azonban nincsenek önmagában öröklésjogi következményei. A tartásdíjra az apát tudjátok perelni, az megint a ti döntésetek, hogy teszitek-e, vagy sem.
A gyámhatóságot esetleg keressétek meg, hogy tartási szerződés megkötését engedi-e a gondnokolttal erre az ingatlnra, illetve az árára.

ObudaFan # 2006.12.01. 16:25

kivike!
3 gyerekre az nem sok. Ugyanakkor a tartásdíj megállapításánál a gyermek szükségleteiből kell elsősorban kiindulni, és nem csak a másik fél vagyoni viszonyait kell nézni. Ha van tartósan beteg gyermek, ha a gyermekek különórákra járnak, ez mind növeli a tartásdíj mértékét, ami így akár több is lehet az általad írtnál.

monik # 2006.12.01. 13:01

Szia Kivike!

Az én volt párom is nagyon jól keres, talán többet is mint Te írtál.
Mi 60.000 Ft gyerektartást kértünk, és 50.000 ítélt meg a bíró (egy gyermekünk van). Szerintem próbálhkozhatsz ezzel az összeggel. Tudod bizonyítani, hogy ennyi a nettó jövedelme? Nálunk minimálbéres jövedelemigazolása volt, de elég beszédes volt életkörülményét illetően.

monik # 2006.12.01. 13:01

Szia Kivike!

Az én volt párom is nagyon jól keres, talán többet is mint Te írtál.
Mi 60.000 Ft gyerektartást kértünk, és 50.000 ítélt meg a bíró (egy gyermekünk van). Szerintem próbálhkozhatsz ezzel az összeggel. Tudod bizonyítani, hogy ennyi a nettó jövedelme? Nálunk minimálbéres jövedelemigazolása volt, de elég beszédes volt életkörülményét illetően.

kivike # 2006.12.01. 10:21

Sziasztok! Ha egy apának van havonta min.600 e. nettó fizetése, 3 gyerek után a 150 e. tartás reális vagy sok?

vannika # 2006.11.30. 22:28

Üdv mindenkinek!
Abban kérném a segítségeteket, hogy milyen jogok illetik meg férjemet az alábbi helyzetben:
Férjem szülei a 70-es években elváltak, anyósom -tavaly bekövetkezett haláláig - gondozta férjem szellemi fogyatékos testvérét, aki után édesapjuk gyerektartást fizetett (a váláskor megállapított 1700,-Ft-ot, ami azóta sem emelkedett). Anyósom halála után - mivel a nyugdíjas apósom nem vállalta - férjem felajánlotta, hogy ő lesz sógorom gyámja. Sógorom 53 éves, 100%-os értelmi fogyatékos, cukorbeteg és 5 éve mindkét szemére megvakult, Vaksági járadékot, saját jogon emelt összegű családi pótlékot és rokkantsági nyugdíjat kap. Az én nyugdíjas anyukám saját lakásában gondozza sógoromat, ugyanis ha én maradnék vele otthon, az ápolási díjként kapott összeg nem fedezné családunk megélhetését (nekünk is két 18 évet betöltött, de még nappali tagozaton tanuló gyermekünk van).Sógorom járandóságait az ő ellátására fordítjuk, de ez csak az étkezését és ruháztatását fedezi, a gondozásáért fizetendő díjat már a mi pénzünkből kell kigazdálkodnunk. A gyerektartásdíjat anyósom halála után leállították, pereskednünk kellene apósommal érte. A bérlakás, amiben anyósommal lakott sógorom, jelenleg üresen áll, fel kell újítanunk - mi oda nem jelentkezhetünk be - és ha visszaadjuk az önkormányzatnak, kifizetik a forg.érték felét. Ezt az összeget azonban nem mi kapjuk meg, a gyámhatóság kezeli, csak az engedélyükkel nyúlhatunk hozzá. Ha sógorom előbb húnyna el, mint apósom (aki nem törődik vele), akkor apósom örökölné ezt az összeget, mi, akik gondoskodunk róla, semmit. ezek után nem értem a jogot: hol az igazság, nekünk csak kötelességeink vannak, a szülőnek pedig csak jogai?

pocak # 2006.11.29. 06:31

Kedves Flower4!
A szülő csupán a kiskorú gyermeke tartásáról köteles gondoskodni a saját tartása rovására is, a nagykorú gyermeknél ez nem áll fenn.
Nagykorú de nappali tanulmányait folytató gyermeknek is jár tartásdíj, de csak ha ez nem megy a tartásra kötelezett külön élő szülő saját tartásának a rovására.
Ha valóban így áll a helyzet, indítson az apuka pert tartásdíj megszüntetése iránt. Jó esélye van ilyen körülmények közt a megszüntetésre, de legrosszabb esetben is azt biztosan eléri, hogy minimálisra csökkentik a havi fizetendő tartásdíj összegét.
Az élettárs valóban nem kötelezhető a gyerek eltartására, de az élettársi közösség alapvető kritériuma, hogy közös gazdálkodás, háztartás folyik, így a gondozó szülő jövedelmével együtt az élettárs jövedelmét is számba fogja venni a bíróság, meg perzse a gyermek saját jövedelmét is.
Én megemlíteném a nagykorú gyermek közönyét is a külön élő szülővel való kapcsolattartás viszonylatában. A jogszabály ismeri az érdemtelenség fogalmát, de arra csak akkor érdemes hivatkozni, ha a gyermek elutasítása, közönye a gyermek személyiségének róható fel, és nem vezethető vissza esetlegesen a külön élő szülő nem megfelelő magatartására, hozzáállására.
Az érdemtelenséget elég nehéz bizonyítani, és a gyakorlatban önmagában nem szokott elég ok lenni a tartás megszüntetésére, viszont ha a tartás megszüntetésére egyéb ok is fennáll (mint jelen esetben a nélkülözés veszélye), akkor további nyomatékul szolgálhat.

adel80 # 2006.11.29. 03:02

Kedves naki!
Sajnos rossz hírem van efelől. Mi is fizettük rendesen a gyerektartást, bizonylatokkal bizonyítottuk, de mivel az anya ( nálunk is rosszindulatúan) kérte így a bíróság a gyerekekre való tekintettel visszautasította. Mi is kértük, hogy hitelfelvétel esetén nagyon csekély vagy egyáltalán nem adják meg a hitelt a letiltás miatt. Azért próbáljátok meg, hátha nektek sikerül.