valóper előtt

Szóval nálatok a gyermekelhelyezés, és azt követően a láthatás/kapcsolattartás egymásközti kompromisszumos leszábályozása a nem kis feladat. Valahogy oldjátok meg, mert nálatok jobban- megfelelőbben ezt elrendezni egy esetleges harmadik személy csak felsőbb hatalmilag tudja.

A gyermekek elvesztése (...) miatt az apát nem kis sérelem éri majd, ez ellen bizpnyára kézzel-lábbal tiltakozni fog.

Magadban vizsgált felül a kérdést: muszáj lefutni a térképről?...

Mert végül is SOKBA kerülhet neked az, hogy az apának az egyes - jeneltősem megritkult - láthatásra 2x300 km-eket kell utaznia, vagy ha a gyerekeket magával viszi "haza", és onnan ismét vissza hozzád, a felmerülő közlekedési költség megduplázódik.

A bíróság akár dönthet akként is: minden ezen költséget/kiadást állnod kell, minden egyes esetben . így kapod csak meg a gyerekeket. Vagy neked kell fele útra eléjük menni és fele útra értük menni - apának okozott költség ekkor is téritendő. Esetenként a szállásdíj is mint jogos követelés.

Ameddig a gyermekek elhelyezéséről a bíróság nem dönt, szerintem viheted őket - férjed előzetes hozzájárulása jelen idő szerint még nem szükséges.

A gáz akkor lesz, ha a "tova" költözésed okát a bíróság esetlegesen nem fogadja el és kötelezhet a visszaköltözésre, de legalább is a gyermekek visszavitelére az apa jelenlegi városába/községébe.

Mert a gyermekek lakhelyének önkényes megváltoztatása, vagyis hogy a másik szülő a továbbiakban csak nagy ritkán - és akkor is rendszeres tetemes többletköltségek árán - tudjon találkozni az övéivel, nos ez nem megengedhető.

Nem bölcs dolog a testvéreket elválasztani egymástól, meg van nekik a maguk kis "harceszközük", hogy ez ellen hathatósan tiltakozzanak., az eddig kedves-, aranyos- és szófogadó gyermekből semmi pillanat alatt egy kibírhatatlan "zsarnok" válhat...

Javasolnám vagy bírd ki otthon a bíróság döntését - bár az nem egyik napról a másikra való -, tehát halaszd el a tervezett költözést legalább jövő ilyenkorra, vagy "isten veletek", és ezzel végleg magadra haragítva a férjedet, és még ennél is rosszabb: netán a bíróság szimpátiáját is elveszthetően...

Jó estét mindenkinek!

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen jogi következménye lehet annak, ha én mint felperes (én akarom a válást, a férj nem) fogom a két kiskorú gyerekemet és azokat az ingóságokat amikben magunk között megállapodtunk (gyermekelhelyezésben nem tudunk "egyedül" megállapodni - legfontosabb számomra, ő akarja mindkét gyereket, és természetesen én is) és az eddigi bejeletett lakóhelyünktől Magyarországon belül 300 km-re költözök. Majd azonnal beadom a válóperese papírokat (ténygfeltáró) az illetékes, a férj bíróságához. Feljelenthet-e a rendőrségen hogy "elloptam" a gyerekeit és ha igen, mi várható? A válóper végéig, mely rendelkezik a gyerekelhelyezésben szintén (amit ő nehezít mivel nem akarja) egy fedél alatt kell vele élni? A nagyobbik gyermek most lesz elsős, már át szeretném kérni eleve oda. Vagy nincs más, itt kell járnia ehy félévet és ha a bíróság úgy határoz hogy válás kimondva, gyerekek anyánál, akkor mehetünk? Minden tanácsot, lehetőséget szívesen fogadok, természetesen jövő héten egy ügyvédnél kezdek.
Köszi előre is,

sz.a.

Hacsak nem kellett a banknak bármilyen oknál fogva tudnia, hogy ellenzed a kölcsön felvételét, akkor a közös vagyon rád eső részét is terheli.

Mielőtt "balhét csapsz" menj be a földhivatalba és kérd ki az un. könnyített tulajdoni lapot: minden rajta van.

Egész biztos, hogy a lakáson/házon jelzáloghitel van az egyik-másik banktól., akkor lehetséges ha "papír szerint" csak az ő neve szerepel az ingatlan tulajdoni lapján (te meg ingatlanbejegyzésen kívüli tulajdonos vagy a fele részre - de ez a hitel felvételkor "nem látszódott" a bank/ok/ részére.) Jól átvert téged az urad, és a családját...

A házasság ideje alatt vagyonközösség van, tehát amit az egyik szerez/elkölt, azt közösen élvezik ill. szenvedik.

Egy vagyonközösség a válási keresetlevél beadásának napjától tekintendő megszüntnek, ami az azt megelőző éveket/évizedeket illeti, minden amit az egyik esetlegesen "bevállal" úgy tekintendő: a másik tudtával és hozzájárulásával.

Válás előtt állok, mint sok nőtársam, aki az elkoholista férjtől szeretne megszabadulni. De ez nem könnyű. Szeretném megkérdezni tőletek, hogy azokat a névre szóló személyi kölcsönöket és hitelkártyákat, melyeket a férjem a saját nevére felvett és elköltött, a válás után teljesen neki kell-e visszafizetni, vagy azt is felezzük, mint a közösen felvett pl.lakáshitelt.
Ezeket csak akkor észleltem, mikor jött a csekk, vagy a számláról leemelés (a sajátjáról) amikor felvette az összegeket, abból egy fillért sem látott a család. Kérem mielőbb világosítsatok fel, mert a válópert csak az anyagi okok miatt félek beadni, mert teljesen taccsra itta a családot.

Köszi.

Nem leszel adócsaló mert az ügyletet nem te bonyolítottad le, sőt elvileg a konkrét vételi összeget nem is kell tudnod - nem hozták a tudomásodra...

Kérni kérheted, a kérdés az, hogy adja-e majd?! Ami a papír szerint nem a valós értéken történő adásvétel dolgát illeti, lehet, hogy az adóhivatal észreveszi az aránytalanságot, és mint ilyen a valós ár alapján szabja ki az adót ill. illetéket.

Közös megállapodás esetén abban egyeznek meg a felek amit/amennyi sikerül kiharcolni a másiktól...

Üdvözletem!
A férj, a válás előtt eladott egy ingatlant, feketén.
(magyarul, nem annyi szerepel a papíron, mint a vételár, és a különbözet után nem adózott)Kérhetem majd a közös megállapodás (per nélküli vagyonmegosztás) során a le nem adózott összeg felét, vagy ebben az esetben én is "adócsaló" leszek?
Köszönöm.

Igazad van. Akkor az egyik volt házastárs.

(itt már nincs kiskorú gyermek)

„Tehát ha jól értem, akkor bármiben is állapodnak meg a felek, ha az egyik fél nem akar vagy nem tud teljesíteni, akkor törvényileg nem kötelezhető rá, hogy eleget tegyen a megállapodásnak?
Pont azért szeretnének megállapodni, mert eddig az egyik fél rendszeresen arra játszott, hogy ha nem fizet semmit a költségek rendezése érdekében, akkor a másik attól félve, hogy ha adósságuk keletkezik, akkor akár ki is lakoltathatják őket fizetett.
De akkor ezek szerint az ilyen konfliktust nem lehet jogi eszközökkel a házasság megmaradása mellett feloldani. :(”

Házastársak a bontás előtt is kérhetik a közös vagyon megosztását, és akkor ezt követően akár meg is lehetne így állapodni, de ennél sokkal nagyobb biztonságot jelent a házasság felbontása.

„Válás esetén kérdésem:
Egy kétszobás lakásban élnek hárman. Férj, feleség és egy nagykorú gyermek, aki most fog végezni az egyetemen. A lakást házasságkötés után szerezték. Egymást kifizetni valószínűleg nem tudják. Kötelezhetik bármelyik felet a kiköltözésre? Illetve jelenleg úgy laknak, hogy apuci-anyuci 1 szoba, gyerek másik szoba. Követelheti az egyik fél, hogy a lakás felezése után külön szoba illese meg, mármint Anyuci költözzön át a gyermekhez? A nagyobbik lányuk már elköltözött, korábban négyen laktak együtt.”

Az könnyen lehet, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor az a volt házastárs, akinél nem helyezik el a kiskorú gyermeket, kiköltözésre kényszerül.

Légy szíves olvasd el ismét amit kbs írt - és értelmezzed is azt...

Ami hármójuk jelen lakáshasználatát illeti: egy nagykorú gyermek már csak mint szívességi lakáshasználó a szülei otthonában, vagyis akár fel is kérhetik távozásra...

Továbbá egy végzős egyetemistától már elvárható, hogy álljon meg a saját lábán: jobb híján albérlet valamint önerős kosztolás stb.

Azt nem tettem hozzá, hogy az a baj, hogy az a fél aki eddig fizetett most már nem tudja egyedül állni a költségeket, mert az több mint a jövedelme. A gyerekek besegítenek.

Tehát ha jól értem, akkor bármiben is állapodnak meg a felek, ha az egyik fél nem akar vagy nem tud teljesíteni, akkor törvényileg nem kötelezhető rá, hogy eleget tegyen a megállapodásnak?
Pont azért szeretnének megállapodni, mert eddig az egyik fél rendszeresen arra játszott, hogy ha nem fizet semmit a költségek rendezése érdekében, akkor a másik attól félve, hogy ha adósságuk keletkezik, akkor akár ki is lakoltathatják őket fizetett.
De akkor ezek szerint az ilyen konfliktust nem lehet jogi eszközökkel a házasság megmaradása mellett feloldani. :(
Válás esetén kérdésem:
Egy kétszobás lakásban élnek hárman. Férj, feleség és egy nagykorú gyermek, aki most fog végezni az egyetemen. A lakást házasságkötés után szerezték. Egymást kifizetni valószínűleg nem tudják. Kötelezhetik bármelyik felet a kiköltözésre? Illetve jelenleg úgy laknak, hogy apuci-anyuci 1 szoba, gyerek másik szoba. Követelheti az egyik fél, hogy a lakás felezése után külön szoba illese meg, mármint Anyuci költözzön át a gyermekhez? A nagyobbik lányuk már elköltözött, korábban négyen laktak együtt.
Hálásan köszönöm előre is!

Akkor kifejtem bővebben, hátha más sem érti: a házastársak hiába kötnek szerződést, hogy milyen arányban viselik a rezsit. Ettől még a tartási kötelezettségük egymással szemben változatlanul fennmarad.

Amúgy nem is nagyon értem: a házasság gazdasági közösség is, mire lenne jó egy ilyen "megállapodás"?

Béla, egyenlőre- és remélve még sokáig házastársak., így egy esetleges válásnál a házastársi tartás itt és most nem jön szóba. Szerintem.

„a házasságban a felek kötelesek eltartani egymást”

Sőt, adott esetben utána is. (Monalisa nem jogász.)

Köszönöm szépen a választ, most már csak szépen meg kell majd fogalmazni a szöveget. :)

Mivel együttélő házastársakról van szó, akként és abban állapodnak meg amiben csak akarnak - amúgy egyik a másikat nem kényszerítheti semmire.

Javasolnám a fél évenkénti elszámolást, mivel az energiaárak stb. az éves periódusnál sajna gyakrabban változnak. (Amúgy a víz-, villany- lakásfütés stb. az éves inflációt jóval meghaladóan emelkedik...)

Tanácsot szeretnék kérni!
Nem igazán találtam a helyét a problémámnak (szerződések vagy családjog), új topikot pedig nem akartam nyitni a témának.
A helyzetet úgy lehetne jellemezni: "válás helyett"
Azt szeretném megkérdezni, hogy érvényesnek tekinthető-e egy olyan megállapodás (írásban) a házastársak között, mely szerint a jövőben a felek 50-50 %-os arányban fizetik a közösen használt ingatlan rezsiköltségeit - fix összeget állapítanának meg és az összeget évente vizsgálnák felül az infláció alakulására tekintettel. Ez jelenleg nem így történik és az egyik fél megnyugtatására jönne létre a megállapodás, de ha ilyet nem lehet kötni - gondolok itt arra, hogy a házasságban a felek kötelesek eltartani egymást - az nem éppen megnyugtató. :)
Elválni nem akarnak a felek, mert már nem szívesen maradnának egyedül, és az egyedüli probléma közöttük az anyagiak intézése. Mindketten nyugdíjasak, tehát az elvileg nemigen fordulhat elő, hogy valamelyiküknek teljesen megszünne a megélhetési forrása és így nem tudná teljesíteni a szerződésben vállaltakat.
Várom a válaszokat! Köszönöm

Köszönöm szépen a segítséged..