Felszámolás,végelszámolás

Nem az első ilyen törvény!

Az anomálián azt értem, hogy a vállalkozáshoz való alapjog sérülhet egy cégbírósági eljárás elhúzódása miatt. De ez van, nem akarok mélyebben belemenni. Törvényhozási szinten van a probléma, hogy meg akarnak oldani egy helyzetet törvényalkotással(KATA törvény), és nincs végig gondolva az ebből eredő problémák sokasága.

A végén még összetévesztik...

Hogy nem lehetsz egyszerre két (akárhány) társaságban korlátlanul felelős tag? Nem az; ez egy a partnerek - esetleg a fogyasztók - nagyobb biztonságát szolgáló rendelkezés.

Igen sejtem, de ez nem egy jogi anomália?

Hát nem. Egyszerre két korlátlan felelősségű tagságod nem lehet.

A KATA változás miatt egyszerűsített végelszámolás alatt lévő BT. beltagjaként, lényegében korlátozva vagyok vállalkozási szabadságomban, hogy amíg a procedúra cégbírósági végzéssel nem ér véget, addíg nem alapíthatok másik BT.-t beltagként?

@Majordomus: talán....később....Előbb lefutom a köröket az Erstével és a jogi osztályukkal...

Nem kellene szakjogászhoz fordulnod? Mielőtt anyagi veszteség ér.

Köszönöm a válaszokat!!

Igen az Erstéről van szó.

Elolvasom a linkeket. Ma viszont egy érdekes dolog történt.... Az "új" alapszerződést még nem fogadtam el (a fene akart ide jönni és amig nem járom körbe a témát nem akarom elfogadni). E miatt viszont konkrétan letiltják azt, hogy a részvényeim eladjam vagy visszaváltsak USD-t HUF-ra (hogy pl kiutaljak). Nem vagyok jogász, de a saját tulajdonom felett való rendelkezéssel (részvény és USD) lekorlátozhatnak ennyire egy beolvadás után? Azt gondolnám, hogy ha nem fogadom el a ráerőltetett új alapszerződést a régi (randomos) alapján minimális jogokat kellene hogy kapjak...max az új díjjegyzékkel....Ezt megtehetik? (mármint a jogilag....mert gyakorlatban megteszik)....

ajánlom figyelmetekbe felszámolás/csőd témában: https://kolejanisz.hu/…ras-es-miert

Ugyanazok a jogok megilletnek mint az eredeti szerződésben.

A költségek viszont változnak főleg most.

Az alapképlet egyszerű. Vagy elfogadod az új szerződést vagy váltasz.
Higy hogyan,arról a jigutód felvilágosit.

Megjegyzem az államkincstárnál a lakossági állampapír is pont így működik : ingyenes egy csomó minden, számlavezetés vagy tranzakciók, állománydíj nincs, a visszaváltás idő előtt csak 1% (vagy most 2? nem is tudom) költség, satöbbi. De ez mind olyan, ami bármikor megváltoztatható, emelhető. Most ezek a kondíciók, de nem kötelezőek (ellentétben természetesen a papír leírásában szereplő kamattal, az nyilván nem módosítható).

P222,

Gondolom az Erste által felvásárolt RC-ről van szó.
A kiszamolo.hu oldalon van cikk róla (https://kiszamolo.hu/…om-capitalt/), ott a kommentek között hátha van valami ötlet.

Szerintem a pénzügyi felügyeletnek írj, ami esetükben szerintem az MNB, már ha nem akarsz közvetlenül az Ersténél kérdezni. Én utóbbit tenném, írásban, mégis mire hivatkoznak a díjemelés esetén. Aztán MNB.

Bár halkan megjegyzem, ahogy szerintem az RC-s szerződésedben sincs a díjakról rendelkezés, pont azért, hogy akár ők is simán emelhették volna, ha akarják. Nem garantált az. Vagyis ez a felvásárlástól teljesen függetlenül lehet teljesen jogszerű. De nem ismerjük se a szerződésedet, se a pontos vonatkozó ÁSZF-et.

talán ideillik, ajánlom figyelmetekbe felszámolás/csőd témában: https://kolejanisz.hu/…ras-es-miert

Mit értesz "felvásárlás" alatt? Bár végül is mindegy, egész biztos, hogy a szerződésedet nem érinti. Mi viszont nem ismerjük, honnan tudhatnánk, melyikteknek milyen jogai, kötelezettségei vannak?

Tiszteletem!

Új témát nem tudtam nyitni úgyhogy ide írok be remélem tudnak segíteni...a következő lenne a kérdésem:
Egy pénzügyi céget (ahol szerződésem volt) felvásárolt egy nagyobb cég. Ez a nagyobb cég most automatikusan sokkal több díjat akar rám terhelni viszont én nem fogadtam még el az ő szerződésüket a transzfer után. A cég amit felvásároltak nem szabályozta a szerződésében, hogy mi történik felvásárlás esetén. A kérdésem, hogy köteles vagyok e elfogadni az új díjakat és van e mód jogilag arra, hogy a nagy cégtől díjmentesen ki tudjam hozni egy általam választott másikhoz az értékpapírjaimat? Illetve hol van szabályozva az, hogy felvásárlások esetén az ügyfelet milyen jog illeti meg?

Köszönöm előre is!

Legegyszerűbb elkerülni mindkettőt.

ajánlom figyelmetekbe felszámolás/csőd témában: https://kolejanisz.hu/…ras-es-miert

Majdnem biztos,mivel Eu tag.

Tisztelt Szakértők,
Külföldi cég által alapított magyarországi fióktelep megszüntetése esetén a 1997. évi CXXXII. törvény 30.§ 2. bek lehetőséget biztosít az 1. bek a-c pontjaiban meghatározott fetételek alóli mentességre. Kérdésem, hogy Romániával van-e ilyen nemzetközi szerződésünk, vagy olyan EU-s szabályozás amelyre lehet hivatkozni a fióktelep megszüntetésekor ?

Ez most nem annak az esetnek tűnik, ami átgondolt. Eleve benyújtotta az adásvételit a cégbíróságra az ellenjegyző ügyvéd, ami nem kötelező. Innen tudom a 200.000.000 Ft-os vételárat, az "előre" átírást.A halasztott fizetés elméletileg működhet, de jelen esetben semmilyen biztosítékot nem kötöttek ki a felek. Tipikus büntetős ügyvéd, akit üzletemberek soha nem bíznának meg pl. állandó megbízással: marad a jó kis családjogi, büntetőjogi vonulat.

„Osztap, te komolyan gondolod, hogy úgy átengedi az üzletrész tulajdonjogát a tulajdonos tényleges cégfelvásárlásnál, hogy még nincs kifizetve?”

Van ilyen, magam is láttam egyet egész közelről. Ott nyilván nemcsak reménykedtek az eladók, hogy a vevő fizetni fog, hanem kötöttek ki biztosítékokat is keményen.

Az én megjegyzésem arra vonatkozott, hogy ügyvédek nagyon ritkán csinálnak a saját nevük alatt gázos dolgokat. Egyrészt, mert ismerik a jogot, másrészt, mert a kamara eltilthatja őket az ügyvédkedéstől egy életre. A legtöbbjüknek van magához való esze...

szomorú úr/úrhölgy, én sem értem, hogy mi köze az üzletrész eladója és vevője közötti tranzakciónak az én követelésemhez a társasággal szemben. Elkezdtem természetesen érvényesíteni a követelésemet, de előbb-utóbb majd felszámolás alá kerül a cég és a költségeim soha nem térülnek.
Osztap, te komolyan gondolod, hogy úgy átengedi az üzletrész tulajdonjogát a tulajdonos tényleges cégfelvásárlásnál, hogy még nincs kifizetve?

„ha valóban „200.000.000 millió forintot fizetett az ügyvéd a cégfelvásárlása során”, akkor abból miért is nem futotta kifizetni a te 4 milládat? ”

1. Mert azt nem a cégnek fizeti, hanem a tagnak.
2. Mert még nem is fizette meg.

+1 Miért kell mindenbe beleokoskodni?