„A tartozás a tulajdoni hányad értékének kb. nyolcszorosa”
Jó. Tegyük fel, a terhelt tulajdoni illetőség értéke 2 M, a ráterhelt tartozás pedig 10 M, amiből az elévült tartozás legyen mondjuk 500e. Mondd meg őszintén: miért harcolsz? Ha sikerrel elhárítod az elévült követelést, a maradék 9 és fél M miatt úgyis elárverezik a terhelt tulajdoni illetőséget, tegyük fel 1 M-ért, és a vevő esélyes, hogy te magad leszel. Ezt az 1 M vételárat felosztják a 9,5 M követelésre, az így elárverezett tulajdoni illetőség pedig szabadul a kötelemből. Most akkor mi a bánatnak harcolnál az elévült követelés kigolyózásáért? Milyen hasznod vagy előnyöd származik belőle? Vagy netán hülye vagy? Valld be bátran, mert akkor megnyugszok.
„ami már elég látható összeg, ezért nem akarom kifizetni”
Mert, ki mondta, hogy fizesd ki? Vagy nem tudod, hogy az általad is használt 'dologi adós' kifejezés milyen kötelezettséget jelent?
Végrehajtási jogi fórum
Gerbera,
Amint lejjebb írtam, a tul. hányad vh. joggal terhelt. Eggyel. Ami szerintem elévült. Más vh. jog nincs, szerintem félreolvastál valamit.
Azért küzdök, hogy töröljék ezt a vh. jogot, mert akkor lesz egy tehermentes ingatlanom. Amit szeretnék egy felújítás után eladni.
Szóval, véleményed szerint, hogyan lehet a törlést elérni?
(C) - megveszed árverésen? Nem hinném, hogy 4%-ra rettenetes licitháború lenne...
(D) - csináltatsz a rokonnal egy meghatalmazást a vh eljárásra, és eljársz a nevében, amiben kell?
Már a 4 % is az övé.
Mikor jegyezték be a vh jogot?
Ja, csak egy tartozás van? Akkor amit drbj javasol: D. Ha ez sikertelen, akkor pedig C. Egyébként pedig vállaltad ezt, amikor foglalt vagyontárgyat vásároltál.
E' utánanéz hogy elévült e?
drbjozsef,
(C) jó lenne, ha a vh. kérő kérné az árverést. De nem kéri, hiába kerestem meg ezért már többször. A végrehajtó meg azt mondja, szerintem joggal, hogy őt köti a Vht. 139. § (1) bek.: ha a vh. kérő nem kéri az árverést, akkor nem tűzheti ki.
(D)-nél szerintem a meghatalmazást még talán-talán odaadná. Azzal lefuttathatnám a Vht. 41-et. A vh. kérő nem ismeri majd el az elévülést. Ekkor nem indíthatom meg a vh. megszüntetése iránti pert, mert nem vagyok sem ügyvéd, sem Ptk szerinti hozzátartozó, azaz nem járhatok el meghatalmazottjaként a perben (Pp. 65. §)
Ezért érdekel, hogy hogyan indíthatnék én magam pert.
Majordomus,
Elévült, ezt írtam az első hozzászólásban.
„Ezért érdekel, hogy hogyan indíthatnék én magam pert”
Te sehogyan. De ha magadnak tudsz szerezni meghatalmazást az adóstól, akkor ugyanígy egy ügyvédi meghatalmazást is kiénekelhetsz belőle.
A végrehajtást kérővel próbáltál már megegyezni, hogy némi lelépési pénz fejében észlelje és ismerje el az elévülés tényét, és ő maga kérje a végrehajtás megszüntetését?
Vagy: meghatalmazottként kérheted Vht. 82/A. § (6) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását. Ennek egyetlen előfeltétele, hogy az adósnak legyen bankszámlája, és az elévülés időpontját követően történjen rá inkasszó kiadása. Ilyenkor a bíróság nemperes úton is megszüntetheti a végrehajtást.
Gerbera,
Köszönöm. Megpróbálok újra beszélni az adóssal a meghatalmazások ügyében. A vh. kérőt már próbáltam, nem álltak kötélnek.
Gondolom már nem érdekeltek az ügyben és tojnak rá.
Az adóst tedd érdekeltté a meghatalmazás és az ügyvédi megbízás aláírása érdekében.
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem, hogy egy végrehajtási eljárásban a bíróság által kiadott végrehajtási lap alapján ugyanarra a tartozásra mennyi letiltás adható ki?
A bíróság 2010-ben végrehajtási lapot adott ki ellenem XXX bank kérésére tekintettel arra, hogy kölcsöntartozásom nem fizettem meg. Az 1.sz. végrehajtó az elrendelt végrehajtási eljárásban letiltást adott ki a jövedelmemre. Munkáltatóm a letiltást foganatosította. A letiltásban megjelölt összegek 2017-re lettek kifizetve a munkáltatóm erről engem írásban tájékoztatott. Ez teljesen rendben van.
2022-ben a 2. sz. végrehajtó ugyanerre a bíróság által kiadott végrehajtási lapra hivatkozva kiadott egy újabb letiltást, de itt már egy követeléskezelő céget jelölt meg végrehajtást kérőnek. Mint kiderült (erről tájékoztatást nem kaptam ) 2017 végén at 1,sz. végrehajtó iroda megszűnt a 2. sz végrehajtó kapta meg akkor az ügyet illetve 2017-ben történt egy engedményezési eljárás amelyben a követeléskezelő lett a végrehajtás kérő.
A 2. sz végrehajtó szerint azért történt az új letiltás mert az az engedményes tartozást tart nyilván és erre a tartozásra adott ki Ő újabb letiltást Ő az első letiltással nem foglalkozik.....
Jogos-e ilyen formában a második letiltás kiadása?
Köszönöm ez esetleges válaszokat.....
Az első letiltás befejeződött?
Tisztelt gerbera317 !
A munkáltatóm 2017 végén kiadott egy igazolást hogy az 1. sz. végrehajtó letiltásán szereplő összegeket ( tőke,kamat költségek ) teljes egészében levonta és elutalta
Ezt az igazolást a mostani 2. sz. végrehajtónak is elküldte 2022-ben.....
A végrehajtó és a járásbíróság is ( kifogás kapcsán ) ezt a kérdést meg sem említi és figyelembe sem veszi. A tömör válasz...." a jelenlegi végrehajtást kérő (engedményes ) tartozást tart nyilván ezért az újabb letiltás kiadása jogszerű ".....
Megjegyzem, hogy az 1. sz végrehajtó irodája már megszűnt (2017.12.31 napjával ) Innentől 4 év 7 hónapig hogy hol volt az ügyirat nem tudtam kideríteni közel egy év alatt...
„kiadott egy igazolást”
Nem lehetne ezt végrehajtói nyelven is? Ezt így nem tudom értelmezni.
gerbera317!
A 2. sz végrehajtónak (jelenlegi végrehajtónak) megküldte az általa levont összegekről szóló igazolást ( havi bontásban évekre visszamenőleg ) mennyit utalt a végrehajtást kérőnek és mennyit a végrehajtónak. A 2. sz végrehajtónak írt levelében megírta, hogy a kiadott letiltásban szereplő összegek valamint azok kifizetésig járó kamatok ki lettek számítva le lettek vonva és a megadott számlákra el lettek utalva.
Rövidebben... A munkáltatóm az állítja a végrehajtó megkeresésére, hogy az első letiltásnak eleget tett és a Vht-ben foglalt kötelezettségét teljesítette.
Tudod az egészben az számomra az a megdöbbentő, hogy a végrehajtó, de a bíróság sem állítja, hogy ez nem így van és a munkáltató esetleg rosszul számolt vagy mulasztott....
A második letiltás indoka és annak jogszerűsége csupán annyi, hogy az engedményes tartozást tart nyilván... Nincs összevetve az első letiltás során történt teljesítés és a végrehajtási lapon szereplő összeg többszöri kérésem ellenére sem....Ki lett adva a letiltás és kész...
Van ilyen. A munkáltató úgy számol, hogy már levonta a teljes tartozást - és nem von tovább. A bíróság szerint pedig nem vont eleget. A le nem vont összegre készfizető kezes lett.
Mi a kérdés?
„A második letiltás indoka és annak jogszerűsége csupán annyi, hogy az engedményes tartozást tart nyilván.”
Persze, persze...
Nem lenne egyszerűbb egyeztetni vele?
Kedves Kovács Béla Sándor!
Jól látod a problémám lényegét. Kicsit összefésülöm a dolgot de azt tudnod kell, hogy a munkaviszonyom folyamatos megszakítás nélküli azóta is a munkáltatómnál. Röviden...
1.
Az 1.sz bírósági végrehajtó a bíróság által kiadott végrehajtási lap alapján letiltást adott ki a jövedelmemre. A végrehajtás kérő XXX bank.
2.
A munkáltatóm 5 éven keresztül vonta a meghatározott összegeket ezután a levonást 2017. decemberével bezárólag befejezte mert az abban foglalt tartozás ki lett fizetve. Legalábbis engem erről tájékoztatott.
3.
2017-ben a bank engedményezte a tartozást YYY követeléskezelőre.
4.
2021-ben a végrehajtást kérő YYY követeléskezelő megkereste végrehajtót, hogy még további tartozást tart nyilván az ügyben és kéri az eljárás folytatását. Az 1. sz végrehajtó irodája 2017 végén megszűnt.
4.
A 2. sz végrehajtó aki az ügyet megkapta megkereste a munkáltatómat és a letiltással kapcsolatban, hogy miért szakította meg a letiltást..
5.
A munkáltatóm közölte a 2. sz végrehajtóval, hogy azért nem vont tovább mert az 1. sz végrehajtó által kiadott letiltásban foglalt összegeket teljes egészében levonta
6.
A 2. sz végrehajtó erre az engedményes YYY követeléskezelő nyilvántartott tartozására egy új letiltást adott ki.
Tisztelt KBS! Azt, hogy a munkáltatón nem vont eleget vagy rosszul vont le és nem teljesítette az 1.sz. letiltásban foglaltakat ezt sem a végrehajtó sem a bíróság nem állapította meg. Éppen ezt kifogásoltam meg, hogy ezt tisztázzam. A munkáltatóm hibázott vagy sem ?
Ezt a kérdést kerüli ki a végrehajtó és a bíróság is már egy éve... Csak azt hajtogatják, hogy a végrehajtás kérő tartozást tart nyilván ezért jogos a 2. sz letiltás kiadása. Tehát nem az az indok, hogy hiányos volt a munkáltatóm teljesítése...
Én csupán azt szeretném megtudni, hogy mi lett az 1. sz letiltás eredménye.. Valóban marad-e tartozás amit most követelnek vagy sem?
Üdv,
Keresném a 23/C. § * (2) bekezdésének magyarazatát vagy a tv-hez fűzött miniszteri indoklast. Valaki ki tudna segíteni? Előre is köszönöm!
„"23/C. § * (1) * Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza .....
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa."
”
„Valóban marad-e tartozás amit most követelnek vagy sem?”
Ezt mi ennyi adatból hogy tudhatnánk? Neked viszont minden adat rendelkezésedre áll, számold ki!
Ycal, mi a konkrét probléma?
Nem sok derült ki...
KBS:
Bocs kivsit hosszu lesz...
Egy elsőfokon meggyert és egy másodfokon elbukott elévülesi per a konkret problema...
Adott egy 2014-ben magánokiratban felmondott közokiratba foglat kölcsön és jelzálogszerződés es több írásbeli felazólítást küldött. Megindított elévülési per hatására, 7 év elteltével (2021-ben) kérte a jogosult a magánokiratban történt felmondás közokiratba fogalalását.
Arra hivatkozott, hogy mivel csak ettől az időponttól (a felmondástól számított 7 év elteltével) teljesültek a VH. záradék kiállításának különös fektételei Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdés , ezért 2021-ig az elévülést a Ptk. 327.§ (1) bekezdese alapján kell megítelni es csak 2021 után a irányadó a Ptk. 327.§ (3) bekezdése.
Elsőfok indoklás:
A maganokirati felmondás közokiratba foglalasa csak a jogosult érdekörében felmerülő dolog volt, kizárólag az ő döntesetől függött, ezért a felmondástól irányadó a Ptk. 327.§ (3) bekezdése.
Masodfok:
Helytadott a jogosult érvelésének, miszerint a "végrehajthato határozatot" a magánokirati felmondás 2021-ben történt közokirati tanusítása hozta letre es csak ezen időponttól irányadó a Ptk. 327.§ (3) bekezdése.
Magyarán magánokiratban törtent felmondás esetén a jogosultat megilleti az a jog, hogy kizarólag írasbeli felszólításokkal kitolja az elevules 5 eves hataridejét tetszes szerint, akar 20-50 evre, miközben az a joga is megvan,hogy bírósági eljáras nelkul barmikor "közvetlen" VH-t kezdeményezzen egy ténytanusítvány kiállíttatásával es a tartozaselismerést tatalmazó közokirat közjegyző általi zaradékoltatásával.
Emiatt erdekelne a Vht. 23/C. § (2) bekezdéshez füzött indoklás, mert mintha valahol azt olvastam volna, hogy ez a bekezdés az "adós védelme" miatt kerult bele a Vht.-be es nem azért, hogy a követeles "elévülését" befolyásolja.
(Nekem ez tipikusan a joggal való visazaélés tipikus esetének tűnik...
„"Joggal való visszaélés valósul meg, amikor egy jogalany a jogrend által számára biztosított alanyi jogát úgy gyakorolja, hogy az a jogrend egésze által szem előtt tartott értékekkel, célokkal ellentétes (elfogadhatatlan, célszerűtlen, igazságtalan) eredményre vezet. Tágabb értelemben joggal való visszaélésnek nevezzük azokat a helyzeteket is, amikor egy jogalany a jogrend biztosította valamely más pozícióját (valamilyen jogintézményt vagy jogszabályt) felhasználva állít elő olyan állapotot a maga számára, amely nem egyeztethető össze a felhasznált jogintézmény céljával és amely egyébként ellentétes a jogrend egészének alapértékeivel.”")
