végrehajtás kérdések

Tisztel Fórumozók!

Segítségüket szeretném kérni, egy árverésen licitáltam egy teremgarázs beállóra, mely adóérték-bizonyítványa teremgarázs árban lett megállapítva. Az árverést megnyertem, utána szembesültem vele, hogy ez egy 4 m2-es tároló, nem lehet autó parkolására használni.

Kifogást nyújtottam be a bíróságra, melyet elutasítottak, mert az eljárás szabályszerű volt. Megkerestem az önkormányzatot, akik kijöttek, megtekintették, visszavonták a kiadott adóérték-bizonyítványt és egy újat állítottak ki, mely most a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza. Ezt megküldték a végrehajtónak is, aki közölte, hogy ő ezzel nem tud mit kezdeni, csak a bíróság tud.

Kérdésem az lenne, mi a teendőm, hogy az árverés eredményét töröljék és a valós adatokkal új árverést írjanak ki?

Köszönettel,
Gyuri

Nincs rá jobb kifejezés: ezt beszopt@d.
„mi a teendőm, hogy az árverés eredményét töröljék és a valós adatokkal új árverést írjanak ki?”
Semmi. A kifogásodat már elutasították, az indoklását is ismered. Ezt az árverést már nem fogja megsemmisíteni senki.
Add el a szerzeményt, persze, te már valós adatokkal hirdesd.

Tisztelt gerbera317!

Tehát hiába az önkormányzat hibásan állította ki az adóérték-bizonyítványt, ezt visszavonta és kiadta a helyes bizonyítványt, akkor így minden rendben van?

A kifogást azért utasították el, mert a végrehajtó nem hibázott, ugyanakkor a helyes adóbizonyítvány alapján rosszul lett kiírva az árverés, hibás adatokkal. Az gondolom, hogy ezt az önkormányzat is elismerte a visszavonó határozatával. Így sincs esély, hogy töröljék az árverést és újat írjanak ki?

Jól sejtem, hogy a becsérték 50%-án szerezted meg az ingatlanilletőséget? Ez az 50%, hogyan viszonyul az új becsértékhez? Alatta van?

6Üdv!
Valaki legyen szíves és válaszoljon arra, hogy az mbvk-n fent lévő, rendes árverési hirdetményre kérhető-e a végrehajtótól aktiválás az árverési előleg elutalása után, egyáltalán aktivál-e a napokban megjelent gazdasági intézkedésekre való tekintettel? Egymásnak ellentmondó véleményeket kaptam különböző végrehajtó irodáktól ezzel kapcsolatban.

Köszönöm.

Árverési moratórium van, angyalvirág!

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A becsérték (2,5 M) 50%-án hirdették meg (1,25 M) és végül 3,3M lett a vége. Az új adóérték-bizonylaton 1,4 M szerepel most.

Köszönettel,
Gyuri

Esetleg az önkormányzattól lehetne kártérítést követelni. Szerintem a 2,5 és az 1,4M közötti összegre - de még így sem túl jók az esélyek. Aki ingatlant megtekintés nélkül vásárol, az elmlulasztja az elvárható gondosságot, ezzel maga is közrehat a kár bekövetkezésében.

Az önkormányzat illetékes osztályának kötelező megtekinteni a helyszínen az ingatlant? Szerintem nem, és nem is szokták. Hivatalos megkeresést kap a végrehajtótól, amiben az szerepel, hogy "teremgarázs autóbeálló". Megvan ennek az adatbázisban a helyben és adott időben érvényes átlagnégyzetméter ára. Ha erre állít ki értékbizonyítványt, nem hibázik, még csak gondatlanul sem jár el. Mondom, ha nem köteles megnézni, ezt nem tudom, csak nem hinném.
Ez esetben az önkormányzatnál nemigen van keresnivaló, sokkal inkább ott, ahol először nevezték el a 4nm-es tárolót teremgarázsnak...

Köszönöm a válaszokat!

Az önkormányzatnak ki kellene mennie megtekinteni, de nem szoktak. Második alkalommal kijöttek, visszavonták az első adóérték-bizonyítványt (erről kiadtak egy határozatot) és kiadtak egy új adóérték-bizonyítványt. Tehát, ha kellő gondossággal járnak el először, akkor nincs ez az egész.

A bíróság törölheti az árverést és kérheti a végrehajtót, hogy az új, valós értékkel írjon ki új árverést?

„A bíróság törölheti az árverést és kérheti a végrehajtót, hogy az új, valós értékkel írjon ki új árverést?”
Nem semmisítheti meg az árverést, mert a kifogás visszautasítása már jogerős (valószínűleg az). Egyébként a bíróság a végrehajtót nem kérni szokta, hanem utasítani.

Gyuri20,

A "kellene" fogalom talán nem teljesen a "kell" fogalom szinonímája. Én nem lennék biztos benne, hogy kötelességük kimenni (az, hogy kellene, olyan értelemben, hogy "jó lenne", az igen, abban egyetértünk).

Ők kaptak egy közokiratot, amin "teremgarázs" szerepel. Minek néznék meg? Egy önkormányzatnál - pláne városban, pláne a fővárosban - heti kismillió ingatlan adásvétel lehet, kell örökléshez kiállítaniuk ilyet, satöbbi. Szerinted, hány ember van erre? Kizárt, hogy ki tudjanak menni. Ráadásul egy teremgarázsnál tök feleslegesnek is tűnik : annak állapota nem változik úgy, mint egy lakásé a használattal. Simán bőven elég a piaci ár alapján adatbázisból belőni.

Aki a hibát elkövette, az az, aki a 4 nm-es tárolót teremgarázs autóbeállónak először elnevezte. Attól kellene (jó lenne?) kártalanítást kapni...

@drbjozsef: Láttál már "Megkeresés adó- és értékbizonyítvány megküldése iránt" elnevezésű iratot, amit a végrehajtók használnak?

Gondolom nem, mert akkor nem írogatnál ilyeneket:
„megkeresést kap a végrehajtótól, amiben az szerepel, hogy "teremgarázs autóbeálló" ”
„kaptak egy közokiratot, amin "teremgarázs" szerepel”

Grave7,

Nem, nem láttam. Ha hülyeséget írtam, elnézést. Megokosítanál?

Az ügyleírásnál az van, hogy a kérelmet előterjesztő adja meg az ingatlan adatait.

Akkor hogy került rá a teremgarázs? Vagy hogy került az árverési hirdetményre?

Azt ne mondd, hogy így van a tulajdoni lapon...

„Azt ne mondd, hogy így van a tulajdoni lapon...”
Hát de.

gerbera317,

Értem. Erre gondoltam én is - inkább ettől tartottam.
A közhiteles nyilvántartás alapján nyilván se a végrehajtó, se az önkormányzat felelőssége nemigen merülhet fel. Kivéve esetleg, ha tényleg van törvény, hogy az értékbizonyítvány kiállításához ki KELL menni a helyszínre. De persze még ez sem menti a licitálót - ha látatlanban is hajlandó licitálni (bár ő is közokiratnak számító adatok alapján), akkor kénytelen lesz viselni ennek kockázatát. Vagy legalábbis a nagyobb részét.

A tulajdoni lapon egészen biztos, hogy olyasmi áll, hogy x m2 "teremgarázs". A végrehajtó ezt foglalta le, és erről kért adó- és értékbizonyítványt, a megkereséséhez talán még tulajdoni lapot is mellékelt. Mivel az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, ezért a végrehajtó nem köteles ellenőrizni annak a valóságát. Jegyezzük meg, hogy ha a végrehajtónak másról (is) van tudomása, azt a hirdetményben feltünteti, például: 926 m2 "lakóház, udvar" megnevezésű lakóingatlan, melyen az adó- és értékbizonyítvány szerint egy 73 m2 lakóház áll. A végrehajtó helyszíni eljárása során megállapítást nyert, hogy a lakóházat évekkel ezelőtt lebontották, annak csak az alapjai látszanak az egyébként üres telken.
A PMH a végrehajtó megkeresésére kiállított egy (tehát nem "az") adó- és értékbizonyítványt egy abban a házban található x m2 teremgarázsról, oszt' jónapot.
KBS már megpendítette, és én is társulok azzal, hogy szó szerint idézem: „Aki ingatlant megtekintés nélkül vásárol, az elmlulasztja az elvárható gondosságot, ezzel maga is közrehat a kár bekövetkezésében.”

„A tulajdoni lapon egészen biztos, hogy olyasmi áll, hogy x m2 "teremgarázs”"
Amit lefoglalt az meg x/y arányú tulajdoni hányad.

Kedves fórumozók!
Testvérem a hét elején végrehajtási lapot kapott mely szerint közel 130.000ft, távközlési szolgáltatásból adódó tartozás miatt végrehajtási eljárás indúlt ellene. A mai napon újabb levél, melyben értesíti a végrehajtó, hogy a fizetésére letiltás került. Jelen helyzetben és munkájából adódóan, nem tudott az üggyel azonnal foglalkozni, de közben kiderült, hogy a tartozás elévült. Kérdésem az lenne, hogy ki állapíthatja meg az elévülés tényét? Kihez kell fordulni és milyen beadvánnyal? Maga a tartozás több mint 10 éves amit egy követeléskezelő megvásárolt, de tőlük egy levél sem érkezett.
A válaszokat elöre is köszönöm!

Ha a hét elején értesült a végrehajtásról, és ha a végrehajtható döntés kézbesítési vélelemmel lett jogerős, akkor a tudomást szerzéstől számítva 15 napja van rá, hogy - a végrehajtásban már felmerült költségek megtérítése mellett - ellentmondjon.
(Ha a kézbesítés sem volt szabályszerű, akkor nem kell a végrehajtásban már felmerült költségeket megfizetni.)

OFF bejegyzés

Pusztán a kíváncsiság vezérel az alábbi kérdésekben.

Tisztelt Fórumozók!

Első:

Az ingatlan elektronikus árverése a moratórium előtt ki lett hirdetve. A végrehajtást kérő és az adós megegyezése alapján az ingatlan árverésén kívüli eladás feltételei fennállnak. A vevő hogyan tudja megvenni az ingatlant, ha nincs személyes ügyfélfogadás a végrehajtónál?

Második:

Az árverezés sikerrel lezárul. A végrehajtó a Vht. 152.§.(2) alapján végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg. Kérdésem, ha nincs ügyfélfogadás akkor hogyan teljesíti az árverési vevő a felhívást?

A kérdéseimet a 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2.§.(4)pontjára alapozom amely szerint.." A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, ..

Az árverésen kívüli eladás vagy az árverésen történő vételt ilyen módon a kiadott Kormányrendelet megsértésével lehet csak megvalósítani nem?

Kérem a megtisztelő válaszokat igazán érdekelne a megoldás.

Annyira azért nem OFF. Megjegyzem, elfelejtetted a végén ON-olni.
Egyszerű: nem lesz 157. § szerinti ügylet, illetve majd csak a vészhelyzet vége után, feltéve, hogy a mostani árverésen nem kel el az ingatlan.
A Kr. 5. § (1) szerint a már kitűzött árveréseket meg kell tartani.
Vht. 142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait (...) kell alkalmazni.
132/G. § (3) A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg.
Nos, nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a végrehajtó a licitnapló lezárását követően mikor vagy meddig köteles megtartani az árverésnek a jegyzőkönyves részét. Jelen esetben a vészhelyzet végéig elhalasztja. Aki most vételi ajánlatot tesz, az úgy teszi, hogy tudja, hogy ha ő nyeri a licitet, akkor a pénze jó ideig benne fog állni a dologban.

Köszönöm gerbera317!

Közben olvastam a nagykommentár indokoló részét: .." „Elektronikus úton történt árverés esetén a teljes vételár megfizetésének végső határideje a sikeresen licitáló fél által a végrehajtónál aláírt árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától kezdődik. Ebben az esetben is fennállhat a jogorvoslat benyújtásának lehetősége, természetesen itt is ennek jogerős elbírálásához alkalmazkodik a végső határidő..”"

Azért felmerül bennem a kérdés, hogy amennyiben én korlátozva vagyok a Vht.157.§. szerinti eladásban és az ebből befolyó összeg meghaladná az árverésen felajánlott és nyertes licit összegét van-e alapja az árverés "megtámadásának" az árverési jegyzőkönyv aláírása után?

Talán így érthetőbb, hogy mit akarok kinyögni a magam hozzá nem értő módján. Tartozásom 14 millió forint. A végrehajtás kérővel megegyezem abban, hogy 12 millió forintot megfizetek akkor a tartozást megfizetettnek tekinti. Az összes tartozás ( végrehajtási költségek vh jutaléka ) 13 millió forintból kielégíthető. AZ árverés alatt az árverésen kívüli vevő nyilatkozik, hogy 14 millió forintot hajlandó adni az ingatlanért. Az árverés lezárul a győztes licit 11 millió foint. Van-e helye ezek után a részemről benyújtott jogorvoslatnak.

Nem akarok ügyeskedni ez a valós helyzet.

Azért, mert a végrehajtó nem vonja vissza az árverési hirdetményt a 157. § szerinti kérelem miatt, nem járhatsz sikerrel a végrehajtási kifogással. A bíróság is csak azt mondaná erre, amit én: a vevőd tegyen (tett volna) vételi ajánlatot a kitűzött árverésben. (Lehetőleg azzal a vételárral, amit veled kialkudott, de ő erre nem köteles.)