Munkajogi kérdések.

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
újabb elöl     új hozzászólás

tisztito # 2020.01.20. 19:42

Tisztelt jogifórum!
Lassan 2 éve dolgozom egy szolgáltató cégnél (szennyvíztisztító telepen). A munkabeosztás teljes munkaidőben (a teljes muknaidő mértéke napi 8 óra)történő foglalkoztatással. A munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg (ksz második rész 3. fejezet 35,36 pontja alapján).
Megszakítás nélküli munkarendben járok dolgozni, műszakonként 12 órás munkarendben. Kérdésem az lenne, hogy az ebédidő ledolgoztatása jogos-e?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.20. 22:48

Úgy érted, a munkaközi szünet munkaidő-e? Nem az.

Szomorú örökös # 2020.01.21. 05:27

tisztito

„Kérdésem az lenne, hogy az ebédidő ledolgoztatása jogos-e?”

Anno én egy lakatosipari magáncégnél dolgoztam. Belépéskor és kilépéskor le kellett húznunk egy kártyát a blokkoló óránál. A 20 perces reggeli idő alatt nem kellett a kártyát lehúzni, de a 40 perces ebédidő alatt igen és akkor ki is lehetett menni a sarki boltba kaját venni vagy akár autóval el is mehettünk gyorsétkezdébe, nem volt belőle gond. Az egy 8 órás munkakör volt, de ezt az összesen 60 percet ledolgoztatták velünk, mert reggel 7 órától délután 4-ig volt a munkaidő. És gyanús nekem, hogy ebben a kérdésben 2002 óta nem sok minden változott.

Smile10 # 2020.01.21. 18:07

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. A munkáltatómmal 2017-ben és 2018-ban született egy olyan megállapodás, hogy kifizetik a jogosítvány és egy tanfolyam árát ezért cserébe éveket kellett aláírnom. (Természetesen sikeresen levizsgáztam mindenből)
Benne van a megállapodásban, hogy a munkaköröm betöltéséhez szükséges, de viszont a munkakörömhöz nem szükséges ez és nem is lett új készítve.
Könyvelő ismerősömnek az az állás pontja, hogy ez a megállapodás jogtalan volt.
Fel szeretnék mondani, mivel a munkahely vezető olyan szinten elviselhetetlen lett, hogy nem lehet vele együtt dolgozni.
Kérdésem, hogy jogosan követelheti vissza a pénzt?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.21. 19:12

Kérdezd meg a könyvelő ismerősödet, szerinte miért lenne érvénytelen a szerződés! (A "csak" és a "mert úgy érzem" nem játszik.)

GyFÁ Ági1977 # 2020.01.22. 18:50

Kérném a következő linken olvasható kérdésre a munkajogi válaszokat:
https://www.jogiforum.hu/forum/16/153352

A válaszokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.22. 19:32

De hát erre már válaszoltak:

  • Ha folyamatos a keresőképtelenség, akkor a táppénzt nem váltja fel betegszabadság csak azért, mert az évszám változott.
  • Igen, hosszabb tartamú keresőképtelenség után elrendelheti a munkáltató az orvosi alkalmassági vizsgálatot, bizonyos esetekben nem is foglalkoztathatja anélkül a munkavállalót.
  • A keresőképesség, az orvosi alkalmasság különböző dolgok, még ha van is kapcsolatuk. Ha a munkavállaló keresőképes, a munkáltató kiadhatja - esetenként ki kell adnia - a szabadságát, ha alkalmas orvosilag, ha nem. (A munkavállaló kérésére akkor is ki lehet - esetenként ki kell - adni a szabadságát, ha keresőképtelen.)
GyFÁ Ági1977 # 2020.01.22. 21:13

Kedves Kovács úr!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Mi az oka annak, hogy a tavalyról bennmaradt szabadság napjainak kiadásáról szóló tájékoztató 7 nap esetében április 30-át, míg 10 nap esetében december 31-ét ír, mint kiadhatósági határidő?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.22. 21:29

Nem tudom, de mindegy is, mert egyik sem igaz. A szabadság nem vész el, amíg a munkaviszony fennáll, kiadható, sőt kiadandó.

DettiKis # 2020.01.23. 01:44

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg egy egyházi iskolában dolgozok, határozott idejű munkaszerződéssel tanév végéig.
Kaptam egy határozatlan idejű munkaszerződés lehetőségét egy állami iskolától,amit minél gyorsabban el kéne fogadnom.
A jelenlegi iskolám természetesen nem akar elengedni, ragaszkodik a tanév végéhez. Mivel egyházi iskola, így a "hagyományos" Munkatörvény vonatkozik rám, a szerződésen a 2012.évi I. tv. áll.
Ezek szerint ha nincs közös megállapodás (nem lesz), akkor semmilyen lehetőségem nincs a váltásra most?

wers # 2020.01.23. 05:14

„Ezek szerint ha nincs közös megállapodás (nem lesz), akkor semmilyen lehetőségem nincs a váltásra most?”

Természetesen lehetőség van, csak sokba kerülhet neked.

„(2) A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

(4) A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.”

GyFÁ Ági1977 # 2020.01.23. 13:06

Tisztelt Kovács úr!

Mélyen megtisztelt újbóli válaszával.

Megnéztem a férjem által a munkáltatótól kapott papírt, amibe a szabadságokról tájékoztatják. Az első papírt a kérdésemben idéztem. Ebben csak a napok száma és kiadási időpontja szerepel. Ma viszont kapott egy másik papírt (most postai úton). Ebben már részletezik is.

A szöveg a következő:
„Tisztelt ..... Úr!
Önnek a 2019. évben esedékes szabadság napjaiból 17 nap (136 óra) nem került kiadásra.
A Munka Törvénykönyve 123.§ (5) c) pontja alapján megállapítom, hogy a fennemlített napok kiadási határideje 2020. március 31.
A fennemlített napokból a 117.§ (1) j) pontja alapján Önnek 10 nap (80 óra) jár. Amelynek -a külön megállapodás miatt- a kiadási határideje a Munka Törvénykönyve 123.§ (6) bekezdése szerint 2020. december 31.
Amennyiben e határidőig nem válik a szabadság kiadhatóvá, akkor a Munka Törvénykönyve 123.§ (3) bekezdése szerint eljárva kiadhatóvá válást követő 60 napon belül a szabadság kiadásra fog kerülni.”

A szabadság kiadására vonatkozó szabályokban rejlő ellenmondások miatt szerepelhetett már az első munkáltatói értesítőben is két kiadási határidő? Vajon miért nem részletezték már akkor?

Ági

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.23. 15:28

Nincs a törvényben semmiféle ellentmondás. Hogy a munkáltató miről beszél, azt én nem is értem.

drbjozsef # 2020.01.23. 16:13

GyFÁ Ági1977,

Érdekess hely ez a munkáltató. Vagy a párod, mert úgy tűnik olyasmiket ír alá, amire nem emlékszik.

Megnézted, hogy a citált paragrafusok mit jelentenek?

Ezekből az alábbi derül ki :

  • párod kollektív szerződéss hatálya alatt dolgozik
  • párod külön megállapodást írt alá a munkáltatójával

Fogalmam sincs mit jelenthet az, hogy 17 napból 10 kiadható, hiszen a citált paragrafus a PÓTszabadságokról rendelkezik, ha nem lett kiadva, akkor az alapszabadság is jár természetesen.

Az egész iromány érthetetlen, a mondatok nem függnek össze benne, de önmagában értelmes is lehetne, de a kérdésben - aka nem kapta meg tavaly a szabadnapjait - lényegében indifferensek.

Ott kellene megkérezni, hogy mi a fene ez.

dellmai # 2020.01.25. 13:47

Rossz helyzetben levő cégnél a bérkifizetéseknek nem kéne privilegizáltaknak lenniük? Első a bér és utána jöhet minden más?

Nekem a jogi fórumon azt mondták hogy a bérek egy cégnél abszolút privilegizáltan kezelendőek. Vagyis, a cég legelsőként a bért kell kifizesse és utána jöhet minden más.

De ha ez így van akkor hogy fordulhat elő egy rossz helyzetben levő cégnél hogy épp a kiadásaira adósságaira hivatkozva nem fizet teljes bért?

Azt mondja csökkenő bevétele van, és abból kifizet ezt azt adósság hitel rezsi beszállítók stb és bérre már nem marad (elég)

De ennek nem úgy kéne mennie hogy csökkenő bevétel ide vagy oda bért fizet legelőször, az az abszolút elsődleges és ami marad a bérek rendezése után, abból fizet minden egyebet? Aztán maximum a „minden egyébre“ nem marad elég.

Mert itt pont fordítva van.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.25. 15:51

Szerinted ez jogi kérdés? (Kérdés ez egyáltalán?)

drbjozsef # 2020.01.25. 16:41

dellmai,

Nem hiszem, hogy ilyet itt olvashattál volna, legalábbis ebben a formában.

Az, amit írsz, így nincsen. Azzal keverheted, hogy felszámolási eljárás után a hitelezők kifizetésének törvény által kötött sorrendje van, és az elsők között szerepelnek a bérjellegű juttatások. Azt tényleg az elején ki kell fizetni, és egyéb hitelezőknek várniuk kell a sorukra, ha nem marad felosztható vagyon, akkor ők hoppon maradnak.

De egy működő cégnél egyáltalán nincs ilyen. Persze, törvény szerint kötelező határidőben fizetni a béreket, nem számít mire hivatkozik a munkáltató, de olyan törvényi kötelezettség, hogy ELŐBB a bérek, és utána a rezsi, meg bankhitel, meg ilyenk - na ilyen nem létezik.

GyFÁ Ági1977 # 2020.01.26. 20:42

„Nincs a törvényben semmiféle ellentmondás. Hogy a munkáltató miről beszél, azt én nem is értem.”

A törvény egyik része világosan fogalmaz, hogy a szabadság harmadát a cég gazdasági érdeke miatt át lehet vinni, vagy abban az esetben, hogyha egyéb okok miatt nem került kiadásra/kivételre. De ebben az esetben a folyóévről bennragadt szabadságot március 31-ig kell kiadni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a lehetségessé válástól számított 60 napon belül.
Erre jön a pótszabadság kérdése, amiről pedig lentebb részletesebben fogok írni.

„Érdekess hely ez a munkáltató. Vagy a párod, mert úgy tűnik olyasmiket ír alá, amire nem emlékszik.”

Emlékszik ő mindenre, csak eddig nem élt ezzel a lehetőséggel a munkáltató, mert nem volt annyi bennmaradt szabadsága. (max. az egybefüggőség miatt átcsúszó 2-3 szabadság)

„Megnézted, hogy a citált paragrafusok mit jelentenek?”

Igen! Pont ezért nem értettem először pontosan miért van ez.

„Ezekből az alábbi derül ki :

  • párod kollektív szerződéss hatálya alatt dolgozik
  • párod külön megállapodást írt alá a munkáltatójával

Fogalmam sincs mit jelenthet az, hogy 17 napból 10 kiadható, hiszen a citált paragrafus a PÓTszabadságokról rendelkezik, ha nem lett kiadva, akkor az alapszabadság is jár természetesen.”

Igen! Van kollektív szerződése a férjemnek.

A levél, amit a párom kapott, az két részre osztja a kiadhatóságot. 7 nap esetében március 31 (amennyiben ez nem valósulhat meg, akkor a szabadság kiadhatóvá válását követő 60 napon belül adja ki), a másik a 10 nap életkori pótszabadság, aminek a kiadási határideje a külön megállapodás okán december 31 (amennyiben ez nem valósulhat meg, akkor a szabadság kiadhatóvá válását követő 60 napon belül adja ki)

Az utolsó mondatuk az egész levélre és nem csak a 10 napra vonatkozik természetesen.

Megjegyezném, hogy a cég munkaügyi képviselőjével ma összefutottam a boltba és beszélgettünk vele. (Egyébként is jóban vagyunk vele) A beszélgetés közben felvetettem ezt a kérdést, aztán délután rám írt és ő is részletezte, ill. pontosította a leírtakat.

drbjozsef # 2020.01.26. 20:54

Hát igen, az apró részletek.
Így érthető, akkor nincs is probléma.

Szasza91 # 2020.01.27. 14:04

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségetek kérni a következő eset kapcsán:

2018-ban munkáltatómmal határozatlan idejű munkaszerződést kötöttem, határozott idejű munkaköri leírással. (Ez utóbbi azért jött létre, mert projektekben dolgozunk, és a projektet meghatározott napig be kell fejeznünk)
Ezzel nem is lenne gond, ha idén nem kapom kezembe az éves szabadságról szóló tájékoztatót, mely szerint 15 nap szabadságom van. Ez határozott idejű munkaszerződés esetén időarányosan megfelelő lenne, de a szerződésem határozatlan idejű!

Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben a munkáltatónak hogyan kellene eljárnia a szabadságolás kérdéskörében?
Véleményem szerint, a törvény által meghatározott alap és pótszabadsággal kellene számolni, hiszen a szerződés a mérvadó és nem a munkaköri leírás.
Köszönöm a hozzászólásokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.27. 16:20

Egyes munkáltatók rendkívük kreatívak.

vk727 # 2020.01.27. 23:23

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy mennyi szabadság fölött rendelkezik egy munkavállaló? Olvastam valahol hogy max 7 nap fölött dönthet és 2 részletben veheti ki maximum. Abban az esetben ha már ebben az évben két alkalommal 1-1 nap szabit kivettem akkor a maradék öt nap fölött nem rendelkezhetek kötelező érvényűen a munkaadó felé? Köszönöm a választ előre is!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.28. 06:34

Ez egy jó kérdés.
Nem akarja a munkáltató akkor kiadni, amikor kéred?

Szerzetes # 2020.01.28. 21:39

Udvozlok mindenkit!

Egy kis segitseget szeretnek kerni.
Hivatasos szolgalati jogviszonyban allok,2008.06.16. ota.
Elotte 6 honap sorkatonai szolgalatot lattam el + 2 ev 4 honap szerzodeses katonai szolgalatot is.
Ez evi parancsomon a szolgalati idopotlek meghatarozasahoz a 2005.08.10 datumot irtak.
1.kerdes
A munkaltatom helyesen szamolta-e az eveimet?
A sorkatonasag es a szerzodeses katonasag ideje beleszamithato-e hivatalosan a szolgalati idobe?
2.kerdes.
Ha igy helyes minden akkor 2020.08.10. idoponttal jogosul vagyok a 100%-os szolgaliti idopotlekra?Szeptembertol a fizetesem reszet kell kepezni az osszegnek?
Ez csak azert fontos mert tobb kollegamat is a penzugyunk elkuldte ilyen esetekben mert allitolag nem az adott evben es honapban!!! hanem kovetkezo ev januarjatol kaphato a szolgalati idopotlek,hivatalosan!!!
Erre en talaltam bizonyitekot a neten.
Segitseguket elore is koszonom!

zotyka81 # 2020.02.02. 20:11

Üdvözlök mindenkit!
Kérdésem a következő lenne: Ha a munkáltatóm átvert a bejelentésemmel(8-óra helyett 6 órába vagyok bejelentve)
és most hogy kézbe kaptam az adóbevallás tervezetet,és aláírom azzal nyugtázom, hogy részemről is rendben van a dolog, vagy utólag számonkérhetem a dolgot?
Sajnos több dolog is van ami miatt fel szeretnék mondani a cégnél, de első körben szeretném ha ez békével mehetne, viszont tartok tőle hogy a főnököm ahogy tudja meg fogja nehezíteni a távozásom, és arra szeretnék felkészülni, ha így lesz, és ne adj isten jogi útra kényszerülök, fel tudjam róni.