Tisztelt szakértő!
Érdeklödnék hogy kell e akkor adóznom, ha magyarországi lakásomat kiadom albérletbe 50e forintért és ausztriába meg kiveszek egy másikat 560euroért ahol is életvitel szerüen élek tovább.
Ekkor elvileg nem keletkezik bevételem, vagy igen?

Zoltanuss

Köszönöm szépen a választ

Üdvözlettel Veci

Veci,

annyira azért nem egyszerű. Az adó 15%, illetve idén még (jövőre talán nem) plusz 14%, ha évi 1millió feletti jövedelmed lenne. Ha tényleg jelképes a bérleti díj, akkor persz ez nem játszik.
Amit Zoltanuss mondott, a 10% költséghányad az egyik lehetőség, de van tételes elszámolás is, és nem mindegy, melyiket választod. Ha a közüzemi mérőórák a Te neveden vannak, akkor a lakó által megfizetett fogyasztás is bevételnek számít (hiszen elvileg neked adja, és te fizeted be, függetlenül attól, hogy valójában hogy történik) - ilyenkor a tételes sokkal olcsóbb.

De abban igaza van Zoltanussnak, hogy ez egy nagyon vékony jég, amire lépni akarsz. Persze, a szerződésben kiköthettek mindenféle lelépési pénzt, hogy utólag fizet, ha mégse venné meg, meg ilyenek, de ha végül összecsomagol és eltűnik, akkor neked kell pereskedned, és az se gyors, se olcsó nem lesz.

Ilyenbe én is csak akkor mennék bele, ha egy nagy kerek összeget foglalóként lerakna ügyvédi letétbe, azt lelakhatja, azalatt vegye meg, és akkor beszámítjuk. De még ez is kockázatos, mert ha lelakta az összeget, és kellően rosszhiszemű és a jogait és a kilakoltatási ügymenetet is ismeri, akkor még évekig tud bent lakni, több milliós közüzemi hátralék felhalmozásával.

Jól gondold meg.

Olvasnivaló :

http://csorbadaniel.com/…-adozasarol/

Illetve megkeresheted a NAV oldalan a 10.sz füzetkét, abban van összefoglalva az adozas.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

T. Veci !
Az élted legrosszabb üzlete felé haladsz !
Ad ki másnak üzleti alapon. A vágyakból soha sem lesz realitás.
Egy lakóingatlan megvásárlásának a feltétele a fizető képesség. Jobb az ilyen mesét, hogy majd megvesszük nem meghallani.
Az adó egyébként 0,9 x 15 % aza 14, 4 %.

Tisztelt szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy lakóingatlan albérleti szerződéssel történő kiadása esetén van-e személyi jövedelemadó kötelezettség?
Az ingatlan addig lenne albérleti szerződéssel kiadva, amíg az albérlő a lakóingatlan megvásárlásához szükséges feltételekkel megvenné az ingatlant.
Tekintettel arra, hogy vételi szándék áll fenn, de annak lebonyolításáig az ingatlant bérelné (jelképes összegért) a rezsi költségek megfizetése mellett.
Kérem jelezze az ide vonatkozó előírást, és ha kell szja-t fizetni!
Köszönettel: Veci

Üdvözlettel Veci

"a.a nemet törveny szerint? (az allando lakhely, illetve munkaviszony es a nemet adofizetesei kötelezettseg okan), avagy
b.a magyar törveny szerint, azaz az ingatlan helye szerint hatalyban levö adotörveny szerint?
c.van e mod arra, hogy az ingatlan tulajdonosa ilyen esetben a kedvezöbb adozasu törvenyt valassza?
d.ha magyar törveny szerint kell adozni, akkor - NOLGI levelre utalva - "a kulfoldi lakhatasi koltsegek valoban szembeallithatok magyarorszagi bevetelekkel ugy, hogy az 0-ra csokkenti az adoalapot?" Erre az esetre van külön adatlap? Mi ennek a szama?"

1. Ingatlan fekvésének helye szerint kell adózni (tehát Magyarországon).
2. Az adózás nem választás kérdése.
3. Nem a lakhatási költségek, hanem az általad bérbe vett lakás bérleti díja vonható le (Szja t. 16. § (5) bekezdés. Nincs adatlap.

Innersea,

szerintem a jövedelem keletkezésének helyén kell adózni, vagyis itt, Magyarországon, a magyar törvények szerint. De nem vagyok benne biztos, laikus tanács legfeljebb annyi, hogy írj egy emailt a navnak, szerintem az a biztos, amit ők mondanak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Animilka,

Ha a lakás ingatlan nyilvántartási bejegyzéséhez benyújtott szerződésben visszterhes átruházás van, akkor szerintem levonhatod az értékcsökkenést. Az ingatlan megvételéhez kaptad legfeljebb ajándékba a pénzt (bár az jobb lett volna ilyen szempontból, ha előbb a Te számládra utalják át, és Te onnan tovább, bár tudom, hogy ez plusz költség lett volna, de nem sok, normális banknál felső limit van a tranzakciós adóra).
Bár én laikus olvasó vagyok, szóval ez nem jogi tanács.

(egyébként szerintem rosszul olvastad az écs-t, mert örökölt ingatlannál lehet vele számolni, csak ajándéka kapottnál nem)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Beadtam egy kérelmet egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása iránt. Sajnos a kérelmet elutasították, arra hivatkozva, hogy van ingatlanom, ami hasznosítható vagyonnak számít és emiatt nem vagyok jogosult. A szóban forgó ingatlant 14 éve örököltem az édesapám után özvegyi joggal (édesapám 2. felesége) és az ingatlan 1/2 részén lévő haszonélvezeti joggal terhelten (apai nagymamám). Az özvegy azóta is ott lakik, emiatt eladni nem tudom. A hivatal csak a nagymamám 1/2 részén fennálló haszonélvezeti jog értékét vonta le az ingatlan értékéből. Az ingatlan értékeként a hagyatéki végzésben szereplő összeget vette figyelembe, ami 14 évvel ezelőtt volt. Nem vette figyelembe, hogy az esetleges eladáskor az özvegyet is ki kell fizetnem.
Véleményem szerint nem hasznosítható az ingatlan, mivel életvitelszerűen lakik ott az özvegy. Lakottan és kétszeres haszonélvezeti joggal terhelten senki nem veszi meg. Jogos-e az elutasítás?

Tisztelt Szakertö!

NOLGI 2016.11.21 en küldött kerdesehez kapcsolodoan kernem tanacsat az ingatlanok berbeadasat erintö adozas rendjere vonatkozolag az alabbiak szerint.

2016-ban letesitettem hivatalos, bejelentett munkaviszonyt Nemetorszagban. Allando bejelentett lakohelyem is itt van. A munkaltato a nemet törveny szerint fizeti a jarulekokat, ennek megfeleöen nemetorszagban van az adozasi illetösegem, azaz az adofizetesi kötelezettseget itt fogom teljesiteni.

Lakasomat Magyarorszagon berbe adtam. Ha jol ertettem NOLGI levelet, ebben az esetben az ingatlan berbeadas utani adozas az ingatlan helye szerinti törvenyek szerint törtenik. (Nemetorszagban, azonban kaptam ettöl ellentetes velemenyt, miszerint az itteni törvenyek szerint kellene bevallanom, es adoznom. (Elvalhat ebben az esetben a bevallasi es az adozasi kötelezettseg? Azaz mind a ket tagallamban be kell-e vallani, de a kettös adozast elkerülve csak az egyikben kell adozni!)

Tehat ebben a specialis esetben, akkor melyik tagallam törvenye szerint fog az ingatlan adozni?

1. a nemet törveny szerint? (az allando lakhely, illetve munkaviszony es a nemet adofizetesei kötelezettseg okan), avagy
2. a magyar törveny szerint, azaz az ingatlan helye szerint hatalyban levö adotörveny szerint?
3. van e mod arra, hogy az ingatlan tulajdonosa ilyen esetben a kedvezöbb adozasu törvenyt valassza?
4. ha magyar törveny szerint kell adozni, akkor - NOLGI levelre utalva - "a kulfoldi lakhatasi koltsegek valoban szembeallithatok magyarorszagi bevetelekkel ugy, hogy az 0-ra csokkenti az adoalapot?" Erre az esetre van külön adatlap? Mi ennek a szama?

Szabadna kernem a hatalyos jogszbalyban erre az esetre vonazkozo jogszabalyhelyek megjelölesere?

Elöre is köszönve valaszat.

Üdvözlettel:
G

Érdeklődöm, hogy abban az esetben elszámolható-e értékcsökkenés ha valaki vásárolt egy lakást, a vételárat a szülők utalták át (az adásvételi szerződésben ez nem szerepelt, csak az hogy milyen számlára kell a vételárat átutalni) és ezt követően kiadja a lakását?
Most bukkantam rá a nav GYIK oldalán hogy ha valaki ingyen (örökléssel, ajándékozással) jut ingatlanhoz, akkor nem számolhat el écs-t.
Vajon erre ráhuzható, büntethet ezért a nav?
Köszönöm,
Judit

drbjozsef
Az is egy erény, hogy valaki beismeri a tévedését. Részemről meleg kézfogás érte.
Egyébként meg: az ember egész életében tanul.

:-) Bárcsak lenne ilyen szabály!

Tiszteletem!
Köszönöm előző kérdésemre küldött válaszát.Lenne még egy kérdésem: Hitelből vásárolt lakás bérbe adása esetén, ha a bérleti díj kisebb, mint a hitel törlesztő részlet kell-e adózni a bérleti díj után?
Köszönettel: szigege

big_tits

Ma jelent meg egy cikk a nemrég boncolgatott témában :

http://adozona.hu/…_ehot_7ZV3AZ

Úgy látszik én tévedtem, bocsánat, ha valakit megtévesztettem.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Jogmese,

az értékcsökkentést időarányosítani kell, ez biztos, hogy szökőévben kell-e máshogy számolni, azt nem tudom, én a magam részéről azt hiszem 366-tal fogok számolni. Mondjuk még meg kell gondolni, hogy ha elszámolod az écs-t, akkor utána annyival csokkenteni kell a bekerulesi erteket a lakas eladásakor, meg nem tudom melyik a jobb. Elvileg mind1, ugyanannyi az ado.

A kozjegyzoi dijban nem vagyok biztos, de en szo nelkul elszamolom, nem csak kikoltozesi zaradek, hanem az egesz szerzdest ellenjegyezte. Ez a lakaskiadassal jaro koltseg, a konyvelo azt mondta, ami a lakaskiadas erdekeben merul fel koltseg, az elszamolhato.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Nolgi

Igen, jól gondolja.

Tőlem az angliai számlákat kérték, ami ott egy sorszámozott papirdarab volt, de simán elfogadták.

Én személyesen intéztem, így a papírozását nem tudom.

Kedves Szakértők!

A bérbeadott lakás után elszámolható költségekkel kapcsolatban lennének kérdéseim.
Egyrészt a közokiratba foglalt Kiköltözési nyilatkozat közjegyzői díját el lehet-e számolni költségként?
Másrészt jól értem, hogy az écs-t a kiadott napok után arányosan lehet elszámolni, azaz ha 10.20-tól adom ki a lakást, akkor 12+30+31=73 napra? Szökőév lévén 366 nappal kell számolni?

Köszi a választ!

Tisztelt szakertok!

Az Egyesult Kiralysagban elek kozel 5 eve, itt folytatok jovedelemszerzo tevekenyseget itt fizetek utana adot, habar a TB-bol kijelentkeztem es semmilyen jovedelmem Magyarorszagrol nem szarmazik, nem toltok Magyarorszagon tobb, mint 3 honapot evente, megis van allando lakcimem, ahova csak en vagyok bejelentve. 2017 januar 1-jetol szeretnem kiadni a lakasomat. Ha jol ertem az eddig leirtakat, akkor az adoalap kalkulacioja az alabbiak szerint tortenik: bevetelek (alberleti dij+rezsi) – koltsegek (rezsi) – ertekcsokkenes es 10% koltsegaltalany vagy teteles koltsegelszamolas adja a 14%-os szemelyi jovedelemado alapjat. Ha jol ertem engem a fenti feltetelek miatt az EHO nem erintene. Ellenben Angliaban alberletet fizetek, amelynek az osszege boven meghaladja a magyarorszagi ingatlanbol szarmazo jovedelmemet. A kerdesem arra vonatkozik, hogy a fenti feltetelezeseim helyesek-e es valoban szembeallithatom a kulfoldi lakhatasi koltsegeimet a magyarorszagi bevetelekkel ugy, hogy az 0-ra csokkenti az adoalapomat. Ha van erre lehetoseg, akkor milyen dokumentumokat kell az adohatosagnak es milyen hataridovel elkuldenem. Megfelelo lehet-e a kulfoldi alberleti szerzodes es a bankszamlakivonatok masolata, ami igazolja, hogy onnan fizetem a kulfoldi alberlettel kapcsolatos kiadasokat.

Valaszukat elore is koszonom!
Udvozlettel:

Nolgi

Követendő példa. Németországban nem adóztatják 1 db lakás bérbeadását. Elismeri egy fajta jövedelem, nyugdíj kiegészítésnek. Sokan öröklik szülei, hozzátartozóik ingatlanát. Az államnak érdekében áll, hogy ezt legálisan, tisztán bérbe adja, adó nélkül. Mikor jön erre rá a Magyar Állam?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

drbjozsef

„Ezert szerintem elegge logikus, hogy ezt ne lehessen megtenni”
Pedig meg lehet tenni. Teljesen törvényesen. Örülj neki. Használd ki a lehetőséget. Hidd el, semmi bajod nem lehet belőle.

kedves big_tits,

nem kioktatas, ha targyi tevedes van azt ki kell javitani.

En elfogadom, hogy neked van igazad, es igen, egy internetes oldalrol vettem a forrast. Sot, ket konyvelo ismerost is megkerdeztem errol, es mindketto nagy szemeket meresztett ram, hogy nem hallott meg ilyenrol, marmint hogy az EHO hatar az ingatlankoz kotodne (hasznaljuk ezt a vonatkozik ige helyett).

De megmondom, miert fogadtam el, es miert tartom meg mindig kiskapunak. Egy nagyobb erteku ingatlannal, amelyet jelentosebb osszegert lehet berbeadni, eleg sok penzt lehet sporolni azzal, hogy tobb tulajdonos kozott dobjuk szet a jovedelmet. Mivel az ajandekozas illetekmentes egyenesagu rokonok kozott, ha van nagykoru gyermeked, vagy felmenod, eleg konnyen lehet sporolni az EHO-val.

Ezert szerintem elegge logikus, hogy ezt ne lehessen megtenni, van ezen kivul eleg logikatlan hulyeseg is az adotorvenyekben, amelyek megsem adnak kiskaput.

De lehet, hogy en nem latom ezt jol, es van valami mas.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef 2016.10.04. 07:22

„habfarago, azért lásd be, ez egy elég eccerű kiskapu lenne”
Dr Úr. Nem kiskapu. Így rendelkezik (alapesetben) a törvény.
Az általad beollózott idézet tárgyi tévedést tartalmaz. Az idézet kreálója pedig nem szakember, hanem egyszer szakember mellett állt a buszmegállóban.

„Az évi 1M Ft-os EHO mentes jövedelemhatár az ingatlanra vonatkozik, nem a tulajdonos(ok)ra.”
A jövedelemhatár nem a jövedelemre vonatkozik? Hát még ilyet? Ki érti ezt?
Dr Úr! Beton keményen állítom, hogy a jövedelemhatár a jövedelemre vonatkozik. A nevében is benne van... Miért is kiskapu, ha Habrafogo a saját jövedelmét a saját adóbevallásában szerepelteti, Habrafogoné meg szintúgy a sajátjában? Miért is kéne másképp? A nevében is benne van... Személyi, személyi, személyi....jövedelemadó bevallás.

„...hiába osztják el a bérbeadásból származó jövedelmet...”
Hát még ilyet? Nem osztják el!!!!! Külön-külön saját jogon szerzik a tulajdoni hányaduk arányában. Egy szerződésben 2 bérbeadó és 1 bérlő szerepel.
Az általad említett NAV-os program - ÁNYK - pedig kifogástalan. Lehet vele ellenőrzést is végezni és automatikusan is ellenőriz pl. nyomtatás előtt. Csak úgy lehet elrontani vele a kitöltést, hogy rossz adatot írsz bele.
Elnézést a kioktató hangnemért, nem akarnálak megsérteni.

habfarago

Ha még nem késő.
A Te elképzelésed a helyes. Feltételezem magánszemélyként adtok bérbe. Én hosszabb távon az órákat a bérlő nevére íratnám. Nincs vita: mi miért mennyi. És nem növeli a bevételeket. Az átalányt nem szokta piszkálni a NAV.
Az évi 1M Ft-os EHO mentes jövedelemhatár mindkettőtőkre
külön-külön érvényes.

Igen, figyelembe lehet venni.