Sherlock
„ha csak készpénzes számláid vannak, akkor külön nem is kell bevételi nyilvántartást vezetned”
No ez sem igaz, ugyanis ebben az esetben is kell nyilvántartást vezetni mindamellett, hogy magát a bizonylatokat (számlákat) is meg kell őrizni a NAV által megadott időpontig.
Az a baj, hogy az ember ilyenkor hagyhatná a hülyeséget szó nélkül - az engem még csak nem is zavarna, hogy azt gondolod te tudod jól -, de akkor mikor idetéved valaki, látja a helytelen választ, majd a cáfolat hiányát ezért azt gondolja, hogy helyes - ez még már nem tetszik, mert elég sok helyen hivatkoznak a fórumra.
(3a) * A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Sherlock
Elismerem tévedtem ebben a kérdésben!
De valljuk be, ha valaki nem szünetelteti soha a vállalkozását, akkor az általad írtak is értelmetlenek - még ha igaz is - mivel ha minden hónapban befut az államkasszába a havi fizetendő összeg, akkor miért is lenne érdekük, hogy belekössenek egy ilyen pontba:
„Ha nem csak készpénzes számláid vannak, a bevételi nyilvántartáson viszont csak a számla kiállítása szerepel, az meg teljesen értelmetlen, mert nem felel meg a Kata tv. 12. § (3) bek. követelményeinek, így mulasztási bírsággal bármikor bírságolható vagy.”
Nekik az a lényeg, hogy havonta fizess, a többivel szerencsére nem nagyon foglalkoznak és békén hagynak. Én akkor láttam legjobban, hogy tökéletesen döntöttem KATA ügyben, amikor az első KATA éves adóbevallásomat készítettem. Ez már valóban majdnem „söralátét”. :-)
Arra figyeljetek oda, hogy míg a bevétel számolás pénzforgalmi szemléletű (a 2019 decemberében kiállított, 2020 januárjában kifizetett számla a 2020-as bevételt növeli), addig az ÁFA alanyi adómentesség esetén a számla kiállítási dátuma számít. Azt a számlát amivel a 12 milliós göngyölített értéket átlépem már ÁFA-val kell kiállítanom, be kell jelentkeznem ÁFA körbe, bevallást kell csinálnom.
2017. évi CXXVII. törvény 188§
"Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege"
Most látom, nyertem. :) A címem tudod, Doktor Úr.
Várjunk, várjunk.
Én azt mondtam : lesz.
Idő kérdése.
Nyilván azért fogadtam rá, mert egyszer, biztosan lesz.
Én kivárom. :)
Prókátor duma.
Miért lenne az?
Rögtön ugyanez volt a válaszom akkor is.
Egyértelműen az volt a fogadás tárgya, hogy most, a jövő évre nézve szigorítják-e a KATA feltételeit. Arra írtad, hogy "fogadnék, de lesz", nem pedig valami bizonytalan jövőre.
A válasz úgymond ráutaló magatartása („Legyen kettő, és akkor vegyük bele a 80 nyugdíjkorhatárt is. Mindkettő csak idő kérdése... :D”) nem volt elég egyértelmű, hogy a "lesz" ige jövőre vonatkozik, közeli vagy távoli mindegy...
Vagy benne volt a KATA szabályok változtatásának tervezetében a nyugdíjkorhatár emelés is? :)
Ez szerintem handabanda :)
Kié? Az enyém? :)
Akkor még egyszer hagy kérdezzem meg : a nyugdíjkorhatár emelése is benne volt abban a törvényjavaslatban?
Sziasztok!
KATÁ-s egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújtok belföldön, EU-ban és EU-n kívül egyaránt, cégek számára. Alanyi adómentes vagyok. Az ÁFA törvény értelmében mindhárom esetben a szolgáltatásnyújtásra fordított adózás érvényes, vagyis az ÁFÁ-t a megrendelő cég fizeti be abban az országban, ahol a telephelye van.
Jól értelmeztem a törvényt?
Köszönettel:
Szandra
Kovács Alexandra egyéni vállalkozó, Budapest
Nem jól értelmezed. Nem fordított áfával, hanem alanyi mentesként számlázol. Belföldön/vagy nem adóalanynak kiállított számlán nem azért nem lesz áfa a számlán, mert fordított áfát alkalmazol, hanem mert alanyi mentes vagy. Ráadásul ha EU-ba és harmadik országba is állítasz ki számlát, akkor áfa bevallást is be kell nyújtanod (jelölnöd kell a bevalláson, hogy mentes státsu mellett adófizetési kötelezettség keletkezett) + az EU szolgáltatásnyújtásról összesítő jelentést kell beadnod. Arra is figyelj, ha neked állítanak ki számlát EU-ból vagy harmadik országból meg kell fizetned az áfát (levonni nem tudod).
Tisztelt Szakértők/Kedves segíteni tudó társaim!
A felől érdeklődöm, hogy ha az üzletem (büfé) bezár (tekintve a mai helyzetekre), tehát megszűnik az egyetlen bevételi forrásom, fizethetem-e tovább a KATÁs járulékomat? Erre azért lenne szükségem, mert 1 éven belül babatervezésbe vágnánk bele, amihez nélkülözhetetlen a biztosítottság.
Naívan azt gondolnán örül az állam mindenféle adó befizetésnek, de találkoztam már érdekes bürokratikus dolgokkal eddig is...
Válaszokat előre köszönöm!
B.T.Andrea
Amíg nem szünteted meg a vállalkozást, addig nem hogy fizetheted a KATÁ-t, hanem köteles vagy fizetni.
KBS
A napokban olvastam utána és lehet szüneteltetni a KATA vállalkozást is. Akkor arra az időszakra én úgy tudom, hogy azt a bizonyos egészségügyi szolgáltatási díjat fizeti (talán havi 7701 Ft), mert különben nem lesz TB ellátottsága.
Ha szimplán megszünteti, akkor viszont 2 évig nem lehet ismét KATA-s a vállalkozás. Én ezt legalábbis így tudom, tehát megfontolandó, hogy csak szüneteltetés legyen.
Egyéni vállalkozást nem lehet szünteltetni. Talán kevered a katás bétével. De mindegy is, mert nem azt kérdezte, hanem épp az ellenkezőjét.
KBS
„Egyéni vállalkozást nem lehet szünteltetni.”
Hát ez az, amit nagyon rosszul tudsz, de sebaj.
„2017. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése legalább egy hónap és legfeljebb két év lehet. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni.”
Nekem ne internetes tartalmakat idézgess, hanem hivatkozd meg a pontos jogszabályhelyet!
Egyébként ismétlem: mindegy, mert éppen nem ezt kérdezte.
(KBS, 2012. évi CXLVII. törvény, 8.§ (9) d. pont)
Bár nem ezt kérdezte a kérdező, de én is ráfűznék, nehogy rossz megoldást válasszon : HA esetleg kénytelen szüneteltetni a vállalkozását, akkor fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatói járulékot. FONTOS, hogy ez nem teljes értékű TB járulék, aki ilyet fizet az egy csomó állami támogatásra nem jogosult (Pontosan nem tudom, de bizonyos CSOK, asszem a babaváró hitel, és a GYES/GYED/GYÁS/CSED közül sem mindegyikre). Ha pont a baba miatt kellene biztosítottnak lenni, akkor érdemes utánaolvasni, és lehet még az is jobb megoldás ennél, ha bejelenti egy ismerős a saját vállalkozásába alkalmazottnak (ez persze költséggel jár, de hosszabb távon megérheti).
Esetleg javasolnám a kérdezőnek, hogy keressen egy TB-vel kapcsolatos topikot a "munkajog, foglalkoztatás" topikcsoportban. Van néhány, ahol nem azonnal, de TB szakértő válaszol.
KBS
„Nekem ne internetes tartalmakat idézgess, hanem hivatkozd meg a pontos jogszabályhelyet!”
Én nem jogszabályok között ragadok le, hanem magát a való életet figyelem. Van egy olyan ismerősöm, akinek a tevékenysége eléggé bizonyos idényhez kötött, ami általában szeptember közepétől április közepéig tartott kerek 7 hónapon át. Ő special éppen így csinálta hosszú éveken át, hogy amikor az idény volt, akkor aktív vállalkozói státuszban dolgozott, amikor pedig nem volt idény, akkor szünteteltette a tevékenységét, mert megtehette. Nyilván akkor szerinted a NAV volt a hülye, hogy hagyta neki, mi?
De mivel nagyon szépen kérted, megteszem neked! :-D
„2009. évi CXV. törvényaz egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről, 18. § (1)
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Nem ugyanazt a jogszabályhelyet hivatkozzátok. Melyik a jó?
KBS
Én idéztem is, nem csak hivatkoztam. :-)