wers
2016.10.27. 12:26
Igen, engedélyköteles. Nagy a valószinüsége, hogy a szomszédok nehezményezni
Építési engedély
Nilami
#
2016.10.27. 12:59
Én is ettől tartok. Csak nem tudom a nehezményezés miben nyilvánul meg... Megbüntetnek és bevállalom, engedélyezési kérelem. De, ha netán bontás?
Rexor
#
2016.10.27. 13:04
Az engedélyről kapnak tájékoztatást a szomszédok is. Ha valamelyik problémázik nem emelkedik jogerőre, ergo nem lehet elkezdeni az építkezést (vagy ha elkezded megbírságolnak).
nanemaaa
#
2016.10.27. 13:22
Ha több helyen teszed fel ugyanazt a kérdést, attól a válasz nem lesz más. Beszélned kell a vállalkozóval, majd ő megkéri az engedélyt az eltérésre. A lakást pedig majd az új négyzetméter alapján leszel kénytelen megvenni.
faco
#
2017.01.06. 07:02
tudna esetleg valaki tanácsot adni a következő ügyben:
endegély nélkül kicseréltük a tetőnket, feljelentettek, folyik az eljárás, most terveztetjük és kérvényezni fogjuk a fennmaradási engedélyt.
Abban az esetben, ha megkapjuk a fennmaradási engedélyt, fogunk kapni építésügyi bírságot? a Kormányrendeletben azt írják, hogy abban az esetben, amennyiben a bírság befizetési határideje előtt az építményt elbontásra kerül vagy a szabálytalanság megszüntetésre kerül, a hatóság elengedi a bírságot. Mit kell megszüntetés alatt érteni?
Köszönöm.
Rexor
#
2017.01.06. 15:24
A bírságot sajnos semmiképpen nem lehet elkerülni. Sem bontással sem fennmaradási engedéllyel:
"Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki."
Ostenditur
#
2017.01.07. 10:51
Kedves Hozzáértők!
Adott egy társasházban lévő lakás, ami a tulajdoni lap szerint 52m2 + 20m2 kamra, ami a közös költségben féllel, vagyis 10m2-el számolódik be.
A kamra csak a lakás belsejéből megközelíthető, ablaka volt/van (ki lett cserélve korszerűre).
Felújítottam ezt a lakást, és a felújítás során kijavítgattam ennek a kamrának is az elhanyagolt falait, kifestettem és most szobaként funkcionál.
Az alapító okiratot módosítani nem szeretnénk, de a közös képviselőnek bejelentettük, hogy rendes lakás funkcióban használjuk azt a helységet is már, így számolja át a közös költségünk fizetendő százalékát.
A kérdésem, hogy esetleg építési engedélyt is kéne kérnem a funkció megváltozása miatt?
Mert a közös képviselő, meg egy építész ismerősöm szerint nem, de az egyik igen kedves tulajdonostárs fel akar jelenteni, hogy szó nélkül alakítottam át a kamra helységét szobává és törvényekre, meg önkormányzatra hivatkozik.
Ha kell valamiféle engedély, én megcsináltatom, nem akarok kibújni semmi alól, csak szeretném tudni egy jogilag is hozzáértőtől, hogy ez csak irigy üres fenyegetés, vagy valóban intézkednem kell.
Köszönöm, ha valaki tud segíteni ebben.
O.V.
faco
#
2017.01.07. 18:01
Köszönöm a gyors válaszokat!
Azt lehet-e tudni, hogy a büntetés alapjául a tető felületet fogják számításba venni vagy a ház alapterületét és hogy egy padláskent funkcionáló tető az milyen készültségi foknak-milyen szorzó - számít?
Köszönöm
nanemaaa
#
2017.01.09. 08:30
faco
Én 40.000 Ft/m2-ben számolnám. Annak 50 %-a a bírság+ 200.000 Ft alap bírság.
nonolet-tel szemben én elgondolkodnék a visszabontáson. Általában úgy olcsóbban meg lehet úszni. A tetőszerkezet gyakorlatilag szerkezeti károsodás nélkül szétszedhető és újra összeállítható, így újabb anyagköltség minimális lehet, egyedül a munkadíjat kell megfizetned. A terveztetést így se, úgy se tudod elkerülni.
nanemaaa
#
2017.01.09. 08:35
Ostenditur
Abból amit leírtál úgy tűnik, hogy engedély nélkül volt végezhető. Ha a "kamra" eddig is kizárólag a lakásból volt megközelíthető, akkor eddig is rossz volt az alapító okirat. (Valószínűleg egy korábbi átalakítás nem került átvezetésre, amikor a kamrát a lakáshoz csatolták.) Előbb utóbb érdemes lenne rendbe tenni. Később lehetnek problémák belőle, amikor pl el akarod majd adni.
stefiandi
#
2017.01.09. 10:41
Kedves Szakértők!
A segítségeteket szeretném érni az alábbiakban:
- 2012-ben vásároltunk egy telket (zártkert, gyümölcsös-külterület), melyen egy vasaltbeton alapterületű, faház áll.
- az előző tulajdonos, amikor felhúzta rá az alapot és a faházat, csak a földhivatalba jelentette be, az önkormányzatban nem, így az önkormányzatban azóta a rendezési terven egy utat szerettek volna oda tenni.
- mi csak úgy vettük meg a telket (építkezést tervezve), hogy megkapják az épületre a fennmaradási engedélyt, hogy ne legyen akadály az építkezés. Ez meg is történt.
- sajnos az építkezés nem jött össze, így most áruljuk, de az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy nem ad ki építési engedélyt, mert az ő terveikben még mindig ott van az út (ami több okból nem is fog oda megvalósulni, nincs elég hely....). Sajnos ennek tudatában, ahogy meghallják a vevők ezt, rögtön elállnak a vételtől.
Milyen megoldás van erre? (készül az új, helyi rendezési terv, de lassan 2 éve készül, így nem tudni, hogy mikor is lesz belőle valami)
Erősebb a fennmaradási engedély, mint a rendezési terv? Kell egyáltalán még építési engedély erre? Vagy elég erre is a bejelentési kötelezettség? Visszadobhatják azt?
Köszönöm a segítségüket és az ötleteket!
lajcsó
#
2017.01.09. 10:45
"Erősebb a fennmaradási engedély, mint a rendezési terv?"
Egyáltalán nem! A rendezési terv jogszabály (önkormányzati rendelet), a fennmaradási engedély meg csak egy hatósági határozat.
"Kell egyáltalán még építési engedély erre? Vagy elég erre is a bejelentési kötelezettség?"
Építési hatóságnál kell érdeklődni erről!
nanemaaa
#
2017.01.09. 11:01
Annyit azért hozzáfűznék, ha esetleg valamire nem is kell építési engedély, az nem jelenti azt, hogy az építési szabályokat (pl a helyi építési szabályzat előírásait) nem kell betartani.
Így hát addig nem szabadulhatsz a problémától, míg a helyi építési szabályzat módosítása meg nem történik.
stefiandi
#
2017.01.09. 11:33
Köszönöm!
faco
#
2017.01.09. 15:26
köszönöm nanemaa.
azt meg lehet tippelni legalább közelítőleg, hogy a készültségi szint mekkora? ezt emlegették a hivataltól, amikor kinn jártak, s mondták, hogy ne folytassak semmit, hogy minél alacsonyabb legyen. Igazából egy padlás tér csak az egész.
Egy tetőnél a tető felületét vagy a ház alapterületét veszik számítási alapul?
próbálok számolni, mert ha pl. büntetés csak néhány százezerrel lenne több, mint szétszedni és újrarakni, akkor inkább nem bántatnám.
nanemaaa
#
2017.01.10. 08:56
faco
Semmit nem kell tippelni, halál pontosan le van írva minden az építésügyi bírság megállapításáról szóló kormányrendeletben. Pl felületben mérhető építményrész esetében a készültség a falak kivételével mindig 100 %-os. Ha a padlástér úgy padlástér, hogy be is van építve (ami abban az esetben már nem is padlástér, hanem beépített tetőtér), akkor pedig szóba jöhet az alapterületben történő bírság számítás, hiszen ezen esetben nem egyszerű tető cseréről, vagy tető építésről beszélünk, hanem egy építményszint kialakításáról. Ott már komoly kérdés, hogy pl burkolási munkák megkezdődtek-e? Elvileg, ha egy darab csempe fel van ragasztva, vagy padló burkoló lap lefektetve, akkor az már szintén 100 %-os készültség.
nanemaaa
#
2017.01.10. 14:48
nono
Nem kérheti a kisajátítást. Így vette a telket, hogy a "teher" már rajta volt.
Lejegyzés már nem létezik. Egyébként ott sem "érdekes elszámolási mód" volt, hanem a kisajátítás szabályai szerint kellett eljárni.
Egyszerű bejelentés esetén is be kell tartani minden helyi építési előírást. IS!
A többi konyha nyelvre fordítva kisebb nagyobb hibáktól eltekintve rendben van.
faco
#
2017.01.17. 10:37
telekhatáron álló falamat szeretném szigetelni. A jelenlegi szabályozás szerint még mindig kell hozzá a szomszéd hozzájárulása? Ha igen, kérjem tőle írásban?
nanemaaa
#
2017.01.17. 14:01
Igen, kellene. Már csak a későbbi viták elkerülése érdekében is, hiszen végső soron átépítesz a telkére. (Ami egyébként szabálytalan.)
Immaculata
#
2017.01.17. 18:01
„Nem kérheti a kisajátítást.”
Ha valaki 3 évig nem kap építési engedélyt, akkor kérheti a kisajátítást.
torcat
#
2017.01.19. 14:03
Üdvözlök mindenkit a fórum olvasói között! A következő kérdésem lenne: Adott egy telek amelyen egy régen összedőlt ház romjai vannak a beton alap ép, és néhol a falak megmaradtak, egyesek szerint helyre lehet állítani építési engedély nélkül, mások szerint meg kell terveztetni. Aki az első mellett érvel az annak érve is van mivel egy ilyet már véghezvitt, sőt az illető egy Önkormányzat által ahol az építésügy tanácstalanságában azt nyilatkozta hogy az eredeti állapotot vissza kell állítani ahhoz nem kell engedélyeztetni és terveztetni. A többi vélemény ezzel ellentétes, azaz a törvényben fellelhetőre támaszkodik, hogy tartószerkezethez való hozzányúlás engedély köteles. Kíváncsii lennék hozzáértők véleményére és arra, hogy ha egyik hatóság ezt a másik azt állítja hova lehet fordulni jogorvoslatért.
Immaculata
#
2017.01.19. 14:32
Új építésnek számít, nem eredeti állapot helyreállításának.
A mostani építésnek a jelenkori építési és kerületi szabályozásnak kell megfelelnie.
Ha a leomlott épülethez nem volt lakhatási engedély, akkor egy lejárt építési engedélyre nem adják meg.
A jogorvoslati kérdésre úgy lehetne válaszolni, ha tudnánk, hogy Te melyiket választottad.
nanemaaa
#
2017.01.20. 06:48
„1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez248
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”
Ezeken túlmenően, ha az újjáépíteni szándékozott épület rendeltetése lakóépület és hasznos alapterülete 300 m2 alatt marad, az esetleges bővítése egyszerű bejelentés alapján végezhető.
Ugyanakkor felhívom a figyelmet, hogy az engedély nélkül végezhető és a bejelentés alapján végezhető építési munka esetén is be kell tartani a helyi építési szabályzat előírásait.
Libor
#
2017.03.21. 08:15
Üdvözlök mindenkit!
Az lenne a kérdésem, hogy már 2016-ban kértem és kaptam építési engedélyt, viszont nem tudtam elkezdeni az építkezést. Most akarom kezdeni. 300m3 alatt van. Mi a teendőm?
nanemaaa
#
2017.03.21. 08:46
Libor
2016-ban már egyszerű bejelentéshez kötött volt a 300 m2 alatti lakóépület építése.
Ha van érvényes építési engedélyed, akkor két dolgot tehetsz:
- Élsz az engedéllyel és megkezded annak megfelelően az építést, majd annak befejeztével megteszed az előírt használatbavételi tudomásulvételi bejelentést.
- Nem élsz az építési engedéllyel, hanem most teszel egy egyszerű bejelentést az építésfelügyelet felé (elektronikus építési napló megnyitása, kiviteli tervek csatolása), majd a kivitelezés befejeztével megkéred szintén a felügyelettől az elkészültét igazoló hatósági bizonyítványt.
