Sherlock
2010.12.05. 09:32
ingatlan elbirtoklása
MajorDomus
#
2010.12.05. 08:41
az elbirtoklas 17 ev utan mar megáll..
Mindenkeppen ügyvédhez kell fordulni,mert ax ugy bonyolult.
Véleményem szerint a használati a korabbi megállapodást a bíróság használati megállapodásnak tekinti, osztatlan közös tulajdont ugyanakkor nem lehet elbirtokolni.
Na ezert kell ugyved, mert csak az a megoldás, hogy A megvesz B területebol 1000 m2-t s igy kialakítható a 3 önálló ingatlan
István65
#
2010.12.05. 08:02
Tisztelt Jogi fórum !
17 évvel ezelőtt három ember (nevezzük őket A-nak, B-nek és C-nek) a termelőszövetkezeti részarány kiadás során egy külterületen fekvő 2 ha-os földterület olyan felosztásában egyezett meg egymás között, hogy A kap 2000 m2-t, B 14000 m2-t, C pedig 4000 m2-t a föld egyik szélétől kiindulva ebben a sorrendben. Nem ismerték azonban a törvényeket, így nem tudták, hogy ha a közös tulajdon megszüntetésére kerül majd a sor, akkor a 3000 m2-nél kisebb földterület nem alakítható önálló ingatlanná. Aki a tulajdoni hányadokat megállapította, az viszont tudta ezt, és A-nak akkora tulajdoni hányadot állapított meg, hogy az alapján jár neki 3100 m2, és mivel C kétszer akkora területet kért, mint A, ezért a részére bejegyzett tulajdoni hányad alapján 6200 m2 terület jár neki. A tulajdonosokkal azonban ezt nem közölték, ők abban a tudatban éltek, hogy pontosan azt kapták, amit kértek. Saját maguk kimérték a területüket (a 2000, 14000 és 4000 m2-t) és elkezdték használni, abban bízva, hogy a földhivatal majd megszünteti a közös tulajdonukat, ha rákerül a sor. Időközben C meghalt és a részét ketten D és E egyenlő arányban örökölték. Eljött a közös tulajdon megszüntetésének ideje és kiderült, hogy a tulajdoni hányadok alapján nem akkora terület jár a tulajdonosoknak, mint amekkorát eddig magukénak tudtak. Ez B-t érinti hátrányosan, hiszen a 14000 m2 helyett csak 10700 m2-t kapna. Ragaszkodik azonban ahhoz a területhez, amit eddig használt, sem kisebb területet nem fogad el, és máshol sem jó neki, csak ott, ahol eddig használta a földet. A-nak elég lenne a 2000 m2, de a földhivatal nem alakítja önálló ingatlanná a területi minimum miatt. Mivel D-nek és E-nek is jár legalább 3000 m2, ezért ők is önálló ingatlant szeretnének.
A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
B elbirtoklás útján megszerezheti-e részére szükséges tulajdoni hányadot nem törődve a többi tulajdonossal?
Ha igen, akkor mi lesz A tulajdonával és kényszerítheti-e D-t és E-t közös tulajdonba?
PK 4. szám-ban ezeket találtam:
1. Az elbirtoklással érintett dologra vonatkozó korlátozó vagy kizáró szabályok
a)
b)
- Ha az elbirtoklás a földnek egy részére vonatkozik, annak tulajdonjoga csak akkor szerezhető meg, ha a föld megosztható [Ptk. 121. § (4)]. A megoszthatóságra és az ennek keretében irányadó eljárásra az 1997. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdése és a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szabályai vonatkoznak. Az önálló telek alakításának feltételeit - ide értve a minimális telekmértéket is - a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Függeléke tartalmazza, építési övezetenkénti bontásban. E rendelkezések alapján a földrészletet elbirtoklónak el kell készíttetnie és a földhivatallal záradékoltatnia kell a kitűzésre és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas ún. telekalakítási tervet. E terv, és a jogszabályban előírt egyéb mellékletek csatolásával terjesztheti elő a telekalakítási kérelmét az építésügyi szakhatóságnál. Az építésügyi hatóság telekalakítást engedélyező határozata azonban az annak jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével érvényét veszti, ha addig az érintett nem kérte az ingatlan-nyilvántartási átvezetést. Az elbirtokló kérelmére azonban - ha időközben az építésügyi szabályok a telekalakítás engedélyezett módját kizáró tartalommal nem változtak meg - a határozat érvénye esetenként egy-egy évre ismételten is meghosszabbítható. E jogszabályi előírások betartása akkor is kötelező, ha az elbirtoklásra alapítva a fél a tulajdonjoga megállapítása iránt keresettel (viszontkeresettel) él. A perbeli igény elbírálásához az elvi telekalakítási engedély megléte nem elégséges, hanem a jogerős és érvényes telekalakítási engedélyt kell megkövetelni.
Nem vonatkoznak viszont ezek a szabályok az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan eszmei hányadrészének a tulajdonostárs általi elbirtoklása esetére.
Mit jelent ez az utolsó mondat?
Szigorúbb követelményeket támaszt a bírói gyakorlat a sajátjakénti birtoklás megállapíthatóságánál akkor, ha a közös tulajdonban álló dolog elbirtoklására az egyik tulajdonostárs hivatkozik (PK 4. számú állásfoglalás). A Ptk. 140. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására, de csak a többi tulajdonos jogának és törvényes érdekének figyelembe vételével. Csak olyan birtoklás vezethet ezért a tulajdonostárs illetősége megszerzéséhez, amely a másik (többi) tulajdonostárs jogai és törvényes érdekei sérelme nélkül tekinthető végleges sajátjakénti birtoklásnak. Így például:
- a tulajdonostársak a közös tulajdon használatát egymás között úgy osztják meg, hogy ténylegesen azt a közösség teljes és végleges megszüntetésének szánják,
Sérelemnek számít-e törvény szerint az, ha az elbirtoklás miatt 3 három embernek nem lehet saját tulajdona? Kötelesek-e ilyen sérelmet elszenvedni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Pityu
MajorDomus
#
2010.12.04. 18:38
ezt en is igy értettem, hogy ne egy napon csússzon el.
Meg szurkoljon hogy az elod megérje.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2010.12.04. 12:29
Nem szükséges kivárni, viszont nem azt kell bizonyítani, hogy sly-ék a vásárlás előtt is gondozták a szomszédos telket, hanem azt, hogy sly-ék jogeőledje, az eladó gondozta azt a telket. Így adódnak össze az évek.
MajorDomus
#
2010.12.04. 12:15
sly
az elbirtoklasi idobe beszámít az elődode is.
Azért várd ki a 15 evet összességében.
Ügyvédre szükség lesz
Sly 35
#
2010.12.03. 23:20
Tisztelt Jogi fórum !
1999-ben költöztem jelenlegi (érdi)lakhelyemre.Azóta gondozom a mellettünk levő telket melyek tulajdonosa sem mint élő,sem mint holt személy nem szerepel a népesség nyilvántartóban.Kérdésem az lenn ,hogy 12 év után érdemes-e beadnom az elbirtoklási kérelmet Az előtte lévő 3 évet az előző tulajdonos igazolná mivel akkor is kijártunk gondozni a telket.Egyébként a tulajdonos lakcíme sem létezik.Mindenképp szükségem van ügyvédre vagy ez egyedül is megoldható?Milyen anyagi terhei vannak egy ilyen pernek és mennyi időt vesz igénybe?Valamint ha esetleg megszerzem mennyi idő múlva adhatom el?
Válaszukat előre is köszönöm!
Sly
MajorDomus
#
2010.11.23. 22:18
A rossz szomszédság viszont török átok.
MajorDomus
#
2010.11.22. 21:52
Bírói ítélet hatálya alatt nem szerezhet ra jogot.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.11.03. 04:30
Az ég áldjon már meg! Olvasni csak tudsz? Itt van alapító okirat (kisbetűkkel), nincs rajta mit pótolni.
MajorDomus
#
2010.11.02. 21:33
Kepezd tovabb magad. Nem a módosítást hanem az Alapító Okiratot kell ítélettel pótolnia.azt pedig megteszi.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.11.02. 07:01
Bíróság sem szerződést létesítő nyilatkozatot, sem társasházi alapító okirat módosítását nem pótolhatja ítéletével. Egyébként az alapító okirat módosítását a tulajdonostársaknak nem kell aláírniuk, így az, hogy az önkormányzat - mint tulajdonostárs - nem írta alá, nem lehetett akadálya a bejegyzésnek, kellett ott lenni valami másnak is.
(További remek ötletek, Major? Még van liba...)
MajorDomus
#
2010.11.01. 12:56
Indits pert.
a perben kerd a birosagot,hogy iteletevel potolja az Alapito Okiratot,ennek alapjan a foldhivatal bejegyzi, s eladhatod. Nezd meg mennyi az onkormanyzat tulajdoni hanyada. Ha 20 %~nal kevesebb akkor nyert ugyed van. Sok sikert.
Bözsenéne
#
2010.11.01. 12:41
Minden hozzászólást köszönök.
Kbs: az évek során jó pár ügyvéd nem intézett semmit, illetve intézett, de nem ért el semmit.
Egyébként a módosítást megcsinálták anno, belefoglalva a tulajdonomat, csak az önkormányzat nem írta alá a saját tulajdonai miatt, így meg a Földhiv. nem fogadja el. Ennyi. Vagyis a ház és az önkormányzat vitája miatt "szívok"
A ház lakói nyilván visszavennék annyiért, amennyiért 18 éve vettem(ha-ha), de a mai áron eszükben sincs.
MajorDomus
#
2010.10.30. 20:22
Mert nem jarsz tarsashazi perek targyalasara.
A tasrsashaz ugyeit nagy ivben letojjak a kedves tulajdonosok, de amikor a sajat zsesebebol kell 1000 ft-ot kifizetni,akkor szalad hogy hol kell alairni az Alapito Okirat modositasat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.10.30. 16:14
Már elsőre közöltem az egyetlen, legalább valamekkora esélyt hordozó lehetőséget: keressen ügyvédet.
Ez az ügy nem olyan, amit itt meg lehet oldani.
Mellesleg a halva született ötleteknél - amilyen a társasházi tulajdonostársak beperlése a rég megtörtént birtokba lépés iránt - az is többet ér, ha megmondom, mi az, amivel kár próbálkozni.
MajorDomus
#
2010.10.30. 14:03
Egyeb okos eszrevetel ?
a megoldasi javaslatokban kozel sem vagy ilyen okos.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.10.29. 21:30
Birtokba lépni? Régesrég birtokban van. Tulajdonjoga nincs.
MajorDomus
#
2010.10.29. 21:10
Az elbirtoklas itt nem lehetseges.
en azt tennem, hogy beperelnem a tsrsashazi tulajdonosokat, hogy tulajdoni hanyaduk aranyaban fizessek meg a jelenlegi forgalmi erteken a lakas arat,mert ax o hibajukbol nem tudsz birtokba lepni.
ezzel csak ax a baj, hogy a oeretek 6 %~at letetbe kell helyezni a birosagnal.esetleg kethetsz koltsegmentesseget.
bolondmelós
#
2010.10.29. 09:14
Egy ilyen ingatlan/pp. ügyben nem vehetné igénybe a hölgy a nép ügyvédje szolgáltatást? Igen alacsony a nyugdíja. Csak akad valami őrült/jótét szamaritánius aki vállalja az ügyét.
Tudom, nem könnyű jó ügyvédet kifogni - lutri.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.10.29. 09:02
Társasház önálló albetétet nem képező, közös tulajdonú helyiségét? Én ebben erősen kételkedem.
Bözsenéni, senki nem mondta, hogy lehetetlen. Csak azt, hogy nehéz, és nem biztos. Azt hozzátenném, hogy ha az alapító okirat módosítása és a lakás önálló albetétként, 1/1 tulajdonba bejegyeztetése nem megy, akkor vissza lehet követelni a vételárat, az értéknövelő beruházásokat- levonva a használat díját.
prudens
#
2010.10.29. 08:37
Bözsenéne,
Ha jól értem, a tulajdonostársak közül senkinek sem a tulajdonszerzéseddel van problémája, így nem világos nekem, hogy miért ne lehetne olyan módosítást csinálni az alapítóokirathoz, ami mindenki számára elfogadható. De ettől függetlenül minden jel szerint elbirtokoltad már azt a lakást.
Bözsenéne
#
2010.10.29. 06:59
Szóval: amikor megvettem(18 éve, mert ebből vette a ház a kazánt, különben nem lett volna pénz fűtésre)az akkori közös képviselő hitegetett, h. intézi az alapítóokirat módosítást, mikor elment (azóta meghalt), kiderült, hogy be se adta a földhiv-nak. A következő kkv. megcsináltatta, beadta, de kiderült, h. volt egy tulaj, akiről senki nem tudott, nem is itt lakott, de 10%-nyi tulajdonának kifizetését várta a feleségétől(bíróság az aláírás-pótlási kérelmemet elutasította). Mivel ő nem írta alá, a Földhiv. visszadobta a módosítást. Aztán az az ember is meghalt, aztán kiderült, h. az önkormányzat nem írja alá, szerintük több tulajdonuk van a házban, mint ami a módosításban szerepelt.
Mostani közös képv. próbált egyeztetni velük, de nem tudott. Így azért nem válaszol, mert nem tud mit tenni, a polgármester pedig(II.ker), azt mondta utánanéz, persze senki, semmit nem csinál.
Személyesen beszéltem a közös képv-vel többször, de nem tud mit tenni.
A legutolsó ügyvéd annó azt mondta, h. közös költséget nem kell fizetnem, mivel nem tudok rendelkezni a 32 nm-es garzonnal(régen el akartam adni, több vevő lett volna rá), és a ház nem is kér semmit. Ez viszont sajna nem vigasztal, szeretném eladni, ezért a több százezret is kifizetném, persze, ha biztos lenne a tulajdonjogom bejegyzése.
Sajnos úgy tűnik a válaszokból, h. ez lehetetlen.
Akkor tehát zsákutca, hiába dolgoztam annó annyit, és költöttem rá, se nyugdíjkieg.-re, se a gyerekeimnek örökségre nem lesz jó? De legalább nem a vörös iszap vitte el.
Üdv
Erzsébet
MajorDomus
#
2010.10.28. 18:02
Tartok tole hogy meg sem szulettel meg amikor en kezdonek szamitottam
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.10.28. 15:37
Haha. Kezdőknek. Aranyos...
