Kedves Fórumozók. Tisztelt Ügyvédek.
Az alábbi kacifántos ügyben érdekelnének vélemények: A házaspár 1978-ban kap egy lakáskiutalást (beugró: szülők, a többi:hitel), rá fél évre elválnak és úgy egyeznek meg (mivel férj alkoholista, munkanélküli stb.) feleségé marad a lakás + gyerek. A bíróság ítéletében a lakás kizárólagos használatát adja a feleségnek.
Volt férj lelép és 30 évig semmi hír róla (természetesen gyerektartás sem). Anyuka neveli a gyereket egyedül, bírkózik a részletekkel + rezsi, abban a hiszemben, hogy övé a lakás. Most akart rá hitelt felvenni és kiderült, hogy a fele a férj nevén van. A férj egy éve meghalt. A közös gyerek gondnokság alatt, de Ő a kizárólagos örököse az ingatlan 1/2 részének. Láttok e esélyt az elbirtoklásra való hivatkozásra vagy van-e más olyan ami alapján megkaphatná azt a tulajdonrészt, amiért 3o éve ő fizetett.
Köszi a segítséget előre is mindenkinek.
ingatlan elbirtoklása
Köszönöm a segitségét ügyvéd Ur
Belevághatok akkor?
Félreértette. El lehet birtokolni, mert az ingatlan többi része már az öné.
Igen, annak a területnek a része amit a szüleim megvásároltak 1969-ben.
jövőre már 40 éve igy van. Nem a mi hibánkból hiusult meg a területrész megvásárlása, csak hát ezt sajnos irásban nem tudjuk bizonyitani , mert a néni szóban közölte velünk akkor hogy ő nem tudja nekünk eladni, mivel már eladta régen. Akkoriban még sok volt a zsebszerződés ami soha nem került be az ingatlannyilvántartásba.
Sajnos ezen a 180 négyszögöles területen egy kis részben ugyan de ott szerepel a néni. Nemrég szerettük volna ingatlanfedezetként használni a házas ingatlanunkat, de ott szerepelt a társtulajdonos és az ő aláirására is szükség lett volna, igy az meghiusult.
Mi ezt az egész 180 négyszögöles területet amikor megvásároltuk a részünket kitakaritottuk, feltöltöttük, házat épitettünk , közmü hozzájárulásokat fizettünk, tehát a sajátunként használtuk.
Ha nem lehet megosztani akkor ne is próbálkozzak az elbirtoklással?
Ez a 16X2 méteres parcella annak az ingatlannak a része, amelyiket megvásároltak az ön szülei ?
Elbirtoklási perben a bejegyzett tulajdonos örököseit fel kell kutatni, illetve az elhunyt öröklési bizonyítványát be kell csatolni.
Ha vásárolni szeretne, akkor értelemszerűen a jelenkori áron adják el önnek az ingatlant.
Feltételezem, hogy 1969-ben lehetett vagy 1000,-Ft az ára ennek a területnek.
180 négyszögöl az egész terület és ebből egy kb.16x 2 méteres területről van szó.
Ezt nem lehet megosztani, a telek végében van a telekrész. Körbe családi házas ingatlanok vannak.
Szüleim annak idején próbálták megvásárolni, mivel szerepelt az ingatlannyilvántartásban, de a néni elzárkózott, neki nincs ott már területe mert eladta.
De nem került a földhivatali nyilvántartásba másik tulajdonos.
Akkor szerették volna megvásárolni. A néni azóta meghalt, biztos vannak örökösei, de nem került be a hagyatékba ez az ingatlanrész, mert gondolom az örökösök sem tudtak róla, hisz a néni azt mondta eladta.
Ha valahogy felhajtjuk az örökösöket a mostani piaci áron kell megvásárolnunk az ingatlanrészt?
Az elbirtoklás megállapítása iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi bíróság( az elbirtokolni szándékozott terület értékétől függöen) előtt kell pert indítani.
Annak az ingatlannak mekkora a területe, amelynek a részét használják?
A Ptk. 121.§. (4) bekezdését figyelembe véve az elbirtoklásra akkor lehet hivatkozni, ha az adott ingatlan egy részét birtokolta el és megosztható az ingatlan.
Tehát ha nem osztható meg az adott ingatlan, akkor ingatlanrész tulajdonjogát nem lehet elbirtoklás útján megszerezni.
Tisztelt Fórum
Egy ingatlan ügyben szeretnék tanácsot kérni.
1969-ben szüleim vásároltak egy lakótelket, ami nadrágszij parcellákból tevődött össze. Az ingatlan kialakitásra került, helyrajzi számmal rendelkezik.
A tulajdonosoktól megvásároltuk a rájuk eső részt, kivétel egy 16x2m-es területet, aminek a tulajdonosa egy 1902-ben született néni volt. Akkoriban megkerestük azzal hogy megvásároljuk tőle az ingatlan részt, de ő azt mondta neki itt nincs területe ő azt rég eladta.
Családi házat épitettünk a telekre 1969-ben, bekeritettük és azóta is használjuk mintha a sajátunk lenne.
Az évek soán feledésbe is merült, hogy van társtulajdonos az ingatlanon.
10 éve édesapám meghalt, igy édesanyám és én vagyok a tulajdonos, édesanyám a hasznoélvező.
1969 óta használjuk a lakóingatlan egészét a társtulajdonos részét is, mint a sajátunkat.
Kérdésem az lenne, hogy van e lehetőség ebben az esetben az ingatlanrész elbirtoklására, ha igen, hol kell ezt kezdeményezni?
segitségüket előre is köszönöm
Tisztelt Mindenki!
Nagyon köszönöm az együttgondolkodást!
A segítő gondolatokat – természetesen- nem bizonyításként kívánom felhasználni a bíróság előtt, de mindenképpen segítenek a védekezést felépíteni.
Van mellettem ügyvéd, de gondolom nem meglepő, hogy mivel idős korom ellenére, még soha nem álltam bíróság előtt, állandóan ezen az ügyön tépelődöm, rágódom.
Betegségem miatt kínáltam bérbe a földet, s már használta a bérlő, amikor ez a szerződés megszületett. A szerződés dátuma 1993. VI. 9. , s a vételár kifizetésére a következő megfogalmazás szerepel benne: „A vevők a vételárat 1992. dec. 10. fizetik meg.” Tehát vissza van dátumozva. Hogy miért – nem tudom, mindenesetre az igazság az, hogy én a 93-94-es években kaptam – több részletben – összegeket, melyek nagyjából a szerződésben megállapított vételárat tették ki. De én azokat az összegeket bérleti díj fejében vettem át. Papír nem készült, bizonyítani nem tudom az igazamat – régen volt.
Mindenesetre az a tény, hogy nem fordult időben ügyvédhez szintén azt a tudatot erősítette bennem, hogy bérbe adtam a földet, mert ha ügyvédhez behívnak, ott felolvasták volna a szerződést, és lehetőségem lett volna kiszállni belőle. Legfeljebb visszaadtam volna a vételárként átvett összeget, ő pedig kifizette volna a bérleti díjat. Ennyi idő eltelte után már erre nincs lehetőségem.
A földhivatalban sem ment minden szabályosan, mert bár maradt nevemen a terület, de földhasználóként – bemondás alapján – bejegyezték a bérlőt, szívességi alapon. Ehhez, mint utólag megtudtam szükséges lett volna az én kézjegyem, de ezt senki nem kérte tőlem. Mert ha akkor szembesülök ezzel nem írtam volna alá a szívességi használatot, hiszen bérbe adtam.
2007-ben jan. l-jével azért léptem a földhivatal felé és vettem bérlőtől vissza a földhasználatot, mert akkor már tudtam, hogy nemcsak művelni akarja a földet, hanem a tulajdonjogát kívánja megszerezni. Akkor hivatalosan a lányomat bíztam meg a föld használatával, a korábbi bérlőt törölték, s a használatot a lányom kapta meg. De élni nem tudtunk a megszerzett jogunkkal, mert továbbra is sajátjaként használja a területet.
Én 10 éve a lányomhoz költöztem – 80 km-re, - így nem tudunk versenyezni vele, hogy ki szántsa fel hamarabb a földet, bár többször próbáltunk lépéseket tenni ezirányban.
Kedves Immaculata!
Jó lett volna reménykedni az elévülésben, de megértettem, hogy az mért nem járható út. Sajnálom! De tudom, hogy segíteni akart Ön is és a többiek is, ezért mindenkinek nagyon köszönöm a véleményét!
Azért nem adom fel, de aggódom. Üdv. Mindenkinek!
„Már csak azt nem tudom, hogy miért nem kaptam fejmosást Gubától.”
Mivel szolgáltam rá erre? :-)
„dehát immaculata ezt meg azt írta az interneten.”
Pedig milyen jó kis hivatkozási alap lehetne a tárgyaláson!
Már csak azt nem tudom, hogy miért nem kaptam fejmosást Gubától.
Kedves Nyugdíjas 81!
Ne haragudj, hogy a károdra vitatkoztam.
Patt helyzet a tiétek, a vevő birtokban, te pedig tulajdonban. Ha jól értem te vagy az alperes, és jó úton haladsz, ha azzal érvelsz, hogy nem az eladás volt a szándékod, hanem a bérbeadás.
Írod, hogy a fizetések elmaradtak.
Azt mondjuk tudni kellene, hogy a szerződésben hogy szól a kifizetés. Részletfizetésben egyeztetek meg és csak a kifizetés után kerülhetett volna tulajdonba az az ingatlan? Ha a teljes vételár sem került kifizetésre, már jobb helyzetben vagy.
Ez is furi, hogy az adásvételben, időponthoz kötött (2007. évi) szívességi használat szerepel.
Egy hiányos szerződés még lehet érvényes. Egyéb adatokból beazonosítható a fél.
Mintha úgy vettem volna ki a szavaidból, hogy van ügyvéded. Anélkül nem is tudnád végigcsinálni.
Ragaszkodj a bérlethez, majd a későbbi szívességi használathoz.
Az elévülés, amit én mondtam, azért nem állja meg a helyét, mert a vevő birtokba vette az ingatlant. A bizonyítás meg rajtad áll, hogy ezt milyen formában engedted neki.
Jó kis per, na nem résztvevőként.
Nyugdíjasnak: De ha a bíróság mást mond, mint amit immaculata, akkor semmiképp se mondja azt a bírónak, hogy dehát immaculata ezt meg azt írta az interneten.
Teljesen hibás az a jogi álláspont, mely szerint bejegyzés hiányában, érvényes adásvételi szerződés esetén az ingatlan 5 év után visszaszállna az eladóra.
Tehát, ahogy korábban is mondtam, Önnek a szerződés tévedésre alapozott sikeres megtámadása általi érvénytelítés az egyetlen esélye, ebben az irányban érdemes erőfeszítéseket kifejtenie.
Kedves Nyugdíjas!
Emberileg teljesen megértem a helyzetét és azt is, hogy szívesebben hisz egy Önre nézve kedvező, ámde helytelen jogi álláspontnak, mint egy kedvezőtlen, de helyes álláspontnak.
Az Immaculata által beidézett törvényhelyek nem mondják azt ki, hogy a vevő bejegyzés iránti igénye elévült volna, még kevésbé azt, hogy az adásvételi szerződés évült volna el.
Az A törvény szerint az ingatlan birtokba lépett vevője a tulajdonoshoz hasonló védelemben részesül. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő eladó sem követelheti vissza az ingatlan birtokát, mert az érvényes adásvételi szerződés ezt számára nem teszi lehetővé. A tulajdoni részjogosítványok átadása, illetve gyakorlásának folyamatos lehetővé tétele a bejegyzés iránti igény elévülését megszakította, mert ez a magatartás - az érvényes adásvételi szerződés meglétében - a tulajdonszerzésre irányuló igény elismerését jelenti. Az elévülést megszakító állapot mindaddig folyamatosan fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét kétségbe nem vonja.
Kedves Immaculata!
Nagyon köszönöm a segítségét és a fáradozását!
Valami ilyenben reménykedtem, és igazságosnak is így találnám!
Még egyszer köszönöm!
Inyt. 3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).
Ptk. 117. § (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Ptk. 324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.395
Minden véleményt köszönök!
Immaculátától kérdezném: jól értem, hogy a földhivatali bejegyzés elmulasztása miatt az adásvételi szerződés elévülésére gondol?
Tudna esetleg valami jogszabályt, vagy joggyakorlatot, amiből ki lehetne indulni? Köszönöm!
Eladhatja, de akkor semmi értelme, mert az adásvétel a per kimenetelének függvényében fog hatályosulni. Főleg a lányának ne, mert róla nyilvánvaló, hogy ő aztán nem a nyilvántartásban bízva jóhiszeműen venné meg.
Magam is gondoltam már arra, hogy eladom a földet pl. a lányomnak, hogy legalább a bírósági hercehurcától megkíméljem magam, mert idegileg és fizikailag is egyre nehezeben viselem az azzal járó kellemetlenségeket.
Megjegyzem, hogy a földhivatal a perindítás tényét az ingatlanra bejegyezte.
Ez esetben is eladhatom a területet?
Attól még, hogy a tulajdonjogot nem jegyezték be, az adásvételi szerződés érvényesen létrejött, és ezért a vevőnek kötelmi alapú igénye van a dologra nézve.
Az elbirtoklásról szó sem lehet, ahogy már mondtam, mert mindenképpen volt jogcíme a birtoklásra és a használatra. Annak semmi jelentősége nincsen ebből a szempontból, hogy meddig fizette a bérleti díjat, mert ha ingyenes használatot (haszonkölcsön) enged a tulajdonos, az is egy jogcím, ami mellett már nem lehet elbirtokolni.
:) Szerintem hiába az okirat, mivel nem történt meg a földhivatali bejegyzés, így ez a követelés elévült. Azért jár vissza a vételár, mert ebben a felállásban, hogy az eladónál van az ingatlan, a vevő rovására, az eladó jogalap nélkül gazdagodott.
Az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához nemcsak a dolog birtokbavétele, hanem a tulajdonosváltozás földhivatali bejegyzése is szükséges.
Az elbirtoklás azért jutott az eszembe, mert ha feltételezzük, hogy bérbevétel történt és a bérleti díj egy idő után elmaradt, a bérlő pedig tovább használta az ingatlant, így felvetődhet az elbirtoklás. De tudom, a per a tulajdonjog megállapítására megy.
Egy dolgot még tud tenni. Ha eladja az ingatlant egy harmadik személynek,ő tulajdonos lesz, mert az ingatlannyilvántartásban bízva szerzett tulajdont, a korábbi bérlő meg esetleg egy jóval kedvezőtlenebb felperesi pozícióból követelheti a jussát Öntől. Persze ebben az ügyben minden azon fog múlni, ki mit tud bizonyítani. Az okirattal szemben, tanúkkal elég nehéz lesz, de talán nem reménytelen.
Immaculata, az átadott pénz szerintem semmilyen körülmények között nem jár vissza. Az akár bérleti díj, akár vételár címén megilleti a kérdezőt. Elbírtoklás szintén nem kerülhet szóba, ha adásvétel volt azért nem, ha bérlet akkor meg azért nem.
Mivel a földhivatalba nem lett bejegyezve, az ilyen igény 5 év után elévül. Ha az eladó elismeri a pénz átvételét, akkor az visszajár a vevőnek, ha meg megegyezés sincs arról, hogy milyen jogcímen lett átadva, akkor tényleg a bíróság tud csak dönteni.
Kicsi az esély - megegyezés hiányában - a tulajdonjog bejegyeztetésére, ugyanis nincs olyan ügyvéd, aki ellenjegyez egy olyan szerződést, amiben a feleknek nem közös az akarata.
A földet meg művelni kellene az elbirtoklás miatt.
