A mi szomszédunkban pont az van, ami Számszonéknál, úgy látszik nem egyedi a dolog.
Az egyik szomszéd kisgyereknek valami stichje lehet, mert minden ok nélkül folyton üvölt, ahogy a torkán kifér (pl. áll a kert közepén, nincs a közelében senki, nembántja senki, és csak áll és üvölt).
Az öccse egy darabig tök normális, aranyos kissrác volt, de amikor tudatosult neki a bátyja viselkedése, elkezdett versenyt üvölteni vele (amikor a bátyja nincs ott, érdekes módon akkor továbbra is tök normális).
Az apjuk (aki csendes, halk szavú ember) próbálja nevelni őket, de szarnak rá, sőt a nagyobb (kb. öt éves lehetett) lazán elküldte a picsába az apját, aki erre bambán vigyorgott.
Az anyjuk és a nagymutter viszont szinte élvezi, ha a gyerekek üvöltenek, szinte hergelik őket.
Szerintem erre a hatóság nem fog lépni semmit, valószínűleg orvoshoz kellene vinni a nagyobb gyereket, de ha ezt mi, mint szomszédok mondanánk a T. szülőknek, valószínűleg nem állnának velünk szóba többet.
valóban lehet várni, amíg felnőnek, csak kicsit hosszú idő, és nyáron, ha ők kint vannak a kertben, nekünk be kell csuknimindent, mert a szobában nem értjük egymás szavát.
Pont azon poénkodtunk a feleségemmel, hogy vajon a nagyobb gyerek egyetemista korában is ki fog ülni a kert közepére, és üvölt? Mert akkor talán már ki lehet hívni a fehér köpenyes bácsikat a kényszerzubbonnyal....(hacsak nekünk nem hozzák ki már korábban):))