Vízművek, vízórák kezelése

megintrotalmatteusz !

Nézzétek meg hogy van e 200 m -es körzetben közkút és ha van zárjátok le a potyázók vizét

Aztán kenjétek rá a vizszolgáltatóra. Csak lépni fog előbb útóbb a potyázók valamelyikje. Felkeresi a szolgáltatót. Kiderül , hogy senkinek sincs szerződése , kivágják mint a macskát.

megintrotalmatteusz#Jelentem!2021.10.15. 20:20 !

Most te azt képzeled hogy itt mi fogjuk megoldani az ingatlan problémáit ?

Van egy örökös ha jól emlékszem már 12 éve van ez az állapot :
„ 2009-ben elhunyt. Özvegyét (ő sem írt alá semmit, de fogyaszt) t”

Aztán van másik 5 potyázó. Ezt a problémát nem a szolgáltató fogja megoldani hanem ti.
Ha tehetetlenek vagytok fogadjatok fel ügyvivőt. Ez is és az átalakítás is pénzbe, sok pénzbe fog kerülni.
Mondjuk a legegyszerűbb lenne az un. mellék -vízmérős megoldás, de ez a nem együttműködő potyásoknál nem megy.
Ép tegnap voltam szemtanúja ilyen megoldás leolvasásának.
Van egy ingatlan rajta 4 db. önálló lakás . Olyan osztódással, bővítéssel jöttek létre az eredeti kettőből. Konkrétan . a nagy házat szétválasztották kb. 50 éve, majd az egyik felett beépítették a tetőteret. Ez eddig 3. Volt még egy un. hátsó épület, azt is bővítették. Így lett a 4 db. A vízellátás 2 bekötési ponton van- egy egy főmérő és ezekről egy -egy mellékmérő. Minden mérős külön szerződött fele/partnere a szolgáltatónak.
Mondjuk ezt a rendezett állapotot megelőzte 6 éves belháború

Zöldövezeti11

„Nézzétek meg hogy van e 200 m -es körzetben közkút és ha van zárjátok le a potyázók vizét”

És kaphat simán egy jó kis jegyzői eljárást a nyakába a kérdező. Szerintem nem éri meg.

A közüzemi szerződést nem örökli meg az özvegy!

Mehörökli a komódot meg a sublótot,és a halál pillanatában fennálló tartozásait az elhunytnak.
?
De a szerződéseit nem.
Különben is a kérdező azt állitja nincs is szerződés. Akkor miről beszélünk?

Egyébként én ezt nem hiszem. Nem számlázna a Vízmű szerződés nélkül 12 éve. Ez képtelenség.

Ha elzárják a vizet,de minimum szűkitőt tesznek rá,akkor majd lép valaki.

Nem megörökli, létrejön az magától.

Vkstzv. 51.§ (3) bek. 2. mondat: A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

Az öröklés, amikor az elhunyt jogutódja lesz az örökös, egészen pontosan azt jelenti : a szerződéseit is megörökli.
(Az, hogy bizonyos szerződéseket a törvény szerint fel kell bontani a halál esetén, az nem jelenti azt, hogy ha az örökös elmulasztja ezt, akkor nem felel a fogyasztásért, tartozásért, úgy általában a szerződéses viszonyért)

Majordomushoz csatlakozva: nincs jogutódlás közműszerződésnél, az üzletszabályzat is tartalmazza: a szerződés megszűnik halál esetén. Felbontásról szerintem nem lehet szó, főleg nem egy visszafordíthatatlan, eredeti állapot helyreállítását fogalmilag lehetővé nem tevő közműjogviszony esetén.
Sokkal "személyesebb" egy olyan szerződésnek nem is nevezhető jogviszony, amiben tett egy vállalást az elhunyt, annál, hogy automatikusan átszálljon az örökösre. Tehát ha nem közműszerződés lenne, hanem más típusú szerződés, még ebben az estben sem feltétlenül örökölné meg az örökös ilyen előzmények után a szerződéses pozíciót.

megintrotalmatteusz

„nincs jogutódlás közműszerződésnél, az üzletszabályzat is tartalmazza: a szerződés megszűnik halál esetén”

Ha ez így lenne, akkor a szolgáltatás is megszűnt volna. Azonban az folytatólagosan működik mind a mai napig, az özvegy és a többiek is igénybe veszik folyamatosan és mivel semmi sincs ingyen, a szolgáltató kegyetlenül be fogja vasalni a díját. Ha másként nem, akkor végrehajtás útján. Megéri arra várni, hogy ez bekövetkezzen? Ők a díjat szeretnék a szolgáltatásért, de hogy ki fogja ezt velük rendezni, az őket nem érdekli és arra a jogi részére is magasról tesznek, hogy a kérdező szerint ezt kinek kellene kifizetni.

Mi a jogcíme szerinted, Szomorú Örökös a szolgáltatónak arra, hogy egyetemlegesen lépjen fel a tulajdonostársakkal szemben? Mi ennek a jogszabályi alapja?
szerintem a szolgáltatás megszüntethető, azzal, ha nem szolgáltat a vízművek, automatikusan nem záródik el a víz.

Mi a jogcíme szerinted, Szomorú Örökös a szolgáltatónak arra, hogy egyetemlegesen lépjen fel a tulajdonostársakkal szemben? Mi ennek a jogszabályi alapja?
szerintem a szolgáltatás megszüntethető, azzal, ha nem szolgáltat a vízművek, automatikusan nem záródik el a víz.

Mi a jogcíme szerinted, Szomorú Örökös a szolgáltatónak arra, hogy egyetemlegesen lépjen fel a tulajdonostársakkal szemben? Mi ennek a jogszabályi alapja?
szerintem a szolgáltatás megszüntethető, azzal, ha nem szolgáltat a vízművek, automatikusan nem záródik el a víz.

megintrotalmatteusz,

Mi is pontosan a kérdés?

Az oligaliga által írt jogszabályhely szerint a szerződés létrejött (naná), ha ez nem társasház, hanem osztatlan közös tulajdon, akkor ugyan valóban - egyéb megállapodás hiányában - a Ptk. 5:75.§ szerint a tulajdoni hányad alapján terheli őket a fizetési kötelezettség, de a közös tulajdonosok harmadik féllel szemben - megintcsak : eltérő megállapodás hiányában - közösen, egyetemlegesen felelnek a kötelezettségekért.

Aztán a belső viszonyaikat utólag, egymás között, végső esetben polgári perben rendezhetik.

Öt lakás fogyasztja a vizet, és abból négy nem fizetett évtizedek óta semennyit sem?

"de a közös tulajdonosok harmadik féllel szemben - megintcsak : eltérő megállapodás hiányában - közösen, egyetemlegesen felelnek a kötelezettségekért." Ezek szerint pl. ha egy társasházi albetétnek van 5db 1/5-ös tulajdonosa, mind az öttől követlhető - egyéb megállapodás hiányában - a teljes albetétre eső közös költség a társasház mind harmadik fél által?

Természetesen.

Mármint, bármelyik tulajdonostól követelhető, nem mindegyiktől egyszerre 5x-ös összeg. Naná.

Tehát akkor van egyetemlegesség közös tulajdonban lévő albetétnél közös költség és közös tulajdonú hrsz-nél vízdíj kapcsán? Milyen jogszabályi alapon? Társasháznál még egyetlen alkalommal sem láttam a gyakorlatban, hogy beperelték volna a könnyebben "fogható" tulajdonostársat nemfizető tulajdonostársa tartozására. Amikor jogszabályi hivatkozást kértem, hogy mi az egyetemlegesség alapja, mindig "jó, bepreljük akkor külön a nemfizető tulajdonost" lett a megoldás.
Nyilván nem mindegyiktől egyszerre az 5szörös összeg követlehetőségére gondoltam? Miért folyhatna be a jogszerű követelés 5szöröse érvényesen a harmadik félhez, kiben merült fel ez egyáltalán?

Azért a „mind az öttől követlhető a teljes albetétre eső közös költség” megfogalmazás nem volt igazán egyértelmű. Sőt.

megintrotalmatteusz,

Esetedben biztos nem lesz egyszerű rendezni ezt, főleg, ha igaz, hogy az elhunytnak sem, és a mostani fogyasztó(k)nak sincs szerződése. Nehezemre esik elhinnem, de mint itt szerepelt, a fogyasztással létrejött a szerződés.

Alapesetben itt nem ugyanaz a "mögöttes felelősség" lenne, mint mondjuk egy bérleti jogviszonynál, esetleg egy (nem körültekintő) tulajdonos váltásnál.

Az esetetekben az egyetemlegesség feltehetőleg a szolgáltató ÁSZF-jéből fog következni, ezért nem tud neked senki törvényhelyet mondani. Sok éve már minden szolgáltató csak így köt szerződést osztatlan közös tulajdonra, a többi tulajdonos hozzájárulásával, egyben a mögöttes felelősség és egyetemlegsség vállalásával.

Hogy ez esetetekben aláírással nem történt meg, nem számít, szinte bizonyos lennék benne, hogy bíróság előtt érvényesen nem igazán tudnának hivatkozni arra, hogy nem írták alá - miközben vígan fogyasztották a vizet, fizetés nélkül.

drbjozsef, értem az okfejtésed és logikusan is hangzik. Viszont az ÁSZF-ben ilyen rendelkezés nem volt. Az írásos szerződés hiánya különös, valóban, de egészen a régmúltba kell visszamenni a korábbi fogyasztó szerződésének létrejöttéig.
Az viszont biztos, hogy egyetemlegességet a fogyasztóváltozás bejelentésére kíván alapítani a szolgáltató, ami az Általad említett ÁSZF-beli egyetemlegesség egy fajtája. Viszont, ahogy Te is írod, ez megint másik (és nem a jelen esetre vonatkoztatható) egyetemlegességi szabály, amely a nem kötültekintő tulajdonosváltásra irányadó . A szolgáltató mégis ilyen típusú egyetmlegességre próbál hivatkozni, ráadásul osztatlan közös tulajdonra vonatkozó (egyébként akár indokolt) egyetemlegesség nincs is az ÁSZF-ben.

megintrotalmatteusz

Ahol én most lakom, az előző tulaj elfelejtette sok éven át átíratni a vízszolgáltatási szerződést a nevére. A számlák mindig érkeztek, ő meg kifizette maradéktalanul. Mikor át akartuk írtani a nevemre, akkor derült mindez ki és akkor megkerestük az őt megelőző tulajt, akinek a nevén volt a szerződés, hogy akkor mostantól én leszek a szerződő fél.

Egyébként akár ráutaló magatartással az özvegynek is lehet szerződése, hiszen a szolgáltatást korlátozás nélkül (most még) igénybe veszi, ez pedig egy kis csavarral simán ráutaló magatartásként fogható fel. Fogyasztja a vizet, tehát fizetnie kell érte. Ő a jogutódja az elhunytnak, így a vízművek csakis őt fogja ezzel mindig megkeresni, hiszen a többiekkel semmilyen jogviszonyban nem állt sohasem. Nem is értem, hogy milyen alapon emlegeted itt még mindig egyfolytában az egyetemlegességet.

Az elhunyt fogyasztó nevéről átírni az örökös nevére a mérőt, az is fogyasztóváltozás bejelentése. Csak szólok.
Arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy a mérőcsere jegyzőkönyvet ki írta alá?

Szomorú Örökös:
a többi tulajdonostárs is használja a vizet, ráutaló magatartással ővelük is létrejött a szerződés. És mindenkinek hányada szerint kellene fizetnie, nincs egyetemlegesség. Pont azt emlegetem, hogy nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy, ráutaló magatartással közműszerződést létrehozó személytől követeljen a szolgáltató közműdíjat, drbjozsef, oligaliga megértették.
Mérőcsere jegyzőkönyvet (főmérő hitelességének lejártakor) immár másik tulajdonostárs írt alá, és - részben ennek hatására - láss csodát el is kezdte feltüntetni a számlákon a szolgáltató a társtulajdonosokat is, ami egy újabb bizonyíték arra, hogy a helyes számlázási rend az, ha valamennyi tuladjonos neve szerepel a számlán felhasználóként.

megintrotalmatteusz

„a többi tulajdonostárs is használja a vizet, ráutaló magatartással ővelük is létrejött a szerződés.”

De akkor is az özvegy elhunyt férje volt az, akivel korábban jogviszonyban volt a vízmű. Még egyszer leírom: a vízműnek nem kötelessége vizsgálni, hogy ki fogyasztja nálatok a vizet. Ott egy mérő, amelyen minden hónapban változás van és ezt az összeget követeli az özvegytől. Az, hogy csak az 1/5-öd részét fizeti, előbb utóbb korlátozáshoz fog vezetni. Mellesleg az, hogy ő egyedül fizet a vízért, az pont ugyanolyan ráutaló magatartás, mint a fogyasztás. Egyáltalán mi alapján fizet, ha nincs érvényes szerződése? Kinek a nevére jön a számla? Azon nyilván van egy ügyfélazonosító, ami alapján ki lehetne deríteni az igazságot.

Szomorú örökös, kérdezed, hogy kinek a nevére jön a számla: valamennyi tuladjonos neve szerepel a számlán felhasználóként immár. Az, hogy fizetés nélkül fogyasztja vki a vizet, miért mentesíti a fizetés alól? Fordított oldalról megközelítve: egyetemlegességre hivatkozással ( jogszabály, megállapodás nem tartalmaz egyetemlegességet) miért bújhat ki a szerződéses jogviszony kötelezettje, miért jár neki szolgáltatás ellenszolgáltatás nélkül?

Ajánlom morfondírozásra a következőt : szerinted, a szolgáltató miért EGY számlát állít ki ÖT névvel, ahelyett, hogy ÖT számlát állítana ki (1/5 összeggel) minden számlán EGY névvel?

Ahogy elnézem a

... matteusz kédező problémájára eddig jó tiz hozzászólás érkezett. Viszont a csatorna díj számlázásához eddig még nem jutottunk el.
Pedig az sem piskóta.
Azzal is kell külön szerződni, sőt Bp.-en a díjbeszedővel is.