Zöldövözeti11
„Na most a vízszolgáltató adott egy sematikus rajzot, ami többféleképpen is értelmezhető, magyarul nem egyértelmű.
Már a rajz megnevezése is kétértelmű.
Konkrétan így van megnevezve :
A .... vidéki Regionális Vízmű szolgáltatási területén elfogadott vízmérő akna.
Tehát nem írják le hogy ők vagy valami feljebb való szerv által elfogadott. Ok.”
De, leírják. A területükön elfogadott akna = az általuk elfogadott akna.
„Tehát az aknában el kell férni a mérőknek és a szerelvényeknek, le kell jutni biztonságosan a szerelőnek, a fedlapot balesetmentesen kell tudni kezelni. De ezek nem azt jelentik, hogy csak egy megoldás létezik.”
Azt senki nem mondta. Vannak szabványok, szakmai szabályok és szolgáltatói előírások, amiknek meg kell felelni, mint egy ház építésénél, de a házak sem véletlenül nem egyformák.
„Konkrétan az verte ki a családtagnál a biztosítékot, hogy a meglévő fedés egy acéllemez volt... igaz 30 kg, amíg az ajánlásban max . 25 kg szerepel, de ha elvágja az illető akkor mindjárt 15 kg lesz, ami könnyen kezelhető. Csak ezzel az egy korlátolt értelmezésével 45 eft kárt okozott az ismerős cs. tagnak.”
Ki? A szolgáltató?
„A panaszainak a lényege :
1. A szolgáltató visszaél monopol helyzetével ezért bizonyos kívánalmait -kéréseit kétértelműen adja meg. (pl. a kiadott rajza a rajztechnika alapvető szabályainak se felel meg.”
Sematikus rajz, nem tervrajz szerepel a szolgáltató szabályzatában. A tervrajzot annak kell készítenie/készíttetnie, aki az aknát átépítettné.
„2. Az előírt kötelező és ajánlott szabványokat összekeveri. Hogy mi kötelező és mi csak ajánlott azt törvény szabályozza.”
Meg az Üzletszabályzat. Mert erre az 58/2013. (II.28.) Korm. r. alapján a szolgáltatónak joga van.
„3. Az általa megállapított ügykezelési határidőket jelentősen túllépte pl. a beadott kérvényre az általa meghatározott 2 hetes határidő helyett 12 hetet tartott.”
Ennek azért lehetnek olyan okai, amiket a rokon nem ismer. Pl. hiánypótlást írt elő a tervezőnek.
„Ezekkel a magatartási és eljárási metódosukkal a fogyasztónak jelentős kárt okozott. Ezért a panaszos erkölcsi és anyagi kártérítésre tart igényt.”
Ezt szerintem addig hanyagoljuk, amíg a többi kérdésre nincs válasz.
„Mi lenne a szolgáltató reakciója ? Kizárná a fogyasztót a szolgáltatásból ? vagy tételesen cáfolná, hogy nincs igaza ?”
Csak a költő tudja.
„Amúgy lehet panaszt tenni általánosan is , a lényeg hogy az öntörvényű, a fogyasztókat semmibe vevő szolgáltatókat meg kell regulázni.”
Persze lehet, de elhiheted, hogy a szolgáltató nem öntörvényű. Jobban szorítják a ... szerveit, mint a felhasználóét.