termőföld elővásárlási jog


szakvizsga2015 # 2021.02.04. 11:37

Tisztelt Hozzáértők!

A jelenleg hatályos Földtörvény szerint akkor lehet valakit földműves tulajdonostársnak titulálni, ha már három éve az.

Mi a helyzet olyankor, ha időközben megosztásra került egy ingatlan és a megosztás előtt megvolt már a három év, de a megosztás után keletkező új hrsz.-ban még nincs meg a három év?

Van-e erre vonatkozó jogszabály vagy más általános érvényű döntés?

drbjozsef # 2021.02.04. 11:59

(földműves tulajdonostársnak azt lehet titulálni, aki földműves, és tulajdonostárs. Az, hogy az elővételi jog sorrendjében csak a 3 éve tulajdonostárs előzi meg a többieket, az más dolog. Csak a pontosság kedvéért.)

Dr.K.n.z. # 2021.02.04. 12:48

Tiszteletem!

Az èn kèrdèsem a termöföld termeles alóli kivonásra vonatkozna.

Amennyiben termőföldet vásárolok (zártkerti gyümölcsöst) ès szeretnèm azt a termelès alól kivonatni,azt megtehetem közvetlenül a teljes vásarlasi folyamat lezajlását követően ,vagy vagy van e bármilyen kikötès,hogy x ideig ezt nem tehetem meg ?

Köszönöm a választ!

drbjozsef # 2021.02.04. 14:35

Dr.K.n.z.,

Nincs ilyen kikötés.

Ugyanakkor az ingyenes és egyszerűsített eljárásban kivonás már megszűnt. Most már csak hosszadalmas eljárással, igen jelentős költséggel lehet művelés alól kivonni, és ahhoz is jó indok kell. Nem lehetetlen, de nem egyszerű.

Sz. Zoltán # 2021.02.04. 17:18

Földforgalmi törvény:

13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:

  1. talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
  2. öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
  3. öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
  4. tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
  5. védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
  6. mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
  7. lakóépület létesítése;
  8. a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
  9. * állandó jellegű növényház létesítése.

Nem értem ezeket a törvényeket.. Az egyik azt írja h kizárólag ezekre a célokra engedélyezhető a más célú hasznosítás.. Aztán amaz meg ezt írja: "továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. " Tehát csak lehet ezeken kívül is más célra hasznosítani 5 év után?? Avagy ez a más cél lenne a bányászat, állami beruházás stb??

Sz. Zoltán # 2021.02.04. 17:24

Termőföld-védelmi törvény:

(4) * A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett.

Tehát akkor 5 évig nem lehet kivonni, csak a leírt esetekre. 5 év után?

Sz. Zoltán # 2021.02.04. 17:33

hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja

Ezek szerint bérbe se lehet adni??

Dr.K.n.z. # 2021.02.04. 18:29

Ezt nem ertem en sem,es az ugyvedno is csak mellebeszelt,akivel kotottuk az adasvetelt.

Sz. Zoltán # 2021.02.04. 19:11

Sztem ő sem tudja..

Edy2010 # 2021.02.15. 14:53

Tisztelt Hozzáértők!
Szeretnék segítséget kérni termőföld elővásárlási joggal kapcsolatban. Adott egy földterület a jobb oldali szomszéd rokonom a másik oldalról viszont egy helybéli.
A föld végén és elején is út van de csak mezőgazdasági kivett út. Az lenne a kérdésem, hogy az út másik oldalán lévő föld szomszédnak számít? Tehát lehet elővásárlási joga vagy csak a közvetlen szomszédnak?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.02.15. 15:16

Igen. De mi ennek a jelentősége?

drbjozsef # 2021.02.15. 16:52

Edy2010,

Fftv.5.§ 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;

Péter abc # 2021.02.26. 17:19

Tisztelt szakértők!

Az alábbiakban kifejtett, egy konkrét mezőgazdasági föld adásvételével, illetve elővásárlási joggal kapcsolatos problematika merült fel.

Adott X településen egy magánszemély 1/1 tulajdonát képző, zártkerti gyümölcsös és gazdasági épület, amelyet szeretnék megvásárolni. A terület megvásárlására vonatkozóan jelenleg zajlik egy alkufolyamat, azonban az eladó elmondása alapján a piaci értékesítés - nyilvános online hirdetés - lehetőségét nem vetette el.

A megvásárolni kívánt területtel szomszédos terület testvérem tulajdonában lévő, zártkerti művelés alól kivett terület és lakóház és gazdasági épület, továbbá a megvásárolni kívánt területtel szintén szomszédos terület szintén testvérem tulajdonában lévő szőlő és gazdasági épület. Mindkét ingatlanunk esetében személyes haszonélvezeti jogom be van jegyezve az ingatlan nyilvántartásban, illetve a szőlő és gazdasági épület ingatlan esetében személyesen használom, hasznosítom a területet.

Annak érdekében, hogy a megvásárolni kívánt terület a lehető legnagyobb eséllyel a mi tulajdonunkba kerüljön - élve a földforgalmi törvényben meghatározott elővásárlási sorrendből fakadó lehetőséggel -, az elmúlt időszakban megcsináltam az Aranykalászos gazda képzést, így az Fftv. értelmező rendelkezésének (7.) pontja alapján meghatározott, bejegyzett földműves lettem. Továbbá, agrárkamarai nyilvántartási számmal is rendelkezem.

A felmerült fő problematika az, hogy a lakcímkártyán - és így a személyi adat és lakcímnyilvántartásban - szereplő adatok alapján 2021. február 24. napjától vagyok X település szerinti lakos, így az Fftv. értelmező rendelkezésének (9). pontja sajnos nem érvényesül egészen 2024. február 24. napjáig, amiből fakadóan sajnos semmilyen elővásárlási jogom nincsen, ugyanis a földhivatal tájékoztatása alapján a személyi adat és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat vizsgálják.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében számos olyan kúria által hozott határozatot is áttanulmányoztam, amelyben az elővásárlásra jogosult a helyben lakói minőségét nem lakcímkártyával, hanem jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást is bizonyító hatósági bizonyítvánnyal igazolta (Pfv. 20424/2019/9, Pfv. 21768/2018/6, Pfv. 22445/2017).

A fenti példa határozatok mindegyikében közös, hogy a helyben lakói minőségre vonatkozó bizonyítási lehetőséget (jegyzői okirat benyújtását) a Földhasznosítási rendelet 32. § (6) bekezdés da) pontja alapján teszi lehetővé, azaz - amennyiben jól értelmeztem - e lehetőség (jegyzői okirat benyújtása) a korábbi perek tárgyát képző földügyletekre vonatkozóan kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó földrészletekre (Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek) és az ezzel kapcsolatos árverési eljárásokra vonatkozhat.

Az lenne felvázolt problematikával kapcsolatos lényegi kérdésem, hogy a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földrészlettel kapcsolatos adásvételi eljárás esetében, illetve az ehhez kapcsolódó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos eljárás során van-e lehetőség a fent említett, jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal igazolni, továbbá ezt az okiratot köteles-e elfogadni az érintett eljáró földhivatal; illetve a település jegyzője köteles-e ilyen okiratot kiadni és ha igen, a jegyző vélhetően milyen bizonyító erejű magánokiratokat, bizonyítékokat kérhet e tény igazolására.

Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.02.27. 11:22

semmilyen elővásárlási jogom nincsen
Ez nem igaz - legfeljebb nem minősülsz helyben lakónak.

Mathias # 2021.03.03. 14:41

Tisztelt jogi szakértők!

Zártkerti ingatlan eladásakor az adásvételi szerződésben rögzítettek kötik az elővásárlási joggal élő személyt (jelen esetünkben társtulajdonost). A szerződésben az van rögzítve, hogy az elővételi joggal történő élés esetén a jogosult a jogegylet engedélyeztetését követő 5 napon belül fizeti vissza a 3. személynek a vételárat postai úton.
Az engedélyeztetési eljárás igen hosszú időt is igénybe vehet (gyakran 60 plusz 80 napon túl is jócskán).
Van arra valami jogi megoldás, hogy a felek az engedélyeztetés befejeződése előtt elérjék kívánalmukat (3. személy mielőbb visszakaphassa a szerződésben rögzített vételárat, az eladó mielőbb megszabaduljon az őt terhelő kötelezettségektől, a jogosult pedig minél előbb élvezhesse a birtok javait)?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.03.03. 17:16

Ez így nem kerek. De nyilván ügyvéd készítette, kérdezd őt.

drbjozsef # 2021.03.04. 05:19

A szerződésben az van rögzítve

Ez után már nem igen.
Egyébként nem kötelezettség ez, ettől eltérően kellett volna szerződni.

Mathias # 2021.03.04. 08:04

drbjozsef

Köszönöm a választ. Szerződésmódosításra tehát akkor sincs lehetőség, ha mindhárom fél érdekelt lenne (aláírná).

Kovács_Béla_Sándor # 2021.03.04. 08:06

De.

drbjozsef # 2021.03.04. 08:10

Kifüggesztés alatt is? Többi elővételi jogosult nem számít?

Mathias # 2021.03.04. 08:14

drbjozsef

Kifüggesztés lejárt. A 80 nap határidős stádiumban van az ügy.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.03.04. 08:31

Többi elővételi jogosult nem számít?
Főszabályként nagyon is számít.
De ez a konkrét feltétel szerintem az elővásárlásra jogosultat tulajdonképpen nem is érinti - számára sem jogot, sem kötelezettséget nem keletkeztet. Nem kellett volna ezt gyáltalán bele venni a szerződésbe.

veva58 # 2021.03.06. 19:41

Osztatlan közös tulajdonú szántó esetében, nekem mint nem földműves és távol lakó tulajdonostársnak van-e elővásárlási jogom? Heten vagyunk tulajdonosai a szántónak, örökség jogán. Ha szeretném a két unokaöcsém tulajdonrészét megvenni, kell-e az adásvétel során attól tartani, hogy egy helyben lakó földműves elővásárlási joggal élhet?

drbjozsef # 2021.03.06. 22:14

veva58,

Főszabály szerint igen, de van kivétel. Téged talán ez érinthet, de a leírásod szerint igazából ez sem jó :

Fftv. 20.§ Elővásárlási jog nem áll fenn
...

  1. a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,

...

Ha a hét tulajdonosból csak kettőnek vennéd meg a tulajdonrészét, akkor igen, megelőz téged mindenki a 18.§ szerinti elővételi jogosultak közül.

A másik kivétel nem is vonatkozik rád, mert ott legalább 3 éve tulajdonodban kellene lennie a földnek ÉS földművesnek is kellene lenned.

veva58 # 2021.03.07. 07:59

Tehát ez azt jelenti, hogy elővásárlási jogom akkor lenne, ha minden tulajdonostárs tulajdonrészét megvenném. Viszont a föld nagysága 1.3 ha, és úgy tudom, hogy magánszemély birtokában 1 ha lehet, vagyis nem tehetek semmit.

Ha más, helyben lakó földműves megveszi a többi tulajdonostárs részét de én szeretném megtartani az enyémet,megtehetem-e, vagy ő bekebelezheti?

Szeretném a gyerekeimnek megtartani vagy növelni a nagyságát, de az új törvény szerint erre már nincs lehetőségem?