termőföld elővásárlási jog

Lajmantin,

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy az elővásárló a vevő helyébe lép úgy, hogy a szerződsét teljes egészében, mindenestül elfogadja.
A nem kifüggesztős szerződéseket (pl. több tulajdonos egy ingatlanon, a tulajdonostárs(ak)nak elővételi joga van) például teljes egészében (legfeljebb a vevő személyes adatainak kitakarásával) kell megküldeni az elővételre jogosultnak, pont ezért.

Csak és kizárólag egyben fogadhatja el a szerződést, nemcsak a vételár tekintetében, hanem annak pontos ütemezésében, fizetési határidővel, ha szerepel benne hogy a vevő fizeti az ügyvédet, akkor azzal együtt. Nincs kivétel. Vagy kell neki úgy ahogy van, vagy nem.
(Persze, az olyan trükközés, ami az elővételi jog kikerülésére irányul nyilvánvalóan, például betarthatatlanul szűk határidő, vagy olyan csereszerződés, ami egyértelműen azért kerül bele, hogy az elővételi jog jogosultja ne tudjon élni a jogával, az persze semmis lehet)

Ha nincs semmi extra szerződésben, akkor természetesen nem kifogásolhatja az árat.

Köszönöm a választ - közben tovább böngészve ezt találtam: „Fftv.5.§ 23. szomszédos föld: (....) közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;”

Kérdések sora vetődik fel:
a.) A közbeékelődés fogalmát hogy kell érteni, ha jelentős eltérés van a telkek mérete között? Ahol én vagyok, a keleti oldalon 15-20m szélességű telkek vannak, az út nyugati oldalán többek között van egy 150m széles telek, de az út legalább 500m hosszú, ezért az úttal rengeteg hrsz érintkezik. Sajnos nem tudom ide lerajzolni, remélem, elég szemléletes lett a leírás.
b.) Ha az út hosszan elnyúlva sok-sok telket érint a túloldalon, akkor így közvetve mind szomszédos teleknek minősülnek? Sőt ha a geometria nincs definiálva, akkor ezen az oldalon is, amíg az út tart, az összes telek a szomszédommá válik? (Ezt irreálisnak tartom, mert kevés olyan telket látni, ahova nem vezet út, definíció nélkül bárki bárkinek a szomszédja lenne.)
c.) Ha ez a bizonyos közbeékelődő út nem egy, hanem két hrsz-en van (utólag szélesítették, így most az út hossztengelyével párhuzamos határú két hrsz-en terül el, mert nem vonták egybe), akkor is szomszédos teleknek minősül az út túloldalán levő telek?
d.) Ha a fenti két hrsz közül, amelyek az utat alkotják, az egyik még átminősítve sincs (legelő), de természetben nyilvánvalóan szilárd burkolatú, aszfaltos út, neve is van, akkor is egy darab közbeékelődő útnak számít a két hrsz?

Lajmantin,

Az a-b-c-re igen a válasz, szomszédok. Ha két telek összeér, mérettől függetlenül, érintkező hossztól függetlenül, szomszédok. Ha nem érintkeznek, mert út, csatorna, árok van közöttük, akkor is szomszédosak. Mivel akár mind a három is lehet egymás után, szertinem az sincs kizárva, ha "két út" van közöttük. Mert csak út van közöttük, más ingatlan nincs (ez lehet közút, de akár magánút is).

A d. pont érdekesebb kérdés, de jogilag akkor nem szomszéd. A "szomszédsági" vizsgálatot a telekkönyv szerint kell elvégezni, ha az útként használt terület a nyilvántartásban legelő, akkor a túloldalán lévő ingatlannal már nem szomszédos. Még ha az egy aszfaltozott út a valóságban, akkor sem.

Kedves Fórumozók!

Néhány hónapja tanácsot kértem egy föld adásvétele kapcsán. A kormányhivatal határozata szerint földtörvény szerinti elővásárlási joga nincs sem a szerződés szerinti vevőnek sem az elővásárlási nyilatkozatot benyújtó személynek. Ugyanakkor a kormányhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe léptette a tulajdonostársat a Ptk. 5:81 § rendelkezéseire figyelemmel. Itt a fórumon azt a tanácsot kaptam, hogy érdemes megtámadni a határozatot, tekintettel arra, hogy a Pfv.I.20.488/2017 számú, BH 2018. 112. számon közzétett döntésben már rámutatott a Kúria, hogy közös tulajdonban álló termőföld értékesítése esetén a tulajdonostársat nem illeti meg a Ptk. szerinti elővásárlási jog. Elővásárlási jog csak a földműves tulajdonostársat illeti meg, annak törvényi alapja azonban a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése. A felülvizsgálati kérelmemben előadtam, hogy a tulajdonostársnak semmilyen elővásárlási joggal nem rendelkezik, mivel:

• a 18.§ (1) bekezdés c. pontja szerinti, általa hivatkozott elővásárlási jog feltételei nem állnak fenn
• más Földforgalmi tv szerinti elővásárlási jogára nem hivatkozott
• a végzésben is megállapítottan nem tulajdonosa 3 éve az érintett ingatlannak, így elővásárlási jogosultsággal a 18.§ (3) bekezdés alapján nem rendelkezik
• A Ptk 5:81.§ alapján az alperes által figyelembe vehető elővásárlási joga nincs.

Álláspontom szerint jogszabálysértő módon szüntette meg a az eljárást az alperes (kormányhivatal) ahelyett, hogy megállapítva az elővásárló elővásárlási jogának hiányát, az általam kötött adásvételi szerződést, és az ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzésemet a Földforgalmi tv rendelkezései szerint jóváhagyja érdemi határozatával. Az alperes jogszabálysértő módon alkalmazta a 36.§ (1) bekezdés c. pontját, és szüntette meg az eljárást. Ennek megfelelően szükséges a végzése hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, és az alperesnek új, a jogszabályoknak megfelelő, tulajdonszerzésemet, az adásvételi szerződést jóváhagyó érdemi határozatának meghozatala.
A fenitek ellenére a bíróság a kormányhivatalnak adott igazat és megállapította, hogy jelen esetben alkalmazható a Ptk 5:81.§ szerinti elővásárlási jog. Indoklásban rámutatott arra, hogy mivel a kúriai döntés egyedi ügyben született, így az a jelen eljárásban nem alkalmazható. Érdeklődnék, hogy szerintetek érdemes-e a Kúriához fordulni a fenti ügy kapcsán?

Célszerű lett volna a per előtt kérdezni.
Annak a BH-nak a ratio decidendije rosszul van kiemelve. A döntvény nem arról szól, és az az állítás nem is igaz. A földműves tulajdostárs természetesen megelőz mindenit, aki a földforgalmi törvény szerint elővásárlásra jogosult; ha pedig a vevő sem földműves, akkor vele szemben a tulajdonostársnak igenis elővásárlási joga van a Ptk. alapján.

Sikerült nekem is elrontani. :/

Helyesen: " A földműves tulajdostárs természetesen megelőz mindenit, akivel - ha nem lenne tulajdonos - a földforgalmi törvény szerint egy soron lenne jogosult elővásárlásra".

Köszönöm a választ. A vevő és a tulajdonostárs is földműves. A kormányhivatal határozata szerint a tulajdonostársnak nincs a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási joga velem szemben, tekintettel arra, hogy 3 éve belül vette a tulajdonrészét. Kizárólag a Ptk. szerinti elővásárlási jogosultsággal rendelkezik, melyre tekintettel a vevő helyébe léptették. A kormányhivatal álláspontja szerint amennyiben helyben lakó földművesként hivatkoztam volna az elővásárlási jogomra, abban az esetben megelőztem volna a földforgalmi törvény alapján (függetlenül attól, hogy földműves tulajdonostárs). Sajnos az okiratot szerkesztő ügyvéd elmulasztotta az erre való utalást.

Ez bizony a hivatkozott BH indoklásában is benne van: a vevőnek a szerződésben nyilatkoznia kell, hogy jogosult-e elővásárlásra a földforgalmi törvény alapján, méghozzá pontosan megjelölve a törvényhelyet. A feltüntetni elmulasztott jogra elővásárlási jogot gyakorlóval szemben nem hivatkozhat.

Tiszteletem mindenkinek! :)

Egy olyan kérdésem lenne, hogy az alábbiakban felsorolt tények alapján jól gondolom-e, hogy nincs lehetőségem elővásárlási joggal élve megvásárolni a szomszédomban lévő telket?

• A kérdéses terület a Földforgalmi törvény hatálya alá esik, szántó besorolású zártkerti telek.
• A kifüggesztésen lévő szerződés alapján a leendő vásárlónak nincs földműves végzettsége és elővásárlási joga sem.
• Nekem van -mármint végzettségem-, de csak 2 éve vagyok regisztrálva az adott településen.
• A szomszédos telek az enyém, viszont művelés alól ki van vonva.
• Lakhelyem évtizedek óta 20 kilométeres távolságon belül található, de éppen 1 hónapja jelentkeztem át egy másik címre.

  Remélem, sikerült röviden és megfelelő mértékben összefoglalnom!

A válaszokat előre is köszönöm szépen!

Viszont a vevőnek még annyi sincs mint neked.
.
Szerintem egy próbát megér......

MD,
Baszki ez nem próbacseresznye alapon meg... :D

Denito,
Ha jól értelek, akkor az Fftv. 18§ egyik feltételének sem felelsz meg. A "szomszédos" definíciója pedig sajnos mindenhol "szomszédos föld" (5.§ 23.pont), és e rendeletben a "föld" kifejezetten "mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld" fogalomként szerepel, ha az kivont, akkor az sem számít.
Nem vagy elővásárlásra jogosult ahogy én nézem.

Legfeljebb elutasitják...

Az elfogadó jognyilatkozat nem olyan, mint egy kérelem a kerültei parkolási kártyáért. Ügyvéd, igazolások, pontos jogszabályhely megjelölés, miegymás.
Persze, meg lehet próbálni, ha valakinek sok felesleges pénze is ideje van, hátha benézi a földbizottság. De azok nem olyanok.

Egy próbát megér...

Kicsit fura, hogy nincs elonyom egy nem foldmuveshez kepest, de ez van. Mondjuk az is fura egy kicsit szamomra, hogy csak azert, mert egy masik cimre jelentkeztem at az adott 20 kilometeren belul, miert veszitem ezt az elonyomet!? Mindenesetre, ha szomoruan is, de koszonom mindenkinek a valaszt!

Denito,

Várj, ezt nem pontosítottad. Változott a címed, de az továbbra is 20km-en belül van? De nem ugyanaz a település?

Mert akkor szerintem ha UGYANAZ a település, csak változott azon belül az utca, akkor simán járhat a 18.§ "e" szerinti elővásárlási jog. Ha másik település, de ugyanúgy 20kmen belül, akkor az határeset. Betű szerint "település" van, egyes számban, szóval necces, de a törvény szellemiségével nem ellentétes, hiszen "környékbeli" vagy továbbra is...

Próba cseresznye alapon próbáld meg.

Tisztelt Kocács Béla Sándor!

Azt írta, hogy amennyiben a vevő nem földműves akkor alkalmazható a Ptk. A hivatkozott adásvételi szerződésben földműves volt a vevő is és a tulajdnosotárs is (aki nem 3 éve tulajdnoso az érintett ingatlanban) Ebben az esetben is megilleti a Ptk szerinti elővárlási jog? Korábban -a per előtt- azt válaszolták itt a fórumon nekem, hogy nem ezért érdemes megtámadnioo a kormányhivatal határozatát. Ezt írták indoklásként a fórumon:
"Tehát ma a kúriai határozat a következőképpen szólna: "Közös tulajdonban álló termőföld értékesítése esetén a tulajdonostársat nem illeti meg a Ptk. szerinti elővásárlási jog. Elővásárlási jog csak a legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostársat illeti meg." és ezt "Ha igaza lenne a Kormányhivatalnak, akkor a 2év 11 hónapja tulajdonostárs földműves-nek nem lenne elővételi joga egy olyan NEM földművessel szemben SEM, aki csak 2 napja lett tulajdonostárs (hiszen a Ptk.-ban nincs időkorlát se, gazdálkodói előírás se). Ami nyilvánvaló nonszensz termőföld szerzéskor."

Az egész földtörvény úgy hülyeség ahogy van.

Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni, hogy ha Én pl. 5-én adasvételi szerződést kötök egy földre, és annak a földnek a bérleti szerződés 8-án lejár, és mondjuk a kifüggesztés 12-én jelenik meg( tehát mar nem él a szerződés), akkor a volt bérlő hivatkozhat-e arra, hogy oké már nem él, de még a szerződés kötés napján élt a bérleti szerződés, így elővásárlási jog illeti meg Velem szemben.(?)
Válszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel

1. Értő olvasás (a szabályzatban), le van írva nagyon szépen és érthetően, hogy csakis egy helyen írd le a kérdésedet.
2. Hétvége van, mindenki igyekszik ilyenkor pihenni, kikapcsolni, szóval ha 20 helyre rakod be ugyanazt, akkor se kapsz hamarabb rá választ.

Később vettem észre,hogy nem jó helyre írtam.
Azért írtam ide is.

Elnézést!

Elolvastuk.

Üdvözletem!

Szeretnék segítséget kérni önöktől a földtörvényben leírt elővásárlási rangsor értelmezésével kapcsolatban. A szituáció a következő:

Szeretnék megvásárolni 3 db egyenkén 1100 m2 területű szántó besorolású külterületi telket Pest megyében (nadrágszíj szélességű telkek). Én aranykalászos gazda képesítéssel rendelkezem, továbbá a földműves nyilvántartásban is szerepelek 1 éve. A telkek a lakóhelyemen találhatók. Ott éltem le 25 évet 1 év kitérővel, amikor is módosult a lakcímem. Ez azóta újra az a település, ahol a telkeket szeretném megvenni (kb. 1 éve).

A területen, ahol a telkeket szeretném megvásárolni már van egy 1446 m2-es szántóm (1 hónapja van a birtokomban, ott a rokonaimat fizettem ki), de az sajnos csak az egyikkel szomszédos a 3 közül. Úgy kell elképzelni a területet, hogy 1 ha terület fel van osztva kb. 8 telekre és abból az első az enyém és a 2-at és a 4-es 5-ös tagot szeretném megvásárolni.

Kérdésem az lenne, hogy a fentebb leírtaknak megfelelően hol helyezkedek el az elővételi jogosultak rangsorában? A kifüggesztés miatt álmatlan vagyok, ugyanis van egy-két "földműves" a településen, akik minden meghirdetett termőföldre lecsapnak.

Egy másik kérdés. A telkek leelőlegezése mennyire lehet jó megoldás? Ha jól tudom, akkor a legjobb helyzetben akkor leszek, ha minimum 3 éve helyben lakó földműves vagyok. Ahhoz még kell kb. 2 év. Ha esetleg leelőlegezem a telkeket, akár a teljes vételárat letéve, van rá bármi sansz, hogy a kihirdetés alatt elbukom az adás-vételt. Feltételezve, hogy az állam nem tart igényt a területre? Vagy tudtok bármi olyan lehetőséget, amivel biztosítani tudom az elővételi jogomat?

Válaszotokat előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Sz.B.

hdqzt8,

Tekintve, hogy nem számítasz helyben lakónak, az Fftv. 18.§ alapján MINDENKI megelőz téged az elővásárlási sorrendben.
Neked ezekre a földekre így nincs is elővételi jogod, ha mondjuk más venné meg.

Jogszerűen nem tudod kikerülni az elővásárlókat.