Társasházak jogásza!

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

falsu # 2020.07.07. 13:23

drbjozsef:
"Viszont 100% egyetértés nélkül nincs társasház."
Eddigi "tanulmányaim" alapján én a folyamatot jelenleg a következőképpen valószínűsítem:

  • amit az alapító okiratba muszáj beleírni, abban már megvan a 100% egyetértés, tehát ez kipipálva
  • a Ttv szerint az SZMSZ-t (ebben lesz a költségmegosztás is + esetleg a házirend is) az összes tulajdoni hányad egyszerű többségével jóváhagyható. Tehát egy közgyűlésen a két nagyobb lakás szavazásra bocsát egy nekik tetsző SZMSZ-t és megszavazzák maguknak! Én meg mehetek bíróságra, de ezek szerint nem érdemes: "Ha 21% helyett 25%-ot kell fizess, akkor nem hinném.")

A fenti gondolatmenetben hol tévedek?

Kösz!

MajorDomus # 2020.07.07. 18:20

Abban hogy felesleges bíróságra menned.
.
Egyetlen fegyvered van,a tul.hányad arányos költségviselés szmsz-be foglalása esetén írod alá az Alapító Okiratot.

drbjozsef # 2020.07.07. 18:30

Felesleges, abban igaza van, hogy így nem sokra megy, mert az SZMSZ-t bármikor módosíthatja a feles többség is.

falsu # 2020.07.07. 18:52

MajorDomus:
Ez a fegyver nem jó, mert én akarom az alapító okiratot: legyen albetét, jelzálogjog bejegyezhetősége, lakó bejelentése, stb., ahogy az elején írtam...(21,5%, 21,9% én, 27%, 29,6%).
Sok minden elhangzott, összefoglalva milyen stratégiát javasoltok? Én most úgy látom, ha akarok társasházat (akarok), le kell nyelnem a békát.
Kösz!

drbjozsef # 2020.07.08. 05:12

Lényegében igen.

Azért ez még nem olyan lényegi sérelem. Majd ha 51%-kal megszavazzák, hogy a 90%-át fizesd a tetőfelújításnak, akkor igen.

MajorDomus # 2020.07.08. 18:50

Ha ezek a tulajdoni arányok,akkor nincs egetrengető különbség. Néhány száz ft.

Ungvári # 2020.07.10. 05:49

T. Zöldövezet!

Megkérlek, hogy inkább ne szólj hozzá az ügyemhez.
Nem érted, hogy mi a probléma. :(
Nem az összegről van szó.
Simán ki tudom fizetni a közös költséget a lakbéren kívül is.
Az elvről és a törvény be nem tartásáról van szó. Az Önkormányzat nem tartja be a társasházi törvényt, ami szerint kell hoznia a saját rendeleteit.
Ismeretlen indokok miatt különböztetnek meg bérlőket.
Olyan a földön nincs, hogy ugyanolyan feltételekkel lakó bérlők között 9 nem fizet közös költséget és 1 meg igen.
A társasházi törvény 24 par. nem engedi átruházni a közös költséget a bérlőre a bérbeadó helyett a társasház felé. A jogi hierarchia miatt a törvény az első. Ennek betartásával hozhat rendeletet bármilyen intézmény. A durva még ebben az, hogy a rendeletükbe sem vették bele. Nyilván tudják, hogy törvényt sértettek volna vele.
Ezért úgy nevezték el, hogy külön szolgáltatások díja. De itt a házban mindenki ugyanazokat a "külön szolgáltatásokat veszi igénybe". (A ház takarítása, közös lépcsősházi világítás, gondnok fizetése stb.) A többi önk. bérlőnek két tétel szerepel a csekken. Lakbér és szemétszállítás. Nekem három. Lakbér, szemétszállítás, közös költség. Miért is??? Lakbér összegek eltérhetnek. De a tételek nem!!
Az önkormányzat sem tudta megmondani, hogy én miért fizetek 3 éve közös költséget. Azóta ígérik, hogy felülvizsgálják.
Elég durva, hogy azóta sem sikerült. Szerinted ez normális???

wers # 2020.07.10. 06:05

„Az Önkormányzat nem tartja be a társasházi törvényt”

Az a gond, hogy rosszul értelmezed azt a törvényt. Láttam, be is idézted. Még a magyarázatot is, mégsem azt érted, ami oda van írva.

Az arról szól, hogy a társasház a tulajdonosokkal áll jogviszonyban a bérlőkkel nem. Vagyis nem lenne szerencsés, ha társasháznak kutatnia, nyomoznia kellene a bérlők után, ráadásul közük sincs hozzá.

Az azért nagyon durva lenne, ha a társasházi törvény tőle független jogi kapcsolatokba beleszólna, pl. a tulajdonos és a bérlője közötti szerződésekbe.

„A társasházi törvény 24 par. nem engedi átruházni a közös költséget a bérlőre a bérbeadó helyett ”a társasház felé. „

A társasház felé (felé, felé.. gerbera kedvéért). Pont. A társasháznak a tulaj fizet.

Abban teljesen igazad van, hogy rossz gyakorlatot folytat az önkormányzat, ha a régebbi bérlőkkel kevesebb ”külön szolgáltatások díjat fizettet.

Orvosolni fogják, de ez téged nem fog érinteni, esetleg csak a régebbi lakók köszönetnyilvánítását fogod észre venni, ha nekik is többet kell ezután fizetniük.

wers # 2020.07.10. 06:16

lent kicsit összekeveredett az idézet és a szövegem, de kibogozzátok (remélem)

SolnesM # 2020.07.10. 08:17

Nos Ungvári úr panaszára .
Ő egy önkormányzati bérlakásban lakik. 3 tételes amit fizetnie kell a lakásért.
Lakbér, közösköltség és szemét szállítás. E 3 tétel nem éri el a 20 eft -ot.
Amúgy az önkormányzati bérlakásoknak mi köze a társasházi törvényhez ?

drbjozsef # 2020.07.10. 08:22

SolnesM,

Szerintem nem fogod elhinni, de ezek az ún. "bérlakások" egy ún. társasasházban vannak.

Zöldövezeti11 # 2020.07.10. 08:28

T. Ungvári Topiktárs !
Nem szólok én bele. Viszont a következő önkormányzati ülésen javasolni fogom, hogy ezeknek a 30 nm-es lakásoknak a bérleti díja legyen 35 eft /hó.
A bérleti díj tartalmazza a nem kikerülhető szolgáltatásokat is. azaz a közös költséget és a szemétszállítási díjat.
Habár társadalmilag a 40 eft / hó talán igazságosabb lenne.
Mondja a kollégám inkább 45 eft legyen !

Aztán ha valaki nem tudja fizetni, lakhatási támogatást kér az önkormányzattól.

wers # 2020.07.10. 09:11

„A bérleti díj tartalmazza a nem kikerülhető szolgáltatásokat is.”

Asszem valami adózási bizé miatt számlázzák külön, mert ugye amit továbbszámláznak az nem nyereség. (bár mintha ez inkább a magán bérbeadóknál számítana. Egy ideig a továbbszámlázott rezsit is jövedelemként kellett elszámolni)

drbjozsef # 2020.07.10. 09:29

„ Egy ideig a továbbszámlázott rezsit is jövedelemként kellett elszámolni”

Nem, csak bevételként.
Ha tételes elszámolást választottál (ilyen esetben nyilván 100% azt választott), akkor kiadás is egyben.

Csak a papírmunka meg a számolgatás volt vele.

Szerencsére volt egy írástudó ember valamelyik folyosó végén, úgyhogy ezt már eltörölték.

wers # 2020.07.10. 10:01

„ilyen esetben nyilván 100% azt választott”

Maradjunk max. 99%-nál. Nem véletlenül ébredtek rá, hogy nem jó valami.

drbjozsef # 2020.07.10. 10:16

Ébredtek rá? Mármint a törvényalkotó sokallta a befizetett adót, mert már nem tudott mit csinálni vele? Hiszen aki 10% általányadót fizetett, az a rezsiből is megfizette.

Hát ez kevéssé valószínű.

wers # 2020.07.10. 10:49

„Mármint a törvényalkotó”

Nem. De valahogy biztos feltűnt nekik, ha változtattak. Tán valaki jelezte. Vagy valakik.

Elemér77 # 2020.07.10. 12:41

Kedves Fórumozók!

Szüleim társasházában idős emberek élnek, jogász nincs közöttük. A legutóbbi közgyűlésen született egy döntés egy határozatról, a jelenlevő tulajdoni hányadok arányában 45% igen, 40% nem, 15% tartózkodás.

A törvény "egyszerű szavazattöbbség"-ről ír. Az igenre szavazók szerint egyértelmű, hogy meg van szavazva, hiszen a legtöbb szavazat az IGEN, ez a szavazatTÖBBSÉG, vagyis a határozat el van fogadva. Ebben segíti őket, hogy találtak az Interneten egy ügyvédi véleményt, ami ezt támasztja alá. (http://fuzer30.hu/…zavaztak.pdf - "ha a legtöbb tulajdoni hányad az IGEN szavazat, úgy a határozati javaslat elfogadásra kerül")

A másik oldal szerint 50%+1 tulajdoni hányad kellene az elfogadáshoz. Van olyan ügyvédi vélemény is az Interneten, ami ezt támasztja alá, viszont mivel a másik oldalon is van ellentétes vélemény, ez patthelyzet.

Mivel nem nagy horderejű ügy, és a lakók között jó a viszony, nem akarnak bíróságra menni, békésen tisztázni szeretnék a kérdést. Ha lenne az egyik oldal kezében valami meggyőző, a másik elfogadná. Sima ügyvédi állásfoglalás nem elég, mert abból van ilyen is és olyan is.

Meggyőző lenne például, ha valahol jogszabályban lenne definiálva, hogy mit is jelent az "egyszerű szavazattöbbség". Tudnátok segíteni, hogy erre hivatalos definíciót hol találok?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.10. 15:07

A belinkelt vélemény már önmagában is ellentmondásos, egyébként pedig logikátlan, a konklúzója semmilyen módon nem következik a hivatkozott jogszabályhelyekből. Sőt.

MajorDomus # 2020.07.10. 19:48

De ha a válasz is dodonai azzal nem lesz előrébb.

Elemér
Kbs-nek abban igaza van,hogy a kérdésedben ott a válasz is!
.
A közgyűlés ("a törvény szerint")a döntéseit szavazattöbbséggel hozza.
A jelenlévők 45 %-a szavazott igennel,azaz nincs meg a többség!
.
Érted már?
40 % szavazta meg a javaslatot,55 % viszont nem!
Javaslat elutasitva.
A tartózkodás éppen a többségi elv miatt nem szavazatnak számit.

falsu # 2020.07.11. 06:29

Én tanulni járok ide, de én úgy tudom, hogy az egyszerű többség az azt jelenti, hogy "több, mint a fele" (azaz az "50%+1" az pontatlan megfogalmazás, mert akármilyen kevés tulajdoni hányaddal is lehet több...).
Ezt meg tudná hozzáértő erősíteni?
Hogy minek "több, mint a fele", az egy másik, szabályozott kérdés, attól függ, miről szavazunk: pld. az összes tulajdoni hányad fele (pld. SZMSZ); jelenlévő tulajdoni hányad fele ( pld. a mindennapos gazdálkodás körébe tartozó ügy).

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.11. 06:58

„Javaslat elutasitva.”
Ha a nemek sem voltak többségben, akkor a szavazás eredménytelen. De ez csak elméleti finomság, a lényeg szempontjából ennek gyakorlati jelentősége nincs.

drbjozsef # 2020.07.11. 13:31

Ahogy én nézem, csak guglival, az "egyszerű többség" fogalma nincs igazán pontosan definiálva univerzálisan, vagyis bármilyen esetre.

Ahol pl. több lehetőség közül kell választani (pl. képviselőt több ember közül), ott az egyszerű többség tényleg annyit jelent csak, hogy a "legtöbb szavazat". Ami mondjuk 10+ választható ember esetén akár az összes szavazat 11%-át is jelentheti, ami igen messze van az 50%+1-től.
De ilyen szavazásnál értelemszerűen nincs "nem" meg "tartózkodom" szavazat.

Társasházi közgyűlésen, igen/nem/tartózkodik típusú szavazásnál egyértelmű a gyakorlat : az egyszerű többség az 50%+1 IGEN szavazatot jelenti, mármint a határozati javaslat elfogadása szempontjából.

(Legfeljebb az szokott vitára okot adni, hogy az elején megvizsgált határozatképességhez képest, vagy a ténylegesen szavazatot leadókhoz kell viszonyítani, de szvsz ez sem kérdés, az utóbbi a helyes.)

Zöldövezeti11 # 2020.07.11. 15:17

Nagyon egyszerű. Meg kell állapodni, hogy mit értünk ez alatt. A megállapodást írásban rögzíteni.
Anno régen pl. egy árút termelő és azt megvásároló felek ( általában nagy tételről volt szó ) a szerződésbe belevették, hogy minőségi kifogás esetén a mérést, a tulajdonságok értékelését a magyar, a német vagy a hottentota szabvány szerint vizsgálják. Előre és nem utólag !

Zöldövezeti11 # 2020.07.11. 15:21

Nem egy egyszerű társasházi közgyűlésen, hanem a nagy bolondok házában A Júnió parlamentjében is vitára adhat okot néha az értelmezés. Lásd a Szar -gentios hölgy jelentését.