A társasházunkban a közös tulajdonú ingatlanrészekre kötöttünk egy használati megállapodást,amely akkor még elfogadhatónak tűnt.A tulajdonostársunk tulajdonában állt az épület kétharmada ,a miénk az egyharmad volt.A közös tulajdonú részeket a tulajdoni hányadok szerint osztotta fel a földmérő.Amikor a tulajdonostársunk eladta az ingatlanrészét két darabban(ezért van ma három tulajdonos),lett feltűnő,hogy igen jelentős kb. 60négyzetméter túlhasználata áll fenn az új tulajdonosnak a mi sérelmünkre.Az 57négyzetméteres tulajdoni hányada mellé 141négyzetmétert használ kizárólagosan,amíg mi a 93négyzetméter tulajdonunk mellé 66négyzetmétert.Álláspontunk szerint ez nagyon méltánytalan. A nézetkülönbség csak kettőnket érint,a harmadik tulajdonostárs pontosan annyi területet használ kizárólagosan,amennyi a tulajdoni hányada alapján jár neki.Rendezhető-e korrekt módon ez a jogvita?Pl. Kérhetnénk-e a bíróságtól A használati megállapodás megváltoztatását,vagy a közös tulajdon megszűntetését?Köszönön válaszukat!
Ingatlanügyek
Alaki szempontból csak annyi az érvényesség feltétele, hogy írásba legyen foglalva. (Értelemszerűen ugyanez a követelmény a meghatalmazással szemben is.)
Sziasztok!
Jelenleg ingatlanvásárlás előtt állok, megbízási szerződés aláírva.
Az előszerződést is aláírtam, de mivel az eladó részéről nem egyenként írnak alá (többszáz lakást értékesítenek) így postai úton kaptam meg a már mindkét fél által aláírt előszerződést (amelynek aláírási dátumától számítva X időn belül fizetési kötelezettségeim lesznek, foglaló+1 részlet).
A gondom az, hogy az eladói oldalon nem az eladó cég ügyvezetője írt alá, hanem az aláíró meghatalmazottja írta alá az előszerződést és csatolt hozzá egy olyan meghatalmazást, amely szövegezésében korrekt de sem ügyvédi ellenjegyzést, sem két tanút nem tartalmaz, csak a meghatalmazó és a meghatalmazott szerepel a papíron. Ráadásul az egész másolati példány nem rendesen aláírt + lebélyegzett változat.
Kérdésem az hogy ez így elfogadható-e, hivatalos-e, ezek alapján érvényes-e maga az előszerződés?
A szavatosság az szavatosság. Az pedig, hogy a hibák megvoltak-e az eladáskor, szakkérdés. Tulajdonképpen az is, hogy az elvárható gondossággal eljárva a vevőnek tudnia kellett-e róluk.
Tisztelt fórumozók! Vásároltunk egy házat nyáron, amelybe októberben tudtunk beköltözni, mivel addig itt lakott az eladó.
Sajnos nem láthattuk a falban a villanyvezetékeket, amelyet újra kell húzmi, illetve egy lámpa vezetéke ki is égett. A nagyobb baj, hogy a padlóban levő fűtéscsöveket sem láttuk, amelyek használhatatlanok, mivel elfolyik belőlük a víz. A kiégett kéményt inkább nem is említem...
Ha az eladó aláírta, hogy nem tud rejtett hibákról és használatra kész állapotban adja át az ingatlant, van valamilyen mód arra, hogy pénzt követeljünk tőle jogi úton?
Az ügyvédünk azt gondolja, hogy ne menjünk bele, de mivel 20 év hitelt vettünk fel a házra és itt fagyoskodunk a kis hősugárzónkkal, kezdem ezt másképp gondolni.
Az eladó természetesen közölte velünk, hogy egy centet sem fog adni, majd elküldött melegebb éghajlatra és lerakta a telefont.
Köszönöm.
?
Ebből olvass el 10-15 oldalnyit...
http://www.jogiforum.hu/…32/24764.2.0
Tisztelt fórumozók!
Édesapámék szeretnék eladni a házat amit örököltek. Kiderült, hogy a 70es években történt bővítés (ami egy kb 10m2-es fürdőszoba, csak belülről megközelíthető, alappal tetővel) nem lett bejelentve anno. Az eredeti alaprajzon és térképmásolaton nem szerepel a fürdő. Lényegében a térképen ez egy kis kiszögellő kocka a házon, alaprajz tekintetében pedig egy kb 10m2-es fürdőszoba wc-vel egy légtérben. Hogyan lehet ezt így utólag feltűntetni térképen és kell e egyáltalán (12m2 alatt van), alaprajzot kivel kell csináltatni, eleg e a tulaj saját kézzel készített méretezett alaprajza, és a legfontosabb kérdésem, hogy mint örökös aki nem is tudott a dologról számíthat e bírságra? ( tudtommal 10 évnél régebben történt bővítésnél nincs bírság) A válaszokat előre is tisztelettel köszönöm.
A karókat a szomszéd haza sarkától, a szomszéd telke előtt 43 cm-re rakták le. Tehát a ház az én telkemen van. De ez nem haladja meg a térképezési hibahatárt, a 45 cm-t, ezért nem épített túl a szomszéd a szakértő szerint. Magyarul, a ház fala az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalától számított, az én telkem felé eső 45 cm-es sávon belül van. Szerintem túl épített a szomszéd 43 cm-rel, de az én szavam, véleményem nem oszt nem szoroz, gondolom én.
Területszámítási hiba. Szerintem a területszámítási hibahatárnál nagyobb eltérés az ingatlan nyilvántartási területtől ugyan azt jelent, mintha a térképezési hibahatárnál nagyobb az eltérés. Tehát itt lenne teendője a szakértőnek, nevezetesen vizsgálnia kellene miből adódik az eltérés, melyik telek kárára növekedett hibahatáron túl.
Értelemszerűen
A "terület számítási hiba nem terheli", nyilván csak annyit jelent, hogy jó a számítás (nincs benne elvi hiba, tévedés).
--"Megállapította, hogy a szomszéd háza az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalától az utcafonton 0,43 m-rel, a telek belseje felé 0,42 m-rel eltér.
Szakértői jelentésében úgy fogalmaz, hogy az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalához képest a szomszéd által épített ház nem nyúlik át az én telkemre. Túlépítés nem történt."
Akkor miből jön az, hogy a te telkeden épített?
A mostani FRISS (digitális alapú) kitűzés hová rakta le a karókat?
Azok szerint kinek a telkén van az új építés?
nonolet!
Köszönöm az új rendeletet, de a hibahatárok nem változtak.
Kérdésem. Mi a különbség az EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis és a régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis között? A hibahatár szempontjából nem mindegy melyiket kell alkalmazni. Az országban nem mindenütt az EOTR földmérési alaptérképet használják belterületen?
A területalapu hibahatár is érdekes. A rendelet szerint a hibahatár 400 m2-ig 7 m2. A szomszéd telke 329 m2. A szakértő mégis 10 m2 hibahatárhoz viszonyít és megállapitja, hogy azt 2 m2-rel meghaladja az eltérés, tehát 12 m2-rel nagyobb a szomszéd telke. És a megállapítása:az ügyben érintett földrészleteket területszámítási hiba nem terheli.
Akkor mikor terhelné? Mennivel kellene hogy eltérjen? (Megjegyzem, a két telek adottságaiból adódóan a szomszéd telke csak a mi telkünk kárára növekedhetett.)
nonolet!
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, a szomszéd épített át az én telkemre.
bimbus
Azért ez nem mindegy, hogy
- a telkedre épített
vagy
- a saját telkére, amit korábban te használtál
Melyik történt?
Az már nem élő rendelet...
Ez az élő: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
De igazad van, a tűrésosztály ami a fejemben járt és az amiről te beszélsz az nem ugyanaz.
nonolet!
"De ez csak külterületen 45 cm... belterületen asszem 15 cm."
Ezt mire alapozod?
A 25/2013-as VM rendelet 3. melléklete szerint:
Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis
Méretarány Megengedett eltérés
egy-egy határvonal
helyzetében
1:1 000 ± 0,45 m.
kbs!
Nem kívánom lebontatni a szomszéd házát. De azt a tűzfalat, ami a mi telkünkön áll, igen. (A szomszéd felől ez egy kapuáthajtó része, a bontás nem érintené a ház lakhatását, nem okoz aránytalan terhet.) Ha ez az állapot marad, nem tudom beépíteni a a telek utcafronti részét, míg az eredeti állapot szerint igen.
nonolet!
"Mit is, hogy más ingatlanát birtoklod jogalap nélkül?
Mennyámáááá...
Ezt megteheted addig, amíg a jogos tulajdonosa nem ebrudal ki onnan."
Valamit rosszul írtam le? Nem én építettem át a szomszéd telkére....
Az alap kitűzésekor szóltam,.... a bíró ítéletében megtiltotta a tovább építést, a szomszéd mégis befejezte...
Soroljam még? Mulasztottam, hogy nem folyamodtam Kopasz és társához, hogy védje meg a saját tulajdonunkat, hanem a jogi utat választottam?
bimbus
"Én ezt tartanám nemcsak igazságosnak"
Mit is, hogy más ingatlanát birtoklod jogalap nélkül?
Mennyámáááá...
Ezt megteheted addig, amíg a jogos tulajdonosa nem ebrudal ki onnan.
bimbus
"A mi birtoklásunkat védelmezni kell"
De már NEEEEEM birtokolsz!!!!
Már ő birtokol és ő a tulajdonos is egyben.
(azaz erősebb nálad a birtoklási joga)
Te meg elvesztetted a birtokod az idegen tulajdonon.
Amikor elvesztetted, akkor esetleg kérhettél volna birtok védelmet.
Valóban telekhatár egy vonal...
Az ingatlan fala meg egy másik vonal.
A hibahatár pedig arra jó, hogy
HA!!! a két vonal NEM esik egybe
AKKOR a hibahatáron belüli eltérésre
nem lehet jogi igényt alapítani.
AZZAL az indokkal, hogy
rosszul lett kimérve-kitűzve vagy a határvonal vagy az ingatlan.
De ez csak külterületen 45 cm... belterületen asszem 15 cm.
Ráadásul, ha MOST kitűzeted (cirka 50 eFt),
akkor
már valójában cm-es pontossággal fogják kitűzni a telked sarkait.
Az elméleti nagyobb hibahatár ellenére is.
- -
Birtok állapot...
Ha akarsz indíthatsz pert, de nem látom értelmét.
Hisz a tulajdonosnak nyilván joga van a saját telkét birtokba venni azt korábban bitorlótól.
Persze tiltakozhattál VOLNA, mint birtokos.
Akkor amikor éppen birtokba vette azt részt,
amit te birtokoltál addig a gyakorlatban.
De már késő.
Nem hiszem, hogy
- jogszerűen ki lehetne ebrudalni
- a SAJÁT telkéről
- az azt éppen birtokló tulajdonost
Csak mert anno volt egy másik birtoklási rend,
amit viszont NEEEEEM vetettél nyilvántartásba.
(azaz nem birtokoltad el tőle azt a sávot)
Azzal, hogy ő birtokba vette a te elbirtoklásod pedig meg szakadt.
Ennyi volt.
Nem fogják emiatt lebontatni a házat.
drbjozsef!
Az én olvasatomban az ingatlan nyilvántartási térkép határvonala vonal.
A szakértő megállapítja, hogy az elbontott kerítésvonal, annak helyzete a vonatkozó szakmai előírások figyelembe vételével, a felhasználható földmérési munkarészek alapján az ingatlan nyilvántartási földrészlethatárvonal helyzetében rögzíthető.
Ehhez képest kell eldönteni, hogy a szomszédos ingatlan birtokosa követett-e el a mi sérelmünkre birtokháborítást(túlépítést). A mi birtoklásunkat védelmezni kell, erre alapítottan a megengedett eltérésen belüli birtoklási határvonal önkényes megváltoztatása is birtokháborításnak(túlépítésnek) minősül. A sérelmért pedig birtokvédelmet kell adni, elrendelve a birtokállapot helyreállítását. Én ezt tartanám nemcsak igazságosnak, hanem jogszerűnek is. Ennek alátámasztására kérném a segítségeteket.
„az ingatlan nyilvántartási határvonal és a valóságban létező "használati" (nem tudom mi a megfeleő szó erre)határvonal ha egybe esik”
Pont a hivatalos hibahatár miatt ennek a mondatnak nem igazán van értelmezési tartománya. Egy vonal és egy sáv egyezőségét vizsgálják, és ez a vonal (ahol a valóságban van most a kerítés széle) most a sávba (a terképi telekhatár a hibahatárral) beleesik.
Amúgy tök igazad van, bosszantó ez, de ha ezt mondta a földmérő, nem nagyon van mit tenni. Miért nem oda került vissza a kerítés, ahol volt?
Kedves kbs!
Ez a megjegyzésem nem a lényegre irányult. A hiba ottt van, gondolom, hogy akkor már túl lesz az épület a 45 cm-es térképi hibahatáron.De nem ezen a vonalon szertnék tovább menni.
Igazából arra keresem a választ, hogy az ingatlan nyilvántartási határvonal és a valóságban létező "használati" (nem tudom mi a megfeleő szó erre)határvonal ha egybe esik, akkor is figyelembe kell venni a térképi hibahatárt? Itt a meglévő(de elbontott) kerítéstől számolva 43 cm-rel épített túl.
Úgy érzem, a térképi hibahatárra figyelemmel a kárt okozót védi a törvény a károsulttal szemben.
„ Ha jövőre ismét építkezik és 42 cm-rel ismét átépít és ezt a gyakorlatot folytatja, néhány év és nem lesz utcafrontom.”
Ezt nem gondoltad végig. Illetve rosszul gondoltad. Rájössz, hol a hiba?