Ingatlanügyek

Ella0201

Ha még életében eladja a szülő az ingatlanát, akkor az teljesen jogos, hiszen életében szabadon rendelkezik felette, azt nem lehet semmiképp szerintem később hagyatékként figyelembe venni. Ha a szülő csak egyik gyerekének vesz belőle egy lakást, akkor az onnan kezdve azé a gyereké és szó nincs köteles részről ez esetben. De ez csak az én laikus véleményem.

Öröklési szerződés esetén (én is ilyen cipőben jártam) végképp nincs szó köteles részről, hiszen akkor már az örökhagyó is csakis perrel bonthatja a szerződést, illetve ha a másik testvér nem fogadja el a szerződést a hagyaték alapjául, akkor ő is csak perrel tudja megtámadni, amelynek nyerésére valljuk be, vajmi kevés lenne az esélye.

Utóbbinak az a hátránya, hogy visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni az ingatlan után, mint ha megvette volna a szerződéses örökös (azaz az egyik gyerek).

(igen)

A kötelesrészből nem tudod kicsukni csak kitagadással.

Nem véletlenül KÖTELES a neve...

Köszönöm a gyors választ.

Lehet élnék egy másik kérdéssel is akkor:

ha mindez öröklési szerződéssel lenne?

Akkor ezekre a kérdésekre mi lenne a válasz?

Köszönöm

Igen.
Igen.
(Igen.)

Tisztelt Fórumozók!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha a szülő eladja a saját nevén lévő ingatlant, majd abból a pénzből vesz egy másikat, amit csak az egyik gyereke nevére "irat" (ami után az a gyerek ki is fizeti az illetéket, mintha ő vette volna egy idegentől) akkor az is ajándékozásnak számít? Annál is a 10 évet kell figyelembe venni (esetleges későbbi kötelesrész részét képezi)?

Köszönöm!

SolnesM

Jómagam lassan 30 éve tervezek

• gyártási folyamatokat
• gépeket, gépsorokat
• áramköröket, berndezéseket
• írok gépkönyvet, kezelés utasítást
• fejlesztek szoftvereket
• sőt mivel "oktatok" is vannak oktatási anyagaim is

Mivel főleg ezekből az ALKOTÁSOKBÓL élek!

Igencsak zokon veszem, ha valaki ezekből próbál megélni.
Ellopva az alkotó munkám gyümölcsét.

Jöjjön vegyen belőle, eladó:-)
Van ami drága, mert nehéz újra alkotni és van ami olcsó, mert nem igazán kihívás.

Az is megesik, hogy gratis adok jogokat.
Vagy egy üveg bikavérért, doboz csokiért, stb.

De KÉRJEN engedélyt és ne lopja el mások szellemi teljesítményét.

Ha nem akar kérni-fizetni a készért >> akkor ALKOSSA MEG NULLÁRÓL!

Ennyi.

A tervet újra felhasználni sem lehet
pl. hozzárajzolni... szerzői engedély nélkül.

Vagy fel kell mérni a meglévőt és megrajzolni sk.
Vagy engedélyt kell kérni az eredeti "hasznosítására", aminek díja is lehet.

A terv igenis jogvédett alkotás.
Ahogy sok más is.

ispan29 !!

hozzájárultak „ a tervek másoláshoz, digitalizálásához. Ezt meg is kaptuk, működött a dolog.” Ha még működnek jól jönne nekik egy kis munka, meg kell kérdezni őket. Amúgy ez egy építész álom, hogy joguk van a tervekhez az idők végezetéig... jó bizonyos határidőig. A valóságban, nagyon helyesen, nem működik. A terv az egy terv az az alapján készült épület meg egy épület. Azon a tulajok ezrei

• tizezrei rengeteg változtatást, alakítást végeznek a világ rendje mégsem borul fel.

Amit nem lehet . egy terv alapján újra másutt egy épületet felhúzni na az a plagizálás-

de jahát a művészlélek rettentően sérülékeny és hiú... ja az építészek nagy része nem művész, csak egy mesterember.

gerbera317 !!

„Pofátlanság egy kérdést több topikban is megfuttatni

”
Mondod te !

Na de miért ??

Tisztelt Fórum!

Ingatlant szeretnénk átalakítani: emeletráépítés, tető, stb.
Az ingatlan 1975-ös tervezésű üzem.
Az eredeti tervrajzok levéltárból voltak csak elérhetők, melyeknek a kiadásához a levéltár kérte, hogy mutassuk be a tervező cég ( illetve jogutódja ) hozzájárulását a tervek másoláshoz, digitalizálásához.
Ezt meg is kaptuk, működött a dolog.

A kérdés az, hogy az épület áttervezését akadályozhatja-e az, hogy az eredeti tervek egy cég szellemi termékei és esetlegesen nem adják meg a beleegyezésük?

Mindenképp szükséges-e a hozzájárulásuk az áttervezéshez?

Mivel a szomszédos épület "Helyi védettségű" ezért tervtanács elé is kell vinni a terveket.

Pofátlanság egy kérdést több topikban is megfuttatni.

Tisztelt Fórumtársak!

Érdeklődni szeretnék, hogy ha valakinek utólag tudomására jut (és ezt még bizonyítani is tudja), hogy egy felszámolási eljárás keretében árverezett termőföld árverésén csalás történt (strómanként visszaélt az elővásárlási jogával egy helyi lakos), akkor az az ügy meddig bolygatható? Magyarán mikor évül el és milyen jogszabályi rendelkezéseket sért?

Gondolok itt arra, hogy pl.: okirat hamisításnak, elővásárlási jog kijátszásának, stb. minősülhet az ügy?

Üdv.

HA NEM azt kapod,
amiről az eredeti szerződésed szólt,
akkor nyilván 2 lehetőség van csak!

1.
Belemész a változásba >> szerződés módosítás
Ez járhat új áralkuval is.

2.
Nem fogadod el az új tervet-ingatlant.
Azaz elállsz az építési megbízástól.
Ez elszámolással jár.

egy kis kiegeszites: a sufnik 1934-ben epultek a mi sufnink a kozos falhoz volt epitve, tehat nem tudtam, hogy atlog a telkemre. eloszerzodesunk van meg csak alairva. az ingatlan arat nem kaptam meg teljes mertekben,( csak kevesebb mint 1/3-t kaptam kezhez) a maradekot tartotta meg foglalonak.

Volt egy bontando hazam nagy telekkel amit eladtam egy vallalkozonak aki most ikerhazat epit ra, a kisebbiket nekem. Elkezdtek az epitkezest, amikor feltunt, hogy nincs meg a szerzodesben eloirt 135 cm hanem csak 97 cm maradt a bejarashoz. a komuves jelezte az epitesznek, aki azt mondta, hogy 1 ponton megfelel a meret, kezdjek az epitkezest. a kivitelezo akivel szerzodesben allok szinten tudott rola. engem senki nem tajekoztatott, csak veletlen jottem ra. kiderult, hogy a szomszed haz ( 2 tulajdonos + 3 onkormanyzati berlok) 5 db sufnija atlog az en terfelemre 35 cm-t, ahol nekem a bejarati ajtom lenne.Lebontani a sufnikat es ujra epiteni kb. 3 millio. Onkormanyzat nem foglalkozott velem mikor ezt jelentettem. Most le kell bontani a falat -kivitelezo sajat koltsegen vallalta - uj tervet keszitettek, megcsereltek az eloszobat a wc-vel,stb. hogy elorehozzak a bejaratot a keriteshez, hogy ne a sufniknal legyen. az uj terv nyomokban emlekeztett csak az eredeti elkepzelesre de nem volt mas lehetoseg. ilyenkor elallhatok-e a szerzodestol es visszakaphatom-e a penzemet, tobb mint felet kifizettem a vetelarnak. milyen jogi kovetkezmenyei vannak, ha emiatt visszalepek pl. az ikerhaz masik tulajdonosat is erintheti mert a haz igy nem lesz kesz hataridore. koszonom a segitseget
egy kis kiegeszites: a sufnik 1934-ben epultek a mi sufnink a kozos falhoz volt epitve, tehat nem tudtam, hogy atlog a telkemre. eloszerzodesunk van meg csak alairva. az ingatlan arat nem kaptam meg teljes mertekben,( csak kevesebb mint 1/3-t kaptam kezhez) a maradekot tartotta meg foglalonak.

tehermentesen szerzed meg az ingatlant, a tartozásokért nem leszel felelős. amit érdemes megnézned, hogy haszonélvezeti jog terheli-e.

jelenleg Te csak annyit látsz, hogy más még nem licitált rá, de azt nem tudhatod, hogy az árverési előleget eddig hányan fizették be és hányan fognak majd még rá licitálni.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretném a segítségeteket/véleményeteket kérni.
Kinéztem egy ingatlant az MBVK oldalán. Lekértem a nem hiteles tulajdoni lapot, amin az alábbi releváns bejegyzések szerepelnek:

6. Törölt: Jelzálogjog, 14M kölcsön és járulékai, OTP 2017.01.26.

7. Törölt: elidegenítési és terhelési tilalom a 6. pontra vonatkozóan

8. Végrehajtási jog, 12M főkövetelés, OTP 2016.10.19.

9. Végrehajtási jog, 110e főkövetelés telefonszolgáltatás jogcímén, Intrum Justitia, 2017.01.24.

10. Jelzálogjog, 14M kölcsön és járulékai, a 6. sorszám alatt törölt jelzálogjog ranghelyén, Intrum Justitia, 2017.01.26.

11. Elidegenítési és terhelési tilalom a 10. pontra vonatkozóan,

12. Végrehajtási jog 110e főkövetelés, Dunamenti Vízmű, 2017.01.26.

13.Önálló szöveges bejegyzés elutasítva a 8. sorszám alatt bejegyzett végrehajtási jog átjegyzése iránti megkeresés az Intrum Justitia javára, 2018.02.24.

14.Árverés kitűzésének ténye

Az ingatlan kikáltási ára 20M. A minimum ár 10M és látszólag (vagy csak egyelőre) nincs érdeklődő.

Tegyük fel, hogy 15M-val sikerül megnyernem az árverést.
A kérdéseim:
Mik az engem terhelő költségek a továbbiakban? Ugye a végrehajtási jogokat fedezi az összeg, amit fizetek, de mi várható ezen felül? Mi történik a jelzálogjoggal? Azért is én leszek a felelős?

Fentiekből a hasonló ügyekben jártassággal bíróknak nyilvánvalóan kiderül, hogy laikus vagyok a témában, ezért is fordulok hozzátok! Természetesen fel fogom keresni az ügyben eljáró végrehajtót, csak nem szeretnék "vaksötéten" odamenni.

Segítségetek előre is köszönve:
Karoly

A másik fél az alábbiakhoz járult/járul hozzá előre.

"átépítse, átalakítsa, lebontsa"

Azaz NEM bővítheted az alapterületet.
(mivel az már az ő építési %-ukat is érinti
azaz nem csak a ti részetekre vonatkozó változás)

Ha csak átalakítod, de nem nő a terület,
akkor ők nem szólhatnak bele ebbe.

Ez csak ti ügyetek az öcskössel.

- -

Osztatlan közösben NINCS TÖBBSÉGI döntés!
Csak egységes van... vagy ítélet perben.

Tehát az öcskössel szemben ezek a lehetőségeid vannak.

0.
Minden marad a régiben.

1.
Megegyezel vele és hozzájárul, ahhoz amit akarsz.
Akár "lefizetés" árán is, ha neked fontos a külön válás.

2.
Megcsinálod az akarata ellenére.

Aztán az öcskös

• vagy beletörődik, akkor végül is nyertél
• vagy perre megy és akkor vagy pert nyer vagy nem.

-

Ha sikerül leválasztani, akkor ésszerű az öcskössel is kötni egy használati megosztásit...

- -

Az öcskös és/vagy a fater ott lakik most?

Mert célszerű lenne az öcsköst kivásárolni a részéből!
Akkor neked már szabad kezed lenne ...

"Tehát van egy ingatlan OSZTATLAN KÖZÖS tulajdonban, aminek

1/2 része idegeneké
ÉS
1/4 rész a tiéd
1/4 része az öcsédé

Te pedig szeretnél a TE 1/4 részedből csinálni
egy teljesen önállóan használható ingatlan részt."

Pontosan.

"Mégpedig

1.
Az öcséd beleegyezése nélkül.

2.
Az idegnek beleegyezése nélkül."

Szerintem itt csak az első pont áll meg, ezért másoltam be a használati megosztás ide vontakozó részét. Abban ugye az szerepel, hogy hozzájárulnak az átalakításhoz.
Emiatt a második pont szerintem nem áll meg.

"Kik a részesei a használati megosztásnak?

Az idegenek (1/2 rész) és TE+ÖCSÉD (1/4+1/4=1/2 rész)

VAGY

Az idegenek (1/2 rész) TE (1/4 rész) és ÖCSÉD (1/4 rész)

Azaz: a használati KÉT vagy HÁROM részről rendelkezik."

Az idegenek az egyik fél, mi vagyunk a másik fél, tehát a használati két részről rendelkezik.
Az én értelmezésemben ez annyit tesz, hogy a másik fél(az idegenek) 50%-al rendelkeznek, és a használati alapján ők gyakorlatilag leokéznak mindent, mivel őket nem érinti, hogy a másik féllel mi történik. Ezért szerepel ott, hogy "átalakításhoz, stb már most beleegyezésüket adják", az én tulajdonrészem ugye 25%. Így az 50+25% az együtt 75%, ami ugye többséget eredményez.
Abból indulok ki, hogy a használati megosztás ELLENÉRE ugyan úgy osztatlan közös tulajdonról beszélünk, tehát az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak ide. Nevezetesen, hogy vitás esetben a többség akarata a döntő, és a használati alapján ez megáll. Azért is gondolom ezt, mert a másik féllel nincsen vitám, tehát egy eseteleges per esetén őket ez szintén nem érintené, azaz ha perelek ők nem lennének alperesek, mert velük nincsen gondom, a használati megosztás ebben a kérdésben szerintem egyértelmű.
Azt viszont nonszensznek tartom, hogy ha egyszer le van papírozva, hogy átalakításhoz hozzájárulnak(50%), én ezt akarom(+25%), akkor egy 25%al, tehát a háromnegyed ellenében egy negyeddel rendelkező tulajdonos akadályozni tudná a többség akaratát, úgy, hogy az átalakítás következtében semmilyen hátrány nem érné, sőt tulajdonának értéke növekedne.
Ide tartozik az is, hogy öcsém tulajdonosként a kötelezettségeit abszolút nem teljesíti, tehát egy esetleges pert vitán felül megnyernék. Egyszerűen arról van szó, hogy morálisan nem tartom vállalhatónak a családon belüli pereskedést, de sajnos kb 3 év hiábavaló egyezkedés, és folyamatos jogsértések, az ingatlan állagának folyamatos romlása után eljutottam után, hogy az etikát ebben a helyzetben tiszta lelkiismerettel mellőzni tudom. Mégis, bízom abban, hogy talán az észérvek hathatnak. Ha mégsem, illetve tévedek a fentieket illetően akkor sajnos nem marad más megoldás, mint a peres út.

köszi nonolet

postpeter

Nem lesz sikeres...más útja-módja van neki.

Ezekben a fórumokban tájékozódj pl.
Sok okosságot találsz bennük..

http://www.jogiforum.hu/forum/32/23791
http://www.jogiforum.hu/forum/32/29531

Kérdezni is ott kérdezz.
Mert ez nem ingatlan ügy!!! hanem bérlési.

Tehát van egy ingatlan OSZTATLAN KÖZÖS tulajdonban, aminek

1/2 része idegeneké
ÉS
1/4 rész a tiéd
1/4 része az öcsédé

Te pedig szeretnél a TE 1/4 részedből csinálni
egy teljesen önállóan használható ingatlan részt.

Mégpedig

1.
Az öcséd beleegyezése nélkül.

2.
Az idegnek beleegyezése nélkül.

- -

Kik a részesei a használati megosztásnak?

Az idegenek (1/2 rész) és TE+ÖCSÉD (1/4+1/4=1/2 rész)

VAGY

Az idegenek (1/2 rész) TE (1/4 rész) és ÖCSÉD (1/4 rész)

Azaz: a használati KÉT vagy HÁROM részről rendelkezik.

Sziasztok!
Van egy bérlőm nem fizet és kiköltözni sem akar, kikapcsolta szolgáltató a gázt, leszerelte a gázórát, és végrehajtás elindult ellenem.
Amit szerződés szerint át kellett volna íratni a szolgáltatásokat de erre nem volt hajlandó szóba sem áll velem, telefont kinyomja, levelet nem vesz át. Irodának használja az ingatlant.
Feljelentés tennék rongálás miatt az sikeres lenne? Valami más ötlet esetleg?

Köszi a választ nonolet!

NYilván az osztaatlan közös tulajdon felé tendálnék, a pert azonban szeretném elkerülni, ha egy mód van rá.
Ezzel kapcsolatosan lenne még egy kérdésem. Eszembe jutott, hogy talán létezik egy megoldás, amivel az érinttetekre nyomást tudnék gyakorloni, természetesen a törvényesség keretei között.
Ugye azt említettem, hogy készült egy használati megosztás, abban szerepe la következő:
"A Felek jelen megállapodás aláírásval már most kölcsönösen hozzájárulnak ahhoz, hogy a másik Fél kizárólagosan használt területén lévő felépítményt átépítse, átalakítsa, lebontsa, a mindenkori hatályos jogszabályok és helyi rendeletekben foglaltak figyelembevételével, betartásával.
Amennyiben valamely tevékenységhez épitésügyi hatósági megkeresés, illetve engedély szükséges, ahhoz a Felek már most hozzájárulásukat adják.
Jelen megállapodásban foglalt vállalások a jogutódokra is kiterjedő hatályúak."

Azt jól értelmezem, hogy attól, hogy született egy használati megállapodás az ingatlan(egésze) még ugyan úgy osztatlan közös tulajdonban van, és vita esetén a többség döntése az irányadó(a kisebbség jogorvoslattal élhet). Tehát ez alapján a használati megállapodás alapján, ha úgy döntök, hogy átalakítom(kettéválasztom) a házat, ahhoz megvan a többségi határozatom?

„viszont lenne par dolog a lakasban, amit jo lenne megcsinaltatni, ilyesmi, hogy racsok felrakasa ablakra, erkelyre, szunyoghalo, klima.”
írja egy vágyakozó
meg arany csaptelep a kádon, meg toronyóralánccal

"mire kell odafigyelni, hogy a berbeado es a berlo se jarhasson nagyon rosszul."

Aztán ezt rajtatok kívül más honnan tudná?

Az alapot meg nyilván tudod magadtól is.

De leírom, mert mintha mégse lenne így...

Minden egyezség

• részletesen, számszerűen

és

• írásban legyen megkötve.