Szép napot kívánok Mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlan használati megosztási szerződésében foglaltakkal kapcsolatosan.
Tényállás a következő: közös ingatlan, 3 tulajdonossal. 1. lakás 8/32, 2. és 3. lakás 12/32 tulajdoni hányad. Szeretném megvenni a 3. lakást. A tulajdonosoktól kérek közös használatra vonatkozó megosztási szerződést, azonban az 1. és 2. lakás tulajdonosa tulajdonképpen mindenre igényt tart, szerintük a 3. lakáshoz csak a ház tartozik maga és egy kamra. Az egyforma tulajdoni hányaddal rendelkező lakások nagyjából egyformák (ránézésre is), de ez most mindegy is talán. A tulajdoni hányad alapján a 355 m2 összterületű ingatlanból 133 m2 esik az általam megvásárolni kívánt 3. lakás tulajdoni hányadába, ebből ténylegesen a lakás 52 m2-re, a kamra 8 m2-e és egy kis virágoskert 12 m2-e használható a tulajdonos által, az ingatlan többi hányada közös kell, hogy legyen. A másik két lakáshoz is tartozik kamra és virágoskert. Az én értelmezésem szerint, ezek a területek a tulajdonosok által kizárólagos használatúak, s a többi, nem elosztott rész, szerintem közös használatban kell, hogy maradjanak. Na, a 2. lakás tulajdonosa ezzel nem ért egyet, csak úgy hajlandó aláírni a közös használati megosztást, ha a közösen használt részeket az ő használatába írjuk be. Ugye, jól gondolom, hogy még a használati szerződésben sem szabad ezt a 3. lakás tulajdonosainak aláírnia, mert akkor olyan, mintha a 2. lakás tulajdonosának javára lemondanának? Nekem az az egyértelmű, hogy a tulajdoni lapon lévő arányban jogosult vagyok a lakást és az ahhoz kapcsolódó, elszeparált helyiségeket sajátomként használni, a többi, amit tényleg közösen használunk, viszont közös jelöléssel kell, hogy szerepeljen a használati megosztásban is. Jól gondolom, vagy én vagyok esetleg kapzsi és nem látom a fától az erdőt?
Ingatlanügyek
Földmérőt akarok hívni, de a 2. lakás tulajdonosa az ötlettől is majdnem szívinfarktust kapott. Ebből arra gondolok, hogy mégis én gondolom jól.
Az persze rendben, hogy jól gondolod, de arra is gondolj, hogy ha megveszed a lakást, vele megkapod a szomszédot is, vele kell eztán együtt élned.
A kérdésem arra vonatkozott, hogy az ide vonatkozó kormányrendeletben az ikres beépítésű házakra más vonatkozik pl azt írja a csatlakozó épület tartószerkezetét nem érintheti a felújítás.
Kérdés:
Ha belefúrok én felőlem a falba vagy a födémbe az vajon közös tartószerkezet? A közös is számít ?
Ha nicns tűzfal sem pedig külön vezeték bekötések, akkor lehet ikerházról beszélni, mert OTÉK szerint az ikerház nyílás nélküli tűzfallal elválasztottnak kell lenni.
Ezért nem egyszerű nekem, ezt a kormányrendeletet értelmezni
Kedves Forumozok!
Ma reggel alairtam egy arveresi jegyzokonyvet, de nem kaptam rola semmilyen igazolast. Eddig minden vegrehajto adott legalabb egy masolatot alairva, majd megkaptam az eredetit postan.
Rendben van ez igy? Tulajdonkeppen bizonyitani sem tudom, hogy ott voltam...
Koszonom a valaszokat.
Ha megkaptad postán, akkor mi a probléma?
Egyébként nem fogja letagadni a végrehajtó, hogy megjelentél az aláírásnál. Mellesleg: miért nem kértél egy másolati példányt?
Wers:
Tisztában vagyok vele, hogy mi vár rám. 15 éve ismerem, mert bérlem ezt a lakást ennyi ideje. De semmi nem tart örökké. ;)
Hanna2019 ok :)
Gyanítom fáj neki, hogy az eddig használt részen osztoznia kell, sajátjaként birtokolta.
Hanna,
azt azért érzed, hogy VAN használati megosztási szerződés? Úgy nevezik "ráutaló magatartás". A most kialakult használat az egy használati megállapodás. Ettől eltérni nem lesz könnyű.
Rosszul értelmezed a hányadokat. Az ok ESZMEI hányadok. Közös tulajdon az egész, neked is van az ő lakásukban, nekik is van a 3.ban, mindenkinek mindenhol van. Ezt csak a használat korlátozza.
Ha bíróságra mennél, akkor a most meglévő állapottól csak akkor térne el a bíróság, ha azt alaposan megindoklod, hogy miért kellene változtatni (a szerződésen). Az, hogy az ESZMEI hányadod szerint neked több járna, az nem indok. Nem számít. Talán igazságtalan, de teljesen jogszerű.
Egyet tehetsz : rálőcsölöd ezt a problémát az eladóra. Megmondod neki, hogy intézze el a megosztási szerződés írásba foglalását. Ha abban az lesz, hogy mindenki az ESZMEI hányadával arányos részt használ, és ezt pontosan ki is jelölik térképvázlattal, akkor megveszed tőle. Ha nem, akkor neked nem ér ennyit, csak 4 millióval (mondjuk) kevesebbet, mert a saját kizárólagos használatú területed kisebb, mint a többieké. Ebbe ő ment bele, ez az ő sara.
Gerbera koszonom!
Eddig megkaptam mas vegrehajtoktol az etedetit postan, de elotte mindig kaptam masolatot a helyszinen az alairaskor.
Ez a mai "ur", minosithetetlen hangnemben kozolte, hogy nem ad es kesz, majd megkapom postan, hogy mas vegrehajtok mit "masolgatnak", az ot nem erdekli.
Szoszerint igy tortent.
Talalkoztam mar par vegrehajtoval, de ekkora tulokkal meg soha. Mar elnezest. Raadasul no vagyok, amitol azt gondolom, hogy meg visszataszitobb ez a viselkedes az o reszerol.
Siman kinezem belole, hogy a stromanja elol en vittem el az ingatlant az arveresen.
Es tulajdonkeppen tenyleg semmilyen bizonyitekom nincs, hogy ott jartam.
Ettol fuggetlenul gondolom keves az eselye annak, hogy letagadja, bar arra se szamitottam, hogy minden ok nelkul igy fog velem beszelni.
drbjozsef:
Köszönöm a felvilágosítást, így már érthetőbb. Mondta nekem a szomszéd az eszmei hányadot, amit értek is már. Azóta már egyezkedtem a szomszéddal is, s úgy néz ki, hogy megállapodásra jutottunk. Egyébként én ezt az egyezkedést az eladó nevében teszem. S az ügyhöz tartozik még az a tény is, hogy 15 éve bérlem ezt a lakóingatlant, tehát a közös részek tényleges használatában már van gyakorlatom is. Viszont a vásárlás során mindenképpen körültekintően akarok eljárni. A tulajdonos azt mondja, hogy más vevő is jelentkezett ezért a lakóingatlanért. Kérdés, hogy vajon ő elfogadná-e az ingatlant használati megosztás nélkül. Mert ha igen, akkor neki több pénzt megérhet, mint nekem.
@Duchemin
Az árverési jegyzőkönyv átadása a vevőnek nem opció, hanem jogkövetkezmény fűződik hozzá. Ld. 152.§ (2)-(3). Nincs expressis verbis leírva, hogy adni kell; de ezeket hogyan közli a vevővel a végrehajtó, továbbá hogyan nyitja meg a jogorvoslatra való jogot, ha nem ad át egy példányt?
És a 153. § (1)-et hogyan teljesíti, ha ő senki kedvéért "nem másolgat"? Ugyammá...
Be is lehet panaszolni a végrehajtót!
Fabriko,
Eszerint:
https://www.ingatlannet.hu/…ker%C3%BClet
2017 jan1 : 13,6M
2018 jan1 : 16,5M
Átlagár! Durván kb. 3 milliós szórással a reáláron. (+1,5M/-1,5M)
A dátumok között kb. egyenletesen emelkedett.
Igen.
Persze, ez is csak a többségre vonatkozik, nyilván mindkét szélsőségre - a luxusra és a romra - lehet ettől jócskán eltérő ár.
De ha átlagos, akkor számolj az átlaggal.
Nem. Pont ezt írtam.
Az a 3 milliós szórás a normál eloszlás kb. 96%-ára vonatkozik feltehetőleg, de a szélsőséges esetekre nyilván nem.
Egy lelakott, vezetékezésig kicsomagolt, közművetlenített, szétvert rom nyilván nem ér 12 milliót. Esetleg a felét se.
Egy luxus módra átalakított és berendezett (jó, panel lakás esetén ez már majdhogynem fikció), napelemes, klimatizált, szaunás, akármilyenes extra lakás lehet jóval több is mint 18 millió.
Ezek az extremitások nyilván kivételek.
Ezért írtam azt, hogy a +-1,5millió a "többség" (lakások 96%-a mondjuk)
2017jan: 14.7M
2017dec: 17.1M
Nyilván a szórás is kicsit arányosan nő, olyan +/-1,7M
Átlagot csak akkor számolj, ha az egész 2017-es év átlag négyzetméter ára a kérdés. Ha egy bizonyos időpontban (mondjuk örökléskor, vagy adásvételnél mennyi volt), akkor a dátumhoz arányosítsd.)
Saját adatbázisukban szereplő adatok alapján, ami azért nem egy NAV adatbázis (mélységben), de a historikus adatok feltételezem a megkötött szerződéseiken alapulnak.
Jobbat én se találtam.
Talán a KSH oldalán lehetne keresgélni, de ott kerületre és panelra lebontva nem biztos hogy lesz. Fene tudja.
A 2017jan jó lesz arra.
Hát 50 m2-t már nemigen adnak 25 millió alatt
Akkor utoljára :
A 2017 januári átlagár a 14,7M.
A lakások 90%-a 13M és 16,4M között ment el valahol, jellemzőktől függően (állapot, elhelyezkedés, szomszédság, közlekedés, etc).
Olyan, hogy pontos ár, olyan nincs.
Az akkor van, amikor valaki aláír egy szerződést, és pont annyit ad érte, ami abban van.
Ha az átlagnál jobb volt akkor az a kéró a sok szempont alapján akkor felfele kerekíts, ha inkább rosszabb, akkor lefele.
Ennél többet látatlanba nem lehet mondani.
Kedves Fórum Tagok!
Adva van egy telek, amire 4 éves beépítési kötelezettség volt, de ennek már 20 éve.
Utánaolvastam és az 1997.LXXVIII. törvény 29-es paragrafusa ezt mondja:
"Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani."
A kisajátítás mint olyan kártérítéssel történik, ami viszont értékbecslés alapján valósul meg.
Jól értem, hogy az önkormányzat köteles megvásárolni piaci áron az ingatlant, ha én ezt kérem?
Meglepődnék, ha ez ilyen simán menne, van esetleg valakinek ebben tapasztalata?
Köszönöm előre is!
Az szerintem a beépítési kötelezettség elrendelésére vonatkozik, nem húsz évvel későbbre.
Valószínűnek tartom, hogy már rég törölni kellett volna azt a kötelezettséget.
Pontosan így szól a jogszabály:
"(2) * A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani."
Ha adottak a feltételek, akkor igen.
Csak rosszabbul jársz,mintha eladod szabadforgalomban...
Tisztelt hozzáértők!
Új építésű társasházba beköltözve vettünk észre több hibát (hetekkel a birtokbaadási jegyzőkönyv aláírása után).
A javítási igényekről ajánlott levelet tervezek küldeni a kivitelező cégnek.
Realizáltuk azt is, hogy a kiviteli tervektől eltértek (kültéri burolat minősége, vagy pincében nincsenek ajtók stb), de ezt csak jóval a birtokba adás után ugyebbár.. Így még behajtható a kiviteli munka?
Illetve nincs közös hulladéktároló, sem postaláda, sem házszám, sem lakásszámok. A kivitelező és a beruházó szerint a másikuk költsége ez.
Szerintem nem lehetne így lakást átadni, ha még házszám, vagy postaláda sincs.
Az kinek a feladata prezentálni?
Ha veszek egy használt lakást, akkor fel sem merül, hogy az eladó elvigye a postaládát, vagy a közös hulladék-konténert, esetleg leszedje a házszámot. Azok szerintem a ház tartozékai.
Jól gondolom?
Mi a szabály ezekre?
Köszönettel!
