Ingatlanügyek

kandi1971,

1. Nagyságrendileg néhány tízezer. Önkormányzat, földhivatal. Azt hiszem, bontási terv nem kell, csak az engedély, családi háznál.
2. Nem hinném. Amit vettél, az után kiszabták, ennyi.
3. Jó kérdés, nem tudom. Végül is az "ingatlan értékesítésével összefüggő költség", enélkül nem lehet építési telekként eladni. De nem lennék benne biztos. Hátha valaki más itt.
4. Ha már (még?) építési telekként veszi, és el is készül az épület, akkor nem.

kandi1971

1. A bontás nem engedély köteles, ha szomszédos telken álló épülethez a meglévő épület nem csatlakozik, és nem áll egyéb védelem alatt. Költség 10000 Ft a hatósági bizonyítványért, hogy üres a telek, +6600 Ft az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéshez, ha a telek üres lesz a bontást követően.
2. Nem, nincs is ilyen eljárás.
3. Valószínűleg igen.
4. Amíg a telek üres, majd eldönti a vevő, hogy akar-e illetékmentességet kérni.

Üdvözlök mindenkit a segítségüket szeretném kérni.
Édesanyám 1%-ban tulajdonos egy kisebb ingatlanban az élettársa pedig 99 százalékban,jelenleg jelzálog terheli még 7 évig,de anyukám élettársa nincs túl jó egészségügyi állapotban,ezért szeretné édesanyámat haszonélvezőként megjelölni az ingatlanra.
A probléma annyi,hogy a bank nem engedi,mert jelzálog van rajta.
Nagyobb tulajdonrészt meg nem akar ráíratni,mert valamikor majd az előző házasságban született gyerekére szeretné ráhagyni.
Hogyan lehet ezt megoldani,ha esetleg meghal az élettárs,hogy anyukám nyugodtan ott maradjon a lakásban amíg él és a fia ne követelőzzön.

Végrendelettel például.

Köszi a választ
Egyenlőre az élettarsi kapcsolatot szeretné bejegyeztetni közjegyzővel
Nem tudom,hogy ez mennyit ér,ha meghal?

Olyankor mi a helyzet ha életjáradéki szerződést köt x y-nal de nem jegyzik be az ingatlan nyilvántartásba. Kötelezett elidegeníti az ingatlant melynek tiszta a tulajdoni lapja.

Persze az új tulajnak erről nem szólnak.

A törvény így szól:
Ptk.587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában lev ingatlant a kötelezettre
átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
(2) Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási
kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok441
szerint kielégítést kereshet.
(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.

----------------------

Nos a kielégítés mit jelent? Az új tulaj csak a lakást nem ürítheti ki, de viszont a tartást ( rezsi stb) nem neki kell állnia hanem az eredeti szerződőnek?

Mi a kérdés?

roberto25,

az élettársi kapcsolat bejegyeztetése az ENYER nyilvántartásba maximum annyit ér, hogy közhitelesen igazolja az élettársi kapcsolat fennállását. De ettől még édesanyád nem lesz az élettársának törvényes örököse, vagyis az élettársa esetleges elhalálozása esetén - végrendelet hiányában - nem fog a törvény alapján holtig tartó haszonélvezeti jogot örökölni az utolsó közös lakásukra (és a lakáshoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra), mert azt csak házastárs örökli meg.

Mondom ismét: végrendelet. Ami akár még kevesebb pénzbe is kerülhet, mint amennyit az ENYER bejegyzésért elkérnek. Vagy házasodjanak össze. :)

Akik igazán szeretik egymást, azok bevállalják a törvényes kapcsolatot is bármikor. Sokan állítják fennhangon, hogy a házasság „csak egy papír”, de aztán felháborodottan írják később, hogy az élettársuk levelét nem vehették át pl. a postástól. Tudomásul kellene egyszer s mindenkorra venni, hogy még mindig a törvényes kapcsolat férfi és nő között a házasság! Ennyi és nem több!

Nem olyan könnyű ezt megérteni!

Kedves Fórumozok.
Termőföldre lehet magánszemély javára jelzálogjogot alapítani, ha most kerül bejegyzésre az adós nevére az ingatlan?

#e-mail 2019.06.18. 16:19
Egy igen bonyolult kérdésben kérnék segítséget. Sajnos nem tudom merre induljak. A probléma a következő. 6.éve élek külföldön, de szüleimtöl örököltem 2/4 részt. Nos régebben peres ügy volt, hogy sem kifizetni nem akartak, sem eladni a házat és mivel külföldre költöztem nem eröltettem a dolgot. Nos ennek az lett a vége, hogy rengeteg közüzemi tartozás gyült össze természetesen az én részemre is, annak ellenére, hogy nem lakok az ingatlanban. Nos elszerettem volna ajándékozni, de testvéreknek nem kell mivel a több tulajdonos miatt nem elárverezhető az ingatlan. Nos, hogy tudnék megszabadulni részemtől, merre induljak. Előre is köszönöm a segítséget.

yogi80,

Téves feltételezésekkel élsz.

Közüzemi tartozásokat annak kell fizetnie, akinek a szerződés a nevére szól. A tulajdonosnak legfeljebb a közös költség tartozása lehet (de az egyetemlegesen). Ha a mögöttes felelősség miatt behajtanák rajtad, követelheted a tényleges fogyasztón.

Nem igaz, hogy ne lehetne árverezni. Miért ne lehetne?

Nem igaz, hogy nem tudod eladni. Miért ne tudnád? Legfeljebb nem tehermentesen, nehezebben, de a saját részedet bárkinek eladhatod, nem kell hozzá a többiek engedélye, csak elővásárlási joguk van.

Adsz egy meghatalmazást valakinek (ingatlan miatt külföldről a konzulátuson kell csinálni), intézze el az eladást.

„Nos régebben peres ügy volt,”
Hogy végződött?

Húú megpróbálom röviden. Nos a pereskedest akkor inditottuk, mikor kiderult, hogy nem leszek kifizetve es az ingatlan sem lesz eladva. Volt egy targyalas ahol a bíro azt mondta, hogy 6 honapunk van az ingatlan kozos eladasara, ha nem arverezes lesz. Eltelt a 6 honap es utana az ugyvedunk kozolte, hogy nincs ertelme arverezni, mivel egyik tulajdonosnak rengeteg tartozas van ra terhelve. Nos es ez igy maradt annyiban en pedig kulfoldon. Mar most ugy vagyok nem erdekel, az ingatlan nincs szuksegem a reszemre, egyszeruen megszeretnek tole valni, de mivel kozoskoltseg van raterhelve hiaba nem elek otthon 6 eve, de tulajdonos vagyok, nem szeretne senki a reszem. Nos tehat mit tudok tenni? Ugyvedi segitseggel megtudok e tole valni?

Ez így csacsiság. Találgatni ugyan tudnék, csak nem szeretek.

A lényeg a lényeg: nincs jogerős bírósági döntés a közös tulajdon megszüntetéséről. Indíthatsz újabb pert. (De ne kövesd el ugyanazt a hibát, amit elsőre.)

(Mondjuk, ha ingyen se kell senkinek, akkor sok értelme nincs.)

Kedves Yogi80, ha jól értem, közös tulajdon áll fenn az ingatlanon, a törvény pedig a közös tulajdon kapcsán azt mondja, hogy a saját tulajdoni hányadával mindenki szabadon rendelkezhet, tehát Ön eladhatja a tulajdoni hányadát vagy elajándékozhatja.

Így van ezért nem is erőltete. Egyszerűen a részemtől szeretnék megvállni, hogy ne kelljen más adóságát fizetnem, ha haza költözök. Szeretnék saját ingatlant.

Szerintem az „a bíró azt mondta, hogy”, az egy jogerős ítélet vagy egyezség a közös tulajdon megszüntetéséről, csak a felperes (ügyvédi tanácsra - megjegyzem, rossz tanács) nem adott be Vht. 162. § szeriniti kérelmet. Ezt még pótolni lehet.

(Valószínűbb, hogy a közös eladás érdekében leszüneteltették a pert; ami - a folytatás kérése híján - hat hónap múltával megszűnt.)

Kedves Fórumozók!

Pár éve örököltem egy osztrák határ menti 8 hektáros Natura 2000 erdőt Rábagyarmat határában.
Azt szeretném tudni, hogy ez beépíthető-e egy 30-40 nm-es rönkház vonatkozásában?

sutululu,

írsz egy emailt a helyi önkormányzatnak az illetékes építési osztályra, és kéred a helyrajzi szám alapján adják meg az övezetet, és a beépítési paramétereket (mit, mekkorát, milyen magasat, hova, stb). Nekem, igaz megyeszékhelyen, 2 óra alatt válaszoltak emailban teljes részletességgel tavaly.

Yogi
Ajándékozd el!

Szívesen elajándékoznám, de kinek?