Ingatlanügyek


MajorDomus # 2017.05.03. 22:19

Ha külön aláirja a megjegyzés rovatnál is,akkor elfogadható!

pdlk # 2017.05.03. 16:50

T. Jogtudorok

Árulom a lakásomat, egy közvetítőnek mondtam, hogy jutalékot csak a teljes vételár kifizetésénél fizetek, mert ha a vevő visszalép sokat bukok.

A közvetítő mondta, hogy rendben van. De a szerződésük egy előrenyomtatott blanketta, melyen az szerepel, hogy jutalékot előszerződésnél, adásvételi megkötésénél kell fizetni mivel akkor már teljesül a megbízés. S az ingatlanos ezen nem tud változtatni, mivel előnyomott nyomdai a szerződésük. Szerinte, ha a megjegyzés rovatba beírjuk, hogy a jutalék csak a teljes vételár kifizetése után jár az übereli az előrenyomott szöveget.

Én nem vagyok erről meggyőződve, s úgy tudom szerződésbe belejavítani se lehet, mivel akkor érvénytelen a szerződés.
Kérek tanácsot.

MajorDomus # 2017.04.30. 20:56

!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.30. 20:51

???

MajorDomus # 2017.04.30. 20:24

Azt,hogy az örökségből nagyobb részt kap az örökhagyó gondozása miatt!

Beryl21 # 2017.04.28. 07:44

Blackjack21! Kerlek, ird meg, mit jelent az a bizonyos "betudási kötelezettség"! Koszonom a valaszodat!


Beryl 21

MajorDomus # 2017.04.27. 21:39

Kiegészitve.

Ha a tesóval nem kehet megegyezni,akkor az ajándékozés után mint 75 % tulajdonos amire réteszed anyu haszonélvezetét(ez fontos,mert értékcsökkentő tényező) indits oert a közös tulajdon megszüntetése érdekében és fizesd ki a tesó 25 % részét a házból!

Blackjack21 (törölt felhasználó) # 2017.04.27. 19:35

szeszi50: nonolet jól összefoglalta neked. sajnos tipikusan felmerül a gyakorlatban ez a tényállás. Általában a gondoskodó gyermek szokta ajándékba kapni a dolgot (ingatlant). Ha megfogadod a tanácsom, akkor beleíratod az ajándékozási szerződésbe - feltéve, hogy ez az ajándékozó szándéka is - hogy betudási kötelezettség nélkül adja/kapod, mert akkor édesányad halálát követően nem kell osztályrabocsátanod az értékét.

szeszi50 # 2017.04.27. 18:05

Nanolet, köszönöm.
(Írtam már de, eltűnt a kodben)
Eladásra, vagy tesó altali megvételre törekszünk,békés úton, de nem birkaként, 80 km tőlünk a haz nagy gond lejarni, kertet rendezni. Köszönöm szépen,Szeszi

szeszi50 # 2017.04.27. 15:14

Kedves Fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni a következő esetre. Apukám 22 éve meghalt, anyukam és én illetve testvérem a jogszabálynak megfelelően lettünk örökösök egy családi házban. Haszonelvezo 50% tulajdon anyukának, 25% nekem, 25% tesómnak.köteles részt nem tudta anyuka kifizetni. Most mivel 85 éves es beteg az anyu magamhoz kell vennem és ellátni ami nem gond mert csodálatos anya
volt. Eddig ha megakartam venni a tesomtol a házat nem engedte, illetve felét kérte az ingatlan árának. Mindent én és a lányom csináltunk ott eddig is. Ha kellett anyagilag is segítettük anyukát, tüzelőt minden évben, új mosógép, stb. Tesóm és 3 gyereke rá sem nyitják az ajtót évek óta. Most előállt azzal ő megveszi tőlem a házat ,25% kifizeti a 22 évvel ezelőtti ház értékének. Ebbe nem megyek bele. Mit mond a jog? Mennyit kell fizetnie, mikori ház értéket kell alapul venni? Anyukának semmi pénze, 72eft a nyugdíja. Lehetséges, hogy eladjuk anyuval a házat? Ha igen mi a köteles rész amit fizetni kell a tesóm felé.koszonom a válaszokat,Szeszi.

drbjozsef # 2017.04.27. 10:56

SZISZIKECS,

Azt fizettek ki, amit akartok, és annyit fizettek ki, amennyiben megállapodtok.

SZISZIKECS # 2017.04.27. 10:54

Férjem és én 10 éve lakunk együtt anyóssal. A férjem nevén van 25%, sógorom nevén van 25%, anyósom nevén van 50% a házból. Ki kell fizetnünk a sógoromat, anyós részét is kifizethetjük neki, ha anyós beleegyezik haszonélvezettel? A régi hagyatékban foglalt ház után kell kifizetni, vagy most kell felértékeltetni a házat és annak a részét kifizetni neki? Ajándékozás címén hány %-ot kell anyósnak adnia nekünk, hogy a sógoromnak a ház felét fizessük ki, a férjem és az én nevemre menne a ház, anyós maradna benne a haszonélvező.

Üdvözlettel:
Beáta

Dinaa32 # 2017.04.27. 06:16

Kedves Mindenki!

Ingatlan és telek eladással kapcsolatban felmerült pár kérdés.

A szituáció: 16 éve részben tulajdonomba került egy lakóingatlan, melyhez akkor még tartozott egy telek is.

2015-ben szétválasztásra kerültek, és /1, /2-es hrsz-ot kaptak.

Két kérdésem lenne:

  1. A telek adózását tekintve: 2016-ban értékesítve lett, tehát 15 évvel az örökhagyó halála után. Az örökhagyó halálának évétől számítjuk a 15 évet az adózásban? (A sok huza-vona miatt csak következő évben vezették rá a nevemre az ingatlan részét.) Ellentmondásos információkat olvastam, de mivel nyakunkon az adóbevallás, szeretnék időben tisztában lenni azzal, hogy most kell-e a kapott vételár 10%-a után a 15% SZJA-t fizetnem vagy sem?
  2. A szétválasztás: Adózás tekintetében lényegtelen, avagy épp ellenkezőleg, fontos-e, hogy az öröklés után szét lett választva a lakóingatlan és a telek?

Előre is köszönöm a válaszokat és a segítséget.

Dina

MajorDomus # 2017.04.26. 22:50

Lajta
a forumon mindenkk tegeződik,mint uj, jó ha ezt megszokod.

A problémét a térsasházi szmsz módositásával kell megoldani!

ksanyi52 # 2017.04.26. 18:39

Üdv a kedves fórumozóknak!
Lajcsó!
Köszönöm az információt de ott maradt még két nyitott kérdés. Ha a határidő lejár új szerződést kel írni?
A támogatásra ki adja be az igényt? (8 hektár)

drbjozsef # 2017.04.26. 17:11

Lajta,

még sok minden nem tiszta, de ami neked kell, az valami indok, amivel mindkét félre tudnál hatni. A garázstulajok (egy része) ha jól értem parkolni akarnak a parkolóban is (mert mondjuk kiadták a garázsukat bérbe külsősnek), a parkoló használók meg nem férnek el emiatt.

Kérdés, kik vannak többen : a garázstulajok (HA tulajon), vagy parkolóbol van több?

Egy ismerős házánál, 10 nagy ház közös bekerített területen, kicsi parkolóval azt csinálta, amikor már nem fértek el az autók, hogy kiépítette a parkolókat, kijelölte a helyeket, felszámozta, és díjért használhatják a lakók. Ez azért jó, mert minden évben a közgyűlésen lehet rá licitálni, aki többet fizet, az viszi, ez a társaság egészének a lehető legoptimálisabb megoldás, persze, néhány annyit fizetni már nem tudó lakó kénytelen az utcán parkolni.

Lajta55 # 2017.04.26. 14:28

Tisztelt Nonolet!
A garázsok valóban egyéni tulajdonban vannak, azonban a társasház területének osztatlan közös tulajdonában.
A parkolók ugyanúgy a társasház osztatlan közös tulajdonát képező területen kerültek kialakításra, bár nevesítve nincsenek! Mi a különbség a kettő között? Én lemondtam a te javadra, te lemondtál az én javamra, csak az egyik nevesítésre került, a másik nem. Ez a különbség. ettől még a megállapodás az megállapodás!
Megkereső levelemet teljes nevemmel ellátva küldtem azt remélve - a honlap elnevezéséből kiindulva -, hogy jogilag alátámasztott választ kapok.
Tévedtem, az Internet világában mindenki abban a stílusban, ahogy ő gondolja, irkál mindenfélét. Emlékezetem szerint a tegeződésre én felhatalmazást nem adtam senkinek, ezt ki is kérem magamnak, de segítő szándékát köszönöm.

drbjozsef # 2017.04.26. 14:28

Lajta55,

"tulajdonába rendelte" de osztatlan közös tulajdon? Hogyan? A lakás albetéte nagyobb eszmei hányaddal szerepel a garázsos lakásoknál (pl. 123/12986-od rész), mint a nem garázsépítőknél (97/12986)? Vagy bármilyen papírból kitűnik ez a többlet?

Végeredményben, a Te célod az, hogy akinek "elvileg" van garázsa, az ne parkolhasson a sima parkolóban?

Az a baj, hogy a jogi megoldás se nem tűnik erkölcsösnek, se méltányosnak, ennyiből legalábbis. Mert hát el van ez a dolog már késve ennyi idő és tulajdonos cserélődés után.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.26. 13:29

Ugyan...

Lajta55 # 2017.04.26. 13:15

Tisztelt Pazs és Nonolet!
A szóban forgó garázsok nem képezik a társasházunk albetéteit, hanem a VMJV Önkormányzata utólag területkiegészítésként a társasházunk helyrajzi számát képező földterülethez csatolta, osztatlan közös tulajdonként, melynek tulajdoni hányadát az eredendő garázsépítők tulajdonába rendelte. A társasház részére szolgalmi jog biztosítását írta elő a garázsok megközelítése céljából.
A garázsok az alapító okiratban nem szerepelnek, ugyan így a parkolók sem, mivel a társasház építését és megalapítását évekkel meghaladóan kivitelezték ezeket az építményeket.
Tisztelt Nonolet!
A kérdésem a következő:
Szóbeli megállapodás a jog szerint ismert fogalom, tehát szóbeli megállapodás alapján megtilthatom-e olyan lakó, vagy albérlő számára a parkoló használatát, aki annak kivitelezésében nem vett részt, mert annak idején garázs kivitelezésére vásárolt jogot???? Egyébként pedig a társasház többi területének karban-, és rendben-tartásában nem vesz részt.
Vagy parkoljon közterületen: Ott mindenkinek szíve-joga!
Magamtól úgy gondolom, egy ingatlannak nemcsak hasznai, hanem komoly terhei is vannak.

pazs # 2017.04.26. 12:38

De mi a kérdés? A garázsok albetétek? Szerepelnek az alapító okiratban a garázsok? És a parkolóhelyek? A használatról rendelkeztetek mondjuk szmsz-ben?

Amúgy nonolet, ha szerinted a parkolóhelyek használatára bárki jogosult, akkor a garázsokéra is, nem?

Lajta55 # 2017.04.26. 12:11

Tisztelt Fórum/Hölgyem/Uram!
17 lakásos társasházunk megalapítása az egyes ingatlanrészek tulajdoni hányadának meghatározásával történt, melyek az egyes önálló lakások méretéhez igazítva kerültek megállapításra. Ebbe beletartozik a társasházhoz tartozó földterületi rész is. A későbbiek folyamán garázsok felépítésére került sor. Az építőhatóság műszaki előírási feltételei miatt nem minden lakáshoz jutott garázs építésére alkalmas földterület, ezért a társasház közössége sorsolás útján döntötte el, hogy ki jogosult garázs építésére. A többi lakó - szóbeli megállapodás útján - a garázsosok részére lemondott a saját földterületéről oly formában, hogy a fennmaradó földterületből ők parkolórészt alakítanak ki.
Ez a megoldás több éven keresztül igen jól működött.
Időközben a társasházban tulajdonos változások történtek, akik a garázsukat már a lakásuktól elvonatkoztatva önállóan értékesítették, ezáltal a néhány lakó által kialakított parkolórész forgalmát és használatát igen csak megnehezítették. Több ingatlantulajdonos albérletbe adta ki ingatlanát - a bérlőt már úgy tájékoztatva, hogy parkolóhasználat megilleti.
Ebből, mint közös képviselőnek az utóbbi napokban komoly szóbeli és írásbeli vitám keletkezett - mind lakástulajdonosokkal, mind albérlőkkel egyaránt -, melyekre nem találom a helyes, erkölcsös és legelső körben a helyes jogi megoldást.
Mielőbbi szíves válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel: Lajtai Ilona

patriota # 2017.04.26. 11:13

Tisztelt Fórumozók!
Nem tudom jó helyen teszem-e ,fel a kérdésemet, de kérem, hogy aki tud választ adni, az tiszteljen meg vele.

1. Milyen közgyűlési részvétellel szabályos a választás? (50%, 2/3, stb)
2.Él-e még az a szabály, hogy a nem határozatképes közgyűlést 30 perc múlva összehívni és a részvételtől függetlenül a többségi szavazat dönt?
Köszönöm

lajcsó # 2017.04.26. 10:25

"ha nem kapok pénzt hogy valljam be az adómat?"
Sehogy. Egyébként is az idei adóbevallásban kellene szerepeltetni a jövedelmet, amit jövő év (2018) május 20-ig kell benyújtani.
Ha meg MVH regisztrációs számmal rendelkező személy vásárolja a földet és vállalja, hogy 5 évig műveli, akkor eleve adómentes a jövedelem.
Ha több mint 5 éve szerezted az eladott földet, úgy is adómentes.
Tehát, semmi kapkodás!

ksanyi52 # 2017.04.26. 09:46

Üdvözlöm a tisztelt fórumozókat! Korábban már kérdeztem , de nem kaptam rá választ. Mivel most két határidő is közeleg újból megszeretném kérdezni. Novemberben eladtam 2 db földet melyet a földbizottság " magas vételi ár" címen elmeszelt. Megkifogásoltuk és az önkormányzat nekünk adott igazat és támogatja a vásárlást. Várjuk a következő lépést de közben április 30.-án letelik a határidő amikorra ki kellene fizetni a vételárat. ( A szerződés letétben van az ügyvédnél). Május 10.-ig be kel nyújtani a támogatási kérelmet, 20. áig az adóbevallást. Most nem tudom mit tegyek .A földet már nem én használom de még nincs a vevő nevén, és ha nem kapok pénzt hogy valljam be az adómat? Kérem ha tudtok segítsetek!Előre is köszönöm.