Ingatlanügyek

"Én úgy érzem hogy ha mi egyszer szétmegyünk akkor nem fog kelleni az a ház. "

Vajon...
Az addig beletolt pénzed sem kell majd vissza belőle?!
Otthagyod ajándékba adod a másiknak?

-

Amúgy a jövőre nézve nagy butaság
és felelőtlenség egy ilyet megcsinálni, ha

• se házasság
• se bejegyzett élettársi viszony

nem lesz...

• de még csak egy vagyonjogi szerződés sem

(legalább ez készüljön! a pénzügyeitekről)

Pláne, ha már most mérlegelés tárgya a szétmenés!
Azaz nem egy éltre szól a döntésed... már most sem.

Az csak kibaszás a tulajdonossal!!!!!!!!!!
Kurva nagy szívás....

Azt jelenti, hogy

• a KIZÁRÓLAG haszonélvező dönti el
• KI HASZNÁLHATJA a házat !!!

A haszonélvező, ha akarja MÉG
a tulajdonost is kitúrhatja belőle.

És beköltözhet ő maga vagy bérbe adhatja másnak.

A tulajdonosnak meg nem lesz hol laknia...
(családi vita esetén szokás ez a bosszú)

-

Szóval: haszonélvezettel semmiképpen!!!!!
Az a hülyeség komoly csúcsa, ha belemegy valaki.

Nekem gyanús, hogy a bank belemegy-e a haszonélvezeti jog létesítésébe.

Én úgy érzem hogy ha mi egyszer szétmegyünk akkor nem fog kelleni az a ház. De nem a ház a lényeg hanem az élvezeti jog egy nem kívánt személynek. Én azt szeretném valahogy elkerülni és sajnos az tűnik megfelelő megoldásnak ha írnék egy nyilatkozatot. Csak azt nem tudom hogy lehetséges e.

Ha a ház a kettőtök nevére kerül, akkor az mit jelent, h nem tartasz igényt a házra?

Miért nem úgy veszitek, hogy a beletolt lóvé arányában lesztek tulajdonosok? Pl 10m Ft vételár, te raksz bele 3milkát, a másik fél 7-et, tied 30%, övé 70%.

Üdvözlök mindenkit. Nekem olyan problémám van hogy párommal szeretnénk házat vásárolni. Nem vagyunk házasok, de a hitelt is közösen vesszük fel és a ház is kettőnké lesz. Viszont anyósom élvezeti jogot akar a házhoz mert párom több pénze lessz benne. A lényeg az hogy szerernék egy nyilatkozatot írni miszerint én sem most se később nem tartok igényt a házra hogy anyósomnak ne legyen élvezeti joga. Van ilyenre mód, lehetőség?

Elöre is köszönöm a válaszokat.
Orsi

Azt hozzáteszem, bár a leírtakból következik, hogy az előszerződést természetesen nem kell benyújtani a földhivatalhoz, pont arra szolgál, hogy ha valamilyen körülmény nem adott a bejelentéshez. Gyakorlatilag egy közös akaratnyilvánítás az ingatlan későbbi megvásárlására. Alakilag megfelel a végleges szerződésnek, csak a bejegyzési rendelkezésben tér el, és előírja a későbbi végleges szerződés megkötését.

Csak legyen benne mindenképpen valamilyen védelem, ha utólag valami probléma adódna az öröklésnél.

Mimi,

az ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó halálának napjával ugyan az örkösökre száll (és utólag(!) az ingatlan nyilvántartásban is ez a nap kerül majd bejegyzésre), de a jogerős hagyatékátadó végzésig az örkösök csak ún. ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonosok.

Szerződéssel nem veheted meg az ingatlant, mert a földhivatali ügyintézés sorrendiségi alapon megy, visszadobják a benyújtott szerződést.

Ha jogerős a hagyatékátadó végzés, a közjegyző megküldi hivatalból a földhivatalnak a végzést, és 24 órán belül bejegyzik az új tulajdonosokat legalább széljegyre.

Na ez után már lehet szerződést kötni.

Előszerződést köthettek rá. Csak érdemes nagyon körültekintően eljárni, mert amíg nem a tulajdonostól veszel, addig felmerülhetnek problémák. Például valaki megtámadja a hagyatékátadó végzést, a pereskedés sok évig eltarthat. Főleg az előleg-foglaló-teljesítési határidők tekintetében kell nagyon átgondolni, mi hogy legyen.

Van ebben nem kicsi kockázat. Én megvárnám az örökösök végleges bejegyzését. Addig, esetleg köthetsz velük egy bérleti szerződést, azt minden további nélkül megtehetik, ha be akarok előbb költözni, aztán legfeljebb a bérleti díjat beszámítjátok a vételárba. Ha valami gikszer lesz, nem buksz sokat, legfeljebb két költözést.

whiteangel,

„Az a vevő ugyanis, aki a megkötött szerződést nem teljesíti az általa adott foglalót elveszti, az eladó pedig szerződésszegése esetén a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Ugyanakkor a foglaló elvesztése illetve kétszeres visszafizetése nem mentesíti a felet a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményei alól (Ptk. 245. § (2) bekezdés). Súlyos tévhit az, miszerint a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása esetén bármelyik fél mentesülne a szerződésben kikötött kötelezettségei alól. A foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása nem jogosítja fel egyik felet sem az elállásra. Ha a foglalóval biztosított adásvételi szerződés teljesítését valamelyik fél alapos ok nélkül megtagadja, úgy a másik fél követelheti az érvényes szerződés teljesítését.”

Kérdés, hogy mi van abban a szerződésben? Benne van, hogy a fizetési határidő nem teljesítése esetén az eladó elállhat a szerződéstől?

Valószínűleg igen, de a szerződésedet Te ismered, mi nem.

Minden bizonnyal elbuktad a foglalót, és ha jól van szerkesztve a szerződés (mármint az eladó szempontjából jól), el is állhat a teljesítéstől.

Átnézetted a szerződést saját ügyvéddel? Ha nem, akkor ez volt most a tanulópénz.

Szeretnék ingatlant vásárolni, addig nincs is gond, hogy tehermentes, viszont a ház még egy elhunyt nevén van. Két fia árulja a házat, anyjuk sem él már. MEg tudom venni hagyatéki nélkül mondjuk előszerződéssel vagy valami formában, vagy hagyatéki megléte szükséges a későbbi bonyodalmak elkerülése végett.

Az álláspontot meg értem elfogadom de ha tisztába lett volna vele az ember nem foglalót ad csak sajnos utólag értesültünk a jogszabályokról viszont a megoldás meg lett volna az eladó el akarja adni viszont ha megoldás van miért kell még egy akadályt állítani ne haragudjatok laikus vagyok szakember de nem ebben a témában azért fordultam jogi segítségért

http://ingatlanjogasz.blog.hu/…_foglalo_630

Nincs, nem rajta múlt, hanem rajtatok.

Mivel a célra alkalmatlan házat néztetek ki...

Üdvözletem! A következőben szeretnék segítséget,tanácsot kérni.
Banknál előminősítettük magunkat, hogy tudjuk mennyi öszeget tudunk ingatlan vásárlásra fordítani 3 gyerkőc mellet. Igazolás meg lett ami 6 hónapig él ház kinézve vételár megbeszélve. Jött az adás-vételi szerződés foglaló majd az értékbecslés amin a ház sajnos megbukott nem összkomfortos mert a konyha a melléképületben van és a házból kikell menni hogy bejusson az ember. A tulajdonos tájékoztatva lett az eredményről amin kiakadt és hosszú levelezésbe kezdett az értékbecslő céggel ami már addig fajult, hogy velem is alig akartak szóba állni a megoldás meg lett volna mivel az egyik szobán egy ajtónyitással az átjárás biztositott lett volna. A tulaj közölte amíg nincs kifizetve semmi bontás nem lesz. Javasolták menjünk másik bankhoz mert ott a másik értékbecslő cég biztos másként itéli meg. Így is lett viszont ott elő értékbecslést kértünk amin szintén megbukott. A tulaj közölte ha beszerezzük ettől a banktól is az igazolást akkor hajlandó lesz engedélyt adni az ajtó nyitásra. Hozzá teszem ekkor már nagyon közel voltunk az adás-vételi teljesítési időpontjához bankhoz papírok beadva ügyintéző sürgetve de még mindíg nincs meg. Most meg a tulaj egy ügyvédi levélel tudatja el áll a szerződéstől foglalót megtartja mert a határidő már tényleg lejárt valamint az ingatlan közvetítő is kifizetésre került. Van esélyünk akár per útjána foglalót vagy egy részét visszakapni?

Azt nem mondanám, hogy esélytelen, hiszen a közokirattal szemben is lehet bizonyítani, csak nyilván sokkal nehezebb. (Bár az ilyen esetekre megkockáztatom, hogy ami alapesetben elegendő a bizonyításhoz, az a közokirattal szemben is az lesz.)

A kijelentés megfordítható?

HA közjegyző előtt szerződnek
és az nem emel kifogást, akkor
esélytelen a későbbi megtámadás?

Ha lenne szakvélemény, akkor már nem feltétlenül kell a közjegyző. A közjegyző viszont eljárhat szakvélemény nélkül is; más kérdés, hogy ha azt észleli, hogy az eladónak hiányzik a belátási képessége, akkor nem foglalja közokiratba az ügyletet.

"„Ehhez a családnak igazolnia kellene, hogy a tulajdonos beszámítható.”
Ezt ki mondta?"

A édesanya, akinek a nevének az ingatlan van és aki el szeretné adni, ahogy említettem beteg és sajnos ez már mentálisan is látszik rajta. Ismerősöm attól fél, nehogy gondja legyen abból később, hogy pl. az egyik gyermeke később megtámadja a szerződést, mondván beszámíthatatlan volt az édesanyja, mikor a szerződést kötötték.

Ezért gondolt arra, hogy szakvéleményt kér a szerződéskötéshez, hogy az aláíró beszámítható és a szerződéskötéshez közjegyzőt is igénybe vennének.

A valótlan tartalmú szerződést hogy érti? Az valótlan tartalomnak számít, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházza a gyermekeire és ezt követően ők kötnek adás-vételi szerződést a vevővel?

Két-három hónap múlva első tárgyalás, másik két-három hónap múlva a második, addigra a szakvélemény kész, lehet ítéletet hozni. Felek nem fellebbeznek, kész.

Off

Ha most beperelik az öreget gondokság alá helyezés iránt, fél év alatt jogerős az ítélet.

Ez tényleg ilyen gyorsan megy?

On

„Ehhez a családnak igazolnia kellene, hogy a tulajdonos beszámítható.”
Ezt ki mondta?

Egyébként valótlan tartalmú szerződést kötni legfeljebb elsőre tűnik jó ötletnek. Pláne, ha az egyik félnek a cselekvőképessége még hiányzik is.

Ha most beperelik az öreget gondokság alá helyezés iránt, fél év alatt jogerős az ítélet.

Sziasztok,

Ismerős szeretne megvásárolni egy családi házat, a tulajdonos beteg, mozgásában korlátozott ezért döntöttek úgy a családdal, hogy összeköltöznek vele a házat eladják.

Viszont a probléma, hogy a tulajdonos Parkinson kórban szenved, beszámíthatósága erősen véleményes. Mivel ismerősöm nem akar később ebből bonyodalmat, mindenképpen közjegyző előtt szeretné az adás-vételit megírni. Ehhez a családnak igazolnia kellene, hogy a tulajdonos beszámítható.

Viszont ez igen hosszú procedúra lesz, amely egyik félnek sem áll érdekében.

Az lenne a kérdés, hogy származhat-e abból a leendő tulajdonosnak később kára, ha a házat a jelenlegi tulajdonos a gyerekeinek ajándékozza és ezután a gyerekek adják el az ingatlant ismerősömnek? (Két gyerekről van szó).

Így kvázi biztosítva lenne róla a vevő, hogy a tulajdonosok és örökösök mindegyike tudott az eladásról, nem támadhatná meg később senki a szerződést beszámíthatóság kérdésességére hivatkozva.

Mike075

Ehhez ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás kell, mert az ingatlan-nyilvántartási eljárásban csak az fogadható el. A meghatalmazást megszerkesztő ügyvéd pedig tudni fogja, hogy milyen formában és milyen adatokkal kell elkészíteni.

Tisztelt Ügyvédek és fórumozók!

A segítségüket szeretném kérni. Én és a testvérem 1/12 részben örököltünk egy házat 2010-ben a nagyapám után. Ezt a házat a keresztapám aki szintén tulajdonos szeretné eladni. Arra kért minket, hogy küldjünk neki egy nyilatkozatot amiben felhatalmazzuk arra, hogy a nevünkben eljárjon a ház eladásának ügyében. A kérdésem. Milyen nyilatkozat kell ehhez? Van valamilyen formanyomtatvány vagy iratminta hozzá amit le tudok tölteni? A keresztapám elmondása szerint ehhez két tanú is kell majd, de nem szeretném saját magam megfogalmazni ezt a papírt mert nem tudom, hogy elfogadható lesz e jogilag. Előre is köszönöm a segítséget!

Késő bánat, eb gondolat.

Tisztelt Ügyvédek és fórum tagok!

Sokat segítene, ha megírnák véleményüket az alábbi helyzetemről.

Új lakást vásároltam, az eladó szavatolta a szerződésben a per-teher-és igénymentességet.

Beköltözésünk után az egyik lakó, aki 2015-ben önköltségen megcsináltatta a társasház tetőjét (hivatkozva azon jogára, hogy a tető életveszélyes volt és a közös képviselet nem tett semmit a megoldás érdekében) a lakásunk tulajdoni hányadára vonatkozóan követel tőlem pénzt, mivel azt az előző tulajdonos nem fizette meg neki.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez esetben én köteles vagyok fizetni? Úgy gondolom, hogy ez az igény 2015-ben keletkezett és az eladót terheli, hiszen az adásvételi szerződésben és a birtokba adási jegyzőkönyvben is azt vállaltam, hogy az átadás napjától vállalom a lakásunk után a terheket. Az azt megelőző követelések nem minket érintenek, ugye?

Ráadásul a tetőfelújítás költségének megtérítéséről nem született közgyűlési/lakógyűlési döntés sem 2015-ben és azóta sem.

Válaszukat előre is köszönöm!