Ingatlanügyek

Üdv!

Az alábbi kérdésem lenne az 5% ÁFA témájában.

A körülmények: szeptemberben kötöttünk adásvételi szerződést melynek során körülbelül az összeg felét kifizettük az új ingatlan árának. A maradék felét pedig hitellel szeretnénk fedezni. Mivel még nincs használatbavételi engedély, ezért a hitelügyletet még nem indítottuk el a bankkal, a hitel kifizetése nagy valószínűséggel már jövőre történne az albetétesítés után. Jelenleg a használatbavételi engedély még nem készült el.
A szerződésben a vételár meghatározása a következőképpen történt:
Vételár X millió Ft. Majd zárójelben leírva, hogy ez nettó Y millió Ft és 0,27 Y Ft Áfa. Az első félnél amit fizettünk és a hitelrészletnél nincs feltüntetve a nettó + ÁFA rész, de az összesített árnál igen.
A kérdésem az lenne, hogy a jelen esetben használható-e az 5 % os ÁFA a fennmaradó hitelösszegre (esetleg az egész ügyletre?) vagy az áfacsökkentés nem vehető igénybe a fenti esetben.

Köszönettel,
haxxor

Szerintem ezt majd a bíróságtól fogjátok megtudni.

Fogyasztóval a fogyasztóvédelmi törvény 14. § (5) bek. szerint bruttó árban tud szerződni a vállalkozó. Lehet, hogy 5% ÁFA-s számla lesz, de ez a fizetendő ellenértéket nem fogja befolyásolni. Idén jött ki erről a Kúriának is ítélete az előző ÁFA-csökkenés idejéből származó hasonló esetben.

Kevésbé lennék szigorú - ha egyértelműen nettó ár + ÁFA-ra szerződtek. (De a konkrét ügyben ez nem egyértelmű.)

De nem szerződhettek, az ÁFA-tartalom az tájékoztatás. A fogyivédelmi törvénnyel kapcsolatban pont a jellege miatt nem lehet diszpozitívnak lenni álláspontom szerint. Ebből a szempontból egyébként pont van egy problémám a BH-val, mert megfuttatja az általad is említett gondolatmenetet, de azt képtelenségnek tartom a Ptk. szerződés létrejötte szabályai alapján is a másik oldalról, hogy valakinek a (valós) akarata arra irányuljon, hogy mekkora a vállalkozási díj tartalma az általa fizetendő bruttó vételárnak.Szóval szerintem pont azt nehéz levezetni, hogy ÁFA-levonásra nem jogosult fogyasztóval lehet nettó árra szerződni.

http://www.klaw.hu/…fa-valtozas/

Szóval ÁFA levonásra nem jogosult fogyasztóval nem lehet szerződni nettó+ÁFA árra, de lehet szerződni bruttó árra, amiben benn van az ÁFA, és ezért az összegért biztosított szolgáltatás/termék esetén ha maga az ÁFA kulcs változik meg, akkor annak kedvező változását teljesen törvényesen nyelheti le az eladó.

Ugyanazt a lakást adja át 50 milláért, de 27 helyett csak 5% áfát fizet be? Simán?

Persze ha emelkedik a kulcs akkor van sírás meg trükközés, hogy kiakolbólintsuk a vevőt, és újra szerződjünk, mert azt az eredeti bruttó ár már nem fedezi a vállalkozónak...

És ezt a fogyasztóvédelmi törvényre hivatkozással. :)

Van az úgy máshol is, hogy a nagy védelem öngól lesz. Egyik cégünkhöz jönnek külföldi munkavállalók, akik dolgoznak látástól vakulásig, majd hazamennek. Szállást kapnak, talán még kaját is. Tehát nem költenek itthon semmire. Euróban szeretnék kapni a lóvét, de az Mt. ugye nem enged attól eltérést a "Munkabér védelme" részben, hogy forintban kapják meg. Ezért forintban kell fizetni őket, amit teljes egészében átváltanak majd maguk euróra. Zárójel: a cégnek is jobb lenne, ha euróban fizethetne.
Csak győzzenek hálálkodni a nagy védelemért :)

Cheeeers...

Az Mt. ezen részét talán itt lenne az ideje úgy módosítani, hogy "pénzben". Annak idején alighanem így értették, ez volt a cél - hogy tudniillik nem természetben, nem a munkáltató üzletében, kocsmájában beváltható utalványban stb...

Még hogy a hanyatló nyugat értéktelen mocskos játékpénzében? S.o.h.a.
Legyenek csak a jövevények büszkék rá, hogy Szűz Mária országának forintjában kaphatják meg a járandóságukat.

(Feltételezem, azt gondolod, ez vicces volt.)

Tisztelt Szakértők!

Egy ingatlanra egy bizonyos jogosult javára (jelzálogjog biztosítására) elidegenítési és terhelési tilalom van feljegyezve, valamint vételi jog van bejegyezve. (Más javára teher nincs az ingatlanon.) Amennyiben ez a bizonyos jogosult vételi jogával él, úgy harmadik személy elővásárlási jogát érvényesítve a helyébe léphet, vagy ezt a jogosult megakadályozhatja arra hivatkozással, hogy mint kvázi az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja nem járul hozzá az elővásárlási jogával élő harmadik személy tulajdonszerzéséhez? Vagyis az elidegenítési és terhelési tilalommal biztosíthatja, hogy csak ő vásárolhassa meg az ingatlant?

Válaszukat előre is köszönöm!

„(Feltételezem, azt gondolod, ez vicces volt.)”

Még csak véletlenül sem.

Kogeza,

Törvényen alapuló vételi jog előzi meg az elővételi jogra jogosultat, a szerződésen alapuló vételi jog nem.

Ugyanakkor a hatályos Ptk. szerint semmis az olyan vételi jog, amit hitelbiztosíték miatt, "jelzálog"-szerűen kötnek a felek. Pénzkövetelésre nem lehet vételi jogot alapozni. (Ptk. 6:99.§)

Drbjozsef!

Nincs fogyasztó a képben, így a fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége nem jöhet szóba - de azért köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmem.

Amit kérdezni szeretnék, hogy a vételi jogát gyakorlása esetén a jogosult az elővásárlási jogával élő harmadik személy tulajdonszerzését meg tudja akadályozni azzal, hogy mint az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja (is) nem járul hozzá az elővásárlási jogával élő személy tulajdonszerzéséhez, vagy itt már nincs szükség a hozzájárulására?

Lehet, kissé félreérthető voltam elsőre.

Az elidegenítési tilalom a tilalom jogosultjának a tulajdonszerzését is megakadályozza, ezért az annak törléséhez való hozzájárulást az adásvételi szerződésbe bele kell foglalni. És ha ez megvan, ebbe az ügyletbe tenyerel bele az elővásárlásra jogosult. Tehát a törlési engedély továbbra is ott marad.

Köszönöm!

„Törvényen alapuló vételi jog előzi meg az elővételi jogra jogosultat, a szerződésen alapuló vételi jog nem.”
Hacsak...

(Csak mellesleg kérdezem meg: hogyan és miért lenne harmadik személynek elővásárlási joga.)

Tisztelt fórumozók, az alábbi témában szeretnék tanácsot kérni. A hegyoldalon épült két ingatlan közötti támfal és a rajta lévő kerítés ügyében fordultam az építésügyi hatósághoz, hogy kötelezze a tulajdonost a támfal kijavítására. A probléma, hogy a támfal egy helyen rossz állapotban van és kissé megdőlt. A tulajdonos természetesen nem hajlandó megcsináltatni, mert ez így jó és kész. Mellette 1,3 méterre pedig egy lakóingatlan. tehát ha a fal ledől jelentős kárunk keletkezhet. A kerítés mellett természetesen 3-4 méteres tuják végig, közvetlenül a kerítés mellett (helyenként már átlóg hozzánk). Nyáron a tulajdonos épített a tuják elé egy tárolóházat, közvetlenül a növényzet elé, így a növényzet kezd felénk dőlni, a kerítés felett. szóltunk a szomszédnak hogy a növény maradjon kizárólag a telkén, így, ami átlóg nyírja le, hozzánk ne nyúljon át semmi. Természetesen ez is jó így. Kijött az építésügytől egy hölgy nézelődött, fotózott, azt mondta a szomszédban nem lát szabálytalanságot, azt mondja, nem tudja a fallal mi legyen, és ha gondoljuk a növényt vágjuk le. Egyik nap felhívom telefonon, hogy akkor még mi várható az ügyben, mert mikor kint volt valami szakértőt emlegetett (statikust). közben telefonon már arról tájékoztat, hogy nem tudja, hogy indít e majd eljárást, a főnökével kell erről beszélnie, esetleg próbáljuk a szomszéddal megcsináltatni a kerítést közösen, mert neki a szomszéd azt nyilatkozta, ha mi fizetjük felesben megcsinálja. Mondtam, nem. Igazából nem is értem az efféle intézkedést, van egy hivatal, ami minden apró dologét bírságol, bontat stb. itt pedig egy ilyen ügyben még csak állást sem képes foglalni. Magyarul, ha megszünteti az eljárást, pereljek? Persze mert a hivatalnak ez az egyszerűbb, és ha esetleg rám dől a fal így jártam? Vágjam le a saját költségemen a növényt, ha zavar, és ha károm keletkezik így jártam? Hivatkoztam neki jogszabályokra, kormányrendeletre, a kerítéssel kapcsolatos szabályokra, de semmi. Kérdésem: ha úgy dönt, hogy megszünteti az eljárást és a fal bedől ő is perelhető, mert végül úgy tűnik ügy sem lesz? Az átlógó növényzetet ezek szerint nekünk kell levágni, nem tudom hogyan, mert a támfal 1,4m + rajt a kerítés 1,5m és még fölötte a növényzet minimum 3 méter, szóval sem darus kocsim sem eszközöm a művelethez. kérdésem, ilyenkor valami gyomirtó szerűvel lehet permetezni a növényzetet esetleg, mert a hegyoldal miatt jóval magasabban van, mint a mi telkünk? Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor
"(Csak mellesleg kérdezem meg: hogyan és miért lenne harmadik személynek elővásárlási joga.)"

Földről van szó.

Egy további kérdésem felmerült.

Tudomásom szerint földeken gazdasági társaság (nem jelzálog-hitelintézet) nem szerezhet tulajdonjogot.

Vételi jogot azonban alapíthat földre gazdasági társaság azzal, hogy a vételi jogi szerződésben rögzítik, hogy a vételi jog gyakorlása esetén valamely - jogszabályi feltételeknek megfelelő - természetes személyt jelöl ki vevőként?

Köszönöm szépen!

T. hozzaertök! Surgös segitsegre lenne szuksegem. Röviden a törtenet : 1999-ben vasaroltam egy falusi hazat, amivel minden rendben volt. 2001-ben, majd 2008-ban jelzaloghitelt vettem fel ra, ezzel is minden rendben volt. (ezt csak azert irom, mert akkor a bank kikerte a terkepmasolatot). Jelenleg, egy hagyateki ugy miatt kiderult, hogy az en ingatlanom helyrajzi szama felcserelödött egy, ugyanabban az utcaban levö telek helyrajzi szamaval. A Födhivatal "mossa kezeit", szerintuk minden rendben. Hogyan tudnam minel gyorsabban helreallitatni a hibat? Mi a menete? Esetleg ugyvedi közremuködessel gyorsabb lenne az ugyintezes? Köszönöm ha valaki tanacsot ad.

Nem hiszem, hogy ez látatlanban menni fog. Mi az, hogy felcserélődött? Hol van helyesen? (Feltételezem a térképszelvényen). Ha eltér a térkép és a tulajdoni lap, akkor miért lehet, hogy a földhivatal szerint minden rendben?

Földhivatali eljárásokhoz amúgy sem árt ügyvéd. Ha ehhez nem is kötelező, a kibogozásához az iratok ismeretében talán több tanáccsal tud szolgálni.

El sem tudom kepzelni, hogy mi törtenhetett. En terkepet csak akkor lattam, amikor az OTP kerte, tehat 2008-ban. Akkor meg minden rendben volt, minden egyezett. Nem is lehetett maskepp, mert akkor nem kapok hitelt, ott helyben kiderult volna, hogy valami nincs rendben. A jelenlegi terkepen most az en korabbi helyrajzi szamom egy ures telek kapta, az ures telek helyrajzi szamat pedig az en ingatlanom.