Ingatlanügyek

Katti5

1. Ugyanaz, mint bármely más esetben, ha ingatlant veszel.
2. Igen.
3. Igen.
4. Igen.
5. Megoldható, de valószínűleg többe kerülne, mint az ügyvéd.

„Megoldható, de valószínűleg többe kerülne, mint az ügyvéd.”

Szinte kizárt : csak akkor, ha az örököstársak egymás egyenes ági leszármazottai.

Ha nem (pl. testvérek, akik között az adásvétel NEM illetékmentes), akkor az illeték miatt egészen biztosan rösszabbul járnak, mintha a hagyatéki eljárásban, osztályos egyezségben (a három feltétel betartásával!) rendeznék az ügyet.

„Ha nem (pl. testvérek, akik között az adásvétel NEM illetékmentes), akkor az illeték miatt egészen biztosan rösszabbul járnak, mintha a hagyatéki eljárásban, osztályos egyezségben (a három feltétel betartásával!) rendeznék az ügyet.”

Én is ezt mondtam: többe kerül, mint ügyvédnél foglalkozni vele a hagyatéki eljárás után.

Biztos nálam van a zavar, de szerintem az ellenkezőjét írtad.

„a hagyatéki eljárás keretében is megoldható e”
válaszod : Megoldható, de valószínűleg többe kerülne, mint az ügyvéd.

Erre írtam, hogy NEM kerülne több. Sőt. Nagyon nem.

Ha a hagyatéki keretei között rendezik (rendezni tudják), akkor az ILLETÉKMENTES. Spórolnak akár milliós nagyságrendet is, mintha a hagyatéki után, ügyvéd előtt, adásvétellel szerezné meg az örököstárs a másiktól, mert itt már visszterhes illetéket kellene fizetniük. (kivéve, ha egyenes ági rokonok, de ez kevéssé valószínű).

Üdvözletem!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy elhalálozás esetében a holtig tartó haszonélvezeti jogot ingyenes leveszik, vagy 6600 forintos illetéket itt is meg kell fizetni?

Köszönöm

Főszabályként a földhivatali eljárás díjköteles.

Szervusztok!

6M-ért megvehetném egy 30m2-es kis garzonlakás bérleti jogát
Szeged belvárosában jó helyen,és kiadnám albérlőnek.A lakás nagyon szép,modern új építésű téglalakás.
Kinek mi a véleménye?
Köszönöm.

viktortamas

„6M-ért megvehetném egy 30m2-es kis garzonlakás bérleti jogát Szeged belvárosában jó helyen,és kiadnám albérlőnek.”

Előbbinek semmi akadálya nincs szerintem. Utóbbit viszont majd a bérleti szerződésed dönti el, hogy megteheted-e. Mert ha nem és megbuksz vele - jóakarók minden házban akadnak ugyebár - akkor simán ugrik a bérleti jogod, hiába kapálódzol. Nekem volt olyan ismerősöm, akinél szimplán kimentek az önkoritól ellenőrizni és úgy bukott meg. Nem beszélve arról, hogy a bérleti jog ugyebár azt jelenti, hogy eleve te is bérleti díjat fogsz a jog megvásárlása után fizetni...ezek után pedig érdemes számolgatni, hogy megéri-e egyáltalán.

viktortamas

szép tervei : venne egy bérleti jogot nyilván egy másik bérlőtől. Eddig ok. De mit szól ehhez a bérbeadó, a tulaj ?
Létezik még ez a bérleti jog adom veszem?

Nyilván ha a bérleti díj irreálisan alacsony mindig lesznek akik értékesíteni szeretnék ezt a kiváltságukat.
Reális lakbérnél az egész értelmetlenné válik.

Ha már téma ez a bérleti jog, akkor a következő.

Igaz nem a zöldben, hanem a sivár Újpesten történt a következő.
Van egy nagy bérház vagy 25 lakással. Nagyjából mind úgy 30 nm körüli, na ki ad ki ilyen tömegben bérbe lakásokat ? Hát az önkormányzat. Nevetséges kb. 20 eft -os lakbérért.
Viszont már eladni nem akarják.
Van egy bérlő ilyen és amolyan okok miatt nincs szüksége a lakásra, van másutt egy jobb. De megvenni nem lehet(megvenné, szarért húgyért, de végre az önkorinak is megjött az esze, nem adja el ).
Bérbe konkrétan albérletbe adni is kockázatos ... ugorhat a bérleti jog.
Mit csinált az ügyes bérlő ?
Hát házasságot kötött egy pont ilyen lakásra vágyó ürgével. Az új házastárs mármint házastársi jogon van a lakásban. Fizeti az önkorinak a 20 rúgót és a 'házastársának' a kialkudott 50 eft -ot + a rezsit.
Még így is megéri mert egy ilyen lakást a környéken úgy 80 - 90 eft körüli díjért adnak ki.
A történet igaz, én voltam az egyik esküvői tanú.

Beszélgettem az új 'ifjú férjjel'. Mondom neki azért most már Te is alku pozícióban vagy .... birtokon belül. Kérd a ' bérleti díj ' mérséklését.
A házastárs még az esküvő előtt a Karcsitól egy nagyobb összegű tartozásról kért volna papírt. Olyan 3 -4 évi fedezet.. ha jól tudom 3 milláról, de addig taktikázott amig ez az elismervény aláírása elmaradt.
Hogy mik vannak !!

Jó ötletnek tűnik elsőre. Mint pucéran beszaladni a kaktuszok közé.

Ááá, ez még legeslegelsőre is orbitális nagy baromságnak tűnik, sőt nem csak tűnik, ez speciel egészen biztosan az is...

Próba

Kedves Fórumozók Ügyvédek a segítségeteket szeretném kérni.

Édesanyám és nagybátyám 50-50%ban birtokolnak egy nyaralót 1/8 ill.1/8 osztatlan közös tulajdoú telken.

Sajnos nagybátyám adósság spirálba keveredett, így az ő 50%-ra ráterhelték a tartozását. (Gyerektartás és valami egyéb hitel nem fizetése)

Nagybátyám 50 százalékát is szeretnénk megvenni, de mivel a behajtóhoz került az ügye (intrum justitia) nem tudjuk hogy mit lehet vele csinálni.

Ez az ügy lassan 10 éve húzódik..... ez idő alatt édesanyám az elővásárlásra jogosultsága révén megvásárolta a telek 6/8-át is.
A maradék tulajdonrészt is szeretné megvásárolni ha lehetne.....

Az idei évben nagybátyám bírósághoz (elévülés 5* év) fordult mert szerinte jogtalanul követelte az Intrum Justitia a pénzt amit talán a városi bíróság talán meg is ítélte a nagybátyámnak.

A kérdésem igazából az lenne ha tényleg jogszerűtlen volt az Intrum Justitia követelése akkor a nagybátyám tulajdonrészéről lekerül a tartozás és visszakapja tehermentesen az ingatlan??
Vagy csupán a behajtás volt jogszerűtlen, de maga a tartozás nem fizetése miatt a tulajdont már nem kapja vissza ha a haszonélvező (nagypapám) meghal?
Kihez kerülhet ilyen esetben az ingatlan? (Széljegyzetben vagy egyéb bejegyzéseken ezt meg lehet e nézni) Önkormányzat vagy ügyvédek tudnak e erről valamit mondani úgy hogy nincs semmilyen felhatalmozásunk, mert nem ír alá semmit se a nagybátyám....

Sajnos ezeket a tartozásokat olyan titoktartás övezi hogy sajnos a társtulajdonosnak semmiféle információt nem ad ki senki sem......
Kihez hova lehetne fordulni azert hogy megtudjuk igazán hogyan áll az ügy, ki a tulajdonosa vagy ki lesz a tulajdonosa az 1/8 tulajdonnak ha nagypapám meghal, esetleg ki lett e fizetve a tartozás és a tulajdonrészt átruházta a gyerekeinek majd ha a haszonélvező meghal....stb...

A leterhelt ingatlanon szabad e bármiféle átépítést toldást javítást eszközölni a társtulajdonosnak, vagy amíg ez nem lesz 1 kézben nem szabad vele foglalkozni???

Szeretnénk megvenni azt a részt is hogy végre az ingatlannak legyen valami értéke is.

Köszönettel Tormási Gábor
u.i. Minden kedves Fórimozónak nagyon Boldog Új Évet Kívánok!!

Tisztelt Fórumozók!

Hagyatéki eljárás miatt, a napokban lekértük a szüleim lakásának tulajdoni lapját. Az ingatlan vásárlásához annak idején dolgozói kölcsönt vettek fel a szüleim, amelyet ~20 éve vissza is fizettek - egyébként egy társasházi lakásról van szó.
Ugyanakkor, a tulajdoni lap III. részében jelenleg is szerepel egy jelzálogjogra vonatozó bejegyzés, illetve az elidegenítési- és terhelési tilalom is látható.

A zálogjogosult vállalat 2001-ben felszámolással szűnt meg, jogutód nélkül.

Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben hogyan lehet a teherlapon szereplő jelzálogjogot utólag töröltetni? Ki jogosult törölni?

Köszönettel és üdvözlettel,
Ferkó

Van rá egy speciális eljárás. Keressen meg a lenti elérhetőségeim valamelyikén.

torma84,

Ha a tartozások miatt elárvereznék azt az 1/8 tulajdonrészt, akkor megvehetitek árverésen. Ha bejelentkeztek, akkor a tulajdonostársnak előárverezési joga is van.

Ha elévült a követelés, akkor azzal együtt a végrehajtáshoz való jog is elévült. A tulajdonos a bírósági ítélettel töröltetni tudja a jelzálogot, és a végrehajtási jogot is a tulajdoni lapról. Ez esetben megvehetitek tőle tehermentesen.

Ha pedig nem akarja eladni, vagy csak aránytalanul drágán, akkor indíthat édesanyád pert a közös tulajdon megszüntetése iránt. Ilyenkor a bíróság megszünteti a közös tulajdont, és szakértő által meghatározott áron veheti meg édesanyád a nagybátyád részét.

@Ferkó3:

A Cégbírósághoz be kell menni, ott 3.000 Ft-ért adnak egy igazolást a cég jogutód nélküli megszűnéséről.

Ez van gyakorlatilag a jelzálog törlési engedély helyett.

Ha ez megvan, elmész a földhivatalba, és beadod a törlési kérelmet, kifizeted a 6600 Ft-os eljárási díjat, majd 8 napon belül elintézik a jelzálog törlését (esetleges további széljegyektől függetlenül).

Hát nem éppen.

Sziasztok!

A lakóingatlan és a telek külön helyrajzi szám alatt van nyilvántartva.
A ház előtti kerítés ( amin a bejárati kapu van ) a telek tulajdonos tulajdonába tartozik?

Úgy tudom, hogy minden ami a telken van melléképületek és kerítés, az a telek tulajdonoshoz tartozik és a lakóingatlan tulajdonosának nem kell az engedélye sem a bontáshoz, sem az új kerítés építéséhez.

Válaszokat köszönöm!

alfréd245,

Ptk. 5:18.§-5:19.§

Ha nincs semmilyen megállapodás, szerződés, akkor szerintem igen, a kerítés a telek tartozéka.

Nincs ilyen? Hogyan jött létre ez a közösködés?

A kerítés/kapura vonatkozóan nincs megállapodás.
Kb 32 éve az üres telek tulajdonjogát haszonélvezeti jog terhelte.
Előző tulaj felépített egy családi házat és gondolom azért különítették el egy egymástól a kettőt, hogy ne terjedjen ki a haszonélvezet a házra.

A régi kaput es a hozzá tartozó kerítést akarom felújítani.
Viszont azt nem akarom, hogy növelje a ház értékét, mivel részben tulajdonos vagyok én is és a későbbiekben megakarom vásárolni a tulajdonostars részét.

5:15. § [Alkotórész]

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Ez alapján én úgy gondolom, hogy a földterület tulajdonosáé a kerítés/kapu.
A kerítés elemei be vannak betonozva, ezért megsemmisülne ha eltávolítanék, a kapu pedig méretre szabott és az eltávolítással az értéke is csökenne.
Szerintem a kerítés inkább alkotórész, jól gondolom?

Nem értek hozzá eléggé, de szerintem is inkább alkotórész a kerítés (a teleké), mint tartozék. És bár a ház használhatóságát is "csökkenti", ha nincs kerítés, de mivel az külön ingatlan, ezért a kerítés csak a telekhez kapcsolódhat. De jó kérdés.

A ház használhatósága milyen összefüggésben van a kerítéssel?
A másik oldalról is megközelíthetem.
Tegyük fel nincs kerítés és a ház tulajdonosai építenek.
Megépítik a kerítést a telek tulajdonosának az engedélye nélkül, akkor megvalósul a rosszhiszemű ráépítés jogszabályi tényállása.

5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés]

(2) Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.

Tudnia azért kell, hogy sérti a telek tulajdonosának a tulajdonjogát, mert az ingatlan-nyilvántartásból kiderül és ez mindeki számára hozzáférhető közhiteles nyilvántartás.

Szerintem a ház szigetelésére is kell a telek tulajdonos engedélye, mivel a szigetlés vastagsága a telek méretéből foglalja a helyet.

Ha önkormányzat kötelezővé tenné a kerítés építését, szerintem akkor sem a ház tulajdonosait kötelezné, hanem a telek tulajdonost.
Azon kívül semmi közös pont nincs a ház- és telek tulajdonos között, hogy a lakóingatlan mindekori tulajdonosa számára földhasználati jogot jegyeznek be a telekre.
Ez pedig csak annyira jogosítja, hogy a legrövidebb úton bemenjen a házba és a telket csak a szükséges mértékben használhatja.

Még ide sorolnám a megbízás nélküli ügyvitelt is, szerintem ezeket a tényállási elemeket is megvalósíthatja, és ha így épül meg a kerítés, a tulajdonosa akkor sem lesz.

Szerintetek jól gondolom?

Kedves Fórumozók!

Segítséget kérnék az alábbi ügyben.

Dióhéjban a történet.
Adott egy balatoni nyaraló ingatlan. Telek 630 négyzetméter, rajta lévő kő ház (1962) 88 négyzetméter.
Ingatlan tulajdonosai: 2/12 részben én (a kérdező), 2/12 részben mostoha anyám aki meghalt, valamint még két szomszéd család. A telek ugyan osztatlan közös tulajdonban van a szomszédokkal, ám kerítéssel 3 különálló egységre tagolódik. Minden telekrészen különálló nyaralóépület van, a szomszédoknak egymáshoz nincsen bejárásuk. A saját nyaralónk felét tehát én, a másik felét pedig a mostohaanyám birtokolta.
Volt végrendelet,ám a törvény e részét nem ismerve a hagyatéki tárgyaláson becsületesen beismertem, hogy én írtam meg számítógépemen a végrendeletet.( mostoha anyám ízületi sokkos keze miatt már nem tudott írni) Egyébként a végrendeletet formailag/tartalmilag elfogadta a közjegyző, a mostohaanyám tulajdonrésze azonban az állámra szállt. Ezt később az MNV lakottan árverezésre meghirdette.

Az árverésről csak szóban tájékoztattak, sőt az árverési felületre szóló belépési kódot is csak többszöri kérésre, nagy nehézségek árán kaptuk meg. Késve kaptuk meg (az augusztus 7-re dátumozott irat 31-én érkezett, épp aznap, amikor az ingatlan megtekintését kellett biztosítani a nyaraló helyszínén, azaz nem tudtam átvenni) azt a levelüket is , melyben azt írták, hogy amennyiben élni kívánok a versenyeztetés mellőzésével történő vásárlási jogommal, úgy nyilatkozzak erről 30 napon belül. Nyilatkoztam, ismét figyelmen kívül hagyták. Egyébként az árverés megkezdése előtt/alatt többször írásban jeleztük, szeretném megvásárolni az állam részét (élve elővásárlási jogommal) a kikiáltási áron, de a vagyonkezelő válaszra sem méltatott.

Az eljárás során több sérelmezhető dolgot jeleztem az ügyvédemnek, aki sajnos ezt így intézte el: " Az állam bármit megtehet". Meg is tette. Az árverést megtartották, az ingatlan felét eladták a közvetlen mellettem lévő szomszédnak (aki az osztatlan teleknek szintén tulajdonosa) Mondván Ő nyerte az árverést és neki volt elővásárlási joga is ez által!

Az árverés után kértem az ügyvédemet lépjen valamit az ügyben, ha még lehet. Végül egy méltányossági kérelmet adott be. Hivatkozva arra, hogy a nyaraló mindig is a család birtokában volt, valamint az általunk sérelmezett eljárás során felmerült hibákra. Természetesen nem adtak helyt a kérelmnek.

Az ingatlan fele november végén kifizetésre került az új tulajdonos által.
Az új tulajdonos ügyvédje december 23-án levélben szólított fel a kulcs két héten belül történő átadására. (A tulajdonos viszont azóta sem keresett bennünket)

Kérdésem: Van-e ebben az ügyben még bármilyen lehetőségem vagy be kell érnem azzal, hogy bár ápoltam, orvostól orvosig hurcoltam a mostaha anyámaT, de nekem így semmi nem jár?

Amennyiben érdemes tovább vinni még ezt az esetet, tudtok-e ügyvédet ajánlani Budapesten? (tököset, nem olyat, mint aki képviselt)

S végül, ha minden így marad, hogyan tovább?
A nyaralóban minden a tulajdonomban, a mérők a nevemen vannak. Mik a jogaim, kötelezettségeim ez esetben?
Kulcs átadás, nyaralás, ingóságok használata, ...stb

Erre mindenképpen keresnék egy rátermett ügyvédet, aki mindezeket elmagyarázná, valamint körüljárná velem az osztatlan közös tulajdonból eredő kérdéseimet. Illetve azt, hogy a jelenlegi helyzetben egy nem osztható ház esetén a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani a közös használatot? (pl. ők milyen alapon fogyasztják a villanyt, vizet, ha az én nevem alatt vannak a mérők? Vagy perelhetem őket később ezért a pénzért is?)

Jelenleg úgy látom, a szomszéd fő célja, hogy a nyaraló másik feléből is kitúrjon, fizetni (annyit, amennyiből nekem máshol nyaralóm lehetne) nem akar.

Bármilyen segítséget, jogi képviselő ajánlást örömmel fogadok! Előre is köszönöm!