Ingatlanügyek

1. Ajándékozás csak közeli hozzátartozók között lehetséges.Na meg ha adásvételről van szó akkor miért ajándékoznának?
2. A törvény - a jogosultak nagy számára tekintettel - nem ad felmentést a közlési kötelezettség alól.

„Tudtok az ilyen esetekre használható megoldást?”

Igen, aránytalan nehézség esetén nincs közlési kötelezettség.

Igen

Az ,,ajándékozást,,!

Földforgalmi törvény 21. § (1)bekezdése szerint: "A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell."
Ebből a rendelkezésből egyértelmű, hogy az NFA felé nincs közvetlen közlési kötelezettség. Számomra a "más törvényen" alapuló elővásárlásra jogosultakkal való közlés jelent problémát. Más törvényen (Ptk.) alapul a tulajdonostárs elővásárlási joga. Ha az eladó mellett egy két tulajdonostárs van, az önmagában nem okoz áthidalhatalan problémát. De ha van mondjuk 80-100 fő tulajdonostárs, köztük olyan is aki már meghalt, az már igen komoly nehézséget okozhat a feleknek, meg az ügyvéd számára is. Tudtok az ilyen esetekre használható megoldást?

Igen, kifüggesztéssel elég közölni.

Azt tudjuk. Csak ha jól értem, a kolléga azt állítja, hogy már nekik sem kell megküldeni az ajánlatot, elég a kifüggesztés.
Lehet, hogy így van - de akkor épp ez az új, nem az, amit ObudaFan írt.

Az első helyen áll a (Tft.) elővásárlásra jogosultak helyén.

Kérdésre kérdés? Ez nem válasz.

Miért? Újabban már nem kell a NFA-nek közvetlenül megküldeni az ajánlatot? Böngészni fogják a kifüggesztéseket?

"és az NFA-nak megküldeni." Ez nekem új! Melyik törvény, mely rendelkezése írja elő?

southwind

Ha az új földtörvény hatálya alatt kötöttétek a szerződést, akkor már a zártkertre is ki kellett volna függeszttetni a szerződést és az NFA-nak megküldeni. Lehet, hogy lesz ezzel még egy körötök.
Az adó a 270.000 Ft-os különbözet 16%-ának a 30%-a.

Mi a konkrét probléma a szerződéssel?

Adót csak akkor kell fizetned,ha jövedelmed keletkezik

most, április 6-án

Miért kerülnél bajba? Legfeljebb nem jegyzik be a vevő tulajdonjogát.
Mikor kötöttétek a szerződést?

lehet , hogy nem jól csináltuk?
Volt egy zártkertem, amin nem volt villany, se épület, se semmi..néhány beteg gyümölcsfa. A zártkertet 2002-ben vettem 100.000 Ft-ért, az egyik mellettem lévő kert évtizedek óta "gazdátlan", a másik eladó, így a hozzánk legközelebb eső kertszomszédnak eladtuk a múlt héten 370.000 Ft-ért. Az adásvételi szerződést egy ügyvéd megírta, a vételárat a vevők kifizették, azt gondolnám, hogy rendben, de rémülten olvastam, hogy új földtörvény miatt ez valami körülményesebb és lehet nem így kellett volna. Kérdésem, bajba kerülhetek-e. Másik kérdésem, jövő évben mennyi adót kell fizetnem? Akkor is kell e adót fizetnem , ha a pénzt ugyancsak kert vásárlásra fordítjuk?

A telek tulajdonosa én vagyok az árok közepéig. Ez itt nem csatorna, hanem csupán árok, ami a közterületen húzódik.

ilma
Kérdezd a telek tulajdonosát, illetve a csatorna üzemeltetőjét.

Liszu
Úgy látom mindenképpen bíróság lesz a vége, ha nem juttok közös megegyezésre. A 15 év nagy idő, így nem lehetetlen, hogy a szomszéd kezdi a pert elbirtoklás jogcímen. (pont ennyi kell neki ehhez)

Az előző tulajdonost a "kikanyarítás" nem zavarta, te meg ebben az állapotban vetted meg, ergo utólag miért háborogsz...

Mielőtt megvetted, az előző tulajt kellett volna felszólítani: csináljon rendet ill. árkedvezmény, vagy nincs vétel.

obudafan

Ez azt jelentené, hogy valaki ilyen módszerrel, amit a szomszéd csinált -azaz úgy épített kerítést, hogy kikanyarított egy részt a szomszéd telkéből- minden következmény nélkül növelheti a saját telkét?
Tudomásom szerint az elbirtoklás ilyen esetre nem vonatkozik, vagy rosszul tudom?

Liszu

Nem mehetsz be arra a területre, ezt a vitát csak bíróság döntheti el. És ha a helyi szabályok szerinti telekalakítást nem sérti az új állapot, akkor nem is valószínű, hogy a te javadra.

Igen, mi is arra gondoltunk, hogy földmérővel kiméretjük. Számunkra kérdés, hogy ha a földmérő által kimért vonalon építjük meg a kerítést, az vitatható e a szomszéd által. Nem mondhatja e, hogy ő több, mint 15 éve használja és tulajdonjogot szerzett arra a területrészre, ami így elkerül tőle? (Mi a telket nemrég vettük tiszta tulajdoni lappal)

Tanácsot szeretnék kérni.
Több mint 20 éve vásároltam meg egy saroktelket, amire lakóházat építettünk. A telek mezsgyehatára a mögötte elhúzódó ugynevezett zugból az esővizet elvezető sekély árok közepén húzódik. Telkünknek két bejárata van, melyből az egyik erre a zugra néz. A kapu előtt fut a vízelvezető árok. Ezt az árkot szomszédaim kimélyítették, így hozzánk nem lehet az árkon át bejárni. Kérdésem,ha én az árokba lefektetek egy megfelelő csövet amin a csapadékvíz át tud folyni és az árkot a kapum szélességében betemetem követek-e el valamilyen szabálysértést? Illetve kell-e valamilyen engedélyt kérnem?

Olcsobb ha fogadsz egy földmérőt,és elöbb kiméreted,hogy ki asználja a másikét, és milyen mértékben?