Ingatlanügyek

Megérne egy beszélgetést a vadásztársasággal!

Hogy látják ők a dolgot...

Kedves Fórumozók!

Az újonnan kijött gáz-ár-kedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni Tőletek, ami a többgenerációs családi házasokat érintené. Nem társasházzá nyilvánított a szüleim ingatlana, de egy család két generációja él ott, bejelentve. Mind az alsó szinten, mint a felsőn adott a WC-fürdő+minimum 16m2 hasznos alapterületű lakószoba (konyha és étkezőn jellegű helyen felül), ámde nincs külön bejárat. Ha a földszinten bejön a közös előszobába az ember, onnan még az alsó szint nappalijából lépcsőzni kell felfele a másodikra.

Az új kedvezmény leírása csak az OTÉK-ra hivatkozik. Kellene vajon a teljesen elkülönült bejárat vagy jobb ha az ember vár a jegyzőhöz benyújtással amíg pontosítanak a kiíráson?

Nálunk elég csak magának az ottlakónak nyilatkoznia a jegyző felé az önkormányzati kiírás szerint, nem nagyon van semmi extra. De ezt csak úgy kéne, ha biztosított, hogy valóban megfelelünk a kedvezménynek, nincs fogás rajtunk... szomszédos kerületben pl. kitétel, hogy annyi rendeltetési egységről nyilatkozhat az ember, ami engedélyezett az építési szabályzatban, különben reflexből bünti... Ez logikus mondjuk, nálunk ez 2 darab (ami a gyakorlati valóság is), szóval ott baj nem volna.

Köszönöm a válaszokat előre is

Nyomtasd ki a helyi rendeletet és menj be a szolgáltatóhoz. Ott okosabb leszel. Vagy nem.

Majordomus:

Köszönöm. Sajnos valóban elég kaotikus jelenleg a helyzet. Ami szerintem okés, hogyha kikérem a hatósági bizonyítványt és addig kutakodok, úgyis ellesznek vele egy ideig. Hátha jön addig pontosítás amíg az elkészül. Amíg nincs beadva a gázszolgáltatóhoz addig semmi sincs úgysem.

Majordomus:

Még annyi jutott eszember, hogy amúgy ha a külön bejáraton megbukik az emeleti lakrész, akkor még mindig van egy kerti ház, ami külön bejáratos, 30m2 nappali, fürdő+WC, konyhás, fűtéssel mindennel. Az is lehetne akár második lakáscélú rendeltetési egység szerintem (?), hiába amúgy nem lakóépületként van feltüntetve a térképen, mert a Közlöny így fogalmaz:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja. Az eljáró hatóság
az ingatlanra esetlegesen jogszabályban meghatározott, a rendeltetési egységek számára vagy funkciójára
vonatkozó korlátozást nem veszi figyelembe. Az eljáró hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása során az építmény
jogszerű használatát vélelmezi."

Ha kialakult állapotot tekintünk, akkor az OTÉK említett minimumának megfelel a kerti házacska is vagy rosszul értelmezem és kötelező, hogy az is lakóépületként feltüntetett legyen vajon?

csubuka,

Határeset.
Ha csak két lakóegységet jelentesz be, és a helyi építési szabályzat egyébként a telekméretedre ezt engedi is, akkor pont nem fog senki érdekelni. Mert nem kell hogy lakott legyen, akár 4 üres lakásra is lehet kérni a kedvezményt, mert nem lakók számához köti azt, hanem a lakások számához.

drbjozsef:

Köszönöm szépen a választ!

Valamennyire sajnos tényleg mindkettő opció támadható, az emelet a külön bejárat miatt, a kisház meg a hivatalos funkció/térkép feltüntetés miatt (melléképítmény-szerű amúgy, ami véletlenül amúgy teljesen lakóépületnek megfelel, szigetelve is van stb... 30 éve olyan). De a 2 rendeltetési egység valóban megengedett az övezeti besorolás alapján és a gyakorlat is azt támasztja alá.

Meglátjuk első körben mit szól az önkormányzat...

csubuka
A leírt helyiségkapcsolatok alapján nem önálló lakás a tetőtér, így hiába kérsz hatósági bizonyítványt, az OTÉK alapján el kell utasítaniuk. Ezért rossz, hogy a médiában ugyan folyamatosan generációs lakásról beszélnek, de a kormányrendelet szerint önálló lakásokról. Megjegyzem, ha a két lakrész közös gépészeti hálózattal van ellátva, akkor eleve nem önálló lakás egyik se. Átgondolatlan, pontatlan, és felettébb mézes madzag jellegű az egész jogszabály. Sajnos.

nanemaa:

Köszönöm szépen a választ! Hmm, ez nem igazán jó hír. Amúgy a gépészetet nevezhetjük különnek, ha úgy nézzük, mert ott végülis a klímákkal is lehetne fűteni, mondjuk nem épp fűtésre optimalizáltak sajnos amúgy. De már megint kissé belemagyarázás.

Kissé kaotikus igen ez az új rendelet így akkor sajnos, remélem pontosítják még... ez főképp az egy fűtésen csüngőknek van kitalálva eredendően szerintem. Egy gázóra mögött családi házban két kazán az elég ritka lehet, nagyon nincs értelme így elsőre, főleg, hogyha nem valami "jogilag gányolt"/nem tiszta egymás meletti ikerház szerűségről beszélünk, hanem emeletes "többgenerációs" megoldásról, ami szerintem leginkább az a típus, amit épp segíteni akarnak.

Akkor a tetőtér annyira nem okés így... Ámde a kerti ház talán beleférhet hunyorítva? Ott van minden, külön bejárat, megfelelő nappali stb. Mondjuk ott csak a melegvíz van külön a fűtés a nagyház pincéjében levő kazánról megy. Illetve persze nem lakóépületként van jogilag jelen, de annak minden követelményét kielégíti, még az építéskori szigetelési szabványokat is, sőt azokat túlteljesíti.

Amúgy az önkormányzat nem úgy tűnik, hogy nagyon akadékoskodna épp az adott kerületben így elsőre...

nanemaa:

Még annyi, hogy a közös gépészet azt részleteiben hogy kell érteni? Végülis egy 10-emeletes társasházban is közös a gépészet, központi távhő hőcserélő van, ami központi HMV tartályt fűt meg a fűtést.... ott pedig egyértelműen önálló rendeltetési egységek a külön lakások nem?

Igy van. Ezért van igaza nanemastb-nek hogy átgondolatlan az egész jogszabály...

Ezt sajnos nem tudom tovább ragozni. Az biztos, hogy maga a jogszabály megszövegezése úgy xar, ahogy van, és lényegében valóban pont azokon nem tud segíteni, akiknek akartak ezzel. Bár tegyük fel, hogy ők tudják, kiknek akartak segíteni, csak mi nem tudjuk. Ezt a lehetőséget sem szabad azért elvetni. ;)

A földárveréseken segitettek is...

Változott valami a földárverésekkel kapcsolatosan mostanság?

Nem követem,Kbs felvilágosit...

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó föld tulajdonjogát - kevés kivételtől eltekintve - csak belföldi természetes személy szerezheti meg.

Ha a földre külön helyrajzi számmal lakó- vagy gazdasági épületet építenek, erre már nem érvényesül a földforgalmi törvény szerinti tulajdonszerzési korlátozás, ugye?

Nem,feltéve hogy előzőleg kivonják a művelés alól. Nem egyszerű.

Ha egy föld 1/2-1/2-es tulajdonban van, akkor a másik tulajdonostárs jegyeztethet-e be rá jelzálogjogot vagy használhatja-e a földet biztosítékként? Ha igen, érintheti-e ez hátrányosan a tulajdonostársat?

A saját hányadára.

Ha a társtulajdonos is hozzájárul.

Akkor együtt a kettő :

A tulajdonos a saját tulajdoni hányadát megterhelheti, biztosítékként felajánlhatja, jelzálogot rakathat rá, eladhatja, elajándékozhatja. Ehhez nem kell a tulajdonostárs beleegyezése, eladás esetén legfeljebb elővételi joga lehet (Fftv. alá tartozás esetén automatikusan az sem egyes értelmezések szerint). A saját tulajdonával jogosult rendelkezni (Ptk.5:80.§).

A teljes tulajdon megterheléséhez, azzal rendelkezéshez, értékesítéshez a tulajdonosok 100% egyetértése szükséges. (Ptk.5:78.§(2) "b" pont)

A másik szomszéd nem fog örülni....

Üdvözletem!
Padlásfeljáró Szolgalmi jog vita

A ház megépült 1960 ban, 1980 ban Ingatlan (ház) használati szerződésben ketté osztották kettő lakrészre A" és "B" . Megosztásra került a telek is. A megosztási szerződés nem tér ki a padlásrészre és a padlásfeljáróra. A későbbi lakrész eladási szerződések sem említik a szolgalmi kötelezettséget. "A" lakás részhez tartozik az eredeti padlásfeljáró. Szolgalmi út kötelezettsége nincs a közös padlás térhez a szerződésben. "B" lakrészhez is építettek padlásfeljárót, a "B" lakrészen belül. Többszörös eladás követtően a "B" lakrész jelenlegi tulaja:

1. Követelheti-e az "A" részen található padlásfeljáró használatát, azzal az indokkal hogy a SAJÁT "B" lakrészében található padlásfeljárót saját maga eltorlaszolta (teli pakolta bútorral) így nem tudja azt használni?
2. Abban az esetben ha megszünteti (befalazza) a saját "B" területi padlásfeljáróját, követelheti az "A" terület padlásfeljáró használatát?
3. Ha nincs jogában semmi, kénytelen a saját "B" területén KÜLSŐ padlás feljárót építeni (a telekrész engedi) a "B" tető szerkezet megbontásával, terhelheti-e a költséget az "A" tulajdonosra?

Nem
Nem
Nem

Zsolt5791

Az én padlásfeljáró sztorim kicsit fordított volt.
Anno a közös padlásfeljárót hallgatólagos beleegyezéssel - hogy ugyebár cserébe újat készít helyette - a másik tulaj beépítette, így lett egy fürdőszoba és egy főzőfülke a helyén az ő lakásában. Azonban nem külső hanem belső padlásfeljárót készített a saját lakásán belül, ahol néha eléggé morgó stílusban engedte meg, hogy felmenjek. Eleve nagyon kicsi volt, hogy azon bármit fel vagy le pakoljuk pl.

Aztán mikor édesanyám kicsit rendbe rakatta a saját házrészét, készíttetett egy külső padlásfeljárót. Na akkor egyből jött a szöveg, hogy ahhoz adjunk a szomszédnak is majd kulcsot (mert ugyebár le is lakatoltuk). Anyukám közölte vele, hogy ott a sajátjuk, használja csak továbbra is bizalommal azt, hiszen az mostantól csakis az övé (hát nem nagyon tetszett neki). És kb. ennyiben is maradtunk, azóta semmi változás nem történt, én meg elköltöztem onnan. :-)