ingatlan adásvétel

A következő lenne a kérdésem.

Van egy házas ingatlanom, kb. egy háromnegyed éve vettem. A terveim viszont másként alakultak, ezért el akarom adni, van is rá egy komoly vevőjelöltem, már akarja is a szerződést megírni.

A gond a következő: a múlt héten kaptam levelet a bíróságtól, amelyből az derül ki, hogy az én eladóm feltűnő értékaránytalanság miat beperelt, és kéri az eredeti állapotot visszaállíttatni.

Kérdésem: mi van akkor, ha én most gyorsan eladom az ingatlanomat ? (megnéztem a földhivatalban, még nincs perfeljegyzés)

És akkor mi van, ha én nem tájékoztatom a vevőmet a perről ?

És pontosan mit jelent az a fordulat, ami a szerződésekbe be szokott kerülni, hogy "az eladó szavatol az ingatlan per, teher és igénymentességéért" ?

Aki tudja a választ, kérem, segítsen.
Előre is köszönöm.

Véleményem szerint rosszhiszemű vagy ilyenkor. A bírósági levél gondolom, idézés volt. A jogszavatosság azt jelenti, hogy ha állításod ellenére az ingatlan nem tehermentes, a vevő kártérítést követelhet tőled. Semmiképpen sem javaslom az eladást, amíg a per nem végződik. Egy kérdés: igaz a felperes állítása, tényleg feltűnő értékaránytalanságról van szó?

Feltűnő értékaránytalanság esetén az érvénytelenség jogkövetkezménye elsősorban nem az eredeti állapot helyreállítása, hanem a szerződés orvoslása. A keresetre beadott ellenkérelemben a kereset elutasítása után másodlagosan ezt kérd. Ebben az esetben valamennyit még fizetned kell, ha megállapítja a bíróság a feltűnő értékaránytalanságot, de az ingatlan marad.
Amíg perfeljegyzés nincs, addig ha az ingatlant eladod, a vevő tulajdonjogot szerez rajta, ha ő a perről nem tud, mert a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző személy bízhat az ingatlan-nyilvántartás adataiban. Ettől persze a te felelősséged fennáll, csak nem a vevő, hanem a korábbi eladó felé.

Köszönöm a tanácsokat, azóta át is gondoltam a dolgot, és arra jutottam, hogy a per végéig nem adom el a házat, hanem inkább a perre koncentrálok.
Ingatlanos ismerősnél érdeklődtem, aki azt mondja, hogy légbőlkapott az, amit a felperes állít.

Én tavaly áprilisban 7.4millió ft-ért vettem az ingatlant, a felperes meg most azt mondja, hogy szerinte az akkor 9.5millió ft-ot ért, így utólag megtudta, hogy annyiért is lett volna rá vevője.

Tudom, hogy a bíróság majd szakértőt fog az ingatlan értékéről meghallgatni, de azért érdekelne, hogy ha például a szakértő is arra jutna, hogy az ingatlan tavaly tavasszal 9.5millió ft-t ért, akkor megállapítja-e ez alapján a bíróság a feltűnő értékaránytalanságot ?

Van erre az aránytalanságra valami számtani szabály, vagy valami %-os arány, hogy meddig nem feltűnően aránytalan a dolog, és mennyi forinttól kezdődően meg az ?

Köszönöm előre is !

30-40% alatt a gyakorlat szerint nem tekinthető feltűnőnek az értékaránytalanság, de kifejezett jogszabályi rendelkezés nincs. Egyébként ha a szakértő véleményével nem értesz egyet, kérhetsz új szakértőt, csak a díját meg kell előlegezni.

Szerintem, még az is fontos szempont, hogyan történt az a házvásárlás. Az eladó többször hirdette, más nem, csak te kérted meg, alkudtál, stb. Ugye az is előfordulhat, hogy valakinek a kényszerhelyzetét kihasználják, stb. Egy jó szerződés már eleve kizárhatja, hogy az eladó eséllyel pereshessen utóbb.
Szerintem a 2,1 millió (ami lehet, hogy kevesebb) nem alapozza meg a követelését. Árulkodik a spekulációjáról, hogy nem plusz pénzt, hanem érvénytelenítést akar.

Amit viszont nem követelhet, ha sande a különbözet megfizetésére képes, mert orvosolható a szerződés.

Sziasztok!
Kérdezni szeretnék. Kicsit naivak voltunk párommal és a következő ingatlancserébe belementünk (az értékeket csak utána tudtuk meg, az illetékhivatal értékelte fel) volt 6,5 MFt értékű ingatlan és el lett cserélve egy 5 MFt értékű ingatlanra. Sért-e ez valamilyen jogot vagy "így jártunk".
Előre is köszönöm a segítséget.
Gelar

Véleményem szerint ez még kevés a megtámadáshoz, mert az értékaránytalanság nem tekinthető feltűnőnek.

zártkerti ingatlan eladásáról lenne kérdésem, csak nem tudom melyik témába írjam :-)) röviden annyi, hogy adott egy telek anyós nevén és adott egy ház rajta férjem és az én nevemen. szeretnénk eladni, de közös megegyezés úgy néz ki nem fog menni, mert a mama sokat kér a telekért. mi ilyenkor a teendő?

Csak a házat adjátok el, ugyanis az a tiétek! A vételár is a tiétek lesz kizárolagosan. Az anyósnak, mint a földterület tulajdonosának, elővásárlási joga van.

de ki vesz házat telek nélkül? nincs az a bolond szerintem..... anyós nem veszi meg, egészen biztos. Ráépítéssel szerzett tulajdonjog mit takar pontosan a mi esetünkben?

ugy gondolom ez a mi esetünkben osztatlan közös tulajdon, így neki joga van a ház egy bizonyos %-ára és nekünk is a telekre. Számít-e, hogy a földhivatalnál kinek milyen részesedése van bejegyezve?

Nekem régebben is ilyen házam volt, most is ilyen van!!!
NEM vagyok bolond!
Ha osztatlan közös tulajdonként van a tulajdoni lapra felvezetve, akkor csak a ti résztulajdonotokat adhatjátok el.
Ha a ház külön tulajdoni lapon ki van szabályozva, akkor pedig alapból hibátlan a dolog!
Merre is van?:-)))

Mi szerepel a tulajdoni lapon?

PTK 137.§.

Ha osztatlan közös tulajdon, akkor mindegyik rész (telek, ház) mindenkié, az adott tulajdoni hányad arányában.
A tulajdoni hányad a használat arányát (is) meghatározza.

Eladásnál az egész ingatlan vételárát kell felosztani a tulajdonosok között, a tulajdoni hányadoknak megfelelően. Természetesen az egész ingatlant, egyszerre, csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet értékesíteni.

Viszont a tulajdonosok a sajád hányadukat egymástól függetlenül is eladhatják, olyan áron, ahogy az nekik tetszik. A többi tulajdonosnak elővételi joga van, amely annyit jelent, hogy a vevő által bevállalt áron és feltételekkel egyező módon megvehetik (a vevő elől) az eladásra felkínált részt.

Itt valószinűleg az anyós mondta a gyerekeknek, hogy „"Építkezzetek ide nyugodtan, a halotti ruhán úgy sincs zseb.”"
Aztán közös lónak túrós a háta...
Ha a telek az anyós kizárolagos tulajdona volt, akkor az is marad.
A ráépítéssel kapcsolatosan a bíróság a földtulajdonos kérésére megállapíthatja, hogy a ráépítők csak az épület tulajdonjogát szerezték meg (természetszerűleg).
Viszont lehet kérni az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, amennyiben a tulajdoni lapon osztatlan közös tulajdonként szerepel.

Amennyiben nem osztatlan közös tulajdonként van feltüntetve, hanem külön vannak bejegyezve, akkor jó.
Ha csak az anyós nevén van a tulajdonjog, azaz a Földhivatalnál nincs a felépítményre vonatkozóan bejegyzésre alkalmas okirat benyújtva, akkor az Osztatlan Közös Tulajdon létrehozását, és annak árveréssel történő megszüntetését kell kérni.

Gelar!

Minden annyit ér, amennyit a piacon adnak érte. Gondolom nem állt sorba a fél környék, hogy 6,5 millió Ft. Készpénzért megvegye tőletek.

Az Illetékhivatal határozatát pedig meg lehet fellebbezni.

Akkor részletesen minden. Az ápitkezés anyósom ingatlanán zajlott, igy természetesen az épitési engedélyeket és a szükséges dolgokhoz a beleegyezését adta. semmiféle szerződés nem készült viszont, így utólag jó nagy barmok voltunk. 2004 nyarán beköltöztünk a házba. Az átadás huzódott, mert volt egy faház melléképület, amit az építés megkezdése elött le kellett volna bontani, de ez nem történt meg, mert anyós ott tartotta a szarjait. Végül hosszú könyörgések árán ez 2005 nyarán megtörtént, így intézhettük volna az átadást, de mivel igaziból tök mindegy volt mikor lesz hivatalos papír, mivel már ott laktunk, ezért szintén teltek a hónapok. Időközben okokat nem részletezve úgy döntöttünk, hogy eladnánk a házat. És itt kezdödtek a gondok, hisz anyós sokat kért a telekért. Ingatlanszakértő jött megnézni, 4 ill. 14-et mondott telek-házra.

• 4 milla anyósnak is megfelelne, de abból nem akar engedni, hogy a földhivatalnál változtassanak az 1/1-es tulajdonán
• ha megtörténik a ház átadása (most már intézi a tervező), akkor tudunk kérni változtatást?
• jelenleg ebben a formában anyósnak mire van joga?
• hogyan kéne okoskodni az eladási papírokkal, ha 1000%, hogy ártákesíteni akarjuk és minél kevésbé akarjuk megbonyolítani a dolgokat?
• Tanácsként kaptam még olyat, hogy külön HRSZ-ot kell kérni a házra és akkor a vevő külön veszi a házat külön a teleket. Viszont ha csak a házad adnám el, akkor anyónak biztosítania kéne (nem jut eszembe hogy hívják) utat a házhoz, amit ő biztosíthatna ingyen ill. ellenérték fejében. Itt meg azért bukna a dolog, mert szerintem kérne egy olyan irreális árat, ami teljesíthetetlen lenne.

A fő gond, hogy neki az eladás nem fontos, nekünk viszont az lenne.

Még annyit, hogy nem bántés képpen, de anyós nagyon egyszerű eset, amolyan világít a negró a szájában, olyan sötét típus, nehéz neki bármit is megmagyarázni. Mondjuk én is teljesen hülye vagyok a jogszabályokhoz :-))

Z.Gy: nem akartalak lebolondozni ám :-))
"Ha a ház külön tulajdoni lapon ki van szabályozva, akkor pedig alapból hibátlan a dolog!" ez érdekelne azt hiszem, egyébként Fejér megyében van.
ptk-t olvasni hol tudok a neten? megdobnátok egy címmel?

Ha megvan a Használatbavételi Engedélyetek is, akkor a Földhivatalnál kéritek a Ház bejegyzését.
Ehhez a földtulajdonossal kell szerződni, a felépítményhez tartozó FÖLDHASZNÁLATI JOG tekintetében. Ez lehet, hogy az Építésügyi eljárás irataiban megvan, nézz utána.
Vázrajzot kell csináltatni az épület önnálló helyrajzi számon való bejegyzéséhez. Annak jóváhagyás után kaptok saját helyrajzi számot, ami a földterület helyrajzi számának "alátörése" lesz! Azaz, 186 a telek Hrsz., akkor a tietek 186/A.
Javaslom, hogy a jogerős Építési Engedéllyel menj be a Körzeti Földhivatalhoz, és egyeztess velük is, mert lehet, hogy a jogerős Építési Engedélyt is elfogadják bejegyzés alapjául, hiszen Jogerős Határozat.
Ha nem, akkor várd meg a Használatbavételi Engedélyt.
Indíthatsz pert, melyben kéred a bíróságot, az Osztatlan Közös Tulajdon létrehozására és annak megváltással történő megszüntetésére.

Viszont, ha van vevő, aki kifizeti a 18.000.000.-Ft együttes vételárat, akkor egyszerű a dolog, csak az Adásvételi Szerződésben rögziteni kell konkrétan, hogy melyik mennyi és kit illet!

Mit sikerült???

Az ingatlan-nyilvántartásról szoló 1997. évi CXLI.tv. végrehajtására kiadott 109/199. (XII.29.) FVM rendelet kimondja;

"9.§.(4) Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a körzeti földhivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott ikiratban a felek, vagy határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett."

59.§. "Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot."

Az Építési Engedélyt nyújtsd be számukra és hivatkozz a fenti jogszabályra.

Van egy idevágó kérdésem.

A nagybátyám (most 84 éves), jópár éve eladta a házát, akkor mi erről nem tudtunk, de hát elég fura szituációt teremtett a vevője. A lényeg az, hogy bepereltük (vagyis hát a nagybátyám, csak mi segítettünk neki) a vevőt, és a bíróság tavaly novemberben hozott első fokon ítéletet.
Ennek lényege az, hogy feltűnő értékaránytalanság volt, a nagybátyám vissza kell, hogy adja a vételárat, a vevő meg vissza kell, hogy adja az ingatlant. A vevő fellebbezett.

Aztán nemrég mondta a nagybátyám, hogy valami rossz érzése van. Én mentem be a földhivatalba, és hát látom, hogy a vevő, kevéssel az első fokú ítélet után eladta valakinek a házat, és pár hete meg, ez a valaki is eladta egy újabb embernek !

Szóval, itt tartunk !

Kit kell most perelnünk ? a vevőt, vagy az ő vevőit ?
És mire számíthatunk ? Visszakapjuk még valaha is a házat, vagy, ha kártérítést kérünk, akkor milyen tételeket követelhetünk ?

Ja és még valami. Az egészre úgy kerülhetett sor, hogy mint kiderült, nem volt a tulajdoni lapra feljegyezve az, hogy per van. A földhivatalban azt mondták, hogy ha mi kértük anno a perfeljegyzést, de azt bíróság elmulasztotta, akkor perelhetjük a bíróságot is. A baj csak az, hogy mi annak idején nem kértünk ilyet a bíróságtól. Így most mi a helyzet ? Mi hibáztunk ?

Köszönöm előre is a segítséget !

„Mi hibáztunk ?”
Igen. Kérni kellett volna a bíróságtól.

Jelen helyzetben azzal szemben, aki jóhiszeműen (tehát nem tudott a perről) ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot, és azt bejegyezték a földhivatalban, nem fogjátok tudni a tulajdoni igényeteket érvényesíteni.
Tehát csak az lehet a per vége, hogy a vevő fizet a nagybácsinak. Mivel már nincs az ingatlan a nevén, az is lehet előfordulhat, hogy az életben többet nem tudjátok már rajta behajtani ezt a tartozást.