ingatlan adásvétel

Köszönöm.
Természetesen külön-külön fel lesznek tüntetve helyrajzi számmal az ingatlanok a felszólításban.

Ok.

Sziasztok!

Nekem van egy házam ami egybe van építve a szomszéd házzal. Most szeretném eladni(az egybe épített házak külön helyrajzi számon szerepelnek).
Kell-e nekem a szomszédott értesíteni a ház eladásáról és elővásárlási joga van-e?

Ha nincs közös tulajdon (márpedig külön helyrajzi szám esetén nemigen van), akkor nincs elővásárlási joga.

Szia Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a válaszodat. Ezek szerint ő hiába mondja, hogy nem adhatom el nélküle?

Ha nincs közös tulajdon, akkor azt mondd, amit akar.

Sziasztok!
Azt szeretném megtudni, hogy ha egy ikerház esetén a ház egy helyrajzi számon szerepel, mert a telek méreteiből adódóan nem lehet megosztani, az egyik ikerfél 55/a, a másik 55/b lesz , de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada??? És a teleket hogy lehet megosztani? Vagy osztatlan közös tulajdon marad, és csak a használatot lehet megosztani?
És még valami: Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?
Köszi a segítséget!

Körti

msNem feltétlenül. Elvileg lehetséges, hogy a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa más és már legyen; és bármelyik állhat osztatlan közös tulajdonban is - még az sem kell, hogy a két tulajdonosi közösség tagjai között átfedés legyen.
(Igazi ügyvédi csemegék alakulhatnak ki ezen a módon. Nem véletlenül igyekszik elkerülni a magánjog a közös tulajdont.)

Köszönöm a választ!
Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást. Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?

„de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada???”

Hacsak nem alapítanak a tulajdonosok társasházat, osztatlan közös tulajdon lesz. (Nem is biztos, hogy 1/2-1/2 lesz a tulajdoni hányad!)

„Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?”

Illetékkedvezmény szempontjából az a lényeg, hogy a tulajdoni lapon mi szerepel a megnevezés rovatban. Ha beépítetlen terület, akkor jó. Ha más, akkor nem jó.

„Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?”

A társasház a legtutibb; ott tiszták a viszonyok.

„Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást. ”

Ha egy létező ikerházról beszéltél, akkor rögzítve van az most is. Csak nem közölted velünk, hogyan. :) Ha pedig még csak a telek van meg, annak is adottak a tulajdoni viszonyai - az építkezés ezekre nem közvetlenül hat vissza, illetve nem úgy...

Szóval megadhatnál több részletet is.

A telken van egy régi ház, melynek egy tulajdonosa van. Most mi csak a fél telket vennénk meg, a másik felét az ikerszomszéd, és építtetnénk rá ikerházat (egyik ikerfél a miénk, másik a másiké lenne). De a telket nem lehet megosztani, mert nem elég nagy így az önkormányzat nem engedi. (Persze jelképesen kerítést húzunk.) Hogyan kellene mégis rendezni, hogy később ne legyen probléma?

A régi házra meg már van bontási engedély, még a régi tulaj kérte meg.

Az adásvételi szerződésben mindketten vevők lesztek, és 1/2-1/2 hányadban szereztek közös tulajdont. Akár már az adásvételi szerződésben is szerepelhet a használat megosztására vonatkozó megállapodás*. De úgyis kötelező az ügyvédi ellenjegyzés.

*Vitatott, hogy egy későbbi elidegenítés esetén a megosztásra vonatkozó megállapodás hatályos-e az új tulajdonostársra nézve. Ti. én vitatom. :)

Köszönöm a választ!

Kedves KBS!
Legfeljebb azt vitathatjuk, ugye, hogy jó-e ez a gyakorlat, de hogy a gyakorlat egyértelmű, azt nem.

Bocsánat, azt mondod, hogy ha a tulajdonostársak megállapodnak a használat megosztásában, akkor azt a bírói gyakorlat töretlen következetességel az esetleges későbbi tulajdonostársakra is joghatályosnak fogadja el?

Tapasztalatom szerint igen.

Az baj. Szerintem.

Sziasztok!

Húúú, akkor most hogy legyen??
Mi újonnan épülő ikerházat vásárolnánk, ahol a telek méreténél fogva nem osztható meg.
Mi vesszük meg az üres telek felét, és egy vállakozóval építési szerződést kötünk, ő húzza rá fel a házat.
Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?

Kbs másik fórumban írta: „Még érdemesebb lenne azonban társasházzá átalakulni, mert így nemcsak a "használatodban" lenne egy konkrátan körülhatárolt ingatlanrész, hanem a tulajdonodban is!”

Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!

Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?

/Másik fórumba :osztatlan közös tulajdonba is beírtam a kérdést./

Tekintve az ÓbudaFan által vázolt töretlen bírói gyakorlatot elegendő, ha írásban megállapodtok a használat megosztásában. De az ingatlanadásvétel kapcsán úgyis ügyvédet kell megbíznotok, ne vegyük el a munkáját. :)

„Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?”

Is-is. A telek megvásárlásakor még nincs meg az a lakás, amire vonatkozóan szeretnétek megállapodást kötni, ergó az elkészülte után - vélhetően - nem árt majd módosítani a megállapodást.

„Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!”

Igen. Csakhogy a társasház esetében a közös - külön részek elhatárolása az alapító okiratban van lefektetve, ez a földhivatalban szerepel a nyilvántartásban, és egy későbbi vevőre minden további nélkül érvényes.
Ezen felül a közös tulajdonban levő részek használatával kapcsolatban szintén lehet az alapító okiratban ill. az SZMSZ-ben szabályokat hozni.

„Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?”

A társasház "tisztább, szárazabb érzés" :)
Hitelfelvételnél a bankok jobban értékelik, ha társasházi lakásról van szó, mint ha osztatlan közös tulajdonú ingatlanról.

Megint csak hozzászólok, mert a segítségeteket kérném.
Van egy közös tulajdonú ingatlan, amelyet most mindkét tulajdonos eladna. Vevő is van rá.
Az egyik tulajdonos tartozik X összeggel a másiknak, mert az ingatlan teljes egészét használta, és amely kifizetésének határideje jogerős bírósági itélet alapján a közös tulajdonú ingatlan eladásának időpontja.
Mivel az adós teljesen megbízhatatlan, kérheti-e a másik tulajdonos a vevőt és az adásvételnél eljáró ügyvédet, hogy az adásvételkor a tartozás összegével csökkentett vételárat adja csak oda a vevő az adósnak, a többit a másik tuljanak?
Szabályos lenne ez így? Ugyanis attól fél a tulaj, hogy miután megkapta mindenki a részét, az adós majd nem fogja a tartozást kifizetni, hanem lehet megint pereskedni itéletnapig.

Előre is köszi a válaszokat.

Ketten együtt kérhetik, és célszerű a szerződésbe is így foglalni bele. A hitelező egyoldalúan hiába kéri - az ügyvéd nem teljesítheti a kívánságát, nem lévén bíróság.

Kedves Kenderice!

A Vevő mindkét tulajdonostársnak a tulajdoni hányaduk arányában megillető és kölcsönösen kialkudott összeget köteles átadni, hogy az adásvétel teljesedésbe menjen.
Utána a két tulajdonostárs egymás között rendezze a tartozásokat.

A Vevő vételi jogügylete nem érinti a tulajdonostársak között fennálló egyéb jogviszonyt, vitás ügyet!