ingatlan adásvétel


Kenderice # 2006.11.03. 11:59

Kovács_Béla_Sándor lehetséges megoldása tetszik nekem. Majd beszélek az ügyvéddel, hogy foglalja bele a szerződésbe. Majd elmagyarázom az adósnak (nagyon kell neki a pénz, mert házat akar venni máshol), hogy csak akkor megyek bele én is az adásvételbe, ha egy "kicsit" akarja, hogy ki legyen fizetve a tartozása.
Köszönöm.

_Lala_ # 2006.11.03. 11:11

De a lényeg: ha az adós nem akar a pénzből adni és nem akarja így a szerződést aláírni, akkor nem lehet erre kényszeríteni. Legalább egy "kicsit" neki is kell akarnia.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.03. 10:44

Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.

Nem. Az adásvételi szerződésbe bele lehet foglalni, hogy "vevő az X eladónak járó Z forint vételárból Y összeget a közöttük fennálló ilyen meg ilyen jogviszonyból származó tartozás kiegyenlítése fejében W eladónak fizet ki."

(Azt már megszoktam, hogy gyakran keresztülnéznek rajtam, de hogy azon is, amit írok... Ez egy kissé bosszant.)

_Lala_ # 2006.11.03. 10:34

Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.
Ha mégsem tenné meg -hogy egy lépéssel előrébb legyünk- akkor hogyan juthat hozzá a tulaj a pénzéhez?

Végrehajtást kell kérni.
A végrehajtást a határidő lejárta után a jogerős bírósági ítélet alapján lehet kérni.

Ebben az ingatlanban lévő tulajdonrészre valahogy rá lehet terhelni a tartozást?

Persze, a végrehajtási eljárásban.

Kenderice # 2006.11.03. 09:15

Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.
Ha mégsem tenné meg -hogy egy lépéssel előrébb legyünk- akkor hogyan juthat hozzá a tulaj a pénzéhez? Van egy másik ingatlan is közös tulajdonban. Ebben az ingatlanban lévő tulajdonrészre valahogy rá lehet terhelni a tartozást? Vagy végrehajtást kell -vagy lehet- kérni a fizetési határidő után?

T r a v e n # 2006.11.03. 07:11

Kedves Kenderice!

A Vevő mindkét tulajdonostársnak a tulajdoni hányaduk arányában megillető és kölcsönösen kialkudott összeget köteles átadni, hogy az adásvétel teljesedésbe menjen.
Utána a két tulajdonostárs egymás között rendezze a tartozásokat.

A Vevő vételi jogügylete nem érinti a tulajdonostársak között fennálló egyéb jogviszonyt, vitás ügyet!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.02. 23:32

Ketten együtt kérhetik, és célszerű a szerződésbe is így foglalni bele. A hitelező egyoldalúan hiába kéri - az ügyvéd nem teljesítheti a kívánságát, nem lévén bíróság.

Kenderice # 2006.11.02. 23:25

Megint csak hozzászólok, mert a segítségeteket kérném.
Van egy közös tulajdonú ingatlan, amelyet most mindkét tulajdonos eladna. Vevő is van rá.
Az egyik tulajdonos tartozik X összeggel a másiknak, mert az ingatlan teljes egészét használta, és amely kifizetésének határideje jogerős bírósági itélet alapján a közös tulajdonú ingatlan eladásának időpontja.
Mivel az adós teljesen megbízhatatlan, kérheti-e a másik tulajdonos a vevőt és az adásvételnél eljáró ügyvédet, hogy az adásvételkor a tartozás összegével csökkentett vételárat adja csak oda a vevő az adósnak, a többit a másik tuljanak?
Szabályos lenne ez így? Ugyanis attól fél a tulaj, hogy miután megkapta mindenki a részét, az adós majd nem fogja a tartozást kifizetni, hanem lehet megint pereskedni itéletnapig.

Előre is köszi a válaszokat.

_Lala_ # 2006.09.07. 15:03

Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?

Is-is. A telek megvásárlásakor még nincs meg az a lakás, amire vonatkozóan szeretnétek megállapodást kötni, ergó az elkészülte után - vélhetően - nem árt majd módosítani a megállapodást.

Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!

Igen. Csakhogy a társasház esetében a közös - külön részek elhatárolása az alapító okiratban van lefektetve, ez a földhivatalban szerepel a nyilvántartásban, és egy későbbi vevőre minden további nélkül érvényes.
Ezen felül a közös tulajdonban levő részek használatával kapcsolatban szintén lehet az alapító okiratban ill. az SZMSZ-ben szabályokat hozni.

Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?

A társasház "tisztább, szárazabb érzés" :)
Hitelfelvételnél a bankok jobban értékelik, ha társasházi lakásról van szó, mint ha osztatlan közös tulajdonú ingatlanról.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.07. 10:35

Tekintve az ÓbudaFan által vázolt töretlen bírói gyakorlatot elegendő, ha írásban megállapodtok a használat megosztásában. De az ingatlanadásvétel kapcsán úgyis ügyvédet kell megbíznotok, ne vegyük el a munkáját. :)

Körti # 2006.09.07. 10:16

Sziasztok!

Húúú, akkor most hogy legyen??
Mi újonnan épülő ikerházat vásárolnánk, ahol a telek méreténél fogva nem osztható meg.
Mi vesszük meg az üres telek felét, és egy vállakozóval építési szerződést kötünk, ő húzza rá fel a házat.
Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?

Kbs másik fórumban írta: „Még érdemesebb lenne azonban társasházzá átalakulni, mert így nemcsak a "használatodban" lenne egy konkrátan körülhatárolt ingatlanrész, hanem a tulajdonodban is!”

Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!

Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?

/Másik fórumba :osztatlan közös tulajdonba is beírtam a kérdést./

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.06. 15:57

Az baj. Szerintem.

ObudaFan # 2006.09.06. 15:26

Tapasztalatom szerint igen.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 22:23

Bocsánat, azt mondod, hogy ha a tulajdonostársak megállapodnak a használat megosztásában, akkor azt a bírói gyakorlat töretlen következetességel az esetleges későbbi tulajdonostársakra is joghatályosnak fogadja el?

ObudaFan # 2006.09.05. 18:38

Kedves KBS!
Legfeljebb azt vitathatjuk, ugye, hogy jó-e ez a gyakorlat, de hogy a gyakorlat egyértelmű, azt nem.

Körti # 2006.09.05. 10:37

Köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 10:04

Az adásvételi szerződésben mindketten vevők lesztek, és 1/2-1/2 hányadban szereztek közös tulajdont. Akár már az adásvételi szerződésben is szerepelhet a használat megosztására vonatkozó megállapodás*. De úgyis kötelező az ügyvédi ellenjegyzés.

*Vitatott, hogy egy későbbi elidegenítés esetén a megosztásra vonatkozó megállapodás hatályos-e az új tulajdonostársra nézve. Ti. én vitatom. :)

Körti # 2006.09.05. 09:53

A régi házra meg már van bontási engedély, még a régi tulaj kérte meg.

Körti # 2006.09.05. 09:51

A telken van egy régi ház, melynek egy tulajdonosa van. Most mi csak a fél telket vennénk meg, a másik felét az ikerszomszéd, és építtetnénk rá ikerházat (egyik ikerfél a miénk, másik a másiké lenne). De a telket nem lehet megosztani, mert nem elég nagy így az önkormányzat nem engedi. (Persze jelképesen kerítést húzunk.) Hogyan kellene mégis rendezni, hogy később ne legyen probléma?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 09:19

Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást.

Ha egy létező ikerházról beszéltél, akkor rögzítve van az most is. Csak nem közölted velünk, hogyan. :) Ha pedig még csak a telek van meg, annak is adottak a tulajdoni viszonyai - az építkezés ezekre nem közvetlenül hat vissza, illetve nem úgy...

Szóval megadhatnál több részletet is.

_Lala_ # 2006.09.05. 09:01

de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada???

Hacsak nem alapítanak a tulajdonosok társasházat, osztatlan közös tulajdon lesz. (Nem is biztos, hogy 1/2-1/2 lesz a tulajdoni hányad!)

Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?

Illetékkedvezmény szempontjából az a lényeg, hogy a tulajdoni lapon mi szerepel a megnevezés rovatban. Ha beépítetlen terület, akkor jó. Ha más, akkor nem jó.

Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?

A társasház a legtutibb; ott tiszták a viszonyok.

Körti # 2006.09.05. 08:39

Köszönöm a választ!
Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást. Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 07:45

msNem feltétlenül. Elvileg lehetséges, hogy a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa más és már legyen; és bármelyik állhat osztatlan közös tulajdonban is - még az sem kell, hogy a két tulajdonosi közösség tagjai között átfedés legyen.
(Igazi ügyvédi csemegék alakulhatnak ki ezen a módon. Nem véletlenül igyekszik elkerülni a magánjog a közös tulajdont.)

Körti # 2006.09.05. 07:28

Sziasztok!
Azt szeretném megtudni, hogy ha egy ikerház esetén a ház egy helyrajzi számon szerepel, mert a telek méreteiből adódóan nem lehet megosztani, az egyik ikerfél 55/a, a másik 55/b lesz , de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada??? És a teleket hogy lehet megosztani? Vagy osztatlan közös tulajdon marad, és csak a használatot lehet megosztani?
És még valami: Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?
Köszi a segítséget!

Körti

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.04. 13:43

Ha nincs közös tulajdon, akkor azt mondd, amit akar.