Kovács_Béla_Sándor lehetséges megoldása tetszik nekem. Majd beszélek az ügyvéddel, hogy foglalja bele a szerződésbe. Majd elmagyarázom az adósnak (nagyon kell neki a pénz, mert házat akar venni máshol), hogy csak akkor megyek bele én is az adásvételbe, ha egy "kicsit" akarja, hogy ki legyen fizetve a tartozása.
Köszönöm.
ingatlan adásvétel
De a lényeg: ha az adós nem akar a pénzből adni és nem akarja így a szerződést aláírni, akkor nem lehet erre kényszeríteni. Legalább egy "kicsit" neki is kell akarnia.
„Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.”
Nem. Az adásvételi szerződésbe bele lehet foglalni, hogy "vevő az X eladónak járó Z forint vételárból Y összeget a közöttük fennálló ilyen meg ilyen jogviszonyból származó tartozás kiegyenlítése fejében W eladónak fizet ki."
(Azt már megszoktam, hogy gyakran keresztülnéznek rajtam, de hogy azon is, amit írok... Ez egy kissé bosszant.)
„Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.
Ha mégsem tenné meg -hogy egy lépéssel előrébb legyünk- akkor hogyan juthat hozzá a tulaj a pénzéhez?”
Végrehajtást kell kérni.
A végrehajtást a határidő lejárta után a jogerős bírósági ítélet alapján lehet kérni.
„Ebben az ingatlanban lévő tulajdonrészre valahogy rá lehet terhelni a tartozást?”
Persze, a végrehajtási eljárásban.
Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint ez csak úgy működhet, ha az összeg átvétele után önként átadja a tartozás összegét az adós.
Ha mégsem tenné meg -hogy egy lépéssel előrébb legyünk- akkor hogyan juthat hozzá a tulaj a pénzéhez? Van egy másik ingatlan is közös tulajdonban. Ebben az ingatlanban lévő tulajdonrészre valahogy rá lehet terhelni a tartozást? Vagy végrehajtást kell -vagy lehet- kérni a fizetési határidő után?
Kedves Kenderice!
A Vevő mindkét tulajdonostársnak a tulajdoni hányaduk arányában megillető és kölcsönösen kialkudott összeget köteles átadni, hogy az adásvétel teljesedésbe menjen.
Utána a két tulajdonostárs egymás között rendezze a tartozásokat.
A Vevő vételi jogügylete nem érinti a tulajdonostársak között fennálló egyéb jogviszonyt, vitás ügyet!
Ketten együtt kérhetik, és célszerű a szerződésbe is így foglalni bele. A hitelező egyoldalúan hiába kéri - az ügyvéd nem teljesítheti a kívánságát, nem lévén bíróság.
Megint csak hozzászólok, mert a segítségeteket kérném.
Van egy közös tulajdonú ingatlan, amelyet most mindkét tulajdonos eladna. Vevő is van rá.
Az egyik tulajdonos tartozik X összeggel a másiknak, mert az ingatlan teljes egészét használta, és amely kifizetésének határideje jogerős bírósági itélet alapján a közös tulajdonú ingatlan eladásának időpontja.
Mivel az adós teljesen megbízhatatlan, kérheti-e a másik tulajdonos a vevőt és az adásvételnél eljáró ügyvédet, hogy az adásvételkor a tartozás összegével csökkentett vételárat adja csak oda a vevő az adósnak, a többit a másik tuljanak?
Szabályos lenne ez így? Ugyanis attól fél a tulaj, hogy miután megkapta mindenki a részét, az adós majd nem fogja a tartozást kifizetni, hanem lehet megint pereskedni itéletnapig.
Előre is köszi a válaszokat.
„Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?”
Is-is. A telek megvásárlásakor még nincs meg az a lakás, amire vonatkozóan szeretnétek megállapodást kötni, ergó az elkészülte után - vélhetően - nem árt majd módosítani a megállapodást.
„Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!”
Igen. Csakhogy a társasház esetében a közös - külön részek elhatárolása az alapító okiratban van lefektetve, ez a földhivatalban szerepel a nyilvántartásban, és egy későbbi vevőre minden további nélkül érvényes.
Ezen felül a közös tulajdonban levő részek használatával kapcsolatban szintén lehet az alapító okiratban ill. az SZMSZ-ben szabályokat hozni.
„Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?”
A társasház "tisztább, szárazabb érzés" :)
Hitelfelvételnél a bankok jobban értékelik, ha társasházi lakásról van szó, mint ha osztatlan közös tulajdonú ingatlanról.
Tekintve az ÓbudaFan által vázolt töretlen bírói gyakorlatot elegendő, ha írásban megállapodtok a használat megosztásában. De az ingatlanadásvétel kapcsán úgyis ügyvédet kell megbíznotok, ne vegyük el a munkáját. :)
Sziasztok!
Húúú, akkor most hogy legyen??
Mi újonnan épülő ikerházat vásárolnánk, ahol a telek méreténél fogva nem osztható meg.
Mi vesszük meg az üres telek felét, és egy vállakozóval építési szerződést kötünk, ő húzza rá fel a házat.
Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?
Kbs másik fórumban írta: „Még érdemesebb lenne azonban társasházzá átalakulni, mert így nemcsak a "használatodban" lenne egy konkrátan körülhatárolt ingatlanrész, hanem a tulajdonodban is!”
Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!
Akkor most használati szerződés, vagy társasház lenne jobb?
/Másik fórumba :osztatlan közös tulajdonba is beírtam a kérdést./
Az baj. Szerintem.
Tapasztalatom szerint igen.
Bocsánat, azt mondod, hogy ha a tulajdonostársak megállapodnak a használat megosztásában, akkor azt a bírói gyakorlat töretlen következetességel az esetleges későbbi tulajdonostársakra is joghatályosnak fogadja el?
Kedves KBS!
Legfeljebb azt vitathatjuk, ugye, hogy jó-e ez a gyakorlat, de hogy a gyakorlat egyértelmű, azt nem.
Köszönöm a választ!
Az adásvételi szerződésben mindketten vevők lesztek, és 1/2-1/2 hányadban szereztek közös tulajdont. Akár már az adásvételi szerződésben is szerepelhet a használat megosztására vonatkozó megállapodás*. De úgyis kötelező az ügyvédi ellenjegyzés.
*Vitatott, hogy egy későbbi elidegenítés esetén a megosztásra vonatkozó megállapodás hatályos-e az új tulajdonostársra nézve. Ti. én vitatom. :)
A régi házra meg már van bontási engedély, még a régi tulaj kérte meg.
A telken van egy régi ház, melynek egy tulajdonosa van. Most mi csak a fél telket vennénk meg, a másik felét az ikerszomszéd, és építtetnénk rá ikerházat (egyik ikerfél a miénk, másik a másiké lenne). De a telket nem lehet megosztani, mert nem elég nagy így az önkormányzat nem engedi. (Persze jelképesen kerítést húzunk.) Hogyan kellene mégis rendezni, hogy később ne legyen probléma?
„Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást. ”
Ha egy létező ikerházról beszéltél, akkor rögzítve van az most is. Csak nem közölted velünk, hogyan. :) Ha pedig még csak a telek van meg, annak is adottak a tulajdoni viszonyai - az építkezés ezekre nem közvetlenül hat vissza, illetve nem úgy...
Szóval megadhatnál több részletet is.
„de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada???”
Hacsak nem alapítanak a tulajdonosok társasházat, osztatlan közös tulajdon lesz. (Nem is biztos, hogy 1/2-1/2 lesz a tulajdoni hányad!)
„Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?”
Illetékkedvezmény szempontjából az a lényeg, hogy a tulajdoni lapon mi szerepel a megnevezés rovatban. Ha beépítetlen terület, akkor jó. Ha más, akkor nem jó.
„Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?”
A társasház a legtutibb; ott tiszták a viszonyok.
Köszönöm a választ!
Akkor igyekezni kellene valahogy rögzíteni a tulajdonjogi megosztást. Mert közös lónak...
Hogyan célszerű ezt tenni?
msNem feltétlenül. Elvileg lehetséges, hogy a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa más és már legyen; és bármelyik állhat osztatlan közös tulajdonban is - még az sem kell, hogy a két tulajdonosi közösség tagjai között átfedés legyen.
(Igazi ügyvédi csemegék alakulhatnak ki ezen a módon. Nem véletlenül igyekszik elkerülni a magánjog a közös tulajdont.)
Sziasztok!
Azt szeretném megtudni, hogy ha egy ikerház esetén a ház egy helyrajzi számon szerepel, mert a telek méreteiből adódóan nem lehet megosztani, az egyik ikerfél 55/a, a másik 55/b lesz , de akkor az ingatlanban is ½-½ lesz a két ikerfelet birtokló tulajdonosok hányada??? És a teleket hogy lehet megosztani? Vagy osztatlan közös tulajdon marad, és csak a használatot lehet megosztani?
És még valami: Egy olyan telek is építési teleknek minősül-e, amin egy lebontandó ház van, vagy nem (illeték miatt fontos lene)?
Köszi a segítséget!
Körti
Ha nincs közös tulajdon, akkor azt mondd, amit akar.