Kedves Szakértők!
Termőföldet szerettem volna vásárolni, szóban meg is egyezetem a tulajdonossal, de pár óra múlva hívott, hogy nem nekem adja a megegyezett áron hanem a bérlőjének(Aki még egy éve bérli a területet. A tulaj elmondása szerint több hónapja üzent nekik hogy eladó a föld de nem reagáltak rá semmit, az idén sem akarták használni mert azt mondták hogy vizes. Engem is a tulaj keresett meg az eladási szándékával.) Eléggé bosszant hogy a bérlő belépett az egyezségünkbe, ezért a nagymamám családi gazdálkodóként rájelentkezett a kifüggesztésre. A kifüggesztésben az szerepel, hogy a vevő családi gazdálkodó, de sikerült kinyomoznom, hogy nem az, így valótlan adatokat közölt Õ is és az Ügyvéd is, gondolom félrevezetés céljából, mert én csak őstermelő vagyok. A területtel közvetve szomszédos vagyok csak egy csatorna választ el, de úgy tudom, hogy csak a közvetlen szomszédnak van elővásárlási joga. Az lenne a kérdésem, hogy ha ténylegesen kiderül hogy nem családi gazdálkodó a tulaj az eladó köteles- e eladni a rájelentkezőnek a terület vagy visszaléphet az eladástól? Az adás- vétel létre jöhet- e úgy hogy a családi gazdálkodó haszonélvezeti vevőként szerepel és én, mint unokája , aki nem vagyok tagja családi gazdaságnak állagvevőként szerepeljek?
Köszönö előre is a segítségat.
Üdv: Sanyi
ingatlan adásvétel
Termôföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elôvásárlási jog illeti meg:
- a haszonbérlôt, felesbérlôt és részesmûvelôt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlô esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
- a helyben lakó szomszédot;
- a helyben lakót;
- a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
A b)-c) csoportokon belül az elôvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következô:
- a családi gazdálkodó;
- nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezô ôstermelô, illetôleg egyéni mezôgazdasági vállalkozó;
- jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
Elôvásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minôsült.
Az a) pont alapján az elôvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlô (felesbérlô, részesmûvelô) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
Kedves ObudaFan!
Köszönöm a segítséget, de a Termőföldről szóló tv-t már átböngéztem. Nem tudnál valami spec választ adni az esetemre.
Köszi: Sanyi
Az elővásárlásra jogosult a törvény értelmében állagvevő kell , hogy legyen, ugyanis elővásárlási jogról van szó.
Ha olyan személy lépett fel elővásárlási jogosultként, aki nem jogosult valójában, az, aki emiatt esett el a vásárlástól, perben kérheti az ingatlan átruházását.
Köszi szépen a segítséget.
Nincs mit.
Egy kérdésem van, ha tudtok lécci segítsetek.
Eladtam egy vidéki házat 4,5 M Ft-ért tavaly tavasszal és még tavaly nyáron kipótolva ezt az összeget párommal vettünk egy óbudai lakást. Tehát teljes egészében befektettem új ingatlan vásárlásába, adókötelezettségem így nincs.
Nem is jeleztem ezt az ügyletet a munkáltatóm felé, mert ők adták be tavasszal a 2005. évi adóbevallásomat.
Viszont - mivel eddig mindig önadózó voltam, idén is megkaptam a vaskos SZJA csomagot, beleolvastam a SZJA kitöltési útmutatóba és az állt benne (45. pont ha jól emlékszem), hogy akkor is szerepeltetni kellett volna a 4,5 M Ft-ot a bevallásban, mint bevételt, ha felhasználtam, csak nem kell adóznom.
A kérdésem az, hogy igaz-e ez, illetve egy esetleges revízió alkalmával megbüntethet-e az APEH hiányos adóbevallás benyújtásáért függetlenül attól, hogy nem kellett fizetnem semmit. (Illetve azért, hogy nem igazoltam a két adásvételivel, hogy a teljes összeg befektetésre került.) Nem szeretnék adóbírságot fizetni a "semmire".
Köszi a segítségeteket!
Ez igaz, ezért a munkáltató felé nem árt jelezni a helyzetet.
A ház eladásából származó jövedelmet kellett volna bevallani. Ha például 15 évnél régebben volt a tulajdonod, az eladásból nem keletkezett jövedelmed. HA kevesebbért adtad el, mint amennyiért vetted és amennyit a felújítására-átépítésére igazolhatóan fordítottál, az eladáskor nem keletkezett jövedelmed. Ha örökölted, és kevesebbért adtad el, mint amekkora összeg után örökösödési illetéket fizettél, nem keletkezett jövedelmed.
Sziasztok segítséget szeretnék kérni.
Jelenleg van egy házunk a feleségemmel 50-50%-os részarányban. Alkalmunk adódott, arra hogy családon belül megtudjunk venni egy másik házat, melyet majd le szeretnénk bontani és építenénk a helyére. A jelenlegi házunkat 6 MFt-ért vettük 2 éve és kb.:7,5 MFt-ért szeretnénk eladni 2008-09 évben .A másik házat 3,5 MFt-ért vennénk 2007 júniusában.(Az építkezést még 2007-ben elkezdenénk.) Az időpontok különböző okok miatt fixek. Az lenne a kérdésem, hogy jelenlegi törvények szerint mennyi illetéket, és mennyi adót kellene fizetnem, és nem utolsósorban mikor? A befizetet adót ill.illetéket vissza lehet e majd igényelni az építés kapcsán? Érdekelne még hogy az építéshez milyen (hitel, szoc.pol. stb.) kedvezményeket kaphatunk két 6 éven belül vállalt gyermek esetén. A válaszokat sajnos csak hétfőn tudom megnézni. Minden segítséget köszönök: Zsolti
Ebben az esetben SZJA-t fizetni nem kell majd. Illetéket viszont a 3.5M után kell majd, mégpedig ennek 2%-át.
Köszönöm a tömör választ.
De, SZJA-t akkor sem kell majd fizetnem ha a meglévő házamat 2008-09-ben szeretném eladni? (A közben vásárolt házam már nem adóévben lesz.) Hol tudnék részletesebben utánna nézni a dolgoknak? Üdv.: Zsolti
Kedves Obudafan és kiábrándult!
Köszi a hozzászólásotokat. A kérdésem az lenne, hogy az APEH mit kérhet ill. megbírságolhat-e emiatt egy ellenőrzés során? Hiszen a pénzt befektettem. Vagy szépen menjek be egy APEH kirendeltségre és nyújtsak be önrevíziót? Egyáltalán hogy kell ezt csinálni?
üdv!
Üdvözletem!
Lenne egy kérdésem, remélem tudtok segíteni. Határozatlan időre kiadtam egy magyarországi ingatlant két természetes személynek. Az egyik belföldön van, ismerem is a címét, a másik Németországban "eltűnt". Fel akarok mondani nekik, de sajnos a szerződésben nem úgy állapodtunk meg, hogy kiterjedne az egyiknek címzett felmondás az "eltűntre" is....
Mit tegyek?
TAnácsot kérnék!
Panelt adnék el, házat vásárolnék, új építésűt. Az árkülönbözet kb 12 M forint, amihez hitelt vennénk fel.
Az eladott lakás teljes vételárát be kell fektetnem az új ház vételárába? Szeretnénk megtartani egy bizonyos összeget az új ház berendezésére.
Az öcsémmel fele-fele arányban örökölt lakást eladnánk, de az öcsém hamarosan külszolgálatra megy. Kérdésem az adás-vételhez lehet-e meghatalmazást írni, vagy csak úgy lehet eladni hogy jelen vagyunk mind a ketten?
Lehet, bár nem szokásos. Meglehetősen nagy bizalom kell hozzá; és nagyon nagyot lehet bukni rajta.
M.Jugit: ha az eladandó lakás esetlegesen már 5 évnél régebben a tulajdonotokban van, akkor 5 - 15 év viszonylatában évi 10%-kal csökken a szja fizetésének kötelezettsége. Egyébiránt sajnos a vételárat teljes egészében tovább kell vinni az új építkezésbe.
Mancika: biztos nem vagyok benne, de ha a testvéred még az elutazáse előtt közjegyzőnél teljes értékű magánokiratot tesz, melyben az örökölt lakás eladásánál - figyelemmel a már időközbeni távollétére - téged meghatalmaz az ő nevében is az aláírásra, gondolom az adásvételnek nem lesz akadálya.
Egyébként egy ingatlan eladásánál és/vagy vételénél ügyvéd ill. közjegyző jogszabályilag mindenképpen kötelező, így a közjegyzőnek is kell tudnia miként törvényes egy adásvétel.
Annyi kiegészítéssel, hogy a meghatalmazásra ugyanazok a formai követelmények az irányadóak, mint az adásvételi szerződésre, azaz ügyvédi ellenjegyzés (vagy közjegyző) szükséges hozzá. Mivel ezt is be kell adni a földhivatalhoz, a megfelelő példányszámra ügyelni kell.
Abban igaza van K.B.S-nak, hogy bukta is van a dologban, de ha a két testvér egymás iránti bizalma töretlen...
Egyébként az eladásra kerülő lakás adásvételi szerződését postai úton ajánlott-tértivevényként el lehet küldeni, vagy e-mailhoz csatolva eljuttatni a testvéredhez, aki igy-vagy úgy de egy ottani közjegyző előtt írja alá hivatalosan, és az iratcsomót meg vissza.
Lehet hogy a tesó kinti aláírására közjegyzőt bevonni nem is kell, hanem egy ottani két tanú jelenlétében írja azt alá. (Ezt is kell tudnia egy közjegyzőnek.)
Na meg az adásvételi szerződésben azt is rögzíteni szükséges, hogy a testvéred része melyik bank milyen bankszámlájára kerül befizetésre a kp. felvétele után - aminek dolgában már te vagy köteles jogilag helytállni.
Köszönöm a gyors válaszokat!
KBS-t kérdezném milyen buktatói lehetnek?
Természetesen azzal tisztában vagyunk hogy ügyvéd/közjegyző kell a dologhoz.
Buktató1: eladod a lakást, a pénzt meg zsebreteszed.
Buktató2: olyan áron (vagy olyan feltételekkel) adod el a lakást, amilyen áron ő ezt nem tette volna.
A külföldi közjegyzői okirat magyarországi érvényességéhez vagy az ottani külföldi magyar képviselet ellenjegyzése, vagy az 1961-es bécsi egyezmény szerinti Apostille minimum szükséges (ezt a külföldi közjegyző tudni fogja, hogyan kerül rá a dokumentumra). Egyébként mindkettő macerás dolog.
„Lehet hogy a tesó kinti aláírására közjegyzőt bevonni nem is kell, hanem egy ottani két tanú jelenlétében írja azt alá. (Ezt is kell tudnia egy közjegyzőnek.)”
Lehet, de hogy ez alapján a magyarországi földhivatal semmit nem jegyez be, az meg biztos.
Hát igen...
Akkor legjobb ha a testvér aláírni hazajön arra az időre. És innentől semmi bukta, semmi macera, hiszen az ügylet személyes jelenlétével igazolja hogy az adásvétel az abban rögzitettek szerint egyezik saját akaratával is.
Persze ha a teso mondjuk Új-Zélandba megy külszolgálatra - vagy valami hasonló jó távoli helyre - akkor tényleg nem lehet hazaráncigálni, ebben az esetben ahogy -Lala- javasolta: a külföldi magyar képviselet felkeresése. (Tán még pénzbe/költségbe igazán nem is fog kerülni, mintsem egy külföldi közjegyzői munkadíj.)
Hello,
a problémám:
Van egy ház, aminek a szüleim válása után a fele édesapámé, fele édesanyámé lett, majd az édesanyám halála után azon a részen ketten osztozunk a testvéremmel. A kérdésem az lenne, hogy a ház eladása után édesapám le tud-e mondani a gyermekei (vagyis a mi) javára az ő részéről, mi a menete, és ez után milyen illetéket kell fizetni, ha a testvérem és én is házat v lakást vásárolnánk a ránk eső részből?